Észak-Magyarország, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-07 / 31. szám

Szeri*, 1951» ?vf február hő 7. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 Országszerte hatalmas lendülettel fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom Országszerte ható más lendülettel fejlődik a termelőszövetkezeti mozga­lom, A do]gozó parasztok ezrei lépnek az egyedüli helyes útra, a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A termelocsoper tok fejlődése különösen meggyorsult az^ élenjáró Turk eve közelében, kör. nyékén. Az elmúlt szombaton és va­sárnap Turfcevén újebb 304 család 1533 hold földdel lépett, be a csoport­ba. Karcagon egy hét alatt 84-en vá­lasztották a nagyüzemi gazdálkodás útját. A be'épSk között nagyrészt kö­zépparasztok vannak, akik összesen 781 holddal növelték e szövetkezeti föl­det, Itt különösen a hét végére nőtt meg az új belépők száma. Egy nap alatt — vasárnap — újabb 211 család 291 taggal — köztük 73 középparaszl- csa'ád — Jép&tt a tfizCS'be. A város tarattyói határrészén már a negyedik í. típusú termeiőcsoport alakul. Ez utóbbinak máris 31 tagja, 283 ho]d földje van. A megyékben egyre több olyan köz­ség van, amelyekben már kivétel nél­kül minden dolgozó paraszt tszcs-tag. A királdi bányászok megfogadták: megszilátdítják a muri hafegyelmet, tú te j<sítik kongresszusi felajánlásukat A királdi bányaüzem dolgozói szakszervezeti napot tartottak, me­llen 350 dolgozó vett részt A szak­szervezeti beszámolót Tuza Ernő vájár tartotta. Beszédében ismer, tette a nemzetközi és a belpolitikai eseményeket. Méltatta a február 24-i Partkongresszus jelentőségét. Dolgozó népünk a. kongresszusi verseny nagy eredményeivel, több- termeléssel készül a kongresszusra, rm ndta Tuza elvtárs. —>• A királdi bányaüzem bányászai az ötéves terv el&ő évét 1950 november 29-én fe­jeidéit be. 1051 január havi előirány­zatát azonban január 29-ig csak 88 százalékban teljesítette. Ezt a le. maradást egyrészt az okozta, hegy vs II. számú telepen froatielőkóazí- tésí munkák folytak. Az igazi ok üMnb&a a munkafegyelem megla- eulásá volt, mondotta. _ Sok do'gazó nem tette magáévá a Párt és a Minisztertanács határozatát, gvákran hiányzott műszakról- A müszakhiányzás majdnom 100 va gon szén kiesését okozta. Tuza elvtárs ezután hangsúlyozta az ellenség, a jobboldali szoederoik elleni harc fontosságát és rámuta. tett: fokozott harcot kell folytatni a táppénz- és bércsalók ellen is. Mag kell szilárdítani üzemünkben a munkafegyelmet, ki kell szélesí. tini a takarékossági mozgalmat. A kongresszusi versenyvállalást csak ágy tudjuk teljesíteni, ha közös erővel kiküszöböljük a hibákat. Sziman János- élmunkás vájár hozzászólásában elmondta, hogy csapatánál vezették be elsőként a melegesékány váltást. A melegcsá­kány váltás nagy eredményt hozott, *— számolt be róla. 140 százalékos kongresszusi vállalásunkat 260 szá. zalékra teljesítettük a melegcsá­kány váltás segítségével. Megemlí­tette a hiányosságok között hogy nem irányítják megfelelően a bá­nyafát és így gyakori eset, hogy ép­pen az a vágat nem kap fát, nme fyiknek pedig éppen a legnagyobb szüksége lenne rá- Sziman elvtárs a kongresszusi felajánlás túltelje­sítésélten versenyre hívta az ózdi Szénbányák valamennyi dolgozóját. Kiss József arí'ól beszélt, bogy a melegcsákány véütásná] gyakori eset, hogy sokat kell várniuk az aknanyílásnál arra, hogy váltás után felhozzák őkak Ez árt egész­ségüknek, mert a huzatos aknában vizesen kell állni. Kéri. hogy ezt sürgősen szüntessék meg. Pál Gyula az üresesillehiány meg­szüntetése érdekében vállalta, hogy brigádjával legalább 15 csillét megjavít a kongresszus tiszteletére. Varga Lajos aknatitkár « rako­dón dolgozók figyelmét felhívja, hogy gondosabban öntsék ki á ho­mokot a csillékből, mert ezt gyak­ran epvütt mérik a szénnel. Kle- mencz Tamás felvigyázó vállalta a zavartalan anyagellátás biztosítá­sét. Balogh Béla beteglátogató beszá­molt arról, hogy sikerült leleplez- nie két táppénzcsaló álbetege1-: Frankó Györgyöt és Csörsz Sándort. Mindkettőt egy, illetve másfél hó­napi táppénz elvonására ítélték. Boros János csillés normáján fe­lül 60 százalékos többtermelést ajánlott fel a kongresszus tisztele* téré­Több dolgozó felszólalt az ü 'es- caillehiány, a rossz levegő és a rósz- szül megszervezett faellátás miatt Valamennyien csatlakoztak Sziman János versenyfelhívásához. Prohászka Rajmár bányarnester. üzemvezető válaszában megígérte, hogy nemsokára ventillátort kap az üzem és jól szellőzött munkahelyen dolgozhatnak. A felesleges várako­zás pedig nem a melegcsákány vél, tás következménye, hanem az el­késő, felületes dolgozók miatt tör­ténik. Meg keli szervezni, hogy a dolgozók pontosan járjanak munka helyükre, mert így a termelés zök­kenésmentessé válik­A szakszervezeti gyűlés az Inter- nacionáló elénekléséve! ért véget. A miskolci állatorvosi körzetek Miskolc város területén a leg­utóbbi miniszteri rendelet értelmé­ben az alábbi állatorvosi körzeteket létesítették: Az I. kerület teendőit dr. Mezei László állatorvos (Tompa utca 11) látja el- Idetartozik: a Győri kapu tói a József Attila utcán át Felső, zsoleáig a jobbkézre eső városrész egészen a II- kerület határáig. Ezen­kívül idetartozik még a Martin­telep a Lóértékesitő Vállalat, a ,„Beisped‘\ gyepmesteri telep. Ugyanezen az útvonalon a bal­kézre eső városrész, ezenkívül a volt Gosztonyi féle hizlalda, a tszcs, a köztisztasági hivatal és Szirma állatállományának kezelőorvosa Ács Sándor vezető állatorvos (Magdolna út 15). A város II. és III. kerületének és Pereces állatállományának ke­zelőorvosa Dienes Árpád (Petőfi u. 20). Hámor, Lillafüred. Óinassa Chlumetzky Ferenc (Diósgyőr, Ár­pád u.) állatorvoshoz tartozik. A IV. kerület valamint Görörnböly, Görömböly-Tapoica állatállományá­nak kezelését Nagy Pál (Középszer út 1) állatorvos végzi. Ä vágóhíd állatállományának kezelője Tanfó Miklós dr. és Gloser Ernő állat­orvosok, az állami hizlalda vágó­hídi telepének kezelését dr. Kis József (Jókai u. 6) állatorvos látja el. A kongresszus tiszteletére széleskörű versenyt indítóitok a megye íölémüvesszüvelkezelei a könyvelések reniüiekozására A földmüvoaszö vetkezetek elnökei és könyvelői a járási székhelyeken tart-ott értekezleteken megbeszélték a SzöVOSz H. országos küldöttgyűlése egyik fon­tos határozatának végrehajtását. Az országos küldöttgyűlés foglalkozott a földmüveíszövetkezetek adminisztráció, jának és könyvelésének lemaradásával és elhatározta, hogy ezen a* állapoton sürgősen változtatni fog, Á küldöttgyűlés határszatánai jé végrehajtása érdekében a körösladányi földmű vessző vetkezet könyvelői verseny- mozgalmat indították. Vállalták, hogy Pártunk II. Kongresszusának tisztele­tére április 4-ig „naprakész" állapotba hozzák a könyvelést, emellett segítséget nyújtanak a szomszédos kertészsziget! földmüvesszövetkeze-t könyvelőjének, hogy a könyvelést ott is rendbohozzák- Ehhez a versenyfelhíváshoz csatlakoz­tak megyénk földmüvesszövetkezatelnek könyvelői is. A mezdesóti és szerencsi járás földmüvecszövetkezeti könyvelői vál lalták, hogy a szövetkezeti könyve1«^ áp- fcíls 4ra napra kész állapotba hozzák, Ugyanakkor versenyre hívták a mezőkö­vesdi, abaűjszántói és tokaji járás földmüvesszövetkezet könyvelőit. A szerencsi járás körzeti könyvelője, Halász Ferenc vállalta, hogy április 4. helyett a Kongresszus napjára rendbo- hozza a körzetébe tartozó föld- müvesszövetkezetek könyvelését, egy. ben párosversenyre hívta Sí­pos Mihály . körzeti könyvelőt. Sipos Mihály vállalta, hogy Tárcái, Bodreg- keresztur, Bodrogkisfalud, Tokaj, Ti. szaladány, Szegi köaség fiildmüvesszö- votkezetécek könyvelését február 26-ra, naprakész állapotba hozza. Az edelényi járás földmüvesszövetkezeti könyvelői is ígéretet tettek, hogy a Kongresszus napjáig rendbehozzák a könyvelést. Az értekezleteken rávilágítottak a könyvelés lemaradásának súlyos követ, kezményeire. Például Mezőcsát és Sály községben a könyvelés hiányossága miatt a boltkezelőt nem tudták elszá­moltatni és így hónapokon keresztül lophatta a szövetkezet vagyonát. Tállya községben a könyvelés elhanyagolásának a következménye, hogy nem érvényesült a népi ellenőrzés, —r—1 Kövesse példámat minden kis- és középparaszt, lépjen a szövetkezés útjára! — írja Magyart László 15 holdas mezőcsáti középparaszt 4 múltban cseléti, számadó juhász voltam az emődi birtokon Harkányi bárónál, meg itt Csálon a Kvper-tanyán Farkas Olivérnél, A fizetésem 16 tó­ból étet, meg 40 pengő volt. Ebből kel­lett élni. Sehogysem ment az élet. Ki­lenc gyermek, apja vagyok. Kettő már meghalt, hét él. Keservesen éltünk, igen sokat kotlett küszködnünk, kora reggeltől késő es­tig dolgoztam, mégse gyarapodtunk. A nélkülözés mindennapos vendég volt ná­lunk. „Gazdáim“ úgy bánták velem, mintha nem is ember lennék. Ha nem. tetszett az ispánnak a munkám (ét mindig ta­lált kifogást benne), vagy a képem, ha nem úgy köszöntem, vagy tituláltam, ahogy neki dvk&lt abban az átkozott világban, bizony könnyen azt mondták: le is út, fel is út. ügy alkalommal volt is egy összetűzésem az akkori ispánnal. Klán Bertalannál. Amiért megmond­tam. az igazat neki is, meg másoknak is, kihozatta a csendőröket és úgy meg. veretett, hogy míg élek, nem felej­tem el. Hát ilyen élet volt. az. Nem volt elegerdő kenyerünk, nem volt beosiUe- tünk, emberszámba se vettek. Bubánk is alig volt, nem futotta abból a so­vány keresetből, omit az urak fizettek. Ha a feleséaem nőm ad el tojást, meg az egy tehénkénk teiét, akkor bizony felkopott volna az állunk. Ebből fedez­tük a mindennapit, tengődtünk. Bizony már azt hittük én is, meg többi társam is, hagy örökké ilyen si­várságban, elnyomatásban kell élnünk. De a Szovie? Hadsereg elhozta a szabadságunkét. Leverte a németeket, a fasisztákat, megkaptak legnagyobb kincsünket, a szabad életet. Ezt akarják megint elra­bolni tőlünk azok a bitang Trvmar.ék. Dehát csak elzárják, nem esznek abból. Most mér mi, munk-dsembereb, dolgozó parasztok is tudjuk, van mit védeni, mert amit védünk, az a miénk, miérik, dolgozóké. Ilyeneken élmélkedek, »mikor essem be jut 1545, amücor a földosztásra gondolok, arra a 15 holdra, amelyet az egykori urak birtokából hasították ki nekem. Úgy éreztem magam aljkor, mint az olyan ember, aki sötét pince­lyukból napvilágra jóm Más lett az életem, láttam már a munka célját, ér. telmét, tudtam, hogy hét gyermekemnek van már jövője, bo'dog jövője. Fen, í*. Gábor fiam traktorvezetői tan. folyamra jár, Irén lányom a nagymi- hályi állami gazdaságban vasi, Anna lányom férjnél, férje Budapesten a ha­jógyárban dolgozik, a többi gyermek még iskolába jár, tómul Könnyű lett, megszépült az életünk. Azelőtt már reggel 4 órakor rámnyi- tolták az ajtót: hél felkelni, muriká- ra 1... most akkor kelek, amikor aka­rok s nem éjszaka 11-kor kerülők ágy­ba, mint abban az időben. De ez nem minden. Igaz, eleinte nehezen ment a gazdálkodás, de segített az állam, vető­maggal, műtrágyával, hitellel. Közben Mezőcsáton megalakult a tszcs. Egy évig figyeltük mi, Góiyás- tanyaiak a csoport munkáját, eredmé­nyeiket. Kezdtünk gondolkozni rajta, megint bebizonyosodott az, amit a Párt mondott. Úgy van az valóban, hogy közösen könnyebb az ólet, jobban megy a munka. Láttuk a tszcs példáján. A munka nehezét a gép végezte el, szerve, zetten dolgoztok, jobb eredményeket is értek el, mint mi. Kekem a 15 holdon együttvéve búza. árpa, zab kerek 65 mázsa termett. Ol­vastam az újságban, hogy sok olyan tszcs van, ahol egy tag ennél jóval töb­bet vitt haza és ezenfelül még pénzt is kapott, még hozzá nagy összeget. Eze­ken■ gondolkoztunk mi. Törtük a fejün­ket és végtére is egy évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy megalakítjuk a tszes-t. Meg is alakítottuk ott nálunk, Gólyáé tanyán. A harmadik típus szerint kezd. tűk a munkát. Eleinte ment is minden rendesen, mindaddig, amíg a többiek elfeledkeztek az éberségről és bevették a csoportba a 60 holdas Vaszilkó Péter kulákot. Nemsokára ez a kólák a cso­port elnöke lett. Fzap esszekoccamtan a vezetőséggel. Hiába mpndtam: — Nézzétek! Ez nem közénk való ember. Ez kulák, Miért^ vettük hát bet Nem dolgozik, semmit sem tesz,, csak a haszonra, a jövedelemre fáj a foga. Hiába volt minden. Eleinte míg pác. tolták is, mi meg nem egyeztünk. Csép­iéi után hát kiléptem a csoportból. A 15 holdat is kivettem, de továbbra i* úgy műveltem, mintha taff lennék, —~ Szerződtem a gépdUomdsspl, jól meg> dolgoztaim a talajt, nem volt semmi baj. Mégis nehezebb volt azért egyma­gámban a munka, mint közösen. Mégse jó ez így — gondoltam. — Mivel úgyis Gsátra akarok beköltözni a tornyáról, cL határoztam, hogy most az ottani a harmadik típusú tszes-be lépek. El is mentem az irodára ét belépési nyilatkozatot kértem. Alá is irtáséi nyomban azzal, hogy a 15 holddal ez állataimat is beviszem. Gólyás-tamyán is rendbe jött külön­ben már minden. A kulákot a tagok kivágták a csoportból —• jobbam »-* megy a munka, mint azelőtt. De van még ott 6 család, Komlót Antal, Bete, nyei Sándor, Garat József, Bányi Já­nos, Juhász Mihály és Geleji Milláig családja, akik még nem tagok. Beszé­lek velük is, hogy gondolják meg: mié gürcölnek egyedül, lépjenek közénk. S én azt üzenem minden dolgozó kis- és közép parasztnak, lépjen a tszes-be, hallgasson a kommunisták szavára, jobb lesz az élete. En mondom: minden per­cet. amit az ingadozással elveszteget valaki, még boldogabb életéből veszíti el. De minden perc, aminek elvesztését a belépéssel megelőzi, gazdagabbá, megelégedettebbé teszi a közös munká­ban. Kövesse hát példámat minden dol­gozó kis- és középparaszt, lépjen a mi általunk járt útra, a szövetkezés út­jára. Magyari Zászló 15 holdas középparaszt, Mesőc&H Eredményesen hasznosítják a szovjet tapasztalatokat, sikeresen barcsinak a Mipisziertanics takarékossági határozatinak végrehajtásáért a MfiV ntskoici igazgatóságénak dolgozói A MÁV miskolci igazgatóságának dolgozói körében nagy visszhangot váltott ki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának takarékosságra vo- natkozó határozata. A határozat alap. ján a különböző üzemrészek, fütőházak dolgozói megtárgyalták a határozatot és megindították a harcot az anyagta­karékosságért. Az anyagtakarékossági mozgalomban a miskolci fűtőház dolgozói érték el a legjobb eredményeket. Az elmúlt ősz fo­lyamán — Rákosi elvtárs november 26-i beszéde után — ötszázalékos szén- megtakarítást vállaltak. Vállalásukat 10 százalékra emelték. Ebben az évben a széamegtakarftást újabb 3 százalék­kal fokozták. A mozdonyokon dcógo-ó brigádok egymással versenyeznek, hogy a különböző utakon minél kevesebb sze. net használjanak fel. A azéutakarékos- ság érdekében indították el az „agy-lapá­tos“ mozgalmat. Dudás Lajos elvtárs fütő alkalmazta először ezt a módszert az élenjáró szovjet tapasztalatok alap­ján. A fűtőházi dolgozók lelkes munkáját szép eredmény követte. Az elmúlt év­ben több mint hárommillió íorint értékű szenet takasítottak meg. A szőntakarékossági mozgalom ebben az évben tovább fizóleeedott, A vasutas dolgozók arra törekszenek, hogy minél több szén megtakarításával segítsék a bányászok szénása táj át. Ennek érdeké­ben a szerkocsikat nem rakják púposán, rperj így nagyon sok szén plpereghet útközben. Kisebb vonatoknál gyengébb minőségű szenet használnak, ezzel el­érik azt, hogy a kétezer tonnás mozga­lomban közlekedő mozdonyokat a leg­jobb minőségű szénnél fűthetik. Ki­használják a pályákon a lejtviszonyo- kat, a természeti adottságokat. A vas­utasok jó munkájának, a mozdonyveze­tők és fűtők kollektív együttműködésé­nek köszönhető, hogy ebben az évben január 26-ig az igazgatóság területén 4634 mázsa szenet takarítottak meg. A mozdonyok vezetői, fűtői verseny­ben vannak egymással. A wisenybon kimagasló eredményt ért el Kiss Jenő főmozdouyvezető, Vasas János és Szainosvári István fűtő. A Megyei Pártkonferencia napján a Párűkongresz- szus iránti tiszteletből „négyes kapcso. lású sztahanovista vonatot“ továbbítót, tak Miskolctól Hatvanig, ma jd egy má­sik vonatot onnan vissza. TTj rekordot értek el a menetidő megrövidítésében. Kiss Jenő élvtárs brigádja egy út alatt tiz tonna szenet takarított meg. Lővei Zoltán főmozdonyvezető „Sza­badságharcos“ brigádja a teher- és személyforgalomnál 15 százalékos szén­megtakarításra, tiz százalékos cdaj- megtakaritásra tett ígéretet. Felajánld, sát állandóan teljesíti. Varga Károly mozdonyvezető, Pócsik István, Petrnska László fűtők a személy- és gyorsforga- lomnál vállalták, hogy késés nélkül vi­szik a vonatokat és 10 százalékos szén- megtakarítást érnek eL Vállalásuknak állandóan meg is felelnek. A bánrévei fűtőházban Ambrus 1st. ván brigádja felajánlottal a kongresszusig annyi szenet takarí­tanak megt hogy három napon ke­resztül megtakarított szénnel fog­nak közlekedni Egy nap alatt 79 mázsa szenet fcakari. toltak meg! A szerencsi fűlőháznál - 4 száza­lékos szá nrn egtak ári tás t 8 száza­lékra emelik fel. A fűtőház dolgozói elhatároznák, hogy a kongresszusi héten egy mozdony megtakarított szénnel fog dolgozni náluk. Bodnár István főmozdonyvezető brigádja, val együtt 24 nap alatt 174 mázsa Rahóczki Ferenc 22 nap alatt US mázsa. Hunyor Miklós mozdonyr vezető 196 mázsa szenet takarítod meg. A fűtőanyaggal való takarékosság mellett bevezették az árammal valé takarékosságot is és elindították az óeskavasgyüjtést A tállyai állomás dolgozói 1553 fo­rint értékű megtakarítást vállaltak Vállalásukat tődig 11SÜ íorint ér­tékben teljesítették. Az ócskavas gyűjtése különösen jól halad a Járómfijavftó Vállalat.. nál. Egy nap alatt több vagon — eddig „használhatatlan“ — anyagot gyűjtöttek öSlSzs, amelyet a diós­győri és ózdi gyárak felhasználnak. A takarékosságért harcoló öntuda­tos vasutas dolgozók mellett azon. ban találunk olyanokat is, akik ha. nyagságból, gondatlanságból súlyos károkat okoznak népgazdaságunk, nak. Nemrégiben Antal István vál­tókezelő gondatlansága miatt olyan kár keletkezett amelynek értéké­ből egy G és egy 4 lakásos épületig tudtak voluak felépíteni. A gondat­lanság, a pazarlás jelei több helyen is előfordulnak, ezek súlyos aka­dályt jelentene^ a forgalomban, sű- Ivos károkat okoznak népgazdasá. gunknak. A MÁV politikai osztálya, a vas­utas pártszervezetek irányításával az öntudatos vasúti dolgozók arr* tßreszene, hogy az ilyen káros je­lenségeket teljesen felszámol ják Valamennyien tudják, hogy öntu­datos munkával, a takarékosság: határozat maradéktalan végrehaj. tésával meggyorsítják a szocializ­mus építését, a békét védik. — A Kievi Technológiai Intézel kutatómunkájának legúiabb sikere a vízveze'ékhez használ! Üvegcső, amelybő] az első ezer méter már ál is készült a kievi termosz üveg­gyárban. Az ejőállílás köl'sége 49 százalékkal kisebb, mint a fémcső gyártásáé, ( Állami vállalatok! Kösületek! Termelőszövetkezetek ! fi Miskolci Vas és Fémipari Szövetkezel kovácsrészlege megalakul! Vállal: lópatkolást, szekérvasalást, szekérjavítást és egyéb kovácsmunkát Köziiletekkel szállítási szerződést is kötünk! Gyors és pontos kiszolgálás — Minőségi munka Támogassátok a kisipari szövetkezeteket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom