Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-07 / 31. szám

* ÉSZAKMAGtAflŐítSMa Sittéi, ?9St, hl íetmtlf írií h Százezer látogatója volt megyénkben a Szovjet Filmhét előadásainak Most» miután a megye égésé in rületéről beérkeztek a jelentések a Blovjet Filmhét eredményéiről' tneft léhét állápítájni, hogy á Film*, hét sokezer új hívet szerzett az élenjáró szovjet filmkultúrának, hatalmas tömegekben erősítette .béké harcos megvédésére irányuló elszánt akaratot, ,4 megye téridején a normál filmiiinhásékbart Oű-656 nézője volt k Filmhét alatt bemutatott hibvfét filmeknek. Ez a .szám a megyei mozik befo­gadóképességének 74 százalékát je­lenti, tehát azt. hogy átlagban a hét minden napjának minden előadásán megyénkben á látogatottság 74 szá­zalékos volt, Á Filíphét alatt a mozik részben ■párosyersenyben állottak egymás­sal, restben egyéni versenyt folytat twt Célul tűzték ki a látogatottság emelését, a mozihelyiségeknek ün­nepi díszítését. A Tokaj és Szerencs közötti versenyt a szerencsi mozi nyerte, amely a vállán feö százalék helyett 33 százalékkal növelte » látogatottságot. A Sátoraljaújhely és Mezőkövesd közötti verseny Sá­toraljaújhely jávára dőlt fel, ahol a váltóit 20 Százalék helyett 30 száza­lékkal fokozták az előadások nézői­nek szárhát- Mezőkövesd a vállalt százaléköt sém érté fel. Igen szép eredménnyel tűnt ki a rudolftetepi mozi, amely Órmóspusztévai állt versenyben és 25 százalék helyett 50 százalékkal emelte a látegatott- r-ágót, ezzel — a miskolci mozikat nem számítva a megye 20 nor­mái mozija között az első helyre kérőit. M egyéni versenyben a mozik üzemvezetői közül Zimányi Gyula tBörsödnádásd) került ä győztesek kőié. Árvái Lajos (Mezőkövesd) a dekorációs versenyben lett első. A diősgySrvasgyári KuJtúr-mozgó ve­zetője, Busztin József né 95 százalé­kos látogatottságot vállalt és 104 százalékra teljesítette vállalását. Répa! Elemér, a miskolci Üránia vezetője a Filmhét alkalmára ké- szítéít sZép Vörös Fallal érdeméhe ki az elsőséget­A Filmhéttel kapcsolatban sok helyen végeztek igen jó és lelkes muukát a tömegszervezetek. Sáros patakon a megnyitó díszelőadás napján az MSzT, az üzemek, a gép­állomás dolgozói és az ifjúság zászlókkal, zeneszóval és feliratos táblákkal vonult fel a moziba, Me­zőkövesden a „Kárhozottak össze­esküvése“ előadását igen éredmé- nyfes ánkéttal kötötték össze- Ki kell emelnünk a rudabányai és ormos­pusztai szervezetek jó munkáját. Ezeken a helyekéit különösképpen megmutatkozott a jó agitáció ered­ménye. Az aktívák részben utcai, részben házi agitáció útján tuda­tosították a szovjet filmek megte­kintésének fontosságát. A jó eredmények mellett mutat­koztak hiányosságok is azokon a helyeken, ahol a funkcionáriusok, a tömegszervezetek nem ismerték lel, milyen jelentősége van' a Szovjet Filmhétnek további, munkánkban» Ez érééhéto volt Szikszón, ahol 23 aktíva munkábaállítását ajánlották fel, de csak három aktíva végzett népnevelő munkát a Filmhét sikere érdekében. Emiatt nem is tudták visszaverni a klerikális reakció ártó tevékenységét, ami megmutatkozott többek között abban, hogy 700 diák közül csák 160 nézte meg a szov­jet filmeket. Ózdón súlyos szerve­zési hiba volt, hogy éppen a Szov­jet Filmhét alatt adtak működési engedélyt ttégy napra « liliputi s'zínházuak, ezzel a szovjet filmek látogatottságét csökkentették. Be jöcsabáó és Somsálybányán a to- tuegsrérvezétek igeft kevés támoga­tást nyújtottak a Filmhét siketé nek ttfe iozdí tá s óhoz. A hiányosságok ellenére is nieg állapítható) hogy országos vonat­kozásban is kimagasló nágy látog*- tottftágot értek él megyénk mozijai. Bizonysága ez annak, hogy megyénk dolgozói a legnagyobb érdeklődési sei, az élenjáró szovjet filmművé­szet íhély megbecsülésévé! fordul­nak a szovjet filmalkotások felé. Elismerő oklevéllel tüntették ki a tejbeadásban példát mutató dolgozó parasztokat Rórmányíatmuk 3 kötelezettségüket példamutatóan tfeljeéíta dolgozókat eb ismerésben részesíti, A bélkeífesked-íl- m,‘ minisztérium ejishiferS óktövfelét adott átoknak a megyei dolgozó pa­rasztoknak. akik tejbeadási kötelezett­ségük túlteljesítésével példát mutat­tak. Az abaufszántöi jáfásban 2, az edejényiben 4, az encsiben 3, rnező- esáhban 3, a mezőkövesdiben 2, a mis­kolciban 3, az ózdiban 2, a putnokiiban 3, s, rieseiben 2, * sárospatakiban 3, á eáídráljaújheiyibén 3, a szerencsiben 3, a szikszóiban 2 és a tokaji járisbád 2 dolgozó paraszt kapott oklevelet. Jutái ómban részesítette a Tfejipári Égy és ütés és a Szövetsz a megye leg­jobb eredményt elért hál tejgyüjtőjét, 100—200 forint pénzjutalmat kaptak Hérnádszéntandrás, TaktaSZadá, Bevet, Ond. Rásonysápberencs és Lácza köz ségek tejigyüjtöi. 5169 taggal megyénk 378 kulturcsoportja Jelentette már be részvételét az üzemi és városi kultúr verseny ben Az országos üzemi, Városi kultúr versenyre megyénkben eddig 37S kulteífcÉóport nevezett be; 187 szín. játszó csoport, 10§ táncáÉsópórt és 83 énekkar. A 37S killtúrcsopoi’t 5169 kultiírhauliRásbél áll, ebbő1 2860 férfi és 2303 nő. Ez a hatalmas számadat is bizo­nyítja, milyen élénk visszhangra talált az Országos Népművelési Bi­zottság versenyfelhívása. Az üzemi és városi kultúrcsöportok nevezé­seiket áltálában jóval a. meghosssi szabbított nevezési hat*aridő elő11 beküldték a megyei tanács nép,mű­velési alosztályához. Nevezések még most is érkeznek, egyes jelentősebb üzemek azonban — mint például a miskolci Üveggyár, ahol pedig évek. óta jó kultúrmurtka folyik — még nem küldték be nevezésüket. A nagyüzemek közül az ózdi gyár 58 színjátszó csoporttá], 21 tánccso­porttai, 15 ónekcsoporttaj nevezett­Diósgyőrvasgyár 34 színjátszó, 15 tánc- és 21 énekcsóporttal vesz részt á versénybeh. NéVezétt a Bófsödhá- dasdi Lemezgyár is, Miskolcról 44 színjátszó. 34 tánc. éB 26 énekcsóport nevezett. Az ed­dig jó ínunkéval kitűnt kultúrcSó- portokon kívül MÁV központi, MÁV Já.róniűjavíto, Borsod vidéki Gépgyár, Drótgyár, Rendőrség, Kórház, Magasépítési Vállalat, Tö­kért Vállalat sto. neveztek olyah csoportok is, amelyek csak á jég* utóbbi időkben kezdték meg a lcul- túrmunkát; Teherfuv.tr Véllalát Vízépítő Vállalat, Vegyianyag Nagy­kereskedelmi Vállalat, stb. A bányavidékről bejelentette rész­vételét a versenyben a bánszáüási, Miráldi, tärkaäyüki, sómsályi, ^ pe- recesi, parasznyái, sajószéntpétofi kultorcsoport. A véí'séfiybéh indúl­nák a Sajóbábonyi Magasépítési Vállalat, a hernádnémeti betonépí­tők, a szikszói és sáróspátáíM pe­dagógusok, a Szerehcsi Cukor és Csokoládégyár kuHúrcsoportj« is-. A sátoraljaújhelyi járásból, eddig 1Ó nevezés érkezett- Elhanyagolták a felvilágosító münkát az fedélénél járásbáü, ahonnan roég egVétlén «tévézést sebt küldtek be, Felhiyjúk azókét az űzetni és Vá­rosi kutóúfcsóportókaS amelyek az országos kultorvérsényre még nem nevez! ek be, hpgjf «evezésüket hű- ládóktaiáhul küldjék el a megyéi Tanács népművelési alosztályához- Gőz István népművelési előadó E héten rendes ülést tartanák Miskolc kerületi tanácsai Mfekéje Város Séffiteti tanácsai é hétén rendes tanácsülést taft&nak* A tanácsülésekén foglalkoznak a be­gyűjtés eredményeivé!, megtárgyalják az fezéé] kapceóíatoís feladatokat, be­számolnék továbbá a Végrehajtó bi­zottság és ai állandó biióttságok thunkájáfól és határoznak az esetle­ges indítVáriyókrőí és javasig tokfői, A III RerSietj Tanácé Sléséti téSnsáf 8-áii. csütörtökön délután 4 órai kéz* dette] tartja aiz ujdjóÉgyöR í'ariácS- házbati, fez !. Kferüléli Tanács 9*&ü pénteken délután 4 órakor a Városi Tanáesház nagytermében, a Hí, kérd* létben (Diósgyőr) és = IV- kerfi'ettfeh (HejScsabe) ló-én délután 4 órákor kezdődik a táháosSkte a kerületi tá- nácsházbán» ,,Á Szovjetunió ezzel a könyvvel is újabb segítséget nyújtott a magyar bányászoknak„.. !ÍC A. Tólwm, S^tálin-díjas író ,fKüz~ nyeckí föld“ aimű művének ismertetésé­re gyűlték Össze a napokban a Pereces bányatelepi új-alcna dolgozói a Üultúr- hdzban. Ä3 írószövetség küldötte, La­dányi László ismertette a dolgozók éiót't ä könijb tartalmát, szereplőit, A könyv alapján beszélt a ssáéjet bányászok hősiét erőfeszítéséről, a'ihehj- Xf/él a Nagy Honvédő űáború után a többtermelésért- harcoltak. Beszélt I)a- nyílovról, a könyv főszereplőjéről, á Szovjetunió hőséről, aM á nevét Viééto ifjúsági brigádban kezdte el a bányász- életet. Bogon mérnököt is megismerték perecest bányászok, alti a szovjet bányászok előtt egy sztahanovista gyű­lésén rávilágított a ciklusos munka- módszer bevezetésének fontosságára, a gépesítés előnyeire ős a kuznyecki bá­nya párttifkáríínak segítségével feltárta hibákat és közösen megjavították a ■munkát. Az egybegyült dolgozSk nagy figye­lemmel hallgatták Ladányi László is­mertetését. Szavai nyomán együtt éltek, gyütt harcoltak a hős szovjet hányó,- szókkal és ugyanakkor megismertek a szovjet bányászok kiváló munkamódsze­reit. Szivükbe zárták Bogon mérkök mondását: segítsétek az éhharááóHa- %im hogy áltálánosUani tudjuk a "ki­váló tétjhéÜmfnyékét. A nagysikerű, élőadÁskös a vájárlskó- ía több növendéke is hozzászólt. SVnuUl. ilőtték, hogy á (üercpanóv ifjúsági hrír gád munkájából mey ismert ék, hogyant kell nekik — á széAcsatdk jövő hősei­nek harcólniöle. ÜéosU László, aM « fdtinh&s-Wöi ?9§8 utolsó negyi^é&eü 243 siáialéfekaf tiJilfe Résirufia Mit forgalomba, mini 1S4S iiassoió ittöszahéban Kukázetá gyáriparitnE meuiiyis^gi cs minőségi űövfekédését üikrozdk az alábbi számok: 1950. IV. neg.i-edevebca 243 számlék, kai több koufekéiót feozatf. fofgiddmba az állami iiag'rkiei-eKkfedelfem, nlint 1949, IV. aegyerlévéberii A gj-enadk-konídr- ciü ezcnbeliil 755, a. férfi konfekeié 2*!ö, a női Rcmfekeié forgalma pedig 115 százalékkal emelkedett. naMMHnaaaM»MnHnnHii léló. IV. ncgyédévébén 278 száza­lékkal .több gyermék-, 95 százalékkal több férfi- éa 169 százalékká! több kon- fekciő-ámt adott él az állami nagj-ke. féskédéfeni, mint Í95Ó. eis6 iégyédéÚ- ben. A konfekeióipar tovább omeli terme­lését. Í951-bén 42 százalékká! több férfi •te műi fehérneműt te 240 százalékkal több igyérmek-koítfckéió árut gvirttoák, mint. 1950-bai. üzemben dolgozok és a v&jdnskókz **- nulójá, elmondotta, hogy a Csefépamav, brigád példájából meglcmutla, hógyén keli kéményén iüémhénfsM ó nehézsé­gikkel, hogyan, köti hősies mv/hkatemáú- leltel harcolni a többtermelésért. A. in* bányánkban csak rémrégén veeettSk be a ciklusos fejtési módszert, — móviftá- fa. — A „Ruznyeoki föld“ eímü kSmi- vet mi magunk is átldrtiilmdmyó'stéik és értékes tápásztálatókal szereztünk ahhoz, hogyan kéil irvunTuinlcat jobbam megszérvezni. Monostort István segédvájár letemeti- te.: a Szovjetunió eszel a könyvvel is ■újabb segítséget nyújtott á magyat bá­nyászoknak. ígéretet tett, hogy a ,fKw. nyecki fold“ tanulságait munkájában hasznosítani fogja, Bertalan Sándor, a vájiriskota mi odévee növendéke hangsúlyozta, hógp a könyvismertetésből a gépesítés fontot- séga rágódta meg legjobban a figyz’ Piéi. Nálunk é Pálinkás-táróban ééén a téren még sok javítanivaló van — mo« dotta. —- Kérte, hogy a vájáriskola tió vendékeVvel még folcoeottkbb mértékben ismertessék meg a korszerű bányagépe­ket, hogy így követni tudják a nézta- hánoVista brigád“ cím, elnyeréséért ét könyvben szereplő Ctcreípanov-brígÓA példáját, A féUzőlal&soIcrg Ladányi, LásslS StA- Ikssolt, majd Soniió Pérm hahgotrtatiát könyv élóivásású, dttmulmányóMsii hozzásegíti « széncsatóíe magyar hőseit ahhoz, hogy az élenjáró szovjet tapasz- tálától! alapján mwik&jukái még job­ban, még sikeresebbén Végezzék, Szabotáló Wo! lepleztek le Gigyspiliton Dolgozó népünk legnagyobb ét- Ifenségé, a kulák minden aüt&lteá1 Mihasznál, hogy szabotáljon, hőgy ártson népi denióki'atikus állaanünk. nak. Gagyápáti községben feávúiécz Ferenc 48 holdas kulák 4 máz®» árpát rejtett eh Az alsogagyi párt­szervezet VéiétŐi és s. tanács tagjai lelepleztek a szabotáló feulákőt. Megindult ellene ás eljárás. A bárátí népi demokráciák szin- üiűiródatmá! ól a Miskolci Nemzeti Színházban elsőízben Mihail Davu ■login román író színmüvét, a Bá­nyászokat táutatták be. A darált (jártaimáftak, cselekményének helyes értékeléséhez figyelembe kell ven­nünk, hogy a darab 1947 tavaszán játszódik, amikor még a romániai kommunistáknak kémény küzdel­met kellete kifejteniük a reakciós erőkkel szemben s a munkásosztály egységének, a Román Munkáspárt vfezétté egységfrontnak megteremté­séért A béteö és külső ellenség eb­beft áz időben igen jól ki tudta használni a inága javára a gazda­sági és pénzügyi nehézségeket, hi­szen Romániában ekkor folyt a ke­mény harc az értékálló pénz és a tervgazdálkodás előfeltételeinek megteremtéséért. Azt is tudjuk, hogy ebben az időszakban még há­lunk is milyen nehéz harcokat kel­tett folyt.átpiok a. kommunistáknak á rnunkásegységőrt, az imperinlifc tájitól térnó^afótü klerikális rfeak- ciQ* a KüloöbözŐ reakciós pártok, a jobboldali szociáldemokraták és » kommunisták soraiba befurakodott ellenség felszámoláséért. * Üu-mdoglu színmüve 19Í7 tavaszd- nak valóságát tükrözi, A á<zr*6 szín- hétyéül szolgáló, égbenyúló hegyik közé S&H Sfüvölgyí bänydsifalu ■iól^ótiói közé fiiig befészkilhette iiiágdi és Végezhette hlinarfiünkdját a fkákbiői amely ó*l volt hi ég a kormányban s a parlamehtbén. A reakciónak erős hadállásai voltak még a munkásosztály soraiban, sót a Pártban Is. A reakció minden lehetőt elköve- fett, hogy az elmaradt módszerek­kel müveit, gépekkel csak gyéren ellátott bánya visszamaradjon fej­lődésében, a bányászok eUátdSa nil nél siralmasabb legyen, hogy el­menjen a kedvűk a munkától és egyre többen hagyják ott a bánya. teXépét. A tmkríő tudta, hogy a nép nrrszáúáwk felépít és éhez elsősorban BÁNYÁSZOK (Davidoglu színműve a Miskolci Állami Nemzeti Színházban) jár alakításában. Az ellenség figa­róit Pagonyi Náhdéh (yhangu „pfé- dikátót“), Sánnássy Miklós (Botján szén kelt. ezért vetette rd magát a bányákra, hogy a széntermelési al­jas eszközéivel csökkentse, akadá­lyozza, A reakció számításait a bánya­telep üntuááiós kommunistái ház. iák keresztül kitartó felvilágosító munkájukkal, új fejtési módszer, a frontfejtés bevezetésével. Anton, a lelkes újító áll a cselekmény köz­pontjában. Ő ez. aki a szovjet bá­nyászok tapasztalataiból merített új termelési módszer, a frontfejtés bevezetéséért minden áldozatot, fe­lelősségét vállal, inert tudja, hogy a termelés fellendítésével, a bányá­szok keresetének még javításával új lelkesedés tölti majd el a csüggé- dőket és több szenet adhatnak a nép országának, felépítéséhez, * munkásosztály hátaim,ónak in égszi­lárdításához. Anion harca néni, könnyű. Á há­ládé szellemű üzemvezető mérnök magáévá teszi, áz új módszer alkal­mazását, de ezzel inég nem síkérttl annak megvalósítása is. Meg kell birkózni (? munkások kőié hóekéit ellenséggel: a kúláli korcérndfpisai, a, papi atefébün ott jséÍHútiédS 'im­perialista bérehécel és énnek .iiéYév- tőjével, a kémúzotgáiátcit wjtiÜŐ pincérlánnyal, a korrupt, lépénzelt gazdasági vezetővel. De meg kell birkóznia elvetemült alkoholista sógorával is, akit hálójába kerített az ellenség. Saját félesége, aki tud öccse gazságairól, lelkiismereti vál­ságba kerül s ezt úgy akarja felöl dani, hogy rá akarja beszélni fér­jét, hágyják él a bányatelepet. An­timnak tehát saját felesége elvágyó, dúsával, saját münkdstársai mara- diságával, a munkások között csűg. dedóst felidéző jobboldali szociál­demokratákkal is kémény htircőt kell vívnia. Es a hare esek akkor jut diadalra, .amikor, a tégi gyenge. púrtiíikári. akit — mint az étéitől* szavak sejtetik —- szintén megkér, nyéhéil'ék a reakció bitangját, üj párttükrir váltja Jet Farkas eh'táfs személyébén. » Davidoglu, akiiiuk a Bányászok első színpadi alkotása, a szeróplők .egész tömegét mozgatja a bonyolult cselekinéhy szaluin, á különböző jellemek egész sorát vonultatja fel, valódi embereket, akiknek gondol­kodását, érzéseit néhány vonással plasztikusan votiti elénk. Minden szereplőnek megvan a magit helye a cselekményben és minden szereplő, még oly rövid jelenésekben is, fon­tos színészi feladatot kap. Színműve aiftphahgúlata nehéz, borongás, tele viharfelhőkkel. A Viharfelhőkön a harmadik felvonásig csak ritkán tor át egy-egy sugár kévé. Fiatat sógor­nője, Eliza, Vagy bányásztestvére, Martin bizakodó lelkességében, vágy az öreg Üj bácsi kórét meghazud­toló tisztánlátáséban, édesanyja, ke­mény proíétóf öútudatosságéban. A de.rabon végigvonuló állandó drá­mai Íész.űíteágj borús félhői csak 4 IWrmádig telvén ás végért .oszlattak ej. Davidógiu -Azfnniűvévéi hívén akarti tükrözni azokat a nfehézsé- gékék a már felszabadult proleta­riátusnak azokat a nehéz küzdél mfeí.t, amelyekét a népi demokrácia győzelméért a szocializmus épitésé- ríek előfeltételéiért, á mutikásdsz- tály öntudatos harcosit inak a belső és külső ellenséggel a íelazabadu- !ást köveid első években meg kel­lett vívniok. A dai-ap egy két hiányossága szo­ros összefüggésben van azzál, bogy Davidoglú 26 szereplőt von be a bo­nyolult, szétágazó éséiekménybé s így egyes alakok ábrázolása, jel­lemzése, szerepé természetszerűleg ; aki pedig együtterez Antennái, ért* betetlenül pásszív, sem az ellensé­ges gazdaságvezető manipulációi eben, sem az újítás sikerre vitele érdekében, sem az ellenség leleple­zésére nem tesz semmit. A szerző sokat beszélteti Farkas pártlitkár- ról, de a póri titkárt hetin tűulalja meg. így a Párt szerepe is vala­hogyan a háttérbe tolódik az egész bonyodalom során. A valószerőség rovására megy az, hogy a szűk színpúdra szorított cselekményben irt ellenség állandóan szem előtt van, úgyszólván a kommunisták előtt bonyolítja le gálád uzelmeit, mégiscsak az utolsó felvonásban leplezik le őket. * A bemutató alkalmat adott a. fá>'- sülrít egész tof fiatal ekéjének ki­próbálására, képességei megpUtan. 'á.só.té. Elsősorban Bujdosó Dózsát kell étniiteni, aki Anion felesége, nek, Elizának férjével, munkáiévá kossá züllött, korrupt öccsével és önmaga íciküsinerélévél való vivő- dúsait iáén tehetségesen játszdflä m,eg> éVé öt- Az előadás egyik de­rűi ét óptimizmust jírés&iS ételijét a színház új táójd, ét/Srgy Lisiió, DS sió hói jutdPáii; és jól mégcüitak helyüket a fiatalok mellett diók H idSsébh taf/ök líi akik égy-égy fel- lertzeHs bányászeiákót ssefftéltjési- tetléfi ideg, mint id, Máthé László, a félrévézélétt Nőié tűzmester. Sáv. közi Sándor, áz ingadozó Mihály bányamester életszerűen megját­szott szerepében. Horváth Pálnak jutott Anion ala­kítása. Pillanatig sem kételkedhet tünki hogy ö Antbn ptéstm komráw- nista bányász, fiögii áttíi, At ér sí, amit csinál. Agárdi Gábor széles skálájú tehetségének új oldalát mu. 'falta be a, bányargbpanás nlkalmd­----- ■ r goiiyi Nándor hchjenkiM túljátssz* szerépét. Németh (iakfiiß* lélkéK öntudatos Elizáid maga áz optimista fiatalság. Magyar Erzsi kemény kommunista bán,yásztts$zonya, Sz-álei Károly, az ugyanolyan ontüdátós öreg bányász. Bcinhidy József Jé- renejóskás szóldskilnohddsokat idézgető, nyugdíjazása miatt elkese­redett, de aztán a reakció ellen harcbulendülö Uj bácsija: hiteles alakok. Meggyőző volt Bay Gyűlő nagyigényű szerepe, az elzuUölt, al­koholért tesiéiÁélkét áruba bocsátó fialni bányásza is. Bsánddl . llá, Máté Éva, az egyik szerepbe beug­rott Lelkes Ágnes Mészáros József­ei fialni mérnököt játszó Csiszár András, Sdrössi Miéi, « bányász, dolgosokét megsseniMyésÜö Pago­nyi f dnos, Núrjij kör oly, hj-SS Tibor Melites József egy-egy jól megraj­zolt élákkdl lendilcMéh elő a cselek­mény menetét. * Agárdi Báhór, mint dissdéttorVéző ügyesén Oldotta meg á három félvo- tiás közös színhelyét- A mégoldás Azonban még szerencsésebb lett Vouia, lia « korcsma &i ááótk leije tőségek közőtf, váía.mivél távöÍA6b elmosódik, Az üzemvezető mérnök, *piá mégiébólyódötí JöfiúC f'Mäl vg. . 1,r. — j;11 —;. , bÓnVÓ­balt féiaáát vöit. kiég kéilétt tétfém- teni a Kis román bányászfálu teve- gőjét, izzásig feszült hangulatát, még kellett rendezni egy izgalmas, valóságos verekedést. ígazi dolgo­zókat keiwt életre kelteni a szín. pádon, úgyhogy érezzük mösrötMik ä bányái, az ársoiatokát, a robban­tásokat, a kaparószalag, a gépek za­katolását, a csákányok egyenletes kóppáhásaih Váss fiárólv rendéző. nek sikerült ezt a levegőt hangu­latot, illúziót megteremtenie és az izgalmas; cselekményt zökkenő nél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom