Észak-Magyarország, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-14 / 11. szám

•fis: «A KMAGYAÍÍORSZÁÍ. Vasárnap, 195!, Január M tt. A nagymiskolci MSZT-szervezet hozzálát az Országos Kongresszus határozatainak végrehajtásához A Ma'gyar-Szovjot Társaság szerve­zetei az MSzT Országos Kongresszu. sának ünnepi eseményekben gazdag napjai után még fokozottabb erűvel és lendii'ettel láttak hozzá a szervezeti éjét megjavításához és fellendítésé­hez. Számos új falusi szervezet kezd­te meg- működését, Örvendetes, moz­galmas élet tapasztalható a városi szervezetekben is. A több mint Iß ezer taglétszámú nagyjttiskölci MSzT legutóbbi vezető. Bégi ülésén elkészítették a szervezet 3 hónapos munkatervét. A munkaterv felöleli a 63 aíapszervezetet irányító nrgymisko]ci titkárság szervezési, propaganda, oktatási, kulturális <5ß me* zőgazdaságj feladatait. ■ Az jíjSzT nagymiskolei titkársága a munkaterv időszaka alatt 5 ezerre! kívánja emelni a taglétszámot, az njapszervezetek számát pedig tizen, kettővel. A megnövekedett munka­feladatok elvégzése céljából az aktí­vák számát négyszeresére növelik. Megalakítják a 25 tagú aktíva bri­gádokat, így sokkal könnyebbé válik az aktívák foglalkoztatása. A szervezeti é]et egységének céljá. bél havonta kétszer titkári és prop- gandista, egyszer gazdaságvezotői éí szervezői értekezletet tartanak. A bé iemnzgalon ba vájó még eredménye­sebb bekapcso'ódását szolgálja az J.íSzT.elnökök havonkint megtartan­dó értekezlete. Az Országos Kongresszus határoza­tainak megfelelően nagy gondot for­dítanak a/ orosz nyelvtanfolyamokra. Az eddigi 5 nyelvtanfolyam melló to­vábbi tizet szerveznek. Az MSzT-elő- adók biztosítására két káderképző is. kólát indítanak meg Miskolcon és Diósgyőrött. A z ,.Ismerd meg a Szov­jetuniót" című e’fívlássorozat olőndá- s-a.it havonta tartják meg. Az MSaT négymiskolci szervezete 3 Ojvflsékör megindításával kapcsolódik bo az olvasómozga'omba. Különös figyelmet, fordítanak az MSzT háromhónapos munkaterve,, a Bájtéval való kapcsolat továbbj ki. mélyítésére. Ezorr'el kívánják emelni az 17j Világ nagymiskolci előfizetői­nek számát, 15 északmagyarországi munkás paraszt JeveJeZőt szerveznek be. Faliújság verseny, a. „vitrinháló *at" kibővítése, keskeny, és diafjlm e'ö’adósok szerepelnek még az MSzT három, hónapos munkatervében. Februárban lesi a Magyar Szovjet Barátság Hónapja A januári kultúrába munkában január 21—28 ig tartó Szovjet Film­hét, a központi ku túrcsoport átszer. vezése emelkedik ki. A munkaterv ismerteti a február 1-éu kezdődő Magyar Szovjet Barátság Hónapja részletes programját. Februárban az MSzT-abi pszervezetek ünnepélyes tag. gyűléseket tartanak, fjt vándorkiállí­tást rendeznek az alapszervezetek­ben a nagymiskolci szervezet megren­dezi a Budapesten hatalmas sikert aratott „A szovjet sport útja“ kiáljí. tűst. Kii]tűimüsorok, hangversenyek lesznek az üzemi és területi alapszer. vezetőkben, előadások hangzanak el t Szovjetunió iparáról, mezögazdazá- gáró], kultúrális éjotérő], honvéd-, úttörő-, bányász., vasutas-napot, szak- szervezeti napot, nőnapot tartanak. A Magyar-Szovjet Barátság jelen, tőségéről tartanak előadást a Barát, sági Bőnap alatt a többi tömegszer vezetokl on is. A szövetkezeti napon „A szövetkezetek jelentősége a szocia- Uzmtis építésében“ címmé] beugrik el előadás. A pedagógus napon a szov­jet pedagógusok munkáját ismertetik Orvostudományi előadáson ismertetik a Szovjetunió egészségvédelmi rend. ízerét. / A murkaterv végül szakosztályok létesítését tűzi ki célul. Megalakít­ják a nagymiskolei szervezet orvostu­dományi, természettudományi, müsza- ki, pedagógus, közgazdasági, dc.nei, jogtudományi stb. szakosztályát. Mindezek a nagyszabású tervek azt bizonyítják, hogy a Magyar Szovjet Társaság nagymiskolei szervezete az Országos Kongresszus határozatainak szellemében a fokozott követelmé­nyeknek megfelelően állította össze munkaterrét. Az alapszervezetek veae. tősége, s uz aktívák jő munkájától liigg. hegy a munkaterv minden pont. ját maradéktalanul végre is hajtsák.-VÍV KALIN, A SAS (Az első bolgár játék film. bemutatója Miskolcon az Urániában) Nyugatafrikai néger művészcsoport bemutatkozása Diósgyőrvasgyárban szive dobban össze a szabadságért, a függetlenségért, a békéért folyó harc­Urá»*S<» Január ll-tő! 17-ig Kalin a sas Egy nagy bolgár hava Ti története Előadások ke»d»t.e Hétköznap fél 6 és fél Só. — Vasárnap és ünnepnap fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Kossuth Január 11-től 19-ig Legújabb lengyel film Ordösszakadék ElSadáakezdések hétköznapé én - vasárnap 4, B és 8 órakor Corsó fáklya Tel.. 68—54 Január 12—14 Magyar parasztküldöttség a Szovjetunióban Esv lengve! Iriny s* levele Magyar is szovjet sporihiradih A nyugatafrikai francia gyarmat­birodalomban, Guineában 19 millió néger él. Gazdag földjük ma még az imperialista rablók zsákmánya, de a nép már itt is ébredez s „a szabad, ság selymét a szívük vérébe mártják Afrika fiai". Az elnyomott néger milliók szabadságszeretetéről, harci szelleméről, az ellenség elleni gyűlö­letéről, tettrekészségéről hozott hírt Kcita Fodéba néger művészcsoportja, arncjy csütörtökön este mutatkozott be Diósgyőr vasgyár dolgozóinak. Kilenc guineai fiatalt Párisba ve­tett az éjét vihara. Itt alakúit meg a csoport, amelynek történetéről veze tője, Kelta Fodéba érdeklődésünkre a következőket mondja: — En magam Francia.Guinea kis falujából származom a mandeng nem­zetségből. A gyarmati megszállás 300 esztendője óta az első vagyok, aki­nek nagy nehézségek árán Kikerült tanulnom és leérettségiznem. Öt évig tauítóskodott hazájában, majd ÍEmét Párisba került. A csoport többi tagja mögött is változatos élet. pálya fill- Egyikük például úgy re. kedt a francia fővárosban, hogy ka­tonai leszerelése után nem talált ha­jót amely hazavitte volna. — A csoport megalakításával — mondja Kedta Fodéba — az volt a cé­lom, hogy megismertessem az igazi afrikai kultúrát, amelyet az imperja. listák filmjei, könyvei nnnyír* meg­hamisítottak. Afrikának meg1 van a maga erkölcse, bö'csejete, történelme, népszokásai. így mondja: „Afrika egyetlen őserdeje több értéket rejt magában, mint akárhány amerikai atomváros“, « Képe helyzetéről érdeklődünk. y■ Afrika dolgozói egyre nagyobb erővel kapcsolódnak be as antiimpe- rialista harcba. Tudjuk, hogy a fran­cia műnkdsosztály a Kommunista Párt vezetésével kemény harcokat folytat a , francia gyarmatosítók által elnyo­mott afrikai dolgozók felszabadítá­sáért. Egyik darabjuk hőse: BigolA. a szabadságharcos. Bátor is rettenthe­tetlen a gyarmatosítók elleni küzde­lemben. Nemcsak a mi népünknek van Bigolója, a franciáknak, a kínaiak­nak és minden más népnek vannak seabadsághősei; a világ mvndon táján folyó harc közelebbhozza népünk fel- szabadulásának napját. Arcunk színe különböző, fekete, barna, vagy fehér, de a szivünk vére piros és milliók A bolgár filmgyárak csak a felsza­badulás után tértek rá játékfilmek készítésére. Az első bolgár játékfilm, amely hozzánk elkerült, egy nagy bolgár hazafi életéről, harcairól szól Kálin Vigyenov tanító akkor tűnt fel és lett a bolgár nép szabadsághőse, amikor a bolgár nép legjobbjai 1876. ban felkeltek az évszázados török el nyomás ellen, Kalint a nép hősies magatartásáért a „sas“ jelzővel tisz­ban. * Kilenc nyugatafrikai néger fíata] mutatja be népük dalait, táncait, szo­kásait. Távoli földrész fiainak sajátos ősi kultúrája elevenedik meg a da­lokban, haditáncokban, szertartások­ban. Valamennyiből érezzük a szabad éjét «-ereidét. „Kern ]csz hatalom amo]y elfojthatja életörömünket“ _1 zeiigk egyik harci jelenetükben. A gyarmatosítók úgynevezett eivijizá. siójával szemben, amely falvak fel gyújtását, ártatlanok legyjlkolását je­lenti, milyen tiszta, nemes világot tár fel a szenegáli szerc'mi dal, vagy a Bigoló halálán kesergő harcosok fáj­dalmas dala. A megrázó gyászdal lá­zas ritmusú, bosszúvágytól fűtött har­ci da]ba csap át, ame'y azt hirdeti: „A Mzabadság nem haj meg, a szabad­ság él tovább, a harc nem áll meg, a harc folyik tovább". Es a harci felhívás áthatol a pá]- maerdők sűrűjén, szétterjed a falvak, ban, behatol a kunyhókba. „Peregje­tek harci dobok." Afrika népe ébred és — mint Fodéba mondja — látni fogja, hogy kel föl a boldogság nap­ja a világ mind a négy sarkán. • A néger művészcsoport előadását többezer diósgyőrvasgyári dolgozó nagy szeretettel fogadta. Az előadás előtt Istók Béla elvtárs, a gépgyári nagy­üzemi pártbizottság titkára üdvözölte a vendégeket, (—közi) telte meg. A törökök tüzzeLvassal el­nyomták a bolgár felkelést. Oroszon fpág beavatkozása azonban, felszaba­dította Bulgária nagyrészét. A bolgár nép elkezdhette volna szabad, függet Jen életének építését, ha nem ülnek rá a népre belső árulói, a kulákok, földbirtokosok, gyárosok. Ezek kezük be kaparintották az országban a po­litikai hatalmat s az idegen elnyomók helyett ők nyomták el és zsákmányol­ták ki a bolgár népet, mindaddig, amíg 1944-ben a Szovjetunió a többi délkeleteurópai néppel együtt fel nem szabadította a bolgár népet in. A film cselekménye az orosz be­avatkozást követőleg megkötött orosz­török békeszerződés után mintegy más­fél évtizeddel, az 1890_es évek elején játszódik lo. A szerződés értelmében a törököknek ki kellett volna adniok a fogságukban tartott politikai fog­lyokat, a felkelés hőseit, köztük Ka- liut is. A törökök azonban megszegték a békeszerződést, a politikai foglyok­kal egy kietlen szigeten, a Fekete­hegynél eúlycs kényszermunkát végez­tettek, Sziklabörtönökben tartották őket. Kalint a konstantinápolyi fran­cia konzul fogadott leánya mentette meg, aki — mint később kiderült — Kalin gyermeke volt. Kalin kiszaba­dításában Joan, a konzuli hivatal al­kalmazottja segít, aki a párisi kom. műn harcosa volt * a leányba beol­totta a forradalmárok, a szabadság- hősok iránti tiszteletet. Kálin haza­kerül Bulgáriába, szabaddá vált hazá­jába, de nagy a csalódása, amikor látja,, hogy a választásokra készülő országban a kormánypártiak milyen aljas eszközökkel lépnek fel az ellen­zékkel, a szocialistákkal szemben. A film itt belevilágít az akkor már megélénkült bulgáriai munkásmozgalom (nehéz küzdelmébe, amit a hatalmon Uj süldőnevelési akció A án\gozó parasztság a földműves- ■szövetkezeteknél új süldönevriési ak­cióra köthet szerződést. Az első süldőnevelési akcióban, a már bebugatott, vagy már le eheti ko­cákra lehet szerződőst kötni. A «zer. ződés aláírásától számítva 6—7 hónap közötti időben a tekötött kocánkint két darab hizlalásra alkalmas 45—70 kgr. közötti süldőt keü átadni, a fö]d- müve-sfezövet kezeteknek. A földművesszővetkezet minden le­kötött koca után a szerződős aláírása kor 200 forint kamatmentes e'Sieget fizet ki a szerződő gazdáknak. A sül- dő átvételekor, vagy a napi árat íizc. Ük ki a szerződőnek, — vagy ha köz­ben az ár csökken — a szerződés kö­tésekor érvényben volt árat. Ezeíolül minden átadott, hizlalásra alkalma15 süldő után még kgr-kgit 40 fiber pré­miumot is fizet me!;, ha azt az előírt időben szállítják le. A második süldőn-e vetési akcióban csak előhasi, vagy be nem jbugatot* kocákra lehet szerződést kötni. A szerződés aláírásától számított 10—11 hónap közötti időben minden koca után 45—70 kgr közti súlyú hizlalásra alkalmas süldőt kell átadná a földmű, vesözövetkezeteknek, ugyanolyan fet­tételekkel, mint az első akcióban. lévő párt kezében lévő közigazgatás- sal, a nép árulóival, elnyomóival és liizsákmányolóival szemben folytatott. Látjuk, milyen lelkesedéssel fogadják a szocialisták a hazatérő hőst, Kalint, akit már a nemzet mártírjaként em­legettek, mert a gyárosok, a kulákok régen holt hírét keltették, házát csa­lárd módon eltulajdonították. Kalin hazatérte új erőt öntött a régi forradalmárokba, a szocialistákba, és Kálin új harcra buzdítja a népet saját kizsákmányolói ellen. A kor­mánypárti vezetők rettegnek a nép haragjától, amit Kálin jelenléte fel­szít. Látják, hogy a „feltámadt" Kalin nagy veszélyt jelent számukra, ezért orvul meggyilkoltatják. Kalin halála azonban nem ijeszti ál a ha­ladás harcosait, akik tudják, hogy nehéz, áldozatos küzdelmet kell még folytatniok, do övék a jövő, Övék less a győzelem. A nagy hazafi, Kalin szerepét Iván. Dimov, az egyik legkiválóbb bolgár drámai művész játssza. Egész megje­lenése, magatartása meggyőző erővel tükrözi a harcos forradalmárt. A film nek nagy értéke, hogy az egyes sze­replők jellemvonásait döbbenetes erő­vel domborítja ki. Még meg sem szó­laltak az egyes szereplők, de már tud­juk, kivel, mifélo emberrel, s reakció, vagy a forradalom, a megalkuvás, vagy az elszántság emberével állunk.© szem­ben. Pontosan ráismerünk á barátra és az ellenségre. Nagyszerűen mutatja meg a film a népelnyomó állami szer­vek magatartását. Jellegzetes epizód például az, amikor a kulák gyáros megjelenik a csendőrparanesnokaál és sárgaföldig leszídja a bősz, ,,nagy­hatalmú“ csendőrparancsnokot, amiért Kalint nem fogatta le, nem tette ár­talmatlanná és hagyta, hogy a felhá­borodott dolgozók elnáspágolják 3 csendörség le pénzelt bérenceit. A film híven adja vissza a kényszermunkával gyötört politikai foglyok kínszenve­déseinek kietlen színhelyét, majd ké­sőbb Bulgária, jellegzetes festői tájai­ban tengerparti vidékein gyönyör­ködhetünk. Érdeme Borisz Borozaaov rendező­nek s a bolgár filmgyártásnak, hogy első játékfilmjük tárgyát a bolgár nép haladó történelmi hagyományaiból merítették. .Hiányossága, hogy keveset) mutat meg. magának Kai innak hősi múltjából, régebbi harcaiból, amelyek­kel kiérdemelte az egész bolgár nép szeretetét, becsülését, a „sas“ jelzőt- Itt mindenesetre arra kell gondol­nunk, hogy Bulgáriában mindenki is­meri Kalin hősi múltját és a rendező bizonyára ezért szorítkozott arra, hogy ebből a múltból csupán e§y álomkép keretében érzékeltet egy moz­zanatot. Viszont a film igen jelleg­zetes képekben mutatja meg a bolgár munkásmozgalom kezdeti időszakának eseményeit. A film hazaszeretetre, hősiességre, optimizmusra nevel. Kifejeződik ben­ne, hogy akik a nép ügyéért, a sza­badságért, az igaz ügyért habiak sceg, áldozatuk nem hiábavaló. Hajdú Béla A „Vidám vásár“ című filmet •már két napja játszották a lánya kultúrházdnak mositermében. Mára vájjon mi van soront Abban bízta- sak az otthon lakói, hogy ma som fognak unatkozni. Es valóban: a Vörös Sarok kis színpadán a kultúr- csoport műsort ad. Az előadás előtt as intézőtanács összeállította ac est műsorát. A színjátszócsoport vezetője, Kyikolá.i Krivulja azt tanácsolta, mutassák be A. P. Csehov ,JTáztüznéző“ című mulatságos jelenetét. •— Megtanultam a harmonikámon a „Bányászkeringőt“. Eljátszanom a színpadon, — mondt» Pável Szics bányaács, odalépve a bizottság asz­talához. — K&m lenne jobb, ha én játsza­nám. pigninón azt a keringőtt — — kérdezte Viktor Cíbulszkij vil­lanyszerelő. Többen helyeselték ős érezhető volt, hogy a hirtelen támadt zenész- versenyben a zongorának adták előnyt. — Jól van, játsszon a zongorista! — döntöttek végül. Szoboljev bányász, az otthon fel­ügyelője, föUrta mindazokat, ákSs részt kívántak venni a műsorban. Pável Szics elégedetten jegyezte meg: — Mennyi művész van már kö­zöttünk! Akár mindennap lehetne kuitwrestet rendezni. Sokan arra gondoltak, hogy né­hány hónappal ezelőtt az otthon la, kői még unatkoztak szabad idejük­ben... Hogyan történt ez a válto­zás! « A KIS SZÍ IS PÁDON A Dzerxslnszkl körzetben levő „Vorosilov bánya“ tanulóotthoiuí nák életébe két- felügyelő, Szobob jev és Esrivulja hozott friss lendü­letet. Ezek a tevékeny, kezdeménye, sö emberek gyorsan megtanultak az ifjúmsmkások nyelvén beszélni. Egyik előadásukat a KOMSZOMOL EB. IV. teljes ülése határozatainak szentelték. A bányászok helyesen •mutattak rá, hogy a bánya kom- szomol-bioottságg. megfeledkezett az otthonról. Pedig a közelmúltban sző, mos ifjúmunkás dolgozott a kul- tűrcsoportban, s előadó tehetségben nincsen hiány. Egyesek jól énekel­nek, mások szépen táncolnak is vannak, akik hangszereik játszanak. Szoboljev és Krivulja még aznap összeírták a jelentkezőket a kultúr, csoport — a színjátszókor és a népi hnrfi szereg yii.it es —• számára. Hamarosan bemutatták a vörös sarok kis színpadán Csehov néhány vidám jelenetét. A lelkes színját­szókor lelkes közönségre talált. Es ettől kezdve a kúltúrcsaport minden héten megrendezte a maga estéit és azok egyre érdekesebbek és változa­tosabbak lettek. Amikor nemrégiben zongorát is szereztek az otthon számára, kidé, rült, hogy a bányászok között sok tehetséges muzsikus van, —- Egyetlen tehetségnek sem sza­bad parlagon hevernie, — mondotta Sersnyev orvos, aki vállalta, hogy foglalkozik a zenészekkel. Megnyílt a tanulóotthon kőnyv­táfi ü és a fiatal bányászok min. den szobában lePcesen vitatkoznak az olvasott könyvekről. Elsőként Mihaji Doroscsenko komszomolista elővájár, a if-cs szoba lakója, iratkozott be a könyvtárba. Hit ol­vasott, füzet feküdt mindig mellet. te és ceruza. Jegyezgetett. — Mit irkálsz! — kérdezték szó- hatosai, Danuk és Zareckij, akik sohasem vettek könyvet a l&cülcbc. — Felírom a benyomásaimat a könyvekről. Tudjátok, az marad meg igazán az ember emlékezetében, ami' ről jegyzetet készít. A. két ifjúmunkás összenézett. Mintha agyét gondoltak volna. — Nem olvasnál fél nekünk néha! — kérdezték. — Szivesen, — felelte Mihail Do, roscsenko. Es ettől kezdve elkezdett fennhangon felolvasni nekik. Ma már mindkét bányász a könyvtár szorgalmas látogatója. Az otthonban folyó kultűrmunka javulása meglátszott az ifjúság külsején, viselkedésén és a munká­hoz való viszonyán is. Az otthon lakói mindig betartják a rendet, gondozottak, rendesek, A Komszomol Központi Bizolt, ságdnak IV. teljes ülése után nagy változások történtek a kid t ürmünké - ban a sztdlinoi terület más bányái, bon is. Tartalmassá vált a Sztalino- beäi ,APctrovo,lÁgyijevka“ bánya ifjúságának szabadideje is, A ta­nulóotthonokban üt is kultúrműso, rakat, sakk- és dámabajnokságokat rendeznek, s az ifjúság együttesen jár. Siínházba és moziba. A könyvek terjesztésére is nagy gondot fordít a ,jPetrovo,Eigyi- jtgvka,“ -bánya komszornol-bízotuága. Minden tonuióotthonban van ván- darkönyvtár, s nincs ifjúmunkás, aki ne olvasta volna A. Fagyejea ,.!fjú Gárda“ című regényét. A re­gény hőseiről előadásokat tartottak. Vjra megelevenedtek ezekben ai előadásokban Oleg Kpsevoj, Uljána Gromova, Szergej Tyulenin cs a re­gény többi hősei, ahogy az ifjú bá, nyászok látták őket. Az „Ifjú Gár­da“ bőven adott anyagot a szovjet emberek hősiességéről, barátságáéról, bajtársiasságáról számos kultúr este számára. Gyakran jönnek tekintélyes bá­nyászok a .JÁgyijcvka“ tanulóott, honába és saját élményeikről beszél­nek az ifjúságnak a hőn szeretett Vonyec-medencéről és a bányász, hivatásról. A Kom számol Központi Bizottsá­gának IV. teljes ülése óta eltelt idő alatt szerzett tapasztalatok megmv, tátják, hogy milyen sokat lehet ten­ni a tanulóotthonokban a tartalmas tömegmunka megszervezésére. A komszomol-szervezeteknek és kul, túrpropaganda intézményeknek ko­moly figyelmet kell fordítaniok cs otthonok kis színpadaira, annak rendje és módja szerint segítséget kell nyújtani a közös szállások kul, túr csoport vezetőinek. A tanulóotihonok vörös sarkai­ban elért eredmények igen értéke­sek. Meg kell szilárdítani és tovább kell fejleszteni őket. Hadd szóljon a muzsika, zengjenek a dalok, lép­jenek fel ott neves művészek, írók, zenésnek I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom