Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

teoaHt. 1981. ért nfecíua hő 3. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 ^ kongresszusi verseny eredményei bebizonyították t túl is lehet teljesíteni a feszített tervet Szabó László elvtárs, a Vasas Szakszervezet ügyvezető elnöke ar­ról számolt be, hogy szakszerveze­tünk munkájában van javulás a termelés terén, a munkaverseny ki- szélesítése terén, de gyökeres váL tozásról még nem beszélhetünk. A kongresszusi verseny szervezésénél élesen jelentkezett az az alapvető hiányosságunk — mondotta —, hogy az «gitációs, tömegfelvilágo- sító munkát elhanyagolva, csak szervezéssel, adminisztrációs intéz­kedésekkel akartuk a kongresszusi verseny sikerét biztosítani. Az ellenség különböző formában jelentkezik. Decemberben, amikor az üzemekben az 1951. évi tervet is­mertettük, a jobboldali szociálde­mokratáit rossz hangulatot igyekez­tek a dolgozók között kelteni a terv teljesítésével, a versenyvállalással kapcsolatban. A kongresszusi mun­kaverseny ezeknek a borúlátóknak a torkukra forrasztotta a szót, mert bebizonyosodott az üzemekben, hogy például az Ózdi Kohászati Üzemek­nél. a Rákosi Mátyás Müveknél, a Fémáru- és Szerszámkészítő Gyár­nál a feszített tervet a műszaki ér­telmiség és a dolgozóknak a szo­cialista versenyben való rész­vételével, a tervek felbontásá­val nemhogy teljesíteni, hanem túlteljesíteni is lehet A munkafegyelem terén, december —január elején, lazulás volt és egyes helyeken még van és csak most, a verseny során történt javu­lás. Most sok üzemben tapasztaltuk, hogy a dolgozók már a, munkaidő megkezdése előtt ott állnak gépük mellett, olajozzák, előkészítik a szerszámokat, hogy az indulással egy percet se veszítsenek. Nagymértékben csökkent a ké­sések és az igazolatlan mulasz­tások száma is. Nap mint nap, óráról-órára nőttek ki a sztahánovista szintet megha­ladó teljesítmények számos üze­münkben, s az üzem legjobb dolgo­zójának zászlaja több helyen egy nap kétszer is gazdát cserélt A gyorsvágói, a gyorsmarás al­kalmazása kiszélesedett, nép­szerűvé lett, habár a régihez való ragaszkodás egyes üze­meinkben még komoly akadályt jelent. Beszéde végén hangsúlyozta- ah­hoz, hogy gyökeres változást tud­junk elérni munkánkban, el kell sajátítanunk a Szovjetunió szak szervezeti funkcionáriusainak és szakszervezeteinek munkamódsze­rét. .Mi, magfar asszonyt)’*, megfogadjak Rákosi eivtársnak, hogy még keményebben, még áldozatkészebben dolgozunk és harcolunk a békéért“ Hidas elvtárs ezután béjeUnti, hogy tó Magyar Nők Demokratikus Szövetsé­gének küldöttsége kívánja üdvözölni a Kongresszust. Jönnek a nöküldöt'ség lógj fi- Karjukon virág. 3I ankásasszo- nyok, egyszerű öltözetben, falusi nők, virágos, színes népviseletben. A küldöt­tek felállva, ütemes tapssal köszöntik őket. Négy asszony jobbról, négy bal­ról felmegy az ebioki emelvényre és eyyikiik, Szabó Mihály né piros ruhában, piros fejkendővel, karján hatalmas vö­rös szekfücsokorral, a mikrofon elé lép■ — Szavakkal nem is lehet kimondani azt, hogy a magyar asszonyok és édes­anyák mit köszönhetnék a Pártnak — — mondotta- — A Pártnak köszöntet­jük családunk, gyermekeink máim éle­tét.'A Párt őrködik hazánk fúggetUni- sége is békés életünk felett• A mi drága Rákosi elvtársunk tanított meg bennünket élni egyenjogúságunkkal. Ne­ki köszönhetjük, hogy megtanultunk risztvenni egyre szépülő ’létünk formá­lásában, az ötéves tervben. Nekem há­rom gyermekem van. Kislányom, kis­fiam az általános iskola tanulói és azon törik a fejüket, hogy orvosnak, vagy •mérnöknek készüljenek. Falunkból egy szegény paraszt as­szonynak két fia jár egyetemre, hét pa- rasztgycrmckből lett katonatiszt, össze sem lehetne gyorsam számolni, hányán kerültek vezető helyre és hányán tanul­nak gimnáziumban és egyetemen. Amikor férjhezmeatem. a „méltósá­gon“ Kohner „báró“ birtokán cselédcs- kedtiink férjemmel- Jöttek o gyerekek, de nekem az utolsó percig dolgoznom kellett és születésük után egy hétre már dolgozni mentem, Most a nyáron kétéves kisfiáimat nap- közi otthonba helyeztem és nyugodtan ■megyek dolgozni a termelócsoportba, ■mert oda is elvezetett bennünket a Párt­Az ősz óta a „lenini“ termelőszövet­kezeti csoport tagjai vagyunk. AM az­előtt látta falunkat, az ma már rá sem ismerne. Gépállomást kaptunk a három­éves tervben. Villany világít, az utcán, a házakban. Kövezett járdán mennek a gyerekek iskolába• Vasárnap kultúrott- honba megyünk, szórakozunk, tanulunk és még mi minden lesz az ötéves terv­ben- Mozi, ártézi kát, iskola, gyerme­keinket várják as új gyárak, az új is­kolák, a Párt neveli őket emberré. A mi hazánk végre a miénk -tt és a mi édes hazánkat akarták az imperialis­ta bitangok borzalmas „háborúval szét- dulni- Klvtársak! Mi nem megyünk vissza Kohner báróikhoz cselédnek. A vérünket adjuk oda hazánkért. Minden becsületes magyar asszony harcol azért, hogy 'szép hazánkban .gyermekeink élete minél boldogabb legyen. Mi, magyar asszonyok megfogadjak Rákosi elvtársnak, hogy még kemőnveb- ben, még áldozatkészebben dolgozóink és harcolunk a békéért a gyárakban, a- föl­deken, a hivatalokban és mindenütt. Beszédének szinte minden mondata után felcsattan a taps. Viharzik az él­jenzés, a helyeslés. Mikor Bzab óné azt vonója, hogy „mi nem megyünk vissza Kohner báróékhoz cselédnek“, legelső­ként Rákosi elvtárs kezd tapsolni.. Az üdvözlés után az asszonyok hatalmas csokrokat adnak át az elnökség tagjai­nak. Meleg kézszorítással köszönik meg a virágot a szovjet küldöttek, Jugyin és Ponomarjov elvtársak. Rákosi elv­társnak Bzcb&né adja át vörös csokrát. Rákosi elvtárs megöleli őt­Percekig zug az éljenzés: ,yBljen Sztálin“! „Éljen Rákosi!" A tapsviharból ki sem hallatszik, ami­kor a nők elkezdik énekelni: „A béketá­bor legyőzhetetlen", de amikor odaér­nek dalukban, hogy „összetartunk ren­dületlen, legyőzzük végleg a háború'/,“ — a sokszáz hang együtt harsogja velük a béketábor dalát. Kíméletlenül szét kell zúzni a közellátás területén támadó osztályellenséget Tause János elvtárs, belkereskedelmi miniszterhelyettes szólalt fal ezután. Az állami és szövetkezeti áruhálózat -fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott, majd megállapította: a kereskedelmi apparátusban, hálózatban hibák vannak. A kereskedelmi szervezet — beleértve a minisztériumot, a központokat és vál­lalatokat — nem fordított kellő figyel­met az áruválasztékok helyes kialakítá­sára. A város ás a falu árukapcsolatá­nak fejlesztésébe nem vontuk fce eddig kellően a tanácsok kereskedelmi osztá­lyait és nem mozgósítottuk eléggé a he­lyi áruforráfiokat, a rejtett tartalékokat. Hibákat követtünk el a külső és bel­ső ellenséggel vívott harcban is. Bár az ellenség aknamunkáját igye­keztünk felfedni, az ellenségnek si­került helyenként jelentős károkat okozni, lásd: a HTTBBRT, a Papír-központ, az APISz, az ü zem élelme zés és a KOZeRT egyes területeit. A közellátás területe az osztályharo egyik legfontosabb területévé vált. Elsőrendű, feladatunk, kötelességünk, hogy a pártszervezeteink, gazdasági vezetőink, 1ömegszervezete\uk állan­dóan tartsák szemüket ,-, kereskedel­mi, hálózaton,, ellenőrizzék és segítsenek a kereskedelmi dolgozók ' munkájában. Az ellenség próbálkozásainak kímélet­len szétzúzására még fokozottabb mér lékben szükség van. E nagy feladatokat csak ágy tudjuk megoldani, ha példaképünk, a nagy Szovjetunió szocialista kereskedelmét; az eddiginél gondosabban, jobban tanul­mányozzuk és munkánkban felhasznál­juk a Szovjetunió tapasztalatait. A mostani, újabb árleszállítás újabb bizonyítéka a Szovjetunió jékepolitiká- jának, a Szovjetunió szocialista gazda­sági, erkölcsi és anvagi fölényének- Veres Endréné elvtárs, Köztársasági Érdeméremmel kitüntetett sztahanovista villamos ka'auznö felszólalásában elmon dotta. hogy a fővárosi villamos vasnt az 1838-as utasforgalomhoz viszonyítva most naponta 1 millió 100 ezerrel több utast szállít. Hangsúlyozta, hogy a for­galmi kalauzoknak helyes agitáciőval ken berzáiárnlniok a felvilágosító és nevelő munkához. Gero elvtárs válássá a felszólalásokra Kiss a Központi Károly elvtárs beszámolója Ellenőrző Bizottság munkájáról A második napirendi pont fölött in­dított vitát ezután lezárták. Gerő elvtárs a második napirendi ponttal kapcsolatos zárószavában a kö­vetkezőket mondotta: A felszólalások & referátummal egyet &■tettek Elhangzott «géas st» érdek« és értékes javaslat. Elhangzott több he­lye« és hasznos birálat- Az újonnan megválasztandó Központi Vezetőségnek mind a javaslatokat, mind a bírálatot figyelembe kell majd vennie, fel kell do 1 goznia és értékesítenie kell s mun­kában Rövid szünet után V^a Istvánné nyitotta meg az ülést Rátértek a Kongresszus harmadik napirendi pontjára, a „Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentésére". A napirendi pont előadója, Kiss Károly elvtárs, a Központi Ellenőrző Bizottság el­nöke volt, Kiss elvtárs beszámolóját azzal kezdte, hogy az MDP I. Kongresz- szusa, amikor megválasztotta a Központi Ellenőrző Bizottságot, fel adatává tette: Őrködjön n párttagok és tagjelöl­tek politikai magatartása, erkölcsi tisztasága és párthűsége felett. Folytasson kíméletlen harcot a pártszerűtien, fegyelmezetlen párt- ellenes, fi-akciós tevékenység és a korrupció minden fajtája ellen. Őrködjön azon, hogy a dolgozó nép érdekeit és erkölcsi felfogását sértő elemek, vagy a nép ellenségei ne furakodhassanak be Pártunkba. A KEB és az MDP I. Kongresz- szusa óta eltelt két és félév alatt 1134 párttagunk ügyében folytatott vizsgálatot. Ebből 758 esetben a KEB indította meg a vizsgálatokat, míg 376 esetben más pártszerveze tek határozatait bírálta felül fellel), bozés formájában. Az összes ügyek közül kizárássá] végződött 490, a fegyelmi el járás alá vontak 43.2 szá­zaléka. Szigorú megrovást kaptak 186-an, az ügyek 16.4 százaléka. En­nél enyhébb fegyelmi büntetésben részesültek 284-en, az esetek 25 szá­zaléka. A felhozott vádak és gyanú, sítások alól a vizsgálat tisztázott 77 elvtársat, az esetek 6.7 százalé­kát, Pártba való visszavételei vég­ződött 90 elvtárs ügye, az ügyek 8 százaléka. Ezeket a vizsgálatokat a KEB, minden esetben az érdekeltek sze­mélyes meghallgatásával és jelen, létében tárgyalta. Az MDP I. Kongresszusa óta a KEB munkája is sokat fejlődött. Elősegítette ezt a fejlődést a ■pártszervezetek munkájának ál­talános fejlődései az éberség fo­kozása, különösen a Rajk-banda leleplezése óta, a kritika önkritika fokozottabb alkalmazása, főként a Központ) Ve­zetőség múlt év február 10-i hatá­rozata óta Jónak bizonyult a KEB nek az a gyakorlata, hogy egyes határozatok végrehajtását és a döntései hatásá1 időnkint a helyszínen ellenőrzi. A pártszervezetek a KEB határoza­tait helyesnek és igazságosnak tarto-t ták. A békésmegyei pártbizottság pél­dául a pártszervezet munkája felett gyakorolt kritikája miatt kizárt a pártból egy elvtársat. A KEB a hely­színen való vizsgálat alapján meg­állapította, hogy a megyei pártbizott­ság kizárási határozata helytelen és visszavetette a Pártba. Jelenleg Dé- fosz járási titkár, kisgyülési előadó, a tanyaviíágban állandó szervező, jó népnevelő munkát végez. A budapesti pártbizottság kizárt egy textílmunkásnőt a Pártból. Elkö. vetett hibája nem volt arányban ez­zel a szigorú büntetéssel. Miután a KEB a Pártba visszavette, a Gyapjú- mosó V-nál a terme’ésben tervét 190 százalékra teljesíti, jelenleg 1951. jú­niusi tervénél tart. A KEB a kommunista nevelés egyik komoly tényezőjévé kezd válni A párttagság széles rétegeiben és ezen túlmenően a pártonkívüliek kö­zött a KEB iránti bizalom megnöve­kedett. Mind sűrűbben fordulnak a ICEB-hez az egyszerű párttagokon kí­vül a pártonkívü'iek is. Ezek a beje­lentések a legtöbb esetben komoly se­gítséget nyújtanak az egyes ügyek felderítéséhez. Kis3 Józsefné bara- nyajenői parasztasszony például nem tagja Pártunknak. A KEB-hez írt levelével leleplezte a helybeli föld- müvesszövetkezetnek súlyos • károkat okozó Takács, volt falusi bírót, akit nemcsak a Pártból kellett azonnal eltávolítani, hanem a törvény előtt is felelnie kell visszaéléseiért. Amíg az első időben a KEB-ro úgy tekintettek, mint büntető fórumra, amely a Párt ellen elkövetett cselek­ményeket megtorolja, addig főként az utóbbi másfél óv alatt ez lényegesen megváltozott. A KEB sok esetben hozta helyre az alsóbb pártszervezetek helytelen fe­gyelmi eljárásából eredő hibákat, szá­mos igazságtalanságot, szüntetett meg és a büntetés mellett a kommunista nevelés egyik ko­moly tényezőjévé kezd válni. A KEB az MDP I. Kongresszusa óta 105 ügyben folytatott vizsgálatot, amelyben a Pártba befurakodott el , lenséget leplezte le. Felfedte a felsza­badulás előtti fasiszta magatartást, a jobboldali szoedem. aknamunkát terv. gazdaságunk, a szocializmus építése ellen vétőket, sz-abotálókat, vagy olya­nokat. akik az ellenségnek adták el magukat. Sok olyan ügy került a KEB elé, amelyben a pártonbelüli demokráciát •értették sneff, igazságtalan fegyelmi határozatot hoztak. Pártszervezeteink titkárai és vezetőségei még ma is több esetben sértik meg a pártdemo­kráciát azzal, hogy könnyelműen fosztják meg párttagságától a kis hi. bákat elkövető párttagokat Még mindig sok a felületes vizsgá lat alapján hozott igazságtalan fe­gyelmi ítélet. Sok helyen az alsóbb pártszerveknél, de még a megyei bi­zottságoknál is vonakodnak jóvátenni az ilyen tévedéseket, még akkor is, ha már felismerték, hogy hibáztak, vagy a KEB hívta fel erre a figyel, műket. Azt hiszik, ha beismerik, hogy tévedtek, a tekintélyük csökken. Holott éppen az elkövetett hibák gyors felisme­rése és azok kijavítása növeli tneg a szervesetek vezetőinek tekinté­lyét. A felszabadulás utáni évekhez vi­szonyítva van javulás, de még bizony előfordul, hogy egyes vezetőségi tagok mondják ki a pártszervezetben a ki­zárást és ennél enyhébb fegyelmi büntetést ritkán aika maznak. Még ritkábban kerül arra sor, hogy idejében való figyelmeztetéssel meg. óvják a párttagokat nagyobb híhák elkövetésétől. Legyen előttünk ezen a téren is nagy tanítónknak, dolgozó népünk szeretett útmutatójának, Sztá­lin elvtársnak tanítása: „Figyelmes­nek kell lenni az embernek a pártta­gok iránt, szivünkön kell viselnünk a párttagok sorsát”. Ehhez járult még. hogy a KEB-nek gyakran kellett közbelépni, hogy a párt- büntetésben részesített elvtársakat ne . bocsássák ol automatikusan rnunká, jukbúl és ne fosszák meg őket at­tól a lehető-égtől, hogy jól végzott munkával tegyék jóvá hibáikat. Ilyen lélektelenül intézett fegyelmi ügyekből kifolyólag a KEB több part- funkcionáriust vont felelősségre. Ahol élnek a bírálattal, olt megjavul a párt- szervezetek munkáia Még mindig nem tudatosítottuk eléggé, hogy a kritikának, a birálat nak szabad tere van és ha élnek is vele párttagjaink, ott gyorsan megja­vul a pártszervezetek munkája, mert ezer és ezer kommunista szomo fi­gyeli, bírálja a hiányosságokat,,; amit néhány vezető elvtárs még nem vett észre. Az ilyen bírálatokat szívesen kell venni, akkor is, ha csak részben helytá’lők, meg kell köszönni és gyorsan hozzálátni a feltárt hibák megjavításához. Azok a párt funkcionáriusok, akik dohognak miatta, akik nem azt nézik, ami jé helvtál'é benne, hanem, ami nem felel meg a valóságnak és ebbe kapaszkodva próbálják elfojtani a bi rá'atot akarva, nem akarva, a pártde- mokráeia megrontóivá válnak. Ha ennek teret engedünk, vége lenne a kritikái) ak. Számos esetben felelősségre vonta a KEB az olyan pártfunkeionárlusokat. akik n Párt politikáját sértették meg, pl. Tolna. Bihar, a volt Zemplén me­gye pártbizottságainál. Itt megyei és járási pártfunkcionáriusok oíhanya. go'.va a politikai neve’őmunklt, a.fa­lusi termelöazövotkezetek szervezésé­nél letértek a Pártunk által szigorúan megkövetelt, önkéntesség elvéről. Más. részt eltorzították Pártunk paraszt- politikáját azzal, hogy a kulákokka*. szemben önkényeskedtek, amivel azok politikai és gazdasági elszigetelése he’yett azt érték el, bogy a falu sze­gény. és középparasztsága sajnálni kezdte őket. Annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás a nevelés eszköze is legyen az egyes ügyek tárgyalásakor rendszere, sen meghívtuk az ügyben érdekelt pártszervezetek vezető funkcionáriu­sait. hogy a kivizsgált ügy tanulsá gait közvetlen tapasztalataik alap. ján hasznosítsák. A fegyelmi bizottságok munkája A Politikai Bizottság múlt év jú­nius 29.i határozata a nagyobb párt- szervezeteknél a fegyelmi bizottságok­ra bízta az ügyek kivizsgálását és a KEB-et bízta meg ezek ellenőrzésével. Ennek értelmében a budapesti és me. gyei fegyelmi bizottság munkája megindult, de úgy a budapesti, mint a megyei és kerületi fegyelmi bizott­ságok még fiatalok. A Politikai Bi­zottság határozata, amely lehetővé tette, hogy a. fegyelmi bizottságok tagjait a pártválasztrnányok tagjai­ból válasszák, nagy segítséget, jelen­tett. Megállapítható, hogy'ahol a megyei titkár komolyan foglalkozik a fegyel­mi bizottságok munkájával, segíti őket, esetenkiiit részt vesz egy-egy ülésükön, ott jó a munkájuk. Abol a megyei titkár, vagy a megyei bizott­ság magára hagyja őket. ott egyik hi­bát a másik után követik el. Milyen hibák tapasztalhatók a me­gyei fegyelmi bizottságok munkájá­ban t 1. A fegyelmi ügyeket nem vizs­gálják meg tárgyalás előtt alaposan, nem kel’ően készítik elő az érdekelt elvtársakat,. nem hívják meg szemé­lyesen és védekezésüket nem hallgat­ják meg, leginkább azért, mért a me­gyei pártbizottság az előkészítési munkával megbízott referens elvtár­sakat más feladattal halmozza el. 2. A fegyelmi bizottságokhoz nem tartozó ügyeket intéznek, például tag­jelöltek előéletének vizsgálata, gabo- nabegyüjtés, stb. Vagy heteken át nem tartanak ülést, az ügyek elintézetlenül halmo­zódnak fel. 3. Előfordul, hogy a fegyelmi bi­zottságok elmerülnek apró részletek­ben ami miatt a bizottság ülése el­húzódik. Pl. Borsod megyében reggel Az elkénveltneskedés, az Igen gyakran s.e’1 foglalkoznunk az éberség terén elkövetett hibákkal. Az imperialista kómszervezetek aljas ügy­nökeinek, a Rajlt-bandának leleplezé­se és ártalmatlanná tétele a jobbolda­li szociáldemokratáknak üzemeink egész sorában tapasztalt szabotáló, kártevő tevékenysége beszédes bizo­nyíték arra vonatkozóan, milyen sok tanulni valónk van még az éberség te­rén. Annak előrebocsátásává], hogy a kommunisták ezrei adják a legjobb álmunkásokat, a gyárakban és bányák­ban, az állami apparátus intézményei­ben és hivatalokban, hogy pártfunk­cionáriusaink zöme jól végzi felada­tát, mégis meg kell á'lapítani, hogy oárttitkSraink és pártfunkcionáriusa­ink egyik kisebb részénél a helytállás és példamutatás terén komoly hiá nyossé gok vannak. A KEB vizsgálatainál tapasztaltuk hogy vannak kommunisták a Párt­ós vállalati vezetők között, akik el- kényelmesedtek és öné’égn’tekké vét tak, e'temkftőtsk a - orr ,■■-,■'■ ■ "i „ ■-* •; szik, hogy kényelmesen sétálunk be t a eaeclajiBEos&i;, 7-töl este 7-ig tartó ülésen három fe. gyeim! ügyet tárgyaltak meg. A hibák leküzdésére és a munka megjavítására azonban meg van min­den lehetőség és van is folyamatos ja­vulás. A bizottságok összetétele álta­lában jó. A megválasztott elvtársak komolyan veszik feladatukat. A- KEB helyszíni látogatásokkal a fegyelmi bizottságok ülésein való részvétellel a fegyelmi referensek és a bizotttó. gok elnökeinek a KEB egy-egy ülésé­re való meghívásával segíti kiküszö­bölni a hibákat. A KEB szigorúan fePépctt egy ej pártszervezeti és vállalati vezetők el­len, akik a velük szemben alkalmazott kritikát el akarták fojtani. A kritizS- lókka] szembeni megtorlások é« a kri­tika elfojtására va]ó törekvés ma már csak szórványosan fordul elő. de hogy sok helyen nem jó szemmel nézték azt, aki meg’átásaivaj a Párt Köz­ponti Szervéhez fordu t, bizonyítja az is, hogy gyakori a névtelen beje]en- ♦ést tevők suáma. Rendes, becsü’etes munkások, ha azt látják, hogy észre­vételeikért nem védi meg őket a párt- szervezet, kénytelenek bejelentéseiket névtelenül megtenni. Ezen a téren még sok pártszervezet­ben és üzemben van javítanivaló. Ter­mészetesen mi ezeket a névtelenül ér­kezett bejelentéseket is megvizsgál­juk. A hivatali hatalommal va]ő vissza­élés és korrupció miatt 130 esetben Vont felelősségre párttagokat és távo­lította el őket a Párt soraiból. Az ilyen visszaélések száma az utóbbi időben igen csökkent. Erkölcsi élet terén elkövetett hibák miatt 51 párt­tagunk e]len kej'ett eljárnunk. Meg kel] azonban mondani, hogy a Párt erkölcsi felfogását sértő esetek általában ritkák. elbürokratizálódás ellen! Ilyen volt a psstmegyei ÁGI egyik vezetője, munkáskáder, elkényelmese- dett ember, akit fontosabb helyre, egy állami gazdaságba akart a Párt áthe­lyezni, de ezt megtagadta azzal indo­kolva, „hogy kényelmetlen lenne vi­dékre mennie", mert itt Budapesten szépen berendezkedett. Az ilyen elkényesr-dett vezetők önkényeskeduek. helyi zsarnokká vájnak, bürokraták lesznek, kö­rülöttük pedig a jő elvtársak el­vesztik munkakedvüket és passzí­vakká válnak Kommunista Önkritikával be kel) Is­mernünk, hogy már az e]ső eseteknél nem léptünk fel szigorú kritikával l'yen esetekkel szemben. Az utóbbi időben szaporodtak a KEB e’őtt az olyan párttagok figvei, akik a felszabadulás előtti időben iobbojdali, vagy fasiszta szervezetek tagjai voltak és ezt mindezidáig Kt- ko’ták. Vojtak közülük komoly párt­funkcióban is néhánvan. Hogy most .—ok az esetek szaporodtak arzn] ma •• * -'-«»ő l’efTv az éberség Javult a nárfzervez«- teknél és a kádermunkábaa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom