Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-04 / 2. szám

4 ÉSZAKMAGYABORSZÁCi Csütörtök, 1951, övi jmmilr tó 4­A borsodi mozik dolgozóinak szocialista munkaversenye hozzájárul kulturíorradalmunk sikereihez Fokozottabb támogatással segítsék a helyi tanácsok a falusi kulturmunkát A. 'Megyei Tanács népművelési al­osztálya megvizsgálta a miskolci Vá­róéi Tanács és a Járási Tanácsok Munkáját, kultűrális életünk liárom jelenlegi legidőszerűbb kérdésével kapcsolatban. A népművelési alosz. tály felmérte azt a hatalmas fejlődést, amely kultúrotthon-raozgalmnnkban az elgiúlt év során bekövetkezett, mcg- vi»gáttá a Szabad Told Téli Esték előadásai és a Téli Falusi Kultúrver- teny eredményeit és hibáit is. 35 kultúrotthon egy év alatt Kulturális életünk fejlődésében ha­talmas segítséget jelentett kultúrott. hon-mozgalmunk kiszélesedése. De­cemberben Miskolcon három új kul- túrotthont avattak: a Magasépítési Vállalat, a Villanyszerelő Vállalat és a Pedagógus Szakszervezet kultúráit, honát. Az elmúlt évre' megyénkben 23 kultúrotthon avatását vették tervbe, azonban a Párt gondoskodása, kor­mányzatunk támogatása és a dolgozók öntevékeny kezdeményezése eredmé­nyéként az év végéig 35 kultúrott- konbaa indulhatott meg a kultűrális munka. A kultúrotthonok közül az alsóbe- zocki, a tiszaluci és a mezöcsáti kul. túrotthon végzett példamutatóan jő munkát. Ezek a kultúrotthonok a (Szabad Föld Téli Esték, a Téli Falu­éi Kultúrversonyek színhelyei voltak és jó működésűkkel bebizonyították, hogy ahol a kultúrotthon vezetősége magáévá tette azokat az irányelveket, amelyeket a kultúrotthonok minta működési szabályzata a dolgozók kul. túrális felemelkedésének érdekében meghatároz, ott kultűrális forradal­munk napról napra újabb sikereket arat-. A kultúrotthonok közül a taktahnr. kinyi kulturális szervek nem értették még a kultúrotthon-mozgalom igazi feladatát. A kultúrotthónban nem ér. vényesül a kultúrotthon igazgatójá­nak vezető és irányító: szerepe. En­nek következtében nem folyhat a kul. túrotthonban tervszerű munka sem. Az olvasómozgalom kifejlődését hát­ráltatja, hogy a könyvtár- és olvasó­terem céljára kijelölt helyiséget egy­előre még a földinüvesazövetkezet használja, amíg más helyiséget nem kap a taktaharkányi kultűrotthouban. A helyi tanácsnak sürgősen biztosíta. nia Ítéli, hogy a taktahaTkanyi kultúr- otthonban is megindulhasson az olva- sémozgalom. Egyre nő a dolgozók érdek­lődése a Szabad Föld Téli Esték előadásai iránt A Szabad Föld Téli Esték előadás- eorozatai általában növekvő látoga­tottság mellett folynak. A sátoralja­újhelyi, a hidasnemeti-i, az alaóberec. ki-i, a szemerei, a szomolvai előadá­sok vonzották a legnagyobb közöusé- got Igo.n látogatottak voltak a hejö. keresztúri, vadnai, vilmányi előadá­sok. A hozzászólások azt bizonyítják, bogy dolgozó parasztságunk nagy ér­deklődéssel fogadja az értékes előadd, sokat, azt, hogy kormányzatunk az időszerű politikai osémények ismerte, tésével, a korszerű mezőgazdasági is. morétok nyújtásával hozzásegíti dol­gozó parasztságunkat a kulturális fel­emelkedéshez. Abaújszolnokon példa, til az egyik mezőgazdasági tárgyú előadás után terménybeszolgáltatúsi kötelezettségük minél előbbi teljosí. tűsére tettek ígérotet a jelenlevők. Amíg a legtöbb községben jelentős számban emelkedik a Szabad Föld Túli Esték résztvevőinek száma, egyes népművelési funkcionáriusoknál az önelégültség azzal a káros következ­ménnyel járt, hogy például Ongaujía. Jun a második Szabad Föld Téli Este előadásra az első előadás 150 hallga­tójával szemben mindössze 35.en j‘c- lontek meg. Ugyanilyen lemorzsolódás mutatkozik Aszaló községben is, ahol csaknem egyharmadára apadt le a Szabad Föld Téli Esték hallgatóinak száma- Ezekben a községekben árra kell törekedniük a népművelési szer- vclsn-k hogy a fc]v;légosító munka Snegjavifásával az e’öadások minősé­gi aziovónn Iának emelésével sürgősen kiküszöböljék az eddig mutatkozó hi­bákat, bogy a Szabad Föld Téli Es. ték előadásai, a kultúrműsorok és URANIA Január l-tői lC-ig Tarkakockás Egy emberöltő sorsa KOSSUTH Január 4-tői 10-ig istenek tanácsa Érdekfesiítő film a népek békéjére törő amerikai és német bárók bűnszövetkezetéről Előadáskeidének hétköznap- és S. vasárnap 4, 6 és 8 órakor diavetítések valóban a dolgozók poli­tikai, gazdasági ismeretéinek tovább, fejlesztését, kultűrális felemelkedését szolgálják. A Téli Falusi Kulturvorseny eredményei és hibái A Téli Falusi Kultúrversenyeket megyénk dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták. A körzeti bemutatók Alsó, Lercckibón, Mikóbázán, Szerencsen, Taktahnrkányban jól sikerültek, a mezőkövesdi, megyaszói körzeti be­mutatók egyes kultúrcsoportok távol­maradása miatt hiányosak voltak, a tállyai körzeti bemutató el is maradt. A szikszói DISz kultúrcsoportja nem készült fel időben a körzeti bemuta­tón való szereplésre, ennek tudható be, hogy olyan egyfelvonásos jeleneté), mutattak be, amely már egy éve ál­landó müsorszáma a legtöbb falusi kultúresoportnak. A Táji Falusi Ku]( árversenyek já. rási bemutatói január 0-án kezdődnék. A helyi tanácsok, amelyek az Orszá­gos Népművelési Bizottság felhívása Mint a-z elmúlt esztendőben, — az idén is megtartják Miskolcon a fölvé­teli vizsgáikat a Színművészeti Főis­kolára. Január 6-án délufátt 3 órai kezdettel a Pénzügyi Dolgozók Szak- szervezetének helyiségében (Széchenyi utca 26.), 7-ótt. vasárnap reggel 9 órai kezdettel a Vasas Otthonban. (Ujdiós- győr, Andrássy út) tartanak felvételi vizsgákat a Népművelési Minisztérium kiküldöttének jelenlétében az 1Ő51-— okos tanévre A felvételi vizsgán a táncszakosztályra jeleaíkezhetik bárki, áki 16. életévét betöltötte, tűig a szín­művészeti, film- és rendezői szakokra azok, akik 1/. ér-ükét, betöltötték. A jelentkezők legalább 2—3 szerepet ta­nuljanak be s az énekesek kottákat is vigyenek magukkal. A felvételi vizsgák alkalmat adnak Nagymiskolc és a vármegye ifjúságá­nak, dolgozóinak arra, hogy akik te­hetséget éreznek tuáguíkbán a színmű­vészét), filmművészét! pálya iránt, a Színművészeti Főiskolára Való félvéte­lüket kérjék és képességeiket ezeken a pályákon érvényesíthessék, mint színé­szek, filmművészek, rendezők, tánco­sok, énekesek. Az üzemi, tömegszerve­zeti, falusi kultúrcsoportok tagjai kö­zött s az iskolákban bizonyára sok A minisztertanácsnál; a takarékos. Ságról hozott határozatát akkor tud­juk sikeresen végrehajtani, ha tanu­lunk a felszabadító Szovjetunió ta. pasztalataiból. Kúndktv&l nagy segít, seget nyújt ehh.es F. Korotdfev: „Harc a pazarlás ellen a takarékos­ságért“ című könyve, melyből foly­tatásokban közlünk néhány részletet. Különösön ifjúmunkásaink láthatják óbból, hogy a Kómszomot példáját követve milyen fontos feladatokat kell betölt miiök a takarékosságért folytatott harcban. Sztálingrád északi részében, a Volga partján emelkednek magasba a „Krász- nij Oktjábr“ (Vörös Október) kókőmű- vek épületei. Éjjel-nappal füstölnek a gyár kéményei, búgnak a Martin-műhe­lyek, zakatolnak a hatalmasan önműködő hengerművek. Drága, ötvözött acéllal ‘megrakott szerelvények távoznak innen az ország különböző részeibe. Az utóbbi években a gyárban óriási változások történtek. 1942 őszén és 1943 telén a „Vörös Október“ volt Sztálin­grád védelmének egyik legfontosabb bástyája. A német haderők ideirányí­tották legsúlyosabb csapásaikat. Min. dent megsemmisítettek, minden romba, dűlt... A romokból új műhelyek emelke.dtek, (ágasabbak, jobbak, mint a régiek. Is­mét az ég felé nyúlnak a Martin-mű. helyek gyárkémónyei, ismét zöld faso­rok vezetnek a gyárépületekhez. A Vö­rös Október területén lefolyt kíméletlen harcokra a bejárat mellett csak az egykori gyári laboratórium romjai em­lékeztetnek. Amikor a gyár udvarán megy az em­ber, önkéntelenül körülnéz. Hä volt mir ebben a gyárban, tegyük fel 1947* ben, vagy 4S élején, akkor azt mondja: valóban, itt néhány hdnap alatt tok minden megváltozott Például az adagoló udvaron, ahol összevisszaságban hevert a forgács, az ócskavas •— most rend van és tisztaság, az ócskavas különböző fajtáit osztályozták. A Martin-műhelyek mellett eórbarakták a samöttéglát, ho­lott azelőtt mindez szanaszét hevert. A gyáron belüli vasúti vágány mellett a raktárakban, minden műhelyben észre lehet venni jó gazda keze-nyamá«. A gyárba utazva a villamoson olvas­tuk ezt a jelszót.-, „Tflkariisd meg ét alapján a Téli Falusi Kultűrrcrs*. nyék gazdái, fordifsahak fokozott fi. gyeimet ezeknek a bemutatóknak elő­készületeire, biztosítsák sikerüket. Ad- janak meg minden segítséget * kul. túresoportoknak, meri nem fordulhat elő az az eset, hogy például Nyíri község kuiű-csoportja azért nem tu­dott résztvenni a mikőbézi körzeti bemutatón, mert a tanács nem nyúj­tott segítséget jármű.szerzéséhez. A helyi tanácsoknak éberen figyelniük kel] az ellenség aknamunkáját, amely igyekszik megakadályozni a kujfur. csoportnak a kul (árversenyben való részvételéi*. Füyérknjata község kul­túrcsoportja például a belső széthúzás s cgyonetjenkedés miatt maradt távol a körzeti bemutatóról, emögött is meg kelj kerosni az ellenség kezét. A he’yi tanácsok tagjainak az a köte­lességük, hogy az ellenség mindenne­mű aknamunkáját, romboló tevékeny­ségét a kulturális fronton is halaáák- falanul leleplezzék és biztosítsák a Téli Falusi Kűltúrverseny sikerét. (vb.) olyan jőképességü színésztehetség, ren­dezői tehetség mutatkozott már meg, akik orra törekszenek, hogy tehetségü­ket a ozinmüvészetnek szenteljék és ez­zel járuljanak hozzá szocialista kultú­ránk fejlesztéséhez, szocialista építé­sünk meggyorsításához. Pártunk, kor­mányunk azzal, hogy a felvételi vizs­gákat egy.,egy megyei székhelyen tárt­ják meg, megkönnyíti a dolgozók kö­tött felbukkant tehetségek érvényesülé­sét, ezért éljenek az alkalommal, akik a színművészeti pálya iránt érdeklőd., nek és jelentkezzenek a felvételi vizs­gákon. Készül megyénk községeinek állattenyésztési terve A Min+sztertanács által hozott állat­tenyésztési terv felbontását megyénk december 20 án megkezde. A Magyei Tanács állattenyésztési osztálya a megyei tervet, a 1'Uí-áridSre, január 1-re járási tervekre bontotta. A járá­si tanácsok ezeket s _ terveket már megkapták és január Ó-én tárás! j!- latitenyésztéí'i értekezleten ismertetik. Ezután rövidesen megkezdik a járási terveknek a község; tervekre való fel. bontását. fűtőanyag és a fémék kilogramjail !u „Takarékosság segítségével -teljesítjük as ötéves tervet négy év alatt!“ „Meg- takarítjuk a samottéglák 10 százalé­kát!“ A gyárban számos ilyen plakátot láthatunk. A munkúsbejárat fölött ri­kító pirosra festett krokodil díszük. A krokodil üldözi a pazarlókat A pia. kátok, a gyári újság, az olvasásra ja­vasolt gazdasági irodalom lópten-iiyo- mon arra emlékezteti a munkást, hogy meg kell becsülni a nép vagyonát. Az J94S-aa újév előtt a Vörög Októ. bér ifjú kommunistái a gyári pávtszer. vezet vezetésével megindították a har­cot a takarékosságért, a pazarlás cl. lun. Az ifjúság kezdeményezése hama­rosan nagyjelentőségű mozgalommá fej­lődött. A komszomolók „megfertőzték“ vala­mennyiünket a takarékossággal — mondja a gyár igazgatója, Matevoszján elvtárs. A Komszomol bizottságának titkára hozzáteszi, hógy ezt nem volt könnyű mesrtenni. Hogyan kezdődött a dolog? A II. se. Martin-műhelyben decem. bérben tartották a kömszomolok é* a gyári ifjúrág együttes gyűlését. Ezen a gyűlésen a komszomol kohász Pjotr Pejeev arra kötelezte magát, hogy az 194S.cs tervét idő e’őtt teljesíti és emellett havonta 12.396 rubel értékű anyagot takarít, meg. Néhány nap nini. va megtartották az egész gyári ifjúság gyűlését A fiatal munkások eljöttek, hogy meghallgassák a gyár igazgatójá­nak előadását a takarékossági rendsza­bályokról és lehetőségekről. Az előadás titán Pjotr DejeOy szólalt fel. ,,A műhely főnökkel együtt mi m »- dent sziámba vettünk — mondotta — és meggyőződtünk arról, hogy mi eay hónap alatt 5300 rubel értékű ön'ött- vasat, 100 rubel értékű férromangánt^ tSÓO rubel értékű ferrgsz líciumot. 000 rubel értékben ferroch^omót, Séd rubel értékben alumíniumot és 1340 rubel értékben meszel, 400 rubelnyi vutgnisUtmoP és- -3S09- rSbel értékű Kultú r íbrradato unk nnk az elmúlt évben (Járt eredményei között igen je­lentős a f:|tn vonalán éjért fejlődés. A mozik látogatottságának állandó emel­kedése, a íajasj mozik számának meg. növekedésé, a különböző fjlmrendezvé- nyek siketre bizonyítja, hogy nagy lé­pest fid‘tónk előre a szocialista fiitúkul. túra megismertetésben. Ezt a fejlő­dést mutatja, hogy például Budapesten októberben 140 ezerrel több volt a mozilátogatók száma, mint szeptem­berben. .Vidéken Borsod megye veze. tett e látogatottság növekedésében, ahol 50 ezerrel emelkedett ugyanezen idő a-Iaft a moz;látr>gafók száma, mint szeptemberben. Utána Békés Követke­zik 47 ezies, majd Hajdú Bihar megye 45 ezres emelkedéssel. A MOKEP borsodmegyei kirendelt­sége mozi üzemeinek dolgozói közül egyre többen értik meg a szocialista munkavereeny jelentőségét és ami’S novemberben 67 dolgozó ál']t egyéni vagy páros versenyben, december vé­géig 114-re emelkedett a versenyben állók száma. A borsodmegyej kiren­deltség Vállasa, hogy 3 Központ ál. ta] megállapított bevételi és [ák>ga- toljtsági normát 6, illetve 12 százalék­kal túl te!jesiti. A moziüzemek dolgo. zói ezt a vállalásukat is túlteljesítet­ték, amennyiben a látogatottságot 19 százalékkal, a bevételeket 12 százalék, kai emelték a normákhoz viszonyítva. Ezeknek az eredményeknek az elére, seben nagy részük volt » diósgyőrvas- gyári, a miskolci Kossuth mózi, i diósgyőri Diadal, a mezöcsáli Kultúr, a perecesé Kultúr és a mezőkövesdi Petőfi mozj dolgozóinak. A kirendeltséghez tartozó moziüze­mek között mozidíszítési verseny is volt, külön a városi, ii]«tva községi 1950-ben 40 százalékkal több dolgo­zó töltötte szabadságát az ország kg. szebb vidékein, a Balaton melléit, a hegyvidékeken levő üdülőkben, mint 1949-ben. Az üdülők hálózata 1950-ben nagy. mértékben bővült- Több mint 350 üdü­lő, 500^1 több férőhellyel várta a munkájuk után új erőt merítő dolgo­zókat, rjint 1949-ben, A SZOT, az egyes szakszervezetek és üzemek igen nagy gondot fordítanak az üdülők máid kényelmesebbé, szebbé nyersolajat tudunk megtakarítani. — Mindehhez csak arra van szükség, hogy takarékoskodjunk az: anyagokkal. A kohászok rendelkeznek a megtaka­rítás egyéb tartalékaival is. Az ol­vasztás időtartama attól függ, hogy milyen gyorsan történik az- adagolás. Valamennyien tudják, hogy minél hosszabb ideg van a kemencében a megolvasztandó fém, annál drágább az önköltség. A gyakorlat azt mutat- ja, hogy a gépészek a daru tartályát másfél-négy perc alatt ürítik ki az adagolás alkalmával. Ka ennek a mű­veletnek átlagos időtartamát sikerül S percre leszállítani, akkor sok időt ta­karítunk meg és leszállítjuk az olvasz­tás önköltségét. Az olvasztás időtar­tama attól is függ, hogyan dolgoznak a munkások az öntőformák előkészítő, tőnél, milyen gyorsan működnek a da­ruk, Ka as öntés nincs időben előké­szítve, akkor tovább tart. Ka a da­rura várni kell, akkor a kösz olva z- tott acél tovább marad a kemencében és hiába égetik a fűtőanyagot. Az ol­vasztás meggyorsítása lehetőséget biz­tosít számunkra a megtakarításra vo­natkozó kötelezettségek teljtsitésénál. Azt hisszük, sikerülni fog egy olvasz­tás alatt 36 tonna helyett 4Í tonna acélt termelni.“ Amikor Dejcev látta, hogy társai nagy figyelemmel hallgatják, tovább folytatta: „Most elmondom azt, hogyan taka. Htjuk meg az öntöttvasat, Vigyázni kell arra. hogy amikor a salakot leen­gedik, a leható legkevesebb vas kerül­jön bele. Ka a kohász figyelmesén dől. gosik, betartja a gyártási előírást, okkor leesökkentheti az anyagvrssstesé- get. Kiszen az anyagveszteség ez acél- ötvözet 10—iO százalékáig terjed. — Amikor a mi műhely főnökünk ismer* tette előttünk a kohászat feladatait, akkor azt gondoltam: , Hornosak óz acél mennyiségéről van szó, hanem, arról is, hogy art minél olcsóbban termeljük.“ Amikor hangosan elmond­tam gondolataimat, a többi ktsmseor- listák támogatták brigádunkat, Hí­mezik között- A városi kategóriában az első díjat, a vándor zászlót, a mi*; ko]ej Kossuth mozgó, míg a dicsérő oklevelet a sátoraljaújhelyi Petőfi mozgó nyerte. A községi kategóriában a vándorzászló nyertese a mezőkövesdi Petőfi mozgó, a mäaodjk dijat a sza- rencsj Apolló, a harmadikat a sárospa­taki Rákóczi mozj nyerte. Tisztasági verseny is volt 3 mozik között, ebben az első lett a miskolpj Uránia, eho] Balog Jözscfné takarító­nő végzett különösen dicséretes mun­kát. A munkaversenyt kiegészítették p sztálini munka..felajánlások, amelyeket 3 dolgozók 100 százalékig teljesítet­tek, sőt egyesek tdlteijesitett^k. KU emelkedtek teljesítményükkel 3 klrén- dejtség dolgozói közül Takács György keskeny-szorvező, Gyurák András gép­kocsivezető, Schaffer Ferenc ellenőr, a miskolci Urániánál Répái Elemér üzemvezető, Gal vacs Sándor és iíj# Ldrincz Gyula gépészek, özv. Kugjer Károlyné jegykezelő, a sárospataki Rákóczi mozgónál Kovács Margit jegykezelő, a sátoraljaújhelyi Béke mozinál Seppenthal Józsefné jegyke­zelő, a mezőkövesdi Petőfi mozinál Csató Gábarné jegykezelő. A borsodmegyei mozik dolgozó] kö­zött folyó munka verseny nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy Borsod megye dolgozóinak 3 szovjet és más haladó fjlmek iránt vató érdeklődése hónapró]- hónapra ugrásszerű emelkedést mutat és a vidéki kirendeltségek között ma a borsodi hajad az éjén. Érdeme^ éz Busztsn József elvtárenak, a kiren­deltség vezetőjének, aki lelkesen és jól irányítja az étgyes mozi üzemek mun­téóeldre. Kitűnő az üdülők ellátása: napi négyszeri bőséges étkezésben ré. szesüjnek 3 dolgozók. Gondoskodnak az üdüjü dolgozók kulturális igényei­nek k ielégítéséről. Különböző 5.por te­hetőségek állnak az üdülök rendeJke. zésére, 5 résztvesznék az MHK moz­galomban is- Több, mint 1300 kiváló dólgozánk 3 csehszlovák, lengyel, ro­mán és bolgár népi demokráciák Jég. szebb üdülöjlien töltötte 1950-ben szó- hódságát, míg hazánkban Galyatetőn és Bájátonícllén üdültek legjobb dől. zom abban, hogy mi, kommunista ifjú munkások teljesítjük kötelezettségűn, két.“ A többi kohászok ée Fiatal munka zob helyeselték Pjotr Dajeev felszöla lásáfc. Különböző kötelezetteégekr vállaltak magukra a fűtőanyag, a ff mek, elektromos energia, gőz, kenöols jók ée szenrzámokl nujtakarításár vonatkozólag. A gyári ifjúsági gyű!« után a Komízoraol bizottsága a köve) kezei munkatervit állította ősízc: 1. Értekezletre hívják ősszé a mi hely vezet őket és a Komszomol szerv retek titkárait, hogy megvitassák t igazgató előadását „A takarékossá lehetőségei és útjai a gyárban“ eim témáról. S. Ismertetik a Koruszomol.szerv zét titkárai a gyár fiatal értelmiét és az ifjúsági brigádok vezetői élőt hogyan kell műhelyükben takaréké ködniok. 3 Ellenőrző őrsöket állítanak fel műhelyekben. 4. Kioktatják az Őrsökön szolgál tot teljesítő munkásokat a takaréké sági rendszabályokról. 5. Ifjúsági műhclygyülésekct tart nak a takarékosság kérdéséről. 6. A gyúrj újság külön számát a jáfc ki, amely a takarékossággal f foglalkozni. Plakátokat készítenek függesztenek ki a műhelyekben a t kaTékosség jolsauvaitaJ. 7. Kidolgozzák a takarékosság 1 számításának módszereit, ismertetik különböző anyagok írat. 8. Kiegészítik az ifjúság SzeeisJií verseflyszcrződéSeit a takarékossá: vonatkozó pontokkal. 9. Vándorzásziőt alapítanak a karékosság terén legnagyobb er mányi elérő Ifjúsági brigád számár 10. A gyár műszaki osztálya együtt kidolgozzák a megtakarítái lehetőségeit, különböző szakmák s mára. Kidolgozzák a takarékosság szóló előadások témáját és ezek ni rendezésére naptári terret állítat össze. Értekezletet tartanak a fali ságok szerkesztőivel a takarékos! kérdéseiről. Ezután megalakították «. gyárt áll őrző őrsöket. Brigádokat alakított amelyek felülvizsgáltai a raktá helyzetét, etb.y stb. gjohjtatj-ik.l HOGYAN TAKARÍTJÁK MEG A MILLIÓKAT Szombaton és vasárnap lesznek Miskolcon a felvételi vizsgák a Színművészeti Főiskolára táját Több mint 350 üdülőben pihentek és szórakoztak az ország dolgozói 1950-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom