Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-04 / 101. szám

HÉTMILLIÓ BÉKEA L AIR ÁSI Felnőttek és gyermekek levelek ezreiben tesznek hitet a béke meiiett Mm tlltakező celaasi szlrájk OlaszersisgLan iyilksüsáisk miatt A magyar dolgozó nép lángoló lelkesedéssel csatlakozik a bele vé­delmének világ mozgalmához. Egy re nagyobb tömegben érkeznek az alá­írások, amelyek megbélyegzik a há­borús uszítók aljas mesterkedéseit és ugyanakkor szívvel-lélekkel a Szovjetunió vezette legyőzhetetlen beketábor mellett tesznek • hitet. — A legújabb jelentések szerint az or­szágban 24.583 békcvédelmi bizott­ság alakult, amelynek tagjai 0,806.130 aláírást gyűjtőitek össze. Budapesten 1,328.817, vidéken 5,477.313 dolgozó írta alá a béke- nyilatkozatot. A számok azóta meg növekedtek, már meghaladják a hét­milliót. Ott van az aláírások között Bor- sod-A baáj-Zemplén megye és Nagy- miskolc dolgozóinak aláírásai is. A megye területén 468.588 dolgozó pe­csételte meg aláírásával békeakara- lát. 12 uorsodmegyei járás már be­fejezte az aláírások gyűjtését, a többi gyors ütemben fokozza tevé­kenységet, hogy lakosai mind fel­sorakozzanak a béke zászlói alá. Felnőttek és iskolák az ívek alá­írása mellett a levelek ezreiben tet­tek hitet a béke védelme mellett. Fülöp I?tvím elvtárs pályamunkái, ar. ózdi iparvasnt üzemének alap- szervi titkára ezeket írta: „Az első és második világháború azért következhetett be, mert akik­nek érdekük volt a háború, úgy ne­velték a dolgozó tömegeket, hogy fel no ismerhessék a háború igazi okát. A Szovjetunió egyenes, őszinte politikája leleplezte és leleplezi , az imperialisták aljas politiká­ját. • Ez a föoka annak, hogy az egész világ dolgozóinak nagy _ többsége tudja, hogyan kell harcolni a bé­kéért. Szeretném, ha üzensi bizott­ságunk minél előbb kidolgozná és a helyi .viszonyokra megállapítaná a pályafenntartó munkákra a sztaha­novista követelményeket, hogy tel­jesítményeinkkel mi is méltó vá­laszt adhassunk az imperialista há­borús gyujtogatóknak. Addig is azt üzenjük nekik: azon leszünk, hogy a népek békés élete ellen tervezett háború tüze ne a dolgozó embere­ket, hanem őket hamvassza el.“ — A nagy Szovjetuniónak köszön­hetjük, hogy szabadon építhetünk és dolgozhatunk a szocializmusért. Mi ezért azzal vesszük ki részünket a békéért folytatott harcból, hogy •nu'g jobb munkát végzünk és keményen kiállunk a béke Ugye- mellett, • — írja Balya Károly. Az ózdi martini viJUanykarbantar­lók közös nyilatkozatukban ezt ír­ják: „Tiltakozunk az atomfegyver és a háborús uszítók aljas mester- '1/dései ellen! Az imperialistáknak aszal vála­szolunk, hogy a termelés mene­tét még jobban biztosítjuk és a daru állásokat, amennyire lehet, lecsökkentjuh. Éljen a Világbéke őre, a nagy Sztá­lin elvtársi“ Nemcsak a felnőtt dolgozók, de gyermekeik is levelekben számolnak be arról, miért írták alá a bé­keívet. A putnoki általános iskolás gyermekek dolgozataikban a béke védelmével foglalkoztak. A V1H. osztályos Dobos Piroska ezeket írta: „Ne higyjek azt az amerikai gyárosok, hogy akad csak egyet­len gyermek is, aki ne emelné fel szavát a háború ellen. Ezért harsogjuk bele, mi iskolások, úttörők is a világba, hogy mi is a béketábor lúvei vagyunk és jó tanu­lással, de ha kell, a hős szovjet pionírok példáján vérünkkel is meg- védiiik hazánk békéjét.“ _ ■ MindazoUn k akik szeretett H I jó édesapánk, nagyapánk, déd B « nagyapánk, testvér, rokon, is- B ö rnerősök, Kogler Gusztáv ■ ■ tfmeté<én r sztvettek, sírj era 8 1 Koszorút és virágot helyeztek. I ■ ezzel fájdalmainkat enyhíten n 4 gyekezíek, ezúton mondunk B | hálás Köszönetét. RyáSrnl“ 11 ml*d 3 —MM A VI. osztályos Bodnár Tibor ezt írja: „öt évig, azt lehet mondani, alig jártam iskolába. De most én is, meg a többi dolgozó paraszt gyermeke is felkerültem a pusztáról a putnoki iskolába. Hogy tanulha­tok, azt a népi demokráciának kö­szönhetem, ezért szeretem hazámat, „Megvédjük a békét!“ • Nem js lehet talán szavakba fog. lajni azt a rengeteg színi, azt a leírhatatlan ‘ lelkesedést, amellyel megyénk dolgozó parasztsága hitet tett a béke mellett ezen a napon. Aíég fülünkbe cseng a „Megvéd- jük a békét!“ kiáltás, amely utunk minden állomásán felhangzott a (ömeg ajkán. a békét és ha kell, még az életemet is feláldozom érte.“ „A világ dolgozói nem akarnak háborút — írja Juhász István a VIII. osztályból. — A Szovjetunió vezetésével a béketábor legyőzi az imperialistákat. A béketábor erős és legyőzhetet­len. Le a háborús uszítókkal!“- zúg százezrek ajkán Ahány nagyközségen, ahány fa­lun végighaladtunk, m.ndenütt a szeretet hangja szállt a Szovjet, unió, Sztálin e'-víárs és legnagyobb magyar tanítványa, Rákosj elvtárs, a Párt felé. A megye minden egyes községében ünnepi jelekkel har­cos akarattal sorakoztak fel a dol­gozók a dicső Szovjetunió vezette diadalmas békeíáborban. Május 10-én kézi daÉ a Szatorvezeíi Yiiágszövstséa Ysorshajtő Bizottságán^ budapesti tanácskozása! A Szakszervezeti Világszövetség milánój kongresszusa óta első íz- ben ülésezek a Végrehajtó Bizott­ság, ugyancsak első együttes ülé­süket tartják a világszövetség kö­telékébe tartozó nemzetközi szö­vetségek vezetői is. A tanácskozá­sok május 10-én kezdődnek Buda­pesten. A Szovjetunió vezette béketábor újabb hatalmas győzelmeket ara- totf világszerte. Az egész világon fokozódik a békéért folytatott harc, melyet a kapitalista országok dol­gozói a kommunista pártok vezető, sével összekötnek a munkásosz­tály egységéért, a demokratikus szabadságjogokért, gazdasági és szociális követeléseik kivívásáért folytatott harccal. Ebben a harcban nagyjelentőségű a 72 mjllió szer­vezett dolgozót tömörítő Szak- szervezeti Világszövetség, mely a munkásáruló szakszervezeti veze­tők kiválása óta még egységesebbé és szilárdabbá kovácsolta sorait. A budapesti értekezleten felmé. rik a nti'ánói kongresszus óta megtelt utat és kijelölik a nem­zetköz, szakszervezeti mozgalom előtt álló új feladatokat. A tanácskozások titán, május 25-én Budapesten, a Kossuth La- jos-téren és t zenegy vidéki város­ban nagyarányú békegyűlést tarta­nak, amelyeknek előadói a Szak? szervezeti Világszövetség vezetői lesznek. Új rendelet a családi pótlékról A népjóléti nVnisztcr módosítot­ta a dolgozók családi pótlékáról szóló rendeletet. Ezentúl a munka, vállaló testvére, vagy unokája után is kérhet családi pótlékot, ha azoknak eltartásra képes szüleik nincsenek. Megilleti az új rende­let szerint a család} pótlék a gyer­mekeket eltartó anyát abban az esetben is, ha az apa él, de gyer­meke eltartására nemképes. A csajádj pótlékot a rendelet szerint 3 hónapra visszamenőleg lehet igényelni. Az jgényjogusujtak azonnal igényelhetik a család; pót­lékot. Szülői értekezletek az ország vaíauyi általános és közéjiiskclájábaii JÍz ország valamennyi általános és középiskolájában szülői értekez­letet tartanak. Május 7-én a fal­vakban és május 8-án a városok­ban ismertetik a do’gozd szülők széles rétegej előtt a Magyar Dől. gőzök Pártja Központi Vezetősé­gének határozatát a kultuszminisz­térium munkájával kapcsolatban. Joiíot Curie visszahelyezését követelik a irancia dolgozók A francia nemzetgyűlés keddi ülésén Bogár Qaiaudy kommunista képviselő Követelte, hogy a Joliot Curio eltávolításával kapcsolatban bejegyzett interpellációját sürgősen kéz..jók el tárgyalni. Éles szavak­kal bélyegezte meg a kormány im tézkeu'tíseit'. Joliot Curio — mondot­ta — nem volt hajlandó a hábo­rúért dolgozni, Önök menesztet­ték, mert a ^háborúért dóig zunk. Elmozdították Joliot Geriet, aki el­sőnek írta alá a stockholmi béke- felhívást, mert arra gondolnak, hogy barátaik és pártfogóik fogják az atombombát először használni és már jóelőre a háborús bűnösök mellé állnak. A L'Humanité vezércikkében hangsúlyozza ,hogy az a harc, ame­lyet n francia dolgozók folytatnak Joliot Curie visszahelyezéséért, vol­taképpen Franciaország védőiméért folyik. A francia at’omtudős gátolta meg Hitlert abban, hegy az atom­bomba gyártásához szükséges .ne­hézvizet megszerezze. Duelos, a Francia Kommunista Fért nevében törvényjavaslatot ter­jesztett a nemzetgyűlés elé a. fegy­veres gaulleisfa alakulatok felosz­latására és felsorolja a fegyveres bérencek garázdálkodásait. Megál­lapítja, hogy minden franciának kö­telessége a köztárasági intézmények védelme az összeesküvő merénylők ellen. A francia nemzetgyűlés jobbolda­li többsége amerikai parancsra tel­jesítette a repülőgépgyárak leszere­lésére vonatkozó követelést. André Marfy megbélyegezte a . kormány mnnkásollenes politikáját. Az olaszországi Cclanobnn elköve­tett kettős niunkásgyilli•: -C foglalkozott az olasz Szakszó: vezoCi Szövetség. Megállapította, hogy a gyilkosságért a Torlonia hercegek szolgálatában álló fasisztákat ter­heli a felelősség. Elüt. .ározta a Szakszervezeti Szövetség, hogy Olaszország valamennyi üzemének dolgozói félórás általános munkabe­szüntetéssel juttatják kifejezésre tiltakozásukat és gyászukat. Olaszország leggazdagabb földes- ura, Torlonia herceg csemlőisortiiz- zel akarta megfélemlíteni a mező­gazdasági munkásokat, akik né­hány nappal élőbb sztrák se; ítsá- gével kedvezményeket harcoltak kt magukna k. Az antwerpeni áruló „szociálistáh*' al ion aknamunkája Az antwerpeni dokkmunkások szakszervezetének jobboldali szocia­lista vezetői a esendőrség és rendőr­ség segítségével, fenyegetések és erőszak alkalmazásával elnyomták a dokkmunkások sztrájkját. Rávet­ték a kikötőmunkások többségét, vegyék fel a munkát anélkül, hogy a hatóságok eleget tettek volna kö­veteléseiknek. Antwerpenben to­vább tart az ostromállapot. A dol­gozók az egész országban tiltakoz­nak a kikötőmunkások sztrájkjának elfojtása ellen. Kibocsátják a Szovjetunió népgazdasága ötödik uijáépítési és A Szovjetunió minisztertanácsa elhatározta, hogy a lalc-sság anya­gi eszközeinek a Szovjetunió nép­gazdasága továbbfejlesztésének szolgálatába állítása céljából 20 milliárd rubel összegben kibocsátja fejlesztési kölcsönét a Szovjetunió népgazdasága 5. újjáépítési és továbbfejlesztési köl­csönét. A kölcsön kötvényei cs a belőlük származó nyeremények men­tesek az állami és helyi adózás ős illetékfizetés alól. Tito nyíltan bevallotta, hogy az imperialista háborús gyújtogatok tömbjéhez csatlakozott A Zeri-i Popullit „Tito kancellár, a Jugoszláv Ueiehstagban“ címmel Titonak az úgynevezett új szkups- tina megnyitása alkalmából elmon­dott beszédével foglalkozik. Ez az új szkupstina külsőségeiben is a né­met Keichstag és Mussolini kamarái-, nak üléseire emlékeztet. Tito aljas magatartása méltó ehhez a látványos rendezéshez. Kijelentette, hogy Görögország és Jugoszlávia együttműködése hozzá­járul a béke megszilárdításához, —■ ezzel egyidejűleg nyíltan bevallotta, hogy állandóan együttműködött az athéni monarchofasisztúkkai. Bevallotta ez alkalommal hivata­losan is, hogy Jugoszlávia csatlako­zott az angol-ameriltái háborús uszí­tok imperialista támadó tömbjéhez. Ezt a szerepet bízták rá, ezt a sze­repet fogja betölteni — írja a lap — amíg Jugoszlávia népei el nem törlik a föld színéről a fasiszta ^yy A zaj éppenhogy át­hatol a kettős üveg­ablakon. Az egyszerű, föl­dig érő fehérmintás füg­göny mozdulatlanul csüng alá. A leszálló májusi al­kony fokozatosan veszi birtokába az első emeleti kétszoba, konvhás lakást. Egy — még erőlködő — napsugáresik megtörve torpan meg a félhomály előtt s halvány sugara fo­kozatosan elenyészik a függöny lukaesos • anya­gán. Az ujragvogásu bú­torok engedelmesen simul­nak a lakás harmonikus csendjébe. A konyhában fiatal sző­ke asszony hajol munkája fölé. Mlívjrf.'r készítő. Az ujjak szorgalmasan dol­gozzák a nefelejcsek, ró- J -sók. tulipánok élethü szirmait. A belső szobából I a gyermek egyenletes lé- lekzése vegyül a Fő-utca tompán felsziirödő hang- foszlánvaiba. A csendet a ' ‘mzta lágv otthon békés hangulatát 1 várert-nul megzavarja a csengő ber­regése. A* fiatalasszony arcán pillanatra megle­petés suhan át, arra gon­dol, hogy férje, aki a vas­gyárban dolgozik, eszter- gályon, jön idő előtt haza. Csak nem történ? valami baja? De az ajtónyitás után idegen ember lép a lakásba. Nem is annyira idegen, hisz ennek a rész­nek a bizalmija. Papír­lapokat tart kezében. A kis szöszke csöpp­ség felébred délutá­ni alvásából, ^morcosán bújik anyjához. Figyeli a bácsit,, aki beszél. Ar­ról, hogy mi lenne, ha a háborús uszítóknak sike­rülne 'tdrvük. Es beszél arról, hogv mi lesz, ha mi, a béke táborának száz­ig százmilliói összefo­gunk. egységbe tümö-ü- Kink. beszél a boldog jö­vő? építő békéről. A k’slánv érdeklődve figyel. Tetszik neki a bá­csi barátságos hangja és nz, hogy róla is beszél. Gyerek még, csöppség. Sírt hetet len előtte minden, csak egyet lát, hogy édes­anyja egyre jobban, egyre melegebben nézi öt. A szőke fiatalasszony Pirsalszki Emilné, nem sokat gondolkozik, már kezében az ív, de olyan jő elbeszélgetni a Párt kül­döttévé]. E ngem néni kell meg- győzui — mondja erős hangon —, én tudom, mi a háború. Emlékszem. Az otthonom elpusztult, az újat — mutat kezével a szoba, ragyogó bútorai­ra — most teremtettük meg a felszabadulás ufón és tettük meghitté és barátságossá. Minden asz- szonynak, akihez elvi­szik ezt az ívet, erre a második, az új otthonra kell gondolnia, erre a ne­hezen felépített, de annál biztosabb, szilárdabb ala­pon álló otthonra. Gyer­mekeink, férniük életére, jövőjére, családunkra és mindarra, amit ma, az új élet, a Szovjetunió, a népi demokrácia, a Párt adott nekünk. Oda kell nyom­ni azt a tollat jó erősen a békeívre, hadd legyen szembetűnő az írás, hadd rettentse vissza a kapifa- lista gyilkosokat. Az anya egyik karjával magához öleli gyermekét, úgy írja alá az ívet. Této­vázás nélkül kerül neve a papírra. A gyermek figye­li anyja gyorsan mozgó kezét. Mintha értené, mit csinál, ráhajol az író kézre és kedveskedve hozzá szorítja arcát. M ég puhább a csend, a lakás meghitt békés melegében. Pirsul- Szki Emilné, az anya, úgy érzi: megtelte pilla­natnyilag a kötelességét, amely minden becsületes dolgozó asszonynak a kö­telessége: aláírásával erő-' sítette a hatalmas béke- tábort, a gvermeke derűs, boldog éleiét. (holrli) szörnyeteget. Jugoszlávia gazdasági helyzetéről az amerikai sajtó is megállapítja, hogy az rohamosan súlyosodik. Tit'o gazdasági végromlás előtt áll és kamarillájának vezető tagjait újabb hitelekért küldi Amerikába. A Newyork Herald Tribune hangsú­lyozza, hogy az Egyesült Államok nem találhatnak fényesebb .üzleti lehetőséget, mint Tito Jugoszláviá­jának támogatását. Mindert beruhá­zott dollár két dollárt ér; ugyan­akkor rendkívül nagy a jelentősége a Tito Jugoszláviának poll ékei szempontból is — állapítja meg a lap. , Befejeződött flainan felszabadítása Dél-Haínan legnagyobb kikötőié nek elfoglalásával befejeződött Hainan sziget felszabadítása. Ezt megelőzőleg Peili körül egy Kuo­mintang egységet bekerítettek és megsemmisítettek. A kikötőben egy hajót zsákmányoltak. A győzelmes Néphadsereg két liét alatt törte meg a Kuomintang ellenállását. A felszabadító Néphadsereg Szinkiang körzetében megsemmisí­tette azokat a bandifaegységeket, amelyeket az amerikai álkonzul, Douglas S. Macierman irányított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom