Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-04 / 2. szám

CsEttrfSfc, 1951. «vi Január U 4­ÉSZAKMAGYARORSZAG 5 AZ Cj SZÉNCSATA GYŐZELMÉÉRT! VP——mb—8^Ha.Hii.,i^aA. .'X ’S3»aag«a»aaBgBggrsBgflPWWWW^w»«iJMTTi|i|\^Mi|iTTi^«ai»81SBey«WB5CTy^^ay Somsályban bevezették a szovjet ciklusos fejtési módszert Már az első héten 42 százalékkal emelkedett a termelés! Ar Ozdj Szénbányák somsályi bányaüzeme áttért a cikjusos (szakosíto't) pásztafejtés szovjet módszerére. Az űj munkamódszer bevezetésében RÍ hánssk) Sándor termelési felelősnek van igen nagy érdeme. Az új fejtési mód a!!'aimazásával az eddigi 99“ 101 százalékos teljesítmény már az első héten 142 százalékra növekedett. Természetesen ezek még csak a kezdeti sikert jelentik, mert minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy az új módszert még jobban kifejjesz- sziík, hogy még nagyobb eredményeket érjen cl üzemünk. A ciklusos fejtést mód alkalmazásával ki tudjuk küszöbölni a termelési el­tolódást. Ez abban jelentkezett, hogy a személyszerinti széntermelés és szállítás a műszak második felére esett. így az üzem a szállítást nem tudla teljesen kiszolgálni­Januárban a XX. C. siklón is bevezetjük a ciklusos fejtést, hogy ezzel két csapat növelje az üzem termelékenységét. LÉGRADI JÓZSEF üzemvezető' h. Értékes felajánlásokat, javasislo^at tettek a munka megjaví­tására fervismertetfi értekezletükön az ormos pusztai dolgozók A Szuha völgyi Szénbányákhoz tartóz,} í készítsék el az ácsolásra való fát. — brmósjpusztai bányaüzemnél a II-os ak- Ugyanakkor kérte: a műszaki vezető, fia, dolgozói tervismertető értekezletet tartottak. A felolvasó helyiségben a délelőttös műszak minden dolgozója megjelent, fe­szült figyelemmel hallgatták vógdg ifj. Kovács József aknász beszámolóját. Jelentős sikereket értünk el az 1050 -es évben — mondotta. — Büszkén jelent, hettük, hogy december 21-én, Sztálin elvtárs 71. születésnapjára a II-es akna is befejezte évi tcrvé.t. Dolgozóink ke. ményen harcoltak ezért a sikerért. ség hasson oda, hogy a munkahelyi, szőnvágó dolgozók ne legyenek kényte­lenek hosszú időt eltölteni fa keresésé­vel. Tímár János vájár rámutatott arra: milyen sok időt vesz igénybe a fejtése­ken a vastag fenyőgerendák kihor&yo- lása. Az időmegtakarítás céljából lá­gyon fontos leuue, hogy minden akna — így a kettes akna is — hörnyológé- pet kapjon. Kovács János vájár a, következőket Ha üzeműnk 19o0, évi térvét meg- m0n(j0^a: jüvŐévi tervünk teljesítésé vizsgáljuk, a következőket állapíthatjuk meg: termelési tervünket 103.3 száza­lékban teljesítettük, termelékenységi tervünket azonban csak 91 százalékra, tudtuk teljesíteni, Az önköltségcsökkentést tervat nem tudtuk teljesíteni. Szét kell néznünk, mik a hiányossá, gok, mi okozta, a lemaradást 1950-ben az ormospusztai bányaüzemnél, amely négy aknát ölel fel magában. Az iga­zolt és igazolatlan mulasztások száma 9293 műszakot tett ki. Tehát a munka, fegyelem lazasága miatt 1180 vágón szénnel termeltünk kevesebbet.. A kimu­tatások alapján megállapítottuk: a vi­déki dolgozók hiányoztak legtöbbször. Másik fontos terület az anyagtaka. rékosság — hangsúlyozta. **- Még min­dig nem látja a dolgozók egy része, hogy minden fa, amit a fejtésből „ki­rabol“ ós azt újra ácsolja, népi demo. kráciánkat erősíti. Takarékoskodnunk kell a faanyaggal, hiszen a fejtések ácsolási anyaigát nagy réBzben külföld­ről kapjuk. Hiányosságok mutatkoznak a minő­ségi termelés terén is. Az 1951 .es évben nagyon szigorúan fogjuk venni a szén minőségét, kalória szerint fizetik a ter­melést. Komoly erőfeszítést kíván az 1951.ee év. Az ormospusztai bányaüzem dől go. zóinak 14 százalékkal koll többet ter­melniük, mint az elmúlt évben, emellett 7 százalékos létszámemelkedést hajtunk régre. Meg fog szűnni teljesen a szén­bányászat kampányszerüsége. A nyári hónapokban is majdnem ugyanolyan kapacitással kell dolgoznunk, mint túli időszakban. Pl.: a januári torvelőirány zat aknánkint felosztva a következő: Az l es aknának az ormospusztai bánya­üzem januári össztermelésének 32.8 szá. valókat kell termelnie, a II-es aknának 33 6 százalékát, a Bákosi-aknának 17.6 százalékát, a József-aknának 16 szá.a- 7éká.t. Láthatjuk, feszített a terv. do teljesíthető. Feszített terv teljesítését követeli tőlünk a jelenlegi nemzetközi helyzet is. De megköveteli nz ötéves terv is, hogy sikeresen végrehajthassuk ezáltal azokat a hatalmas építkezéseket, amely mind dolgozó népünk javát van­nak hivatva szolgálni. Az 1951-es tervet nemcsak globálisan kell teljesítenünk, hanem az anyag, a munkaerő, munka­bér, önköltségi, pénzügyi tervet is vég­re kell hajtanunk — fejezte be a terv- ismertetést Kovács elvtárs. Beszéde után a bányászok hozzászól Jása következett: Tpllmáyer Oszkár vájár » következő­ket mondotta: Mi, bányászok megértjük a feszes terv szükségét, Kém járunk csukott szemmel, látjuk, halljuk, mi történik körülöttünk, de legfőképpen érezzük Pártunk és szeretett vezérünk. Ráköti élvtárs gondoskodását. Most, amikor olyan kedvezményeket kaptunk amilyeneket ebben az országben bányász még nem élvezett, kettőzött erővel fogunk neki ötévds ter­vünk második évének teljesítéséhez. Bu a magam részéröl vállalom, hogy az 1951-es tervemet nyolc hónap alatt fe. jezea bel Gyerkei János vájár az anyagtakaré- kosságról beszélt. Javasolta, hogy a gyorsabb tennélés érdekében, g. külszínen liez fúrógépet, knparószalagot, nagyobb gépi berendezést kap üzemünk. Tehát azt ia láthatjuk rögtön, hogy a Párt gépekkel jön segítségünkre hogy biztosítsa a terv teljesítését. Az emelkedő termeléssel együtt- természet­szerűleg emelkedni fog az életszínvona­lunk is. Előre kell nézzünk s meg kell látnunk azt a hatalmas perspektívát, a boldogabb jövőt, amit csak úgy tudunk elérni, ha a kiszabott szénmennyiséget igaz kommunista hűséggel megadjuk az országnak. Vállalom hogy 1951-es ter­vemet kilenc hónap alatt befejezem. Svidró József bányász a munkafegye­lem kérdéséhez szólt . hozzá. Nagyon fontos.— mondotta' Svidró elvtárs —• a munkaidő pontos betartása. Még jobban ki kel! szélesítenünk a melegcsákány mozgalmat, mert ha csak 10 csapat nem tartja be, akkor is jelentős kárt okozunk ezzel népgazdaságunknak. A termelékenység érdekében újjá kell szervezni a . front­fejtésen a, brigádokat és be kell vezetni a jól bevált szovjet ciklusos módszert. Bányai János segédvájár felszólalásá­ban az imperialisták támadó szándéká­ról beszélt: ha teljesítjük a tervet, ez azt jelenti, hogy az ágresszorokra mé­rünk újabb és újabb csapásokat. Minden öntudatos bányász a családja, az egész magyar nép békéjét védi, amikor harcol becsülettel a terv telje­sítéséért, túlteljesítéséért. Vállalom, hogy 10 hónap alatt befejezem 1951-ee tervemet. A felszólalások után a II-es akna dol­gozói egyöntetűen elfogadták az ismer­tetett 1951-es tervet és ugyanakkor ver. senyre hívták a többi bányászokat. A versenypontok összeállításával Magyari József aknatitkárt bízták meg. A lelkeshangú tervismertetö értekez­let az Internacionálö hangjaival ért vá­gót. A szikszói „Vörös Csillag“ tszcs egyéves munkája bizonyítja: a gazdag eredmények titka a közös munkában van! A szikszói „Vörös Csil]ag“ feraolő- csoport egy esztendeje munkában, a hibák kijavításáért, a munka megja­vításáért folytatott harcban, kemény helytállásban telt’ ej. Amikor 1919 őszén 32.én összefog­ta g 250 ht'ldnyi területen, a kezdeti nehézségek nem egyszer még ingado­zásra is vezettek. Do mindig ott volt a Párt, tanácsot adott, irányított, se­gítette a csoportot, mint járni tanuló gyermekét az édesanya. Ahogy telt az idő, úgy erősödött, úgy let't eredmé. nyékben egyre gazdagabb a csoport •— és ami ezzel együtt jár: , úgy növeke­dett is. Már az első hetekben bebizonyoso­dott a megdönthetetlen igazság: a gazdag eredmények titka a kö. zös munkában van. A szikszói tszcs eredményei is ak­kor kezdődtek, amikor földjükön meg­jelent a gépál’omás traktora és neki fogótf a munkának. Mént is az, mint a karika csapás. Ehhez járult a mű­trágya, a helyesen, a szakszerűen végzett növényápolás, a tagok Szor­galma, le'kos munkája, ami aratáskor és most az évvégi számadáskor meg is hozt’a gyümölcsét. Bizonyítják ezt' az adatok: búzából a csoport hb]d.'inkint 13.75 mázsát ta- kantort be, a községi átlag meg a]ig érte el a 8 mázsát. Eoz&termésük hol. dar,kint 14 mázsa volt, a községiek 7 mázsáig vitték. Árpából is jóval szebb volt az eredményük, mint az egyénileg gazdálkodóké. Az eredmények természetesén ma­guk után hozták, hogy a szikszói dol­gozó parasztok körében egyre nőtt az érdeklődés a közös nagyüzemi gazdálkodás iránt. Fokozta ezt a félévj elszámolás ered. ménye. TI. Korompák János például a félévi elszámolás után teljesen fel öltözött, feleségének is ruhát, cipót, kabátot vásárolt’ tndott venni egy hízót, megkapta a fejadagját, a há- zatúji gazdasághoz is meg volt mind. az, auri kellett. Vágy ott, van Csábi Ferenc kertész, aki egymaga 2600 forinfot vjtt haza, Csak árpából 11 mázsát kiprtt, Ő is e/Játta családját, mindazzal, amire szüksége volt. Va- szíl Imre így nyiatkozott: — Meg vagyok elégedve sorommal. Mielőtt beléptem a csoportba, egy rossz jó. val 2 hold földön gürcöltem. Most, mióta tagja vagyok a tszcs.nck, köny- nyebb lett a munkám, jobban is élek, nemrégiben két disznót öltem le, ru­hám, cipőm is van, az éléskamra és fáskamra sem üres. Ezek az eredmények győzték meg a dolgozó parasztokat, akik felvételüket kérték a csoportba. A szikszói tszcs ma már 110 tagot számlál és a földterület is 650 holdra növekedett. Olyan kertészetük van, hogy a csoport jövedelmének igen te­kintélyes része ebből adódik. Most az évvőgi számadás fényes á'lomás volt a csoport életében, mun. kajában. Igen helyesen telték, hogy ennél a haíárkönél a gazdag eredmé­nyek moll t‘. felszínre hozták a hi­bákat, a hiányosságokat* js, Tóth 1st ván elnöki beszámolójában nem ker­telt, nem «épített, ahogy mondani szokás: „nevén nevezte a gyereket' Miről is volt szól A kezdeti hibák­ról, botiadon ásókról beszélt az elnök. Elénk figvcVm kisért'e szavait, ami. kor arról szólt, hogy a tagok annak idején a tehéntörzs megérkezésekor vállalták: a takarmányszükséglet egyrészét saját, otthoni készletükből fedezik. A vezetőség számított is erre, do mi iettf A tagok nem állták a sza­vukat. Bajban is voltak, amikor ott álltak, hogy nem tudnak az állatok, nak mit enni adni. De a Párf ebben a bajukban is kisegítette, támogatta a csoportot. Tóth elvtárs, az elnök, tovább be­széli. Szavaiból megtudni: E'einfe és később is, amikor új ta* gok léptek a csoportba, a szekeret, a lovát és a hozzávaló szerszámokat — mint azt Beko István, Bozsik Fri. gyes, H. Nagy Lajos js tetfe — ej. adták. Holott ha a csoportba viszik, szintúgy megkapják érte a bocsülctcs árat és ami még több, saját maguk, nak ós a közösségnek adják azf, amit a csoportba visznek, hiszen a csoport vagyona mindannyrukő. Rövid időre a csoport életében igen veszélyes jelenség, az egyenlősdi is fc'üfőtté a fejét. Aratáskor történt, clölegkiósztás volt. Hogy, hogy nem, úgy döntöttek, hogy abSnyan van. nak, annyifelé ke’l osztani a pénzt, nem pndig a munkaegységek szerint. Ebben főként az indítványt tevő ve. zefősíg a hibás, mert hisz neki keltett volna legjobban látnia, mekkora veszély származik abbói, ha a lusta ugyanannyit kap, mint a szorgalmas. Hiba volt az is kezdetben, hogy a munkaegységeket nem számolták el folyamatosan. Ez odavezetett, hogy a Cag, aki akkor maga még nem tudott a munkaegységgel számolni, nem volt tisztában azzal, hogy munkája után milyen jövedelemre számíthat. Ma már kiküszöbölték ezeket a hibákat, éberen ügyelnek, hogy ilyesmi elő ne forduljon többé. A hozzászólásokban Fodor László Szavaiből érdekés, tanulságos eset de­rült ki. Az isfál'ő építéséhez az építő válla, lat a csoporttól három dolgozót kért segítségül. Fodor László, Fztankö József és Tóth Ferenc jelentkezett. De volt egy kikö tésük. Ezt a mun. kát a csoport ne munkaegységben, hanem készpénzben számo’ja el. Jó! A csoport meg is tette, ha egyszer úgy kívánták. De ki látta ennek ká­rát? Kj más. mint Fodorék. Répa ásás ideje volt* akkor éppen. A cukorból és mindenféle jövedelemiről a7, alapszabály szerint csak az része, sül. aki Munkaegységben do]go;$k. Fodorék ebben az időben az építkezés, nél nem munkaegységben dolgoztak, tehát nekik most az elszámoláskor égy deka cukor sem jutott, míg má­sok félmázsát, mázsát, vagy még töb. be'* vittek haza. Nemcsak Fodor, Fztankó és Tóth Ferenc tann]t eb. bői, okultak esetükből a többiek is, igy válnak igazi termelőcsoporti tagokká. Egy másik igen súlyos jelenség kezdi azonban felütni a fejét most a csoportban. Ez a középparasztok meg. nyerésének lebecsülése, sőt teljes cl. vetése. Szinte azt lehetne mondani, lezárják a sorompót előttük. Még fai. ga az elnök is különbséget tesz kö­zöttük. Azt mondja: „Nekünk szegé, nyebb és nem módos középparaszt kell". Eleve lemondanak így a közép, parasztok megnyeréséről, ezzel az el­lenség, a kuták oldaüra taszítják a becsületes dolgozó közőpparasztoknt, súlyosan ártanak a tszcs fejlesztésé, nek. Ezen a helytelen, igen veszélyes és káros nézeten sürgősen változtatni kell! Persze, nemcsak a hibákról lehet beszélni a szikszói termelőcseportban. Nem! Ezek a mérlegnek csak egyik oldalát teszi és a legtávolabbról sem nyomnak annyit a. latban, mint, az eredmények. Éppen, hogy a hibákról való beszélgetés, ezeknek felismerése, a kiküszöbölésükért folytatott harc segítette hozzá a csoportot a már mondott eredmények eléréséhez és fogja hozzásegíteni eredményeik to. vábbi fejlesztéséhez, újabb sikerek kivívásához. A zárszámadás eredménye: egy munkaegységre 17.94 forint jut. llz azt jelenti, hogy a félévi elszámolás, ná] már megkapott pénzen felül újból többezor forintot vettek fel a csoport tagjai, ki-kj a végzett! munka arányi, ban. Persze, amelyik családból többen is dolgoznak a csoportban, az a Csa­lád ennek is többszörösét vette fej. A' pénzjövcdelmen felül a tagok meg­kapták a fejadagot, meg van a ház- körüli gazdasághoz mindenféle szitk- séglofük, szóval nincs hiányuk sem­miben. Az 1951. évet megerősödve, gazdagon kezdte a csoport Terveik között ez fill: áprilisra süldő szabadszállást építőnek, május 1-rO -00 ezer forintos költséggel tehéuis. túlió épül. A kéri erezetet 10 holdról 17 holdra növelik. Célul tűzték ki, hogy a mostani 2Ó7 mázsás hotdankintl cu­korrépa dtjagot 250 mázsára eme]ik. Politikailag és szakmailag fejlesztik magukat, hogy ezt! az évét még szebb eredménnyel zárhassák. De hogy céljaikat megvalósíthassák, ahhoz fe’tőtlenül szükséges, hogy ha­ladéktalanul hozzá lássanak a mutat­kozó hjbák kijavításához: gyökeresen változtassanak a középparasztok iránt tanúsított helytelen álláspontjukon. S akkor még több eredménnyel, még jobban megerősödve á’ihafnak a teun. kájukat, rjefuket nagy figyelemmel kitérő dolgozó parasztok elé. TOTII FERENC A szovjet1 bányászok boldog életéből A .... ■ 1 .......... -z . —.. 0 ~. „űr -.jáu-' - teái_ama-j-n sok ifjú és lány tanul, ök lesznek a szénbányászat Jövendő vezetői. A képen Pjotr Saikov, a technikum előadója éppen előadást tart a harmadik évfolyam ____—- v . hallgatóinak; a fojtőgéprök A Pártszervezet segítségével megjavítják munkájukat a makkosliotykai DISz-!ia!aísk . Nálunk, Makkoshotykán igen súlyos hiba volt, hogy a pártszervezet Veze­tősége nem fóg'alkozott megfelelően a helyi DISz szervezette]. En is, aki pártszervezetben gazdasági felelős Vagyok, hibás vagyok ebben. Most a páriszervezet új vezetősége igen ’fon­tos feladatának tekinti, hogy az ifjú. ság munkájához sokkal több segítsé­get adjon, mint* a régi vezetőség. Se gítouj akarunk a fiataloknak a hibák felkutatásában és kijavításában. Se­gítséget* nyújtunk az ifjú tagjelölteken kereszfü) is, akik a pártszervezet népnevelőinek tapasztalatait átveszik és annak segítségével végeznek ifjú társaik közt felvilágosító munkát. A psrtvezet’öség utánajár, hogy ezek az ifjú tagjelöltek — a többiekkel együtt — minél előbb megkapják tag- ie’öjti könyvüket. Az jfiúság községünkben már több. szőr bebizonyito’ta. hogy jó munkát akar ős tud végezni. Legutóbb a tér. ménybegyüjtúsné] különösen Farkas Bertalan ég ifj. Trunkes József járt e’ö! jó példává]. Hibák vannak azon­ban a tanulásuk körül. A nemrégen megkezdődött alapfokú iskola elSadá. sain az ifjak nem. igen vesztek részt. Az, hege elméleti téren nem képezik magukat, megmutatkozik természeté, sen az ifjúsági szervezet munkájában. Most például a vezetőség űjjáválasz- tá.'áná.l nem tudatosították e’őggé a kcfes’g ifjúságával, az egész község, pel, hogy milyen nagy esemény az ifjúság é]etében a szervezet vezetésé, gének űjjáválasztása. Mind a fa rudas mind a fe’vjlágosító munka tarén ha­ladéktalanul ki kel] javítaniok a fia. falóknak ézekef a hibákat. Muftká. -tíkat nagvb'n e’őse<ríti a továbbiak­ban az is. hogv a helví Tanácstól ígé. retet kaptak: mego'dják a DISz szer. vezef! helyiségének kérdését. Mi, a. pártszervezet vezetősége, min. den segítségét meg fogunk adni a fia­taloknak jó munkájukhoz. S hogy a fiatalok valóban új lendülettel kezd. tek móst munkához, azt igazolja az is, hogy a napokban tartott összevont, népnevelöértekezleten a DISz Ifjú Gárdistái ígéretet’ tettek: teozgósíta- ni fogják a tagságot a hibák kijaví­tására, ők maguk fognak követendő példát mutatni a rendszeres tanulás, ban, jő felvilágosító munkával biz'o. sítani fogják ugyanezt a többi fiata­loknál is. Ahogy az értekezleten fel- Szó'aiő fiatalok mondták: a község fiataljai így készülnek a Part V. Kongresszusának méltó megünneplé. sőre. Paczák Erzsébet, a snakkoshotykai községi pártszervezet gazdasági felelőse. ünnepélyesen felavatták s szabadsághegyi szovjet emlékmű kicsinyített mását a mezönacvmiliályí allemi gazdaságban A világbéko Őrének. Sztálin elvtárs- nak 71. születésnapjára nagy lelkese­déssel készültek a mczönagymihályi ál­lami gazdaság dolgozói is. Nagy nap Volt és a gazdaság életébén. Ezen a napon, Sztálin elvtárs születésnapján felavattuk a Szabadsághegyen lévő szovjet emlékmű kicsinyített mását. — Ugyanezen a napon adtuk át ünnepé­lyes keretek között a gazdaság dolgo­zóinak a kultúrtermet is. A megnyitó beszédet a gazdaságve­zető tartotta^ majd színes kultúrmű­sorban gyönyörködhettek a dolgozók, hangulatos műsort tánc követte. O. Tóth Ján<w Mezőaagvrniháhjr, állami gazdaság.'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom