Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-14 / 11. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Termelőszövetkezeti mozgalmunk erősítésével, a fahi szocialista fejlődésének meggyorsításával készüljünk méltóképpen Pártunk Kongresszusára Pöcze Tibor elvtárs előadása a megyei mezőgazdasági aktívák értekezletén Nagyjelentőségű tanácskozásokra gyűltek össze Miskolcon a megye me­zőgazdasági aktívái: a gépáUomáflok és állami gazdaságok vezetői, a ter- inelöeeoportok és a járási tanácsok el­nökei, a megyei szervek és a Járási Pártbizottságok képviselői, a Szovjet­unióban járt parasztküldötteink. Az értekezletet <* Megyei Pártbizottság hívta őse. sze, hogy megbeszéljék a termelő. szövetkezeti mozgatom fejlesztő- 1 sernek kérdéseit, Vaszil István elvtárs, a Megyei Párt­bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg az ülést, majd Pőeze Tibor elvtárs, a Megyei Párt. bizottság titkára tartotta meg elő­adását. Dolgozó parasztságunk kövesse az üzemi dolgozók példamutatását Rámutatott azokra a feladatokra, •melyek a megye mezőgazdasági aktí­vái előtt állanak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén. Ezeket a feladatokat maradéktalanul el kell végeznünk, hogy méltóan, felkészüljünk né­pünk nagy ünnepére, a Pártkon_ presszósra, A magyar dolgozók megértették a Kongresszus hatal­mas jelentőségét, s . mindett ere­jüket mozgósítják, hogy büszke eredményekkel állhassanak a Kon. gress zu 3 elé. Dolgozó parasztságunknak követnie kell az üzemi dolgozók fényes példa-- mutatását, amellyel elindították fel­ajánlási mozgalmukat. A feszült nemzetközi helyzet, a bé­ke védelme egyre nagyobb feladato­kat ró ránk. Keményen helyt kell áll­nunk a békéért vívott harcban. — Csak úgy készülhetünk fel méltó módon a Kongresszusra, ha minden erőnkkel elősegítjük a falu szocialista fejlődését — mondotta. Ezután ismertette azokat az ered­ményeket. amelyet a termelöcsoportok fejlesztésében eddig elértünk. A sike­rek nagyon jelentősek, egyes járások különösen szép eredményeket mutat­tak fel. ami azt bizonyítja, hogy ot­tani elvtáwaink megértették * terme­lőszövetkezeti mozgalom jelentőségét. Ugyanakkor megállapítható azon. ban, hogy <t megyei eredmények, nem kidé- pitőek: nem tudtuk jól megoldani a feladatot néhol opportunizmus gátolta munkánkat. özeién a „kétlaki“ dolgozókra, a tr­éséi járásban a földhiányra hivatkoz­va azt hangoztatták, hogy náluk nem lehet terei előcsono ttokat alakítani. — Elvtársaink távlat nélkül, kétkedve fogtak hozzá a feladat megoldásához. Pedig a nehézségek ellenére nincs a megyének olyan területe, ahol nd volna lehetőség a, nagy­üzemi szocialista gazdáü.'odás meg­teremtésére. Az eredmények, eme. lysket elvtársaink az ósdi és a rizsei járásban is elértek, meg kell hogy győzzenek mindenkit erről. Pőeze elv társ ezután megállapította, hogy a termelöcsoportok fejlesztése­kéit kitűzött feladatot ozideig nem tudtak 100 százalékig- teljesíteni. Távolítsuk el a fejlődést gátló akadályokat: — A Kongresszus előtt az a fel­adatunk — mondotta—, hogy kijavít­suk a hibákat, eltávolítóik az akadó, lyokát., amelyek gátolták eredményeink továbbfejlesztését. Milyen hibák voltak ezek? Elsősorban 3 helytelen polili]M a közeppa- rassiság felé. A termelöcsoportok fejlesztése során elhanyagoltuk a küzépp&rasztság meg­nyerőét, amivel megsértettük Pár­tunk parasztpolitikáját De megtör­tént az is, hogy egyesek erőszakot akartak alkalmazni a dolgozó pa­rasztság felé. Megnyilatkozott az opportunizmus is a kulákság felé. El­felejtettük a lenini tanítást arról, hogy s középparaszt ingadozik. Igaz ugyan, hogy ezt gyakran hangoztat­tuk, de a gyakorlatban nem érvényesítet­tük. Mindjárt a, ITT. típusé tér. melóesoportba akartuk bevinni a dolgozó parasztokat. Büsekélked- tünls vele, hogy a mi megyénk­ben csak ilyen termelöcsoportok vannak. Pedig Pártunk nem hiába adta meg az I. ée TI, típusú csopoTt alakítására i lehetőséget. Megtévesztett bennünket, hogy ed­dig aránylag könnyű volt III. típusú termelőcsoportokat szervezni. De most lényegesem megnehezült ez a munka. Elvtársaink közül számosán elfelej­tik, hogy termelöcsoporíjaink nagy- részét kisparasztok és agrárproletárok alakították jelentékeny részben fel­ajánlott és más rendelkezésükre bocsá­tott földeken. A középparasztok nehe­zebben szánják rá magukat erre a lépésre, ragaszkodnak a tégi gazdál­kodási formához, amely szegényes megélhetésüket biztosította. Ha azon­ban nem mindjárt a legfejlettebb, ha­nem az egyszerűbb I. cs II. típusú szövetkezeti formát javasoljuk ne­kik, nagymértékben megkönnyUjiik számukra a fejlődés útját. Az volt azonban a hiba, hogy sokan nem is ismerik az I. és II. típusokat. Nagy haszna ezeknek többek között, hogy összeszoktatják a csoport tag­jait, kiküszöbölik a kezdeti bizonyta­lanságból származó vitákat. őszi munkánk végrehajtása is ezt mu­tatja. Lehetetlen a megye százezer, az ország milliónyi parasztságát meg­felelően irányítani és ellenőrizni. Csak most vettük észre, hogy a legutóbbi 10 hónap folyamán a me. gyében csökkent a tehenek és a ko­cák száma. Lyon jelenség zavart okoz nemzetgazdaságunkban. Da ugyanak­kor Uj termo őcsoportokat kell szervez­ni és a régieket meg kell erősítenünk, az eddigi hibákat ki kell küszöböl­nünk. A középparasztság fejé kel] fordulnunk, elő kell segítenünk az I. és IL típusú csoportok megalakítását. Fel kelj számolnunk a helytelen poli­tikát, konkrét agitációva] kell meg­győznünk a nagyüzemi gazdálkodás e.önyeiről megyénk dolgozó parasztsá­gát. Minden kommunista becsületbeli kötelessége, hegy a tenne.öcs,pop tok ügyévé«! í'og.alkozzék. Fontos, hegy agitációnk ne általá­nos jeljegü legyen. Elért eredményeink jelentik számunkra a legjobb érveket. A dolgozó parasztokat rendkívül ér- deka!« a termelőszövetkezeti csopor­tok sikerei. Eddig nem használtuk fej eléggé agitációnkban az eredmé­nyek ismertetését. Ugyanakkor helytelen volt, hogy takargattuk a Libákat, nem Imszütünk azokról a tonnelőcsoportokról, rme'yek viszonylag gyenge eredményeket értek el. Ilyen esetekben rá ke’-l Eddig mjuden évben huszonöt 20.000 forintos, ötven 10-000 forintos Kossuíh-dijat lehetett kiosztani. A mos! elfogadóit törvényerejű rende­let érteimében ezeniul a legkimagas. íóbb teljesítmények jutalmazására 50.000 forintos díjat js lehet kiosztani, az eddigi 20.000 é3 10.000 forintos dijakon kívül. A törvényerejű rendelet egyik ksr a kisüzemi gazdaság termeié. k:nytéga lényegesen alacsonyabb, mint a nagyüzemé. Kevesebbet termel, amelynek hatását közel látásunk is megérzi, nehézsé. geiüknek ez is a magyarázata. A Kongresszus hatalmas lendítő erőt ac számunkra a fejlődés további fokozására. mutatni a hibákra, a gyenge eredmények okaira. Gondosan ügyeljünk arra, hogy agi- táeiój.k igaz legyen. Van mivei büsz­kélkednünk, nein szabad tehát a hibá­kat sem letagadnunk. Állandóan folytatni kell a harcot a k.Iákok ellen. Emlékeztetni kell dol­gozó parasztságunkat arra az időre, amikot a kuiá.k volt a községben az úr, aki szabadon kizsákmányolta őke,. Tanuljunk a bolsevik agitátoroktól, akik még most is em ékeztetik a szov­jet dolgozókat a cári elnyomásra. Így tudjuk leválasztani középparaszt sá- gunkat a kulákokról. Kik agitáljanak? Elsősorban azok, akjk maguk is a helyes útón járnak. A csoporttagok, a gépál'omások és as állami gazdaságok dolgozói, a taná. esők tagjai. Le kell győzni a mars. újságot, az elzárkózást, arra kép törekedni, hogy a ter­melőcsoportok tagjai kifejő for öu'járták. Mindig friss érveket kel] adnunk a népnevelőknek, hogy eredményes mun­kát fejthessenek ki. tenorjában sem korlátozza a kioszt­ható díjak számát, tehát minden év­ben annyi díjat fognak kiosztani, ahány arra érdemes jeiöjt van. A Kossuth-díjjal a tudomány, művé­szet és irodalom terén, valamint a szocialista építő munkában legjejcntó'. sebb eredményeket felmutató szemé­lyeket ketj jutalmazni. Az osztályharc élesedését meg kell látnunk mindennapi munkánkban osztályhare élesedését csak szavakban hangoztattuk, nem láttuk meg min. dennapi munkánkban. Pedig az osztályhare élesedése vilá­gosan mégmutatkozik. Feladatainkat mind nagyobb harcban valósítjuk meg, hiszen Hiba volt az is, hogy elvtársaink egy része idegenkedett a középparasz­toktól, nem foglalkoztak velük kellő mértékben. Voltak, akik a bözáppa- rasztságot teljesen helytelenül afféle „kiskuláknak“ tekintették. Ugyancsak helytelen volt, hogy egyes termelöesoportokban nem fizet­ték ki a földjftradókot, rábeszélték a tagságot, hogy ezt felajánljak. Álta­lában a hibákra jellemző, hogy gyak­ran hangoztattuk a lenini hármas jel­szót, — támaszkodj a szegényparaszt, ra, nyerd meg a középparasztot, kí­méletlenül harcolj a kulák ellen —, de ezt a gyakorlatban nem értették meg, netm helyesen alkalmazták. Igen súlyos hiba ezenfelül, hogy az a kulák ellenállása, fokozódik, igyekszik elbújni a középparaszt, ság mögé. Ezt a, tényt elvtársaink gyakran elfelejtik s így nem ér­tik meg r nehézségek gyökereit. Változtatnunk kell ezen minden_ napi munkánkban, látnunk kell az osztályhare fokozódását. A pártópítésben elkövetett hibák az egyénileg dolgozó parasztokkal kap­csolatban most mutatkoznak meg. Hozzuk közelebb a Párthoz az egyénileg dolgozó parasztokat Elhanyagoltuk az egyénileg dol­gozó parasztokkal való foglalkozást, szints kizárólag a szocialista szektor, hói vettünk fel párttagokat és tag_ jelölteket. Nem igyekeztünk az egyé­nileg dolgozó parasztokat a Párthoz közelebb hozni. Vannak községek és járások, ahol különösen . elhanyagolták ezt. Ennek hatása a termelöcsoportok fejlesztésénél is jelentkezik, hiszen a dolgozó paraszt, aki közel ke. riil a Párthoz, eltávolodik a ku- lákságtól és a következő lépése már a iszcs.be vezet. De az egyénileg dolgozó parasztok el­hanyagolása még a legutóbbi időben is megmutatkozik. Helvteien, hogy a járási konferenciák küldötteit túlnyo­mó részben a termelöcsoportok tag­jaiból választották, holott a valóság­ban a dolgozó parasztság túlnyomó része még egyénileg gazdálkodik. Nem fordítunk gondot aTra, hogy a leg­jobb dolgoz«) parasztok, akik begyűj­tési és más kötelezettségeik pontos teljesítésével megmutatták hűségüket és szeretetteket népi • demokráciánk iránt —, helyet kapjanak a párttagok sorában. TcrnK-lőcsopor íjainkban néhol szét­tárta jelleg mutatkozik. Ez jetentke. zfk abban, hogy a csoport tagjai idegenkednek a kívülállóktól, at­tól tartanak, hogy az új tagok ve­szélyeztetik boldogulásukat. A helytelen magiatairtás elten nem har. coliunk elég következetesen- Nem magyaráztuk meg ezeknek, hogy ők. a szövetkezeti mozgalom fá'kíyavivői, őket keil követnie a dolgozó paraszt­ságnak. Hafcöfnijok heäj ezért cscporllag- jMTiknak, nem szabad fekvők attól a gon-dtöl, amivel a nagyobb gazdaság jár. Csak így fokozhatják eredmény««. l;et. Állami gazdaságaink és gépállomásaink hiányos felvilágosító munkát végeztek Ezután a gépállomások és aifami gazdaságok dolgozóinak Í«1 világosító munkájával fogja1 kozott Pocze elv­társ. — Gépállomásaink munkája nem volt teljek, — állapította meg. Vállal­ták, hogy minden gépállomás jó felvi. lágősító mun,kávaij hozzájárul egy-egy termelek söpört nveigisztervezéséhez, ezt a kötelezettségüket azonban nem teljesítették. El kel! ismerni azonban, hogy . . a termelőcsoportok taglétszámát igen jelentékenyen megnövelték. Egyes gépállomások .doigozój azonban Tömegszervezeteink nem találták meg az együttműködés módját nem foglalkoztáik a termelöcsoportok fejlesztésével. Így Bak'árt a gépállo­más nem vette ki részét a _ feladat mag oldásából. Másutt elöiorduút, hogy egyszerűen űzeti ügynek tekintették a termelőcsoportekkal való kapcsok-), tot. Álfárai gazdaságaink segítsége sem volt kielégítő. Igaiz, a léhi állami gaz­daság példamutatóan segítette a ter- mclöcsoportot, de a többi nem értette meg fejadatát. Elnézték a csoportok nehézségeit. Pedig sokat segíthettek vojna, megerősíthették volna a csopor. tok alapjait. Ugyancsak hiányos volt tömogszer- -zetcink segítsége. «Számos járási núcsunk reszortkérdésnek tekintette termelőszövetkezetek ügyét. Volt ran elnök, akj. nem tudta, hogy jó­sában hány termeíőcsoport műkő­it. Olykor egyesek szinte akadályozták termelőcsoportok munkáját. így az zi vetőmag nemesítéssel kapcsolat, m valósággal megkeserítették a tér. jualőcnoportok életét. Lelkű smc- retlenül végezték a feladatot, ami teljesen tűrhetetlen. gondatlan? ágé rt felelősségre kelj inni a hibák elkövetőit. Persze fi- ■elombe kell venni, hogy tanácsaink ég fiata’ok, csak most sajátítják el munkájukat. Sok helyen nem értették meg, hogy a termelöcsoportok szerve, zését nem bízhatják kizárólag a me­zőgazdasági osztályokra. Kern bizhat ják, mert az ellenség sok helyen be­épült, vonnak, ahol kutatok és volt hu_ száxőmagyok tevékenykedtek. Lendületes munkát végeztek a tér melöcsoportok szervezésénél az MN. DSz és a DISz szerveretek. Fjgye. lerorcmőltó eredményeket éltek el, de tömegszervezeteinkn«! általában az a hiba mutatkozott, hogy nem találták meg az együttműködés módját. Mind e hibákért elsősorban a Járási Pártbizottságok felelősek, amelyeknek munkája szintén hiányos volt. Kongresszusunk hatalmas lendííő erőt ad az eredmények fokozásához Ezután felvetette Pőeze elvtárs: űt, legvünk a hibák kijavítására« A sladatoic végrehajtása során meg kelj rtetnünk dolgozó parasztságunkkal a lengresszus jelentőségét, amely az g«lsz ország dolgozó népének, a falu éiránek ügyével is foglalkozik. Az a átadatunk/ hogy dolgozó parasztsá- unk áterezze a Pártkongresszus dön- j fontosságát. Fel hell hívni figyel, lét., hogy a legutóbbi kongresszus után ve­tette fel Rákosi elvtárs kecske­méti beszédében dolgozó paraszt. Ságunk előtt a két út lehetősé, gél* Ezt még mindig nem magya­ráztuk meg elég világosan a falu dolgozóinak. Uj lendületet kell adni szocializmust építő munkánknak, mert nem Jehct sokáig tartani a helyzetet, hogy a városban szocialista, a falun pedig túlnyomórészt egyéni gazdálkodás fo­lyik Arra kefl törekednünk, hogy meggyorsítsuk a falu szocialista fejlődését. Meg kell magyaráz, nunk. hogy a je'en'egi helyzet gátolja az egész ország fejlődé, sít. veszélyezteti iparunk eredmé­nyeit. Rá kell mutatnunk, hogy egyéni gazdálkodással nem lehet tervgazdálkodást folytatni. Induljunk szervezett harcba a kitűzött feladatok megvalósításáért Uj viszonyt kell kialakítani a gép­állomások, az állami gazdaságok és a te-.melöcsoportok között. Hatalmas feladat vár Járási Párt­bizottságainkra. Értékeljék a járás­ban lévő helyzetet, állapítsák meg a tennivalókat. Az eredmények alapja az erős párt­szervezet. Soha, egyetlen pillana­tig sem szabad erről megfeled, kérni, munkánknak innen kei. ki­indulnia. Fel ke'l használni a termelöcsoportok fejlesztésére az új vezetőségek vá. tarafását is. Tegyük ezeket az egész község ünnepévé. A vezetőségekbe a legjobbakat kell beválasztani. Ko­moly hiba volt, hogy sok helyen a középparasztokat, sőt általában a földdel rendelkezőket nem vették be n vezetőségbe. Ugyanakkor vigyázni kell, hogy az elnököket feleslegesen na váltogassuk. Segítsünk nekik mun­kájukban, hiszen nem volt a'.kafmnk, hogy 6U0—1000 holdas gazdaságo­kat vezessenek. Agitátoraink beszéljenek arról a rendeletről, amely- módot nyújt arra, hogy egy éven belül kifizessék a csoporttagok­nak a bevitt tehenek és kocák árát. Meg ke’l szüntetni az állatok elher­dálását, mely súlyos kárt okoz népgaz­daságunknak. — Induljunk szervezett harcba a kitűzött feladatok teljesítéséért, Párt. kongresszusnak méltó előkészítésére. A hibákat mielőbb és minél teljeseb­ben küszöböljük ki, állapítsuk meg pontos tennivalóinkat. Termelőszövet, keZoti mozgalmunk fejlesztésével, a falu szocialista fejlődésének meggyorsításával készüljünk méj. tóari a Kongresszusra, egész dől. goző népünk nagy ünnepére — fejezte be nagy tapssal fogadét* beszámolóját Pőeze eivtárs. A beszámoló után az értekezlet résztvevői percekig tartó ünneplésben részesítették dolgozó népünk nagy ba­rátját, a vijág do’gozóinak bölcs ve. zctőjőt, Sztálin elvtársat és Rákos* e]v társat. Ezután felszó'alások következtek, amelyeket legközelebbi számunkban ismertetünk. Kedvezményes hiteit kaphatnak a tszcs-k a bevitt állatok értékének kifizetésére Elősegítik, hogy a csoporttagok tehenet, vagy tenyészkocát vásároljanak házatáji gazdaságukba Termelőszövetkezeteink és termelő­csoportjaink elmúlt évi jó eredményei és a tagok jó felvilágosító munkája nyomán újabb és újabb egyénileg gaz­dálkodó kis- és középparasztok kérik felvételüket a termelőszövetkezetek­be, (csoportokba), vagy újabb terme. |őszövetkezóteí«ci, vagy csoportokat alakítanak. Az alapszabályzat rendel­kezése szerint az újonnan belépő ta­gok a háztáji gazdálkodás mértékét meghaladó jószágál|ományukat bev|. szik ,a közös gazdálkodásba- A föld­művelésügyi minisztérium azt java­solja, a termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak, hogy azoknak a dolgozó parasztoknak, akik a termelőszövetkezet, j|!etve cso­port közös gazdálkodásába tehenet, vagy tenyészkocát vittek fce, a tehe­nekért és tenyészkocákért járó össze­get a közös vagyon gyarapítására szo|­gáló 15 százalék levonása után egy!ni. éven belül fizessék kj. Kormányzatunk azért, hogy a ter­melőszövetkezeteknek, illetve csopor­toknak könnyebbé tegye ezen össze­geknek kifizetését, kedvezményes hi­telt biztosit. A termelőszövetkezeti, jljetve tér. melőcsoportj tagok házatáji gazdasá­gának fejlesztése érdekében a kor­mányzat lehetőséget ad arra, hogy a tehénnel és tcnyészkocáva| eddig még nem rendelkező tagok js előnyös fel­tételű hitelt vehessenek igénybe, te­hén vagy tenyészkoca beszerzésére. A házatáji gazdaság számára tehenet vásárló termelőszövetkezeti (termelő, csoport) tagok 1500 forintos Hí lejt kaphatnak, a tenyészkocát vásárló ta­gok 300 forint hitelt vehetnek igénybe. Az állatvásárlási hitelek igénybevé­telének ügyében a járási tanácsok mezőgazdasági osztályához kelj fordul. Reudelet a Kossiith-díj alapításáról szóló törvény módosításáról A középparasztság megnyerése a legfontosabb feladat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom