Észak-Magyarország, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-01 / 50. szám

Crii tötök. 195Í. március M T,

SSdött Mső áruforgalmunkban szocialif-a (tehát az állami és szövetkezet) kereskedelem szerepe.

Jelenig a szocialista ltereskedelén a fogyasztói áruforgalomnak nár mintegy 70 százalékát bonyolítja le.

BcUereskedelmünk jelentős fejlődés! és szocialista kereskedelmünk komfly megerősödése azonban nem jogcsít fel bennünket arra. hogy szenet hunyjunk, a hiányosságok

Mindenekelőtt meg kell állapítanunk: Wy míg az előző években gyakran a tilos mennyiségben raktáron fekvő áruk cllielyezése okozott számunkra gon. Jót, addig 1950-ben a termelés általános emelkedése ellenére a kereslet szá mos területen elébeezaladt a kínálatnak Magúbanvéve ezt nem lehet negatív jelenségnek tekinteni. Például az, hogy 3950-ben 156.000 kerékpárt és közel

10.000 motorkerékpárt termeltünk, s ez a mi viszonyainkhoz képest hatalmas mennyiség sem mutatkozott elegeudő- nek, mutatja,

mennyire felemelkedett dolgosó népünk életszínvonala.

Re termesze tenon a belső fixuforgn lomban tapasztalt rendellenességek nem csak erre vezethetők vissza. A belső áruforgalomban megmutatkozó rendel. Jenességekl>en szerepet játszik mindé nekelőtt a mezőgazdasági termelés elmaradása- De szerepet játszik emellett az is, bogy

a dolgozók száma s eszel együtt « béralap rendkívül gyors ütemben, növekszik, másrészt pedig a dolgozói: számának Cz a gyorsütemü növekedése átmenetileg csak kisebb mértékben jut kifejezésre a f°~ gyasztési javak termelésének emelkedésében, mert a szocialista iparosítás megköveteli, hogy most mindenekelőtt nehéziparunkat, illetve általában a termelőeszközök termelését fejlesszükMindezekhez járni saját tapasztalatlanságunk és gyenge szervezettségünk is az állami, s általában a szocialista kereskedelem terén. Végül, do nem utolsósorban, igen komoly szerepet játszik népünk ellenségeinek, a kizsákmányoló osztályoknak, ezek maradványainak, a különféle reakciós elemeknek népi demokráciánk ollen irányuló tudatos kártevő munkája is. Ismeretes, hogy 1950 folyamán az ellenség időről-időre több alkalommal kísérelte meg, hogy közellátásunkat a folyó szükségleteket messze meghaladó tömeges vásárlásokkal zavarja, mesterséges sorbaállásokat szervezett. Jellemző, hogy megyénként s területenként vizsgálva az áruforgalom hirtelen időről-időre történő megnövekedését, a vásárlások rendellenes emelkedését, összefüggést lehet megállapítani az úgynevezett vásárlási láz megjelenése és a mezőgazdasági termelvé- nye.k beadásának menete között. így például a múlt év júliusában Vas és Veszprém megyében, amelyek akkor a beszolgáltatással jelentősen elmaradtak, ütötte fel fejét a tömege» vásárlás. — Ugyanakkor azonban Hajdú megyében, amely a beszolgáltatásban élen haladt, alig volt tapasztalható a vásárlás emelkedése. Ez is azt mutatja, hogy az ellenség, amelyre számos területen súlyos csapásokat mértünk, rávetette magát a közellátás területére- llymódon a közellátás kérdése az osztályhare egyik legfontosabb területévé vált.

A közellátási intézkedések célja: a dolgozók és hozzátartozóik zavartalan ellátásának biztosítása

Pártunk kezdeményezésére népi demokráciánk államhatalma kemény ököllel sújtott le a közellátás frontján garázdálkodó ellenségre ég egy sor átfogó gazdasági intézkedést is hozott a közellátás zavartalanságának biztosítás éra. Ismeretes .hogy ezeknek az intézkedéseknek eredményeként sikerült a cukoréi) finomlisztellátást kielégítően megoldani. Nyilvánvaló, hogy

köz ellátásunk kérdésének megoldtisá- hoz még további erőfeszítések szükségesek- t

Mindenekelőtt a mezőgazdasági és az. ipari termelés további fokozása terén, sőt nemcsak általában a mezőgazdasági és az ipari termelés, hanem döntősa a mezőgazdaság és az ipar árutermelésének további növelése útján. Emellett, elv-tárnak, továbbra is szárazon kell tartanunk a puskaport és kíméletlenül, sok. szorozott erővel kell lesújtanunk népünk ellenségeire, amelyek — ezt előre kell látnunk — meg fogják kísérelni újból és újból támadásba átmenni közellátá- eunk, népi demokráciánk ellenA közellátáeunk terén már meghozott és még meghozandó intézkedések célja: a dolgozók és családtagjaik zavartalan ellátása legfontosabb élelmezési és egyéb közszükségleti cikkekkel,— jelentéi állami tartalékok biztosítása, mert eg elengedhetetlen feltétele a tervszerű gazdálkodásnak

is végül külkereskedelmi áruforgalmunk erzájnára a szükséges árukészletek ren- «tókecésre bocsátása, bár az élelmiszer

ÉSZAKMAGYAROHS7AO

3

kivitelt ötéves tervünk folyamán mind nagyobb mértékben fogjuk . gépkivitellel helyettesíteni.

Külkereskedelmünk az imperialisták által velünk szemben alkalmazott ellenséges rendszabályok dacára általában megoldotta az ötéves terv első évében ráváró feladatokat. Ebben döntő szerepet játszott a Szovjetunió és a népi demokrácia országai között létrejött ú’jtí- pusú gazdasági kapcsolatok rendszere, mely meggyorsította és meggyorsítja a népi demokrácia országainak iparosítását s lehetővé tette és lehetővé teszi, hogy ezek az országok, így Magyarország is a hiányzó nyersanyagokat, a népgazdaság fejlesztéséhez szükséges ipar! felszerelést, gépeket, mind fokozottabb mértékben egymásközötti keres, kedelemben biztosították. A tőkés imperialista országok külkereskedelmi és általában gazdasági kapcsolatai törvénye: aki bírja, marjai Minthogy pontig az erősebb inkább bírja, tehát az erősebb ragadozó marja a gyengébbeket.

Ezzel szemben az új viszony, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség TanáeSfi révén a Szovjetunió és a népi demokrácia országai között

megvalósult, valóban a kölcsönös megsegítésen alapul- Lényege a szabad népek szolidaritása, egymás kölcsönös érdekeinek figyelem- bevitele, s az, hogy az erősebb segíti a gyengébbet. Mert talán felesleges külön aláhúzni, hogy bár kölcsönös segítségről van szó,

mégis elsősorban a nagy Szovjetunió az, mely segít valamennyiünket, segíti a népi demokrácia ősz- szes országait.

Mi, elvtársak, természetesen nemcsak a Szovjetunióval és a népi demokrácia országaival akarunk fenntartani külko- reskedelmi kapcsolatokat, hanem a tőkés országokkal is.

A főkés országok azok, amelyek, főként az amerikai imperialisták nyo. mására, mindinkább elzárkóznak attól, hogy velünk kereskedjenek, jólle. hét ez a magatartás ezekre az országokra nézve hátrányosabb, mint a mi számunkra. T'gyanakkor, amikor 1950 folyamán külkereskedelmi for. galmunk egészében több mint 11! százalékkal emelkedett, a főkés országok, kai folytatott kü’kereskedelmünk nemcsak viszonylag, de abszolút ér. téliben is csökkent.

Egyetlen év alatt több mint tíz milliárd forintnvi összeget ruháztunk be népgazdaságunkba

Szocializmust építő népi demokránepi

ciánk szempontjából rendkívül fontos kérdés a népgazdaság beruházásainak alaku'ása, mert* ezen mérhetjük le a szocialista felhalmozás ütemét országunkban. 1950.ben lényegesen magasabb összeget ruháztunk be, mint amekkorát ötéves tervünknek megfelelően erre az évre előirányoztunk.

Az 1950-ban megvalósítót; összes népgazdasági beruházások értéke 67.4 százalékkal haladta meg az 1949. évi beruházások összegét. Egyetlen év alatt több, mint tíz mii. liárd forintnyi összeget' ruháztunk be népgazdaságunkba. A gyáripar fejlesz, tését szolgáló beruházásoknak több, mint 90 százalékát fordítottuk nehéziparunkra, ami megfelel a szocialista iparosítás követelményének, de ha. falmas összegek jutottak mezőgazda. Ságunknak, közlekedésünknek köny- nyűiparunknak és szocialista keroske. delmünknek is. Beruházásaink révén jelentőt mértékben fejlesztettük iskolahálózatunkat. kulturális intézményeinket. Növeltük a dolgozók szociá lis és egészségügyi kiszolgálását’ biz. tosító létesítmények számát.

Népünk életszínvonala az ötéves terv el'ső évében gyorsabban növekedett, mint ezt "ötéves tervünk előírta. A gyáriparban dolgozók béralapja a különböző kedvezményeket nem számítva — egy év alaít 37.0 százalékkal növekedett meg.

Míg 1949 decemberében az átlag, munkabér a gyáriparban 708 forint volt, addig 1950 decemberében az átlagmunkabér 767 forint, ra nőtt.

Egyetlen év alatt’ 1950-ben 1949-hez képest 223 ezerre) eme'kedott a foglalkoztatottak száma, ebből kereken 195.000 fő emelkedés a gyáriparra és az. építőiparra jutott*. Különösen jelentős volt a dolgozó parasztság élet- színvonalának emelkedése.

A dolgozók és családtagjaik élet. színvonalának emeléséhez nagymérték, bon hozzájárultak azok a hatalmasan megnövekedőit összegek, melyeket államunk a munkások és alkalmazottal, szakképzésére, a parasztok szakkép, zésére, társadalmi biztosításra, üdülés, re, népünk kulturális igényeinek kielégítésére, falvaink villamosítására stb. fordítotf.

A nemzeti jövedelem alakulása

A nemzeti jövedelem, vagyis a nép. gazdaságunkban termelt összes új érték 1950-ben mintegy 20 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Ez csaknem egvharmaűa annak a növekedésnek, melyet. 5 éves népgazda, sági tervünk az 1950—54. évi időszakra előirányoz.

5 éves tervünk első évében fehát a nemzeti jövedelem emelkedésének üteme a horthy-rendszerbeni átlagos évi növekedésnek 24-sze- re3e volt.

Már a 3 éves terv' utolsó évében

1949- ben a nemzeti jövedelemnek csaknem S0 százalékát adta népgazdaságunknak az a része, ahol nincs kizsákmányolás, vagyis a népgazdaság szocialista része és az idegen munkaerőt nem foglalkoztató kisáruterme. lök, dolgozó parasztok, kisiparosok.

1950- ben a szocialista szektor és az idegen munkaerőt nem kizsákmányolok részesedése a nemzeti jövedelem termeléséből 91 százalékra emelkedett, a tőkés szektor részesedése pedig 9 százalékra csökkent.

Népgazdaságunk szocialista szektorának részesedése a nemzeti jö. védelemből ugyanezen idő alatt 53.8 százalékról, csaknem 70 százalékra emelkedett.

A szocialista ipar részesedése a nemzeti jövedelemnek az egész iparra jutó részben egy év alatt 77.5 százalék, ról 91.4 százalékra növekedett, míg a tőkés elemek részesedése 18.5 száza, lékről 4.3 százalékra csökkent. 1949- ben a nemzeti jövedelmen belül az ipar részesedése 77 százalékkal múlta felül a mezőgazdaságot 1950-ben pe. dig már 124 százalékkal.

Mit mutatnak az említett számada. tok? Mindenek előtt azt mutatják, hogy

népgazdaságunk komoly szocialista felhalmozást képes megválást, tani és ténylegesen meg is valósit.

Azt mutatják, hogy a nemzeti jövedelem mind fokozottabb mértékbon

válik ténylegesen a nemzet, a nép jövedelmévé, s mindinkább összezsugo. födik a nemzeti jövedelemnek az a része, amely a tőkés szektorra jut.

Másrészt, elvíársak, népgazdasá- gunknak 1950-ben elért fejlődését vizsgálva, azt is meg kell állapítanunk, hogy országunk szocialista ipa. rosításának terhét döntően iparunk viseli. A valóság az, hogy 1950 folyamán gépek, építkezési hitelek, vetőmagkedvezmények, a mezőgazdasági munkánál a gépállomások út'ján nyújtott előnyök stb. formájában álla. műnk sokkal többet adott a mezőgazdaságnak, mint amekkora összeget a mezőgazdaságtól visszakapott. 1950. ben államunk kü'önféle célokra kereken 4.130 millió forintot juttatott a mezőgazdaságnak, de csak 2.578 mii. lió forintot kapott vissza a mezőgazdaságtól és bár érthető, hogy álla. műnk komoly áldozatokat hoz a mezőgazdaság fejlesztése érdekében és fog hozni a jövőben is,

még sem lehet helyesnek és igazságosnak tekinteni az iparosííás jelenlegi terheinek nagyon is aránytalan megoszlását az ipar és a mezőgazdaság között.

Hiányosságok népgazdaságunkban

Az rgen komoly fejlődés ellenére, mely népgazdaságunkat jellemzi, meg kell említeni egy sor hiányosságot, amely népgazdaságunk egészére, vagy legalábbis jelentős részére vonatkozik. A legfontosabb ezek közül a hiú. nyosságok közül: a még mindig laza állami és népi fegyelem, s a javuló, de még távolról sem elég szilárd munkafegyelem, a rendszeres, szervezett takarékosság hiá. nya a legutóbbi időkig, a rendelkezésre álló ipari felszere’és, gépek elégtelen kihasználása, a nyersanyag pocsékolása a termelésben, s általában üzemeink vi. szonylag alacsony szervezettségi foka: a felelős egyéni vezetés elmosottsága.

A gyakori szervezés, átszervezés, ami sok felesleges költséggel jár és zavarja a folyamatos munkát; a vezető káderekben, s általában a szakképzett munkaerőben mutatkozó hiány mellett, ezeknek sokszor -rossz felhasználása; a bürokratizmus elburjánzása gaz.

dasági szerveinkben, a bírálat és ö/ibirálat gyengesége, a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek elégtelen felkarolása és hasznosítása, ami megkönnyíti az ellenség aknamunkáját a népi de. mokrácia gazdasága ellen.

Azonban, elvtársak, gazdasági munkánkban a hiányosságok és hibák semmi; sem változtatnak az alapvető tényen, melyet 5 éves tervünk első évének eredményei napnál világosabban bizonyítanak:

országunkban sikeresen rakjuk le a szocializmus alapjait, sikeresen építjük a szocialista népgazdaságot,

sőt a számok azt is bizonyítják, hogy népgazdaságunk szocialista építésének üt’eme jóval gyorsabb, mint ezt magunk -egv évvel ezelőtt feltételeztük. Különösen vonatkozik ez a megálla. pítás szocialista gyáriparunkra, mely az 5 évre előírt termelés emelkedése, nek egy év alatt 40.6 százalékát valósította meg. (3’aps.)

Népgazdaságunk szocialista építésének sikereiben döntő sálival esik latba a nagy Szovjetunió sokoldalú

baráti segítsége

Az ötéves terv első évében elért eredményeink azt is mutatják, hogy bizonyos tekintetben lebecsültük saját lehetőségeinket. Nem láttuk világosan a rejtett tartalékok nagyságát népgazdaságunkban, amelyeket az utóbbi év folyamán népgazdaságunk alaposabb felmérésével, tervezésünk megjavításával, helyesebb szervezéssé1, a szocialista munkaverseny és a Sztahánov mozgalom segítségével az eddiginél nagyobb mértékben sikerült feltárnunk. De ezek a rejtett tartalékok még távolról sem merültek ki s nem is egyszersmindenkorra adottak, hanem fejlődésünk folyamán, a népgazdaság szocialista építése folyamán újra és újra termelődnek. Fejlődésünk üteménél: megnövekedésében, népgazdaságunk szocialista építésének sikereiben döntőstülyal esik latba a nagy Szovjetunió sokoldalú, baráti segítsége, a szovjet tapasztala, tok mind következetesebb hasznosítása országunkban, a népgazdaságunknak nyújtott szovjet műszaki és tudományos se- gtfség.

A Dunai Vasmű felépítése, kolió- ipari üzemeink teljes újjászervezése, a budapesti földalatti vasut megépítése tehetetlen volna számunkra a Szovjetunió hatalmas segítsége, a szovjet népek nélkül.

Meggyőződésem, hogy egész dolgozó népünk nevében szólok, amikor innen, a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusi tribünjéről kifejezem köszönetünket és soha el nem múló hálánkat félszoba, dit ónknak, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió, nah, a szovjet tudósoknak, mérnököknek, sztahanovistáknak, s mindenek előtt népünk igaz barátjának, a világ dolga, zói vagy vezérének, vaiameny- nyiünk bölcs tanítómesterének, a mi forrón szeretett Sztálinunknak!

Köszönet a mi nagyszerű munkásosztályunknak!

Az ötéves terv első évének eredményei, elvtársak, nem maguktól születtek meg. Az eredményeket, a Szovjetunió támogatása és állandó segítsége mellett munkásosztályunk, dolgozó népünk — Pártunk vezetésével, Rákosi elvtárs vezetésével — kemény, szívós küzdelemben harcolta ki, az imperialisták, a kuiákság, a klerikális reakció és az áruló jobboldali szociáldemokraták ebén folytatott szakadatlan küzdelemben.

Népünknek ezek a megrögzött ellenségei mindent elkövettek, ami tőlük tellett, hogy megkíséreljék akadályozni, fékezni népgazdaságunk szocialista építését, lazítani a munkásosztály szocialista fegyelmét, lazítani a munkafegyelmet és a népi demokrácia álami fegyelmét, megingatni dolgozó népünknek saját erejébe és alkotó képességébe vetett hitét. Emlékezzünk a bér- és normacsalásokra, az aljas aknamunkára szocialista munkaverseny

és a Sztahánov-mozgalom ellen,

amelyet a jobboldali szociáldemokraták, az imperialistáknak ezek a hazaáruló ügynökei, a klerikális reakcióval egységfrontban szerveztek. Emlékezzünk a kuiákság támadására/ az aratás, a begyűjtés és a terménybeadás ellen. Emlékezzünk a nép ellenségeinek ismételt támadásaira közeiíátásunk ellen, melyről előbb már szólottunk.

Az ellenség aknamunkája és támadása azonban, ha itt.oU ideiglenesen sikerült is elérnie

II.

Elvtársak! Népgazdaságunk fejlődésének meggyorsulása azt jelenti, hogy az ötéves tervről szóló törvényben kijelölt feladatokat az ipar és közlekedés terén mintegy három —három és fél év alatt meg tudjuk valósítani. És ha behozzuk mező- gazdaságunk fejlődésében mutatkozó elmaradást, akkor minden lehetőségünk megvan arra, hogy az ötéves tervtörvényben előírt összes feladatokat, tehát

egész mostani ötéves tervünket négy év alatt, vagy ennél is rö- videbb idő alatt megvalósítsuk. Mint láthatják az elvtársak, ötéves tervünk megbukott (Derültség.) Legalábbis, ha hinni lehet a New York Times tudósítójának, aki — Rákosi elvtárs referátumát

némi eredményt, meghiúsult. Meghiúsult azért, mert Pártunk llákosi elvtársat, munkásosztályunk a mi nagy Pártunkat, dolgozó népünk munkásosztályunkat követte.

Mart Pártunk, munkásosztályunk sziklaszilárdan állott és áll a szocialista építés frontján, mert tömegmozgalommá vált országunkban a szocialista munkaverseny, mert mindinkább tért hódít a Szta. hánov-mozgalom.

Az ötéves terv első évében elért komoly eredményekért;

köszönet a mi nagyszerű mun. kásosztályunknak, mely sző. vétségben a dolgozó parasztsággal, Pártunk vezetésével clőrc- lenditettc a népgazdaság szocialista építésének ügyét. Népgazdaságunk szocialista építésében megvalósított sikereink egyben az imperialista háborús gyújtogatok ellen, a béke megvé. déséért folytatott harcunk eredményei is. Elmondhatjuk, hogyha szerény mértékben is, de gazdasági eredményeinkkel mi is hozzájárultunk a világot átfogó hatalma? hé. ketálKír erejének gyarapodásához, a világ-békefront megerősítéséhez, melynek vezetője s egyben legszilárdabb bástyája: a szocialista Szovjetunió.

kommentálva — azt írta; „A Kommunista Párt főtitkára bejelentette, hogy az ötéves terv megbukott”, (Nagy derültség.)

Szóval, elvtársak, megnyílt élőt. tünk az a lehetőség, hogy orszii- gunkat az eddiginél gyorsabb ütemben formáljuk át virágzó szooia. lista országgá. Mindennek előtt szükséges ötéves tervünknek olya,» átdolgozása, melynek értelmében a még hátralevő négy évre az eredetinél sokkal nagyobb feladatokat állítunk országunk elé. s mely ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy felszámoljuk azokat a hiányosságokat, amelyek népgazdaságunk fejlődésében az ötéves terv e!ső évi részlegének megvaiósítása során kerültek felszínre.

Az eredetileg előírt 54 milliárd helyett 1950—54-ben 80—85 milliárdot tudunk és kell beruháznunk

népgazdasági! n k ha

Ötéves népgazdasági tervünket olymódé- kell átdolgozni, hogy meggyorsítsak országunk iparosítását, vagyis mindenekelőtt a nehézipar, az ipari alapanyagok, a villamosenergia és a gépgyártás, s általában a termelőeszközöket előállító iparágak fejlődését. Mert elv társak, csak ilyen módon tudjuk iníj inkább fokozni könnyűiparunk termelést', kielégíteni a inosta- ruoí.l soKkal nagyobb mértékben né púnk gyorsan növekvő sokféle szükségleteit, hatalmasan megnövelnünk munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, egész népünk kultúráiig színvonalát- Továbbá: ahhoz, hogy mezőgazdaságunk sokka1 több gabonát, hús , zsírt, vajat, tejet, gyümölcsöt, főzeléket és sokkal több ipari nyersanyagot adjon népünk ellátására, a kis- 6- ki’iéppsraszti gazdaságoknak önkéntes társulás útján fokozatosan nagyüzemi gazdaságokban való egyesítése medett arra is szükség van, hogy av eredeti ötéves tervben előírtnál Süvegesen több gépet, műtrágyát, nemesít/ít vetőmagot juttas sunk n falunak,

ötéves népgazdasági tervünk első évének eredményei, népgazdaságunk alaposabb mog.smerése. a szocialista Kiunka'tiseny fellendülése bebizonyították. hogy

népgazdaságunk beruházásait az ötéves terv Időszakára lényegesen magasabb összegben irányozhatjuk e'ő mint ezt eredetileg gondoltuk, 8 ahogyan ezt az ötéves

tervrö] szö'ő törvény megállapítja.

Megvizsgálva lehetőségeinket és szükségleteinket, arra az eredményre jutottunk, hogy — araint ezt már Lakosi ep társ említette — az 5 éves terv'örvóny ben előírt kereken -54 milliárd forint bombázással szemben 19J0—74-ben mintegy 80—85 milliárd forintot tudunk és kell beruháznunk népgazdaságunkba. Másszóval: az 5 éves tervről szóló törvényben előirt beruházás összegét mintegy 65—70 százalékkal tudjuk és kell megemelnünk.

A mintegy 80—85 mij’iárd forintnyi cssr.es beruházásból körülbelül én mil'iárd forintot javaslunk jut ■ gyáriparnak, szemben az 5 éves terv-