Észak-Magyarország, 1950. június (7. évfolyam, 127-148. szám)
1950-06-03 / 127. szám
A HELYI TANÁCSOK A SZOVJETUNIÓBAN Sok bnrzsoó államban választott? helyi államhatalmi szervek a valóságban nem is léteznek. Az államhatalom helyi képviselői a burzsoá államokban — kinevezett hivatal- m a okok. I A kapitalista országok oigynevezett öukormány- 1 zati szervei ténylegesen csak igen jelentéktelen jogokkal rouüeikeznek. A cári Oroszország megyei Bizottságait és működésükéi Lenin így jellemezte: „...Kezdettél fogva arra voltak Ítélve, hogy az orosz államgépezet ötödik kerekei .legyenek, kerék, amelyet a bürokrácia csalt annyi- Van tűr iatg, amennyiben az ö mindenaatósá^át nem sérti, a lakosságból ' választott küldöttei: szerepe pedig arra korlátozódott, hogy egyszerű technikai végrehajtóivá legének azon feladatoknak, amelyeken ugyanez a hivatalnoki kar meghatározott.“ Franciaországban az 1875. évi rlkot'mány szerint, amely egészen lUIG-ig volt érvényben, a* elnök minden departementbe prefektust nevezett ki, aki mellett nagylétszámú hivatalnoki kar működött. A prefektus ellenőzésf gyakorolt a rendőrség, bírák stb. felett. Angliában az „önkormányzatot“ a grófsági tanácsokba való választások jelentették, ezek úgy vannak . megszervezve, hogy a tanácsok a nóptömegektől teljesen elszakadt szervekké válnak. I Egyedül a Szovjetunió helyi szervei valóban népi hatalmi szervek A holyi szovjetekben a felsőbb államhatalmi szerveknek nincsenek olyan képviselőik, akik a helyi szovjetek munkáját irányítanák. A nép a szovjeteken kérésziül valóban maga dönt a leglénycsebb kérdésekben. A szovjetek felszámolták azt a burzsoá előítéletet, mintha az államot csak „kiválasztott államhivatalnokok“ vezethetjük. A muakéiküídöttek helyi szovjetjei önállóan érvényesítik és ellenőrzik a törvényeket, írás . nyitják a közigazgatási szórjak működését, megállapítják a helyi költségvetést és végre is hajtják azt. Gondoskodnak a szovjet emberek jogainak védelméről, megválasztják oz autonóm megyei és kerületi bíróságokat, megszervezik a választásokat és részt vesznek az illetékességük alá tartozó gazdasági kérdések megoldásában. Rendelkezéseiket csak önmaguk, vagy a felettük álló Dolgozók Küldöttjeinek Szovjetje változtathatja meg. Ezt pedig az illető megye, kerület, város vagy falu lakosai választják lsét évi időtartamra, A szovjetek gazdasági és kulturális kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságokat alakítanak és ezek a szakbizottságok munkájukban a választókból kikerülő aktívákra támaszkodnak. Az aktívák munkájának fontosságát bizonyítja, hogy például Leningtád, Sztálingrád, Krev és más nagy városok újjáépítésének hatalmas munkáját az aktívák és velük együtt a szovjet dolgozók részvételével végezték el. A szovjeteknek tehát élő kapcsolatuk van a dolgozó tömegekkel, a lakosság legszélesebb rétegeivel. 1 helyi szedetek állatidé bizottságai A szovjet ember nemcsak a szovjetek választásában vesz részt, hanem a szovjetek tevékenységében is. A holyi szovjeten belül a gazdasági, kulturális, népnevelési és egyéb bizottságokban a választott küldötteken kívül a választók is mint aktivisták dolgoznak. Az aktivistákat szakmai tudásuk szerint hívták be a bizottságokba és így elérik, hogy az időszerű problémákban, nemcsnpán a küldöttek döntenek, hanem maguk a választók is, akik szakmai tudásukkal, helyi ismereteikkel beleszólnak az ügyek intézésébe. A helyi szovjetek bizottságai a tanácsok ülésétől függetlenül, havonként egyszer-két'szer összeülnek, hogy letárgyalják a. felmerült kérdéseket. Az állandó bizottságok hatásköre igen nagy. Felttlvizsgál- ják a vállalatok és intézmények működését, ellenőrzik, hogy jól működnek-e az iskolák és általában szakmai ellenőrzést gyakorolnak. A helyi szovjetok állandó bizottságainak megszervezése «. szovjet demokrácia diadala. Sehol a világon nem tapasztalható, augv a nép ilyen közvetlen móioa gyakorolhatna hatást az önkormányzat működésére. A Nemzetközi Gyermeknap miskolci műsora Június 4-e az egész világon a gyermekek napja. A miskolci anyák is gondosan előkészítettek mindent, hogy ezen a napon minden gyermek érezze azt a szerc- tetet és gondoskodást, amellyel őket körülveszik. A világon mindenütt összefognak a békeszerelő emberek százmilliói az imperial,s- l’ák hábonís uszításai ős készülődései ellen, a béke és gyermekeik jövőjének biztosítása érdekében. Miskolcon a gyermeknap reggel főlkilenckor kezdődik amikorÍ3 az Uránia- és a Kossuth moziban kultúrműsort mutatnak be az úttörők, majd utána filmvetítés lesz. Délután 2 órakor a Béke téren gyűlő koznk az úttörők. Innen felvonulnak és megkoszorúzzák á .két miskolci szovjet hősi emlékművet, inaid a Népkertbe mennek. Itt délután kultúrcsopartok és zenekarok szórakoztatják a gyermeke két. Lesz labdarúgó körmérkőzés, versenyfutás, lepényevés, zsákbau- futás. ’ A gyermeknap este A órakor ér véget. Korlátozza az Erzsóhet-kérház a heteglátogatásl A miskolci Erzsébcfc-kőzkórház igazgatósága a kórház betegeinek nyugalma érdekében korlátozza június 1-től a látogatási időt- Hetenkint háromszor szerdán és pénteken délután fé] 2_{ő! fél 4-ig, vasár és ünnepnapokon délelőtt 10—12-ig is lehet beteget látogatni. A tüdőosztályon csak vasárnap dél. előtt 11 órától délután 2 óráig Je. bet a beteget látogatni. így beteget egyszerre csak két személy látogathat meg. Ezzel kiküszöbölik az Erzsébet-közkórház dolgozói azt a sok akadályt, amit a hatalmas tömegű beteglátogatás okozott. Boldog aratás Minden szovjet film új élményekkel, új tapasztalatokkal gazdagítja ismereteinket a sokszínű, sokrétű, kimeríthetetlen kincseket rejtő szovjet életről. Minden szovjet film közelebb visz bennünket a szocializmus mélységeinek és szépségeinek megismeréséhez, a kommunizmus lüktető építésének megismeréséhez és felvértez, erősebbé tesz bennünket a magunk harcában. A Kossuth-filmszínházban bemutatott „Boldog aratás“ című film cselekményének középpontjában a oájos fiatal ujságírónö, 'fonja U váróvá áll. Most* végezte el az újságíró szakiskolát és mintegy vizsgatételül egy kolhozujság néhány számát Kell önállóan megszerkesztenie. A kolhoz dolgozói sA-rétik lapjukat, magukénak érzik azt, hisznek benne, amint a szovjet ember „bízik a bolsevik sajtó minden egyes betűjének igazságában“. Ton ja átérzi felelősségét és örömmel fog munkájához. A lelkesedés azonban egymagában nem elég. l’onja az első szám elkészítéséhez nem a maga szemével néz. Ko- roljev, a körzet legtekintélyesebb embere, a körzet végrehajtó bizottságának .elnöke mutatja be neki ..az igazi életet“ és vezeti tollát. így történik meg, hogy a fiatal ujságirónő által elkészített első lap Jaslsint, mint a legkiválóbb kombajnistát mutatja be, Arhiporot pedig „tekba- bujt emberként“’ vaskos karikatúra kíséretében, mint olyasvalakit, aki akadályozza a szocialista munka versenyt. A valóságban azonban Jaskin ás pártfogója, Koroljev szűk körben szemlélik a versenyt, kiugró számokra dolgoznak, hogy elsőséget nyerjenek el. Jaskin gyorsan dolgozik ugyan, de rosszul, rengeteg gabonát hagy a mezőn. Arhipov látja ezt, küzd Jaskin hibái ellen, a minőseget is szem előtt tartó igazi szocialista r.iunkaverseny szellemének érvényesítéséért. A film végigvezeti a nézőt azon az izgalmas, érdekes fejleményen, hogyan döbbeu rá á párttitkár biz- toskezü irányításával a fiatal újság- írónő tévedésére. O maga néz most már szét a kolhozban és saját szemével győződik meg az igazságról. Hozzávezeti őt az igazsághoz a kolhoz dolgozóinak csalhatatlan ítélete, akik látják, hogy Jaskin dicsősége: talmi fény és ezt keméuyeu tudomására is hozzák. Tonjára most az a feladat hárul, hogy a valóságos helyzet megismerése után a lap ha sálijain is eleget tegyen az igazság követelményének. De még tétovázik, félti a bolsevik sajtó tekintélyét. Eá kell azonban jönnie, hogy ezt a tekintélyt nem úgy támasztja alá, ha Mihail Iwtnovics Kalinin 1875 november 80 fin Tver kormányzóságban (most Kálin in-körzet) parasztosaidéi fűiként született. 1890-ban került a szentpétervári Putyilov-gyárba munkásnak, 1898-ban csatlakozott az Orosz Szooiáldemokrata Munkáspárt. Jio*. 1905-ben tagja lett a botsa:lkok murvai körzeti bizottságának és aktiv részt vett az első orosz forradalom- ban. 190$—10 között a moszkvai, 3911—17 között a szentpétervári munkások forradalmi tevékenységének egyik irányítója volt, mmkatár- ea a „Pravéi4l,‘-n<xk. Állandó kapcsolatot tartott fenn Sztálinnal és levelezésben állt Leninnel. Az Októberi Forradalom idején egyik vezetője a fegyveres felkelésnek. 1919-ben tagja lett a Pórt Központi Bizottságé- imi: és megválasztották az Orosz Központi Végrehajtó Bizottság elnö- fiáé. Polgárháborús munkájáért két- ízben tüntettél: ki a „Vörös Lobogó" -érdé mrend (let. 1986-ban beválasztották a Bolsevik Párt Politikai irodájának tagjai közé. 1919 óta, mint a szovjet állam legfelsőbb szervének feje, kitartóan küzdött a szövget rendszer megerősítéséért, Lenin (s Sztálin nemzeti politikájának helyes végrehajtásáért, 1985-ben Lenin- renddel, 1944-ben, elnökké válcsztá-sa 65. évfordulóján a Szocialista '.'unka Hőse cvmmdl tüntették ki. 194C június .T-íí» halt meg. ti M, 1. Kabnin, e lenjni-eztúiini típusú funkcionárius, kezdettől fogva ieii.snierte a kommunista nevelés és népművelés jelentőségét a kom. munizmus építésében ée a burzsuá A kommunista nevelés harcosa ideológia ellen folytatott harcban. Minden munkájában és a kulturális építés kérdéseivel foglalkozó beszédeiben vörös fonalként huzó dik keresztül a marxi-lenini elmélet elsajátítása szükségességének gondolata. Rámutatott arra, a feladat az, hogy marxista módon tudjunk gondolkodni és alkalmazni tudjuk Marx, Enge]*, Lenin és Sztálin tanítását a valóságra. A marxj-ieninj elméletet cselekvési vezőrfona nak tekintette, az ember leghatalmasabb fegyverének a gyakorlat; életben. Amikor beszédet tartott' Moszkva Lenin-kerii|ete középiskoláinak fel- sőosztályú tanulói előtt, felhívta az ifjúságot, kapcsolód fék be tévéké nyeu a szocializmus építésébe. Ehhez — mondotta — nemcsak komoly képzettséggel keli rendelkez nj, hanem e] kell.sajátítani Marx, Engels. Lenin és Sztálin nagy tanítását. „A marxizmus-lefiinjzmus fegyer a kommunizmusért, a kom. muriista eszmények megvalósításáért folytatott harcban. Ez a tanítás és módszere hatalmas esz. köz mjnd a gyakorlati, mind a tudományos munkában. Es aki -nagy és fényes életre törekszik, annak alapvetően ismernie ke]| a marxizmus ieninjzmust.“ Kalinin tanításaiból tudjuk, hogy a kommunista nevelés lényegében, céljaiban és módszereiben különbözik a burzsoá neveléstől. A kom. munizmus építése mély és szilárd ismereteket, magasrendű öntudatot és olyan képességet tesz szükségessé, hogy az emberek alá tudják rendelni egyénj érdekeiket a tár. sadahnj érdekeknek. Az emberek nem kész nézetekkel és meggyőződésekkel születnek. Az uralkodó osztályok évtizedeken és évszázadokon keresztül torzították és csonkították, mérgezték az emberek gondolkodását. A dolgozó .milliók nevelése és átneve’ése a kom munizmus harca és építése folyamán tökéletesedik és vele egyre inkább megvalósul a kapitalizmus cselekvényeinc-l; kiküszöbölése js az emberek tudatából. Kalinin rávilágított a szocialista társadalom emberét, jellemző új tulajdonságokra. Az egyik legfontosabb ilyen tulajdonság a szocialista haza iránti odaadás és a többi ország dolgozóinak megbecsülő se. A szovjet hazafjság cselekvő hazaíiság; amely a munkában, a haza védelmében, a nép iránti mély odaadásban mutatkozik meg Kalinin még 1940-ben, Moszkva Bau. man-kerülete iskoláinak tanmói előtt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy az idősebb nemzedék nek hosszú és kíméletlen harcot kellett folytatnia a födesurak és kapitalisták ellen. Az idősebb nemzedék fegyverrel védte az Októberi Forradalom vívmányait. Az ifjú nemzedéknek ismét |e kei, maid : JHínja az ellenségre, aiueiy erő. elkeni az ügyet, hanem úgy, ha boL- sevik őszinteséggel beismeri tévedéséi és akt a közösség tudomására hozza. Az újság következő számában bocsánatot kér az olvasóktól, megírja az igazságot, merészen feltárja a hibákat, leleplezi Koroljevot, ;ikit karrierizmus füt, szűk látókörű, elmaradt a fejlődéstől, nem veszi észre a Szovjet Haza szakadatlan előrehaladásának nagy távlatait. Tonja üvarova megedződik a kritika és önkritika tüzében, harc:-) bolsevik újságíróvá érik. Vele együtt jutnak el a Párt segítségével a nc- ryes útra Jaskin, Berezenoj kolhozul- nők, mindazok, akik félresiklottak, ündicsőségiik fényébe burkolóztak és ez a csillogás elhomályosította helyes látásukat. A film zárójeleneíéb'n a mezőkön aratott új győzelmet ünnepük a kolhoz dolgozói. Táncolnak a fiatalok s az öregek, magasba emelik a gabonaköteget, boldogságuk u jólétük jelképét. Az ünnepi asztalon feltűnik az első kenyér, rajta a felirat: „Dicsőség Sztálinnak“. Nemcsak a termés betakarítás ünnepe ez a vigasság, hanem annak na örömnek, auna •. a győzelemnek ünnepe is, amelyet szovjet emberek arattak a régivel szemben vívott harcukban. A köszönet, a dicsőség a nagy Sztálin felé száll, aki új n: ■* új győzelmekre vezeti népét. A film ábrázoló művészi énekli ■ j biztosítják a mondanivaló maradéktalan érvényesítését. Ebben az alkotásban látjuk először Galina Kar./ t- kina fiatal színésznőt, aki máris kiforrott alakítást nyújt. Mellette Pú- vei Kadoesnyikov. az „Egy iga;-, ember“ címszereplője és a s/'vjet filmművészet legjobbjai szolgálják a sikert. Igen jól sikerült n fi.ru rz kronizáiása. A magyar csöve v n: a színészek szájmozgását is ifigy • i- ba vette. A gazdag aratikt igvrii g.i- bonaföidek bemutatása, u tájak - a mulatság eleven képzi tarkítják , Y- tűnő filmet. tt 'Y ) selb, . szervezettebb, aljasabb év veszélyesebb. Ez az ellenség a német -asizrrus voít. A ezoejer nép <t szovjet hazaíjsiigról vallott kom munista nézetekkel feivértezve zúz. ta szét ezt az ellenségetKalinin hangsúlyozta, hogy az ifjúságban ki kell nevelni a marxj- lenjnj világnézetei, meggyőződést, akaraterőt és jel omet. ,,Ezér| — írta — iskolánknak ahhoz, hogy mint ő legteljesebben fejlett és a legteljesebb öntudattal rendelkező szocialista épitö-ember kialakításának első laboratóriuma, teljesíthesse rendeltetését és ketölthess^ szerepét, még sokat, keil dolgoznia és tökéletesednie, gyakorlatának pe_ dip a forradalmi marxizmus-leni- nizmus elméletéből kell kiindulnia.’* Az ismeretek elsajátítása folya. mán alakul kj az ifjúság vjlágné zete, fejlődik k; magatartása, alakúinak ki erkölcsi magatartásának normái. Kaljnin azt mondotta, hogy - a szocialista társadalom embere ma.' gasképzett-ségü és műveltségű, erkölcsileg és testileg egészséges ember. A szocialista társadalom embere lángoló le kü szovjet hazafi • és internacionalista, akj bármilyen ; nehézséget le tud küzdeni és fárad- ‘ hatatlanul harcol a kommunizmus teljes győzelméért, Kaiinjn a szó.' etatista ember k'ineveléséért vég zeit hatalmas munkát- Müveiből a Sz- vjetunióban és a nép; demokratikus országokban ?-"1'--‘z:ek é- ■"Mk tanulmány a kommu. n.sta nevelés elveit. | 8 régebben vészeltek jo ÍSlfiltillZLgtXafe 3 föisi äiiürs Az egyetemekre- éri főiskolái-, a azek is jelen ékeahe uc-:, uki-c régebben érettségiz.ek, régebben \z- jezték be iskolájukat. 1 elvétéire a lakhelyükhöz legközelebb cső i:ü- zépiskolában kell jelentúozuiök. Felvételük bánon;óképpen ,ü:.\é- nik a most végző hallgatók .clvételé vei. Akik az iskolájuktól .Vivő] laknak, azok felvllá josttúsjrt a Tankerületi Föigazgatósághcz is fordulhatnak. Az iskolák í ír,aga- tói a szükséges nyomtatván/okkal és úibaigasltáB&vl ellátják a hall- gatőkaf. javítsa meg niunk&á? a Isefccsabaí ütFOSz A hcjűcsubni IIÍU’OíHz újravúla-x- totta vezetőségéi. A húromtrgú vezetőség azonban semmit som -tett a népnevelő munka megjavítására. A DEFOBz tagjai tűliiyoiaóiészt még mindig nem tudják, hogy n holyi szervüzetuek külön helyisége van a községben. Nem tudják, hogy a tagdíjjal hová és kihoz menjenek, kitől kérjenek tagköny- viikbe bélyeget. Még mindig az. a helyzet, hogy a tagdíjfelelösokucic házról-házra sorba kell .járniuk minden egyes tagot és úgy beszedni :t tagdíjat. Mennyivel egyszerűbb lcnoc, ha a DEFOSz-tagok maguk jönnének az irodába ás .i iiioghatórozott időben teljesítenék a tagdíjfizetési kötelezettségüket. (K. J. népnevelő.) §z*. Haiés junius hó 1-én, 81-ik élet- vében hirtelen e hunyt, j Juntus hó3-cnszomb Hon I d. u. fel 4 őrekor temetik i Mindszenti te r.c-tő kd- po n^jdDÓI. Gyermekei ] %