Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-01 / 50. szám
2 ÉS/AKMACiYAttOKSZ^e Csütörtök, 1951. március hő 1, Húthat Franco hadseregére és Tito fasiszta klikkjére. Megszokták, hogy dollárjaikkal megvásárolják a Tito és .Francé-félő bábkormányokat és azt képzelik, hogy a spanyol nép harcolni fog, vérét fogja ontani szörnyű vil&guralmi terveik érdekében- De nagyot tévednek, a spanyol nép lelke mélyéből gyűlöli a háborút, szereti a békét, harcol a békéért. (Hatalmas taps.) Meggyőződésünk, hogy tevékenységünkkel és a nép egységes harcával visszavonulásra tudjuk kényszeríteni országunkban a háborús génitocratokat. Spanyolország Kommunista Pártja, miközben fokozottan szervezkedik a gyárakban, megerősíti kapcsolatát a tömegekkel és egyre nagyobb mértékben terjeszti az országban az illegális sajtót, eredményesen harcol a munkásosztály és a nép egységéért, a Francó- rendszor politikája ellen, a nyomor, rabszolgaság és a háború politikája ellen. Ebben a nehéz harcban a marxizuuis- leninizmus: sztálinizmus halhatatlan tanításai, a nagy Bolsevik Párt tapasztalatai, a dicső Szovjetunió és lángeszű vezére, a haladó emberiség vezetője, Sztálin elvtárs lelkesítenek bennünket. (Nagy taps-) Nehéz harcok várnak még ránk a véres Francó-rends'zer ellen, de rendületlenül bízunk a spanyol nép győzelmében- Győzni fogunk, mert népünk győzni akar. A magyar színművészek köszöneté Pártunknak Rövid szünet után Nógrádi Sándor altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese vette át az eluökiést. A magyar színművészek nevében Major Tamás, a Magyar Népköztársaság Kossuth-díjjal kitüntetett kiváló művésze, a Nemzeti Színház, igazgatója beszélt. — A fordulat éve óta sem a .Nemzeti Színház, sem én magam nem ismertem fel eléggé azt, hogy a fejlődő magyar drámairodalmat nagyobb szeretettel kell támogatnunk. Rákosi elvtársnak volt ideje rá, hogy személye, sen is felhívja erre figyelmünket- Mi ezen a hibán javítottunkMost már új közönségünknek tartozunk azzal, hogy nem adhatunk selejtes, rossz darabokat. Boldogok vagyunk, mert jő utat választottunk akkor, műikor a Szovjetunió drámairodalmából és a Szovjetunió művészetétől tanultunk. Pártunk megbecsül bennünket azzal, hogy meghívott ide a Kongresszusra. Az elnöki emelvényen ül Somlai Artúr élvtárs, aki nagy művész volt egész életében, de a llorthy-fasizmus alatt egész életét hadakozásban töltötte el a nivót- lanság és az üzleti szellem ellen, ö is Pártunknak köszönheti, hogy emberábrázoló képessége annyit gazdagodott az utóbbi években, hogy ma már nem ellenzékhői harcol, hanem Pártunk irányvonalának lelkes propagandistája, kulturális frontunk egyik népnevelője. A Révai elvtárs által említett kulturális nemzeti egység mutatkozott meg abban a lelkesedésben is, ahogy a most elhúnyt Bajor Gizi állott oda kultúr forradalmunk mellé, ahogy a szovjet és magyar darabokban kért szerepeket és a béke ügyét szolgáltaFalusi kultúrmunkáukban már most is lemaradtunk. Minden tapasztalatunk azt mutatja, hogy a mezőgazdaság dolgozói milyen éhesek a kultúrára és ezt a kul túréhséget .sem a táj színházaink, sem a mi vidéki vendégjátékaink nem tudják kielégíteni. A mostani kultúr- verseny is ezt a hatalmas érdeklődést mutatta- ígérjük, hogy a Kongresszus iránymutatását azzal a felelősséggel vesszük tudomásul, amellyel Pártunk, rak, Rákosi elvtársunknak tartozunk — fejezte be szavait. A tag- és tagjelöltfelvétel kérdésé ről beszélt Kiss Dezső, a Rákosi Mátyás Művek Pártbizottságának szervező titkára„Ha a háborús uszítók háborút kezdenek, a görög nép és hadsereg ellenük fordítja fegyverét! Ezután a Görög Kommunista Párt nevében Joanesz Joanidesz, a Politikai Bizottság tagja szólalt fel. — Görögországban a monarcho- hisiszta rendszer és az amerikai megszállás alatt a munkások --és parasztok. az egész dolgozó nép ne. néz körülmények között él Nyomorban. nélkülözések között tengeti életét és véres terror alatt szenved. A hírhedt Truman segély dollármillióit háborús előkészületek céljaira fordítják. Az országban véres terror dühöng. Egész Görögország egyetlen borzalmas fasiszta koncentrációs tábor, szörnyű pokol és élő példája annak, mivé válhat egy ország, ha az angol és amerikai imperialisták karmai közé kerül. Erkölcsi züllés, sikkasztás, botrány, dőzsölés, korhadás jellemzi a monarcho fasiszta rendszert és az amerikai megszállást. Ami Görögországban folyik, egyetlen cé't szolgál: a háborút. Az amerikaiak .Görögországot katonai támaszponttá alakították át a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Az amerikaiak és monarcho-fa- siszták a görög nép becsületébe akarnak gázolni. Sárba akarják rántani, meg akarják törni a törhetetlen görög lelket, amely sohasem alázkodott meg a hóditők előtt. De at amerikaiak és monarcho. fasiszták rá fognak jönni, hogy siilyosan tévedtek, amikor azt hitték, hogy sikerül bevonniok sötét terveikbe a görög népet. A görög dolgozó népet nem töri meg a véres terror sem és ha a monarcho fasiszták és az angol- amerikai háborús uszítók an-a vetemednének, hogy háborút kezdenek, mi magunk, a görög nép ássuk meg sírjaikat. A kommunisták a nép élén, a hadsereg, a tengerészek és a légihaderők kötelékeiben maradéktalanul teljesítik kötelességü két. Ha a háboríts uszítok háborút kezdenek, a görög nép és a had. sereg ellenük fordítja fegyvereit. Vannak még szabad helyek Görögországban, kiűzzük hazánkból az idegen megszállókat és szabad, füg getlen népünk hozzálát Népköztársaságunk felépítéséhez. Ezután az elnöklő Nógrádi Sándor elvtárs bejelentette, hogy Rákosi elvtárs referátumához 144-en jelentkeztek hozzászólásra. Ebből addig, már 50 en szólaltak fel. Nógrádi Sándor javasolta, hogy három felszólalás után a vitát zárják le. A kongresszus a javaslatot egyhangúan elfogadta. A megyei Pártbizottságok segítsék az MSzT-szervezeteket! A Magyar-Szovjet Társaság tagja; üdvözletét Kakuk Józsefné, az MSzT titkára tolmácsolta. — Az MSzT munkájának megjavításában, megerősítésében igen nagy útmutatást adnak a Pártkongresszus határozatai. Munkánkban eddig is értünk el komoly sikereket Ezek az eredmények megmutatkoznak abban is, hogy amig 1950 februárjában 420 ezer tagunk volt, ma közel 800 ezernél tartunk. A sikerek azonban Mindazoknak, akik szeretett jé édesapám, testvérem, rokonunk, dr. Kozslik István ügyvéd temetésén részt vettek, sírjára koszorút és virágot helyeztek ezzel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét, Gyászoló család nincsenek arányban dolgozóinknak a Szovjetunió iránti egyre növekvő szerete tével. Nem sikerült még elérni, hogy az üzemek dolgozóinak nagy többsége tagja legyen az MSzT nek. Nem. sikerült kielégítően elérnünk, hogy üzemi MSzT szervezeteink a szak- szeruezetekkel karöltve, a szovjet módszerek ismertetésének harc0s propagandistáivá váljanak. A termelőszövetkezetek fejlesztésében — mondotta — szervezeteink a szovjet kolhozok eredményeit ismertető előadásokon, kiállításokon kívül kultúrműsorral, vetítőgépes előadásokkal és aktívákkal vesznek részt. Az előadásokkal összekötött tszcs szervezésnek sok helyütt ko • moly eredménye volt. Segítenünk kell abban is, hogy a már meglévő tszcs-k alkalmazzak a szovjet agronómia eredményeit és a mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak tapasz- tál atajt. A március hónapban megtartandó Magyar Szovjet Barátsági Hónapban szervezeteink komolya» fognak fejlődni. A megyei pártbizottságok segítsék a megyékben levő MSzT. szervezeteket, adjanak megfelelő iránymutatást, hogy könnyebben tudják végezni az MSzT-ben rájuk váró feladatokát. Rákosi elvtárs válássá Percekig tartő taps, éljenzés, hurrá fogadta c mikrofonhoz lépő Rákosi Mátyás ejv társat. Rákosi elvtárs megállapította, hogy a három napig tartó vitában több mint ói ven küldött vett részt és amint ezt a Kongresszus megái'aplthatta, minden kérdésben, amelyet ő beszámolójában érintett, egyetértettek a felszólalók. Az ötven hozzászóló egy- «éges helyeslése kifejezi és képviseli a Kongresszus álláspontját is. Viharzó tapssal válaszoltak a küldöttek Rákosi elvtárs szavaira. Az ünneplés lecsillapultávai Ráko3i elvtárs Így fojezte be rövid felszólalását: Amilyen egyetértéssel helyeselték itt az elvtársak a beszámolómban kifejtett nézeteket és tennivalókat, ugyanolyan egyetértéssel hajtsuk i3 végre azokat! Az alig néhány percig tartó válasz során a Kongresszus küldöttei lelkesen éltették a Párt vezetőjét, dolgozó népünk forrón szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. Ezzel a Magyar Dolgozók Pártja IT. Kongresszusának harmadik napi tanácskozása végétért. A Kongresszus negyedik napjának déielöttje A tanácskozások negyedik napját s.zerdán reggel fél 9 órakor Piros László elvtárs vezérőrnagy nyitotta meg. Bejelentette, hogy újabb táviratok érkeztek a Kongresszushoz. A borsodnádasdi bányaüzem dolgozói táviratban jelentik, hogy kongresszusi versenyvállalásukat 157 százalékra teljesítették és vállalják, hogy a Kongresszus ülésezésének ideje alatt terven felül 70 tonna szenét termelnek. Újabb 29 községből és varosból jelentik a pártszervezetek és a dolgozó parasztok, hogy a Kongresszus tiszteletéra községükben új tszcs alakult- A Kongresszus ideje alatt eddig 26 község dolgozó parasztsága jelentette, hogy községük szövetkezeti községgé alakult, összesen eddig ISI helyről jelentették új tszcs megalakulásátA táviratok ismertetése után megkezdték a Kongresszus második napirendjének tárgyalását, amelynek címe:' „Az ötéves terv első évének eredményei és további feladataink a népgazdaság szocialista építése terén-“ A napirend előadójaként Gerő Ernő elvtárs állam miniszter, a Népgazdasági Tanács elnöke, a Párt főtitkárhelyettese tartotta meg beszámolóját. GERŐ ERNŐ ELVTÁRS: Országunkban sikeresen rakjuk le a szocializmus alapjait, sikeresen építjük a szocialista népgazdaságot i. 5 ÉVES NÉPGAZDASÁGI TERVÜNK ELSŐ ÉVÉNEK EREDMÉNYEI ÉS HIÁNYOSSÁGAI A Magyar Dolgozók Pártjának H. Kongresszusa olyan időpontban ülésezik, amikor már módunkban áll részleteiben is kiértékelni 5 éves népgazdasági tervünk első évének eredményeit. Ha népgazdaságunk fejlc(dését egészében tekintjük, túlzás nélkül állapíthatjuk meg, hogy az 5 éves tervidőszak első évében jó munkát végeztünk. Gyáriparunk — a helyi ipar nélkül — mintegy másfélszer gyorsabban fejlődött az előírtnál. Mint" ismeretes, gyáriparunk a menetközben felemelt előirányzatot is 9.6 százalékkal túlteljesítette, s ennek eredményeként egész tervkötelezett iparunk termelésének növekedése i'JSO* ben a hároméves terv utolsó évéhez, 19i9.hcz képest 35.1 szá- z*Uk volt. Olyan hatalmas növekedés ez, amely a legvérmosebb reményeket is túlszárnyalta s amelyhez foghatót soha sem ismert semmiféle kapitalista ország. A szocialista iparosítás sztálini törvényének megfelelően nehézipa runk termelésének fejlődése mégha ladta a könnyűiparunkat. Nohézipa runk termelése az ötéves terv első évében .‘16.2 százalékkal emelkedett a megelőző évhez kéjtest, könnyűiparunké pedig 34 százalékkal. Az egész ipar és ezen belül a gyáripar termelésének fejlődését i3 messze maga mögött hagyta gépiparunk, amelynek termelése egyetlen év alatt 12.3 százalék, kai ugrott előre, ami ugyancsak megfelel a szocialista iparosítás sztálini törvényének. Nehéz- és könnyűiparunk mellett komoly fejlődést mutat építőiparunk,' melynek termelése az ötéves tervidőszak első évében, a megélőim évhez képest 116 százalékkal növekedett, s amely termelési tervét kereken 30 százalékkal teljesítette túl. Ötéves népgazdasági tervünk előírta, hogy a gyáriparban a munka termelékenységének öt év alatt 50 százalékkal kell növekednie. Ismeretes, hogy már az első évben gyáriparunkban a termelékenység, - az egy teljesített munkaóra alatt termelt értékben mérve több, mint 20 százalékkal emelkedett. Nem ilyen kedvező a kép. ha azt vizsgáljuk, hogyan változott a termelés értéke száz forint kifizetett munkabérre vonatkozóan. Itt nem emelkedés van, hanem némi csökkenés: a nehéz és könnyűiparban egy év alatt száz forint kifizetett bérre vonatkoztatva, a termelés értéke 2.6 százalékkal, az építőiparban pedig 1.6 százalékkal csökkent. Másszóval, iparunkban a béralap gyorsabban növekedett, mint a terme!’ lés, amit nem lehet normálisnak tekinteni. Az önköltség csökkentését 5 éves népgazdasági t'crvünk 1950—54 óvok időszakára 25 százalékban irta elő. Ennek megfelelően az 5 éves terv első évébeu. az ipari termelés önköltségének, mintegy 5 százalékkal kellett volna csökkennio. Különféle számitá. sok azt mutatják, hogy ezt az önköltségcsökkentést körülbelül elértük. AJapanyagtermelésünk elmaradt az egész ipar gyorsulásának üteme mögött Gj-áriparunknak és építőiparunknak egészében rendkívül gyorsütemü fej. lödé,se nem terelheti el figyelmünket azokról a hiányosságokról, amolyek a már említetteken kívül iparunk fejlődésében megmutatkoznak. így, jólle_ hét 5 éves tervünk eredeti előirányzatához képestj alapanyagiparunk tér. melésének fejlődése is meggyorsult, mégis alapanyag termelésünk, a vas-, acél, a hengereltacél és a széntermelés gyorsulásának üteme jelentősen elmaradt az egész ipar gyorsulásának üteme mögött. Hasonlóképpen: jóllehet már az 5 éves terv első évében több villamos, energiát termeltünk, núnt amennyit tervünk szerint termelni kellett volna, villamosenergia-termelésünk gyorsuld, sáriak üteme elmarad egész iparunk termelésének gyorsulási üteme mögött. A tapasztalat* bebizonyította, hogy sokkal-sokkal több szénre van szűk. ségünk, mint ezt magunk gondoltuk akkor, amikor 5 éves népgazdasági tervünket kidolgoztuk. Ha az iparunkban az 5 éves terv el. ső évében az igen komoly eredmények mellett megmutatkozó hiányosságokról szólunk, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy kisipari szövetkezeti mozgalmunk 2 óv óta lényegileg egy_ helyben topog és helyi iparunk, tehát a túlnyomórészt helyi nyersanyagokat feldo'gozú és helyi szükségletek kielégítésére hivatott, a tanácsoknak alá. rendelt ipar is még gyermekcipőben jár. Pedig a kisiparosok között megvan a hajlandóság a szövetkezésre és Mezőgazdaságunk részben a kedvezőtlen időjárás miatt, -1950-ben nem fejlődött egyenletesen. így, míg kenyérgabonából 9.2 százalékkal termeltünk többet, mint 1949 ben, addig takarmánygabonában és a takarmánynövényeknél általában, va. lamint az ipari növények jelentős részénél elmaradtunk. Az 1950. évre előírt tervhez viszonyítva különösen jelentős az elmaradás a kukoricánál és cukorrépánál, mely terményekből több termett ugyan, mint 1949 ben, de az ötéves terv első évére előírt feladatot csak 79, illetve 65 százalékra sikerült megvalósítani. A takarmánynövények gyenge terméshozama lassította, sőt részben visszavetette állatállományunk fejlődését, amiben persze az elleti, ség aknamunkája is szerepet játszott. Sertésállományunk 1950 októberében nem sokkal volt nagyobb, mint &z előző év ugyanezen hónapjában, tehénállományunk pedig mintegy 50.000-rel csökkent. Ugyanekkor jelentősen megnövekedett az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok állatállománya. Az állami gazdaságok állatállománya (számos állatban kifejezve) 1950 folyamán 125 százalékkal emelkedett s emelkedésében túlhaladta a tervelőirányzatot. Komoly lépést tettünk előre az öt. éves terv első évében mezőgazdaságunk gépesítése terén. Egy év alatt gépállomásaink és állami gazdaságaink gépállománya 4400 traktorral növekedett s ezenkívül az egyéb gépek szúrna mezőgazdaságunkban 1950 folyamán több, mint 50 százalékkal emelkedett. A Minisztertanács ismert határozata nyomán az agrőtechnika nemcsak az állami gazdaságokban és termelő szövetkezetekben, hanem az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokban is bizonyos javulást mutat. Egészében véve azonban mezőgazdaságunk fejlődését az 5 éves terv első évében nem te- kinthetjük kielégítőnek. Mezőgazdaságunk elmaradását nem is mutatják meg' eléggé világosan csak a termelési adatok. A mező gazdasági termékekből a falusi lakosság jelenleg, a népi demokrácia idején összehasonlíthatatlanul nagyobb hányadot fogyaszt el, mint amekkora hányadot elfogyasztott g kisiparosaink jelentékeny része látja már, hogy számára ez a lehetőség ar ra, hogy végleg beilleszkedjék a népi domokrácia gazdaságába, az épü’ő szocialista gazdaság rendjébe. Ami a he. lyi ipart’ illeti, itt a helyi tanácsok létrehozása, számos gazdasági tevékenység fokozatos átadása a helyi tanácsoknak és a helyi ipar igazgató^ ságának megteremtése kell, hogy jói lentös mértékben meggyorsítsák a fejlődést. . Közlekedésünk lépést tfudott tartani népgazdaságunkkal s ' különösen gyáriparotoknak és épütkezjéseinknek az ötéves tervben előírtnál jóval gyor. sabb fejlődésével is. Vasutjaink 1950-ben kereken 70 százalékkal szállítottak több árut, mint a második világháborút meg előző utolsó esztendőben. Ha figyelembe vesszük, hogy a mást» dik világháborút megelőző időszak. ban a magyar vasút áruforgaingtak növekedése évente átlagosan 2—aBzá- zalék volt, ez világosan megmutatja egész népgazdaságunk erőteljes fej. lődését is, amely csakis a Bzocializ* must építő népi demokrácia rendjében vált lehetővé. A vasúti személyszálli tás .1950 folyamán még nagyobb mér tőkben emelkedett, mint az áruszál. lítás: 25.7 száza'ékkal, ami nemcsak gazdasági fejlődésünket mutatja meg, hanem egyben jelzi dolgozó népünk j életszínvonalának emelkedését is. nagytőkés, nagybirtokos hortliy- Magyarorszáeon. Nem hunyhatunk szemet az előtt a tény előtt, hogy’ ma szétaprózott mezőgazdaságunk nemcsak keveset, de főként kevés árut termel, hogy mezőgazdaságunk árutermelése hallatlanul elmäi-adt iparunk árutermelése mögött. így 1930 ben gyáriparunk árutermelése 33 százalékkal emel. kedett, mezőgazdaságunké pedig csak 4—3 százalékkal. A mezőgazdaság elmaradásénak legfőbb oka az. hogy iparunk már túlnyomó többségében szocialista nagyijjar, mezőgazdaságunk pedig még túlnyomórészt szétaprózott, kisárutermelő és kevés árut termelő gazdaság. Emellett, szerepet játszik az is, hogy egyéni parasztgazdaságaink fejlődésére nem mindig €or- dítoftunk elég gondot Ebből azonban nem &zt a követ, keztetést kell levonni, hogy meg kell lassítani országunk iparosítása, nak ütemét, hanem azt, hogy fokoznunk kell az iparosítás ütemét, fokoznunk kell a mezőgazdaság gé. pesítését, fokoznunk keb a mezőgazdaság műtrágyával, munkaeszkö. zökkel, szállítóeszközökkel való el. látását, s a fokozott iparosítás útján is meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy a mezőgazdaságot fokozatosan nagyüzemit, sok- árut termelő, iparunk és lakosságunk összes szükségleteit bőven kielégítő szocialista• gaz. dósággá szervezhessük át. A belső áruforgalom emelkedése Belső áruforgalmunk 1950 folyás mán nagymértékben megnőtt. Az állami nagykereskedelem forgalma (tehát az egész nagykereskedelmünké, mert- 1950 ben már nem volt nálunk magán-nagykereskedelem), egv év alatt 54.4 százalékkal emelkedett, s az áruforgalmi tervet nagykereskedelmünk közel 7 százalékkal túlteljesítette a kiskeres, kedelem (tehát az állami, a szövetkezeti és a magán kiskereskedelem együttvéve) 1950. évi forgalma 18.8 százalékkal haladta meg az 1949, évit. Az 1950-ben bekövetkezett fej’ődés *?Mlöénjeként jelentősen RjegerőMezőgazdaságunk fejlődését az ötéves terv első évében nem tekinthetjük kielégítőnek
