Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-04 / 101. szám

A MEZŐKÖVESDI JÁRÁS VEZET A MEGYEI VETÉSI VERSENYBEN Könyvespolc Nagy lendülettel folyik a gondos növényápolás és a kártevők pusztítása nek végén ott van egy kis tábla, rövid idő alatt már C8 mázsát ki­Kgy-kőt járás kivételével szépen haladnak vármegyénk területén a ta­vaszi vetési, a növényápolási mun­kálatok, valamint a növényi kárte­vői; elleni védekezések. A vetési munkaiatokban éten hated a mezőkövesdi járda, ahol it dolgozó parasztság már 99.5 százalékban befejezte az elő­irányzott területen a vetést. libben a járásban egyedül Egerlövö község maradt le, ahol a sok eső következtében a laposfekvésü földek (■lázasa megnehezítette a munkála­tok időbeni elvégzését. A járások közötti mezőgazdasági versenyben a ricsei járás foglalta el a második helyet, harmadik a inezőkeresztesi járás. .1 versenyben lemaradtak a sze­rencsi, tokaji és a sárospataki járások. A Kiadós esőzések után megindul­tak a növényápolási munkálatok is. A megye területén csaknem min­denhol megkezdték a borsó, a cukorré­pa (s más egyéb kapásnövények sarabolását és a szólasvetemé- nyék gyomtalanítását. Ezeknek a munkálatuknak megszer­vezésében és irányításában jó mun­kát végzett Legyesbónvén Hubai Jó­zsef termelési felelős, Báj község­ben pedig Krizsán Lajos szövetke­zeti ügyvezető és Csugori József termelési felelős. A szakszerű nö­vényápolás érdekében a földmívelés- iigyi minisztérium brosúrákat juttat a dolgozó parasztság részére. A me­gyei Mezőgazdasági Igazgatóság és a járási osztályok SzÖVOSz és a Növény termel tető N. V. dolgozói előadásokon ismertetik az egyes nő- yényféleségek gondos ápolásának nagy jelentőségét. Énnek érdekében a közeljövőben három helyen tartanak termelési bemutatót, ahol megismertetik a nagyüzemi (gazdálkodás előnyeit, a növényféle- súgok kezelését, az új munkamód­szereket. Alsózsoleán Szűcs András 1 hol­don, Gulyás András 2 hold földön megkezdték a - dohánypalánták kiül­tetését. Jól végzi munkáját Simon József né, a bükkábrányi földmíves- szüvetkezet ügyvezetönője. Kitartó szervező és felvilágosító munkával éléi te, hogy a község határában va­lamennyi szerződött növény földje­amely megkönnyíti az ellenőrzést és elősegíti azoknak a gazdáknak a népszerűsítését, akik a termelésben jő eredményeket értek el. A melegebb időjárással egyidejű­leg megjelentek a növényi kárte­vői; is. így például Tisznoszlárou megkezdte kártevő munkáját a len­bolha. Ez azonban a dolgozó pa­rasztság éber figyelmét nem kerülte el: brigádokat alakítottak, akik az előre elkészített védőszerekkel meg­kezdték a rovarok irtását. Az ede- lénvi járásban js. cserebogarak lép­tek fel nagyszámban, de a brigádok ötezer ózdi dolgozó nézte meg ed­dig az ózdi gyár fejlődését bemu­tató kiállítást. Hatalmas gazdag anyagot gyűjtöttek össze a rendezők a Párt és a szakszervezet támogatá­sával. A képek és grafikonok le­nyűgöző erővel mutatják meg az üzem fejlődését, a felszabadulástól egészen a mai napig. Bemutatják a fényké.pfelvételek a fasiszta rombolást, a háború pusz­tításait, a szörnyű mélypontot, ahonnan a dolgozók elindultak az új gyár, az új ország építésére a Párt vezetésével, a felszabadító dicső Szovjetunió állandó baráti támoga­tásától segítve. Utána rengeteg kép foglalkozik a nagyszerű alkotásokkal. Itt is látjuk, hogy a hároméves terv nagy­szabású helyreállítási m-u-nk&i mel­A Kossuth-filmszínház mától, má­jus 10-ig tűzte műsorára a „Bábok és emberek“ című szovjet fihnet, Ptvsko, a világhírű szovjet bábfilm- művész nagyszerű alkotását. Ez a film Alexej Tolsztoj „Aranykulcsos- ka" című népmeséjét eleveníti meg. Szcreplói éló emberek, állatok és tevő bogarat gyűjtöttek össze. Nagy ütemben folyik az ürge pusztítása, hiszen Szendrőn például kiszámítot­ták, hogy egy ürge kb. 4 kg. sze­mesgabonát fogyaszt el egy eszten­dőben, vagyis egy hattagú üngiecsa- lád 24 kg. gabonát pusztít. Dolgozó parasztságunk felismerte megyénkben is nagvfontosságú fel­adatait a vetés időbeni befejezése, a gondos növényápolás és a kárte­vők irtása terén és jó munkával igyekszik azon, hogy minden eddi­ginél gazdagabb termést, biztosítson maga és népgazdaságunk számára. lett már újat is alkotott. Ilyen az érctömörítő üzem, amely 7 millió forintos költséggel épült fel. De már ott vannak mellette az ötéves terv első évének folyamatban lévő munkálatai: efz acélműi öltöző és fürdőhelyiség hatalmas épülete, a durvahengermű bővítés alatt álló csarnoka és a korszerűen átépített kohók és Martin kemencék. Bengeteg szociális létesítmény, családi házak, bérházak, kultűrház, kórház, bölcsődék és napközi ottho­nok, — az ósdi dolgozók jólétének, boldog életének biztonságai. Ózd dolgozói érthető lelkesedéssel, jövőbe vetett szilárd bizalommal nézik a kiállítás anyagát, új erőt merítenek belőle, hogy még nagyobb lendülettel dolgozzanak imagukért, gyárukért, az egész dolgozó népért, a békéért. bábok. Játékuk tökéletesen hangoló­dik egybe és teszi kerek egésszé a cselekményt. Ptnsko a mese ezer- színű képeiben a reális . élet valósá­gát (mutatja meg s a, néző felismert a cselekvésben az elnyomatásban élő népeket, az elnyomók és bérenceik jellegzetes tulajdonságait és nagy Szovjetunió segítő kezét. , A dolgozók ezrei látogatják az ózdi gyár fejlődését bemutató kiállítást Ma mutatják be a „Bábok és emberek“ c. filmet Miskolcon Embertelen világ (14 amerikai elb szélés) Ez a kötet először gyűjt össze olyan elbeszéléseket, amelyek mind az amerikai dolgozók életét mu­tatják be. Feltárják ez amerikai trösztök, az amerikai kapitalisták embertelen világát”. Igv él, így ver­gődik, szenved és harcol az Egye­sült Államok dolgozó népe. A kötetben foglalt elbeszélések íróinak rangja változik az ameri­kai irodalmi egon már fényesen ragyogó csillagoktól, .az új, friss tehetségekig. Mark Twain klasz- szikus írása egy gyermeken ke­resztül hirdeti, hogy a földi nyo­morúság nem „isten akaratának" müve, ahogy a népbolondítók ál­lítják. Jack London megrázó el­beszélése a gyermekmunka rémsé­geit” tárja fel: Howard Fast, «.ko­rai amerikai munkásmozgalom egyik legnagyobb hősének, a már­tír Albert Parsonsnak életét és halálba üldözését meséli cl megrázó ( erővel; Erskine Caldwell két no- j vellája és Bobért Melaughlin írása I a kétszeres elnyomás alatt élő né­gerek végnélküli szenvedéseiről, üldözöttségéről szól. Thomas Wolfe az amerikai vállalat gyetlenségét. mutatja Goid regényrészlete ■ zsiuó proletariátus reménytelen I életéről ad hű képet; Dán Davis az emberellenes amerikai reklám«, őrületet teszi nevetségessé: Hamlin Garland a földjéből kiforgatott”, a telckspekulánsoktól kiszipolyozott amerikai farmer végtelen kiszol­gáltatottságát írja meg csodálatos szépségű novellájában; Alan Max az Amerikacllenes Tevékenységét Vizsgáló Bizottság fasiszta őrületét idézi fel és azt a. rettegést, amit az üldözök az áldozatokból kivál­tanak; Albert Halper egy sztrájk­törő söffőr belső küzdelmét ábrá­zolja megdöbbentő erővel. Ez a küzdelem végiilis a munkás szoli­daritás győzelmével végződik. Al­bert Afalfz embert, nyomorító és megalázó munkanélküliség nyo­masztó világát ábrázolja. Végül Ikomas Bell elbeszélése leleplezi az amerikai „szerencse" hazug Won. dáját. íme az embertelen világ. Ez az amerikai „paradicsom". Ennek az embertelenségnek felszámolásáért harcolnak tollúkkal a kötet írói. be; Michael a kivándorolt j ta ki, A könyvet az Athenaeum ad Aubrey Pankey néger baritonista hangversenye Miskolcon Aubrey Pankey a világhírű né. ger baritonista magyarországi hangversenykörútja során Miskolc­ra is ellátogat. Aubrey Pankey egyik kiváló har­cosa az amerikai imperia!isíae!]enes hajadó tábornak és sorra látogatja a népi demokráciákat, elének« né­pének dalajt a dolgozóknak és >gy harcol- kivételes művészetével a négerek egyenjogúságáért, a faji gyűlölet eben a szocializmus gyű. zelméért. Miskolc dolgozói két­ségtelenül nagy érdeklődéssel vár­ják az értékes zenei eseményt. A kiváló néger énekes május 7-én, vasárnap este 8 órakor tart­ja a Magyar-Szovjet Társaság székhazában. Deák u. 5. sz. alatt hangversenyét. Műsorán Haendel, Schuman, Schubert-dajok, mexikói dán és fjnn népdalok, néger spin. tuálék szerepeinek. A zongorakícé- retet Hajdú István látja el. A hangversenyre jegyelővétel az Ibuszban. üzemi dolgozók csopor­tos látogatás esetén 50 százalékos kedvezményt élveznek. — KOVÁCSVÁGÁS községben az F.POSz fiatalság nagy szorgalommal gondozza a szervezet esetne tekert jót. A munkák végzésére brigádokat ala­kítottak. A brigádokon brliil a mun­kacsapatok és a brigádok is ver­senyben állanak. A kertnek ligen sok látogatója van. Közel egy évszázada jelent meg Harriet Beeeher-Stowc asszony vi­lághíres regénye: „Tamás bátya kunyhója“. Az írónő neve és le­génye beiródott Amerika történeté­be. Ennek a regénynek a rabszol­gafelszabadítás jelszavával 1861- ben kitört hosszú véres amerikai polgárháború előtt jelentékeny szerepe volt abban a szellemi mozgalomban, amely az akkori Amerika északi államainak leg­jobbjait, a dolgozók és szabadság- szerető egyszerű emberek százez­reit állította Lincoln Abrahám zászlaja alá, déli rabszolga tartó, emberkereskedő gyapotültetvénye­tekkel szemben. Természetesen en­nek a polgárháborúnak is meg­voltak a mélyen gyökerező gaz­da-ági okai. Az északi államokban iizoubun százezrével éltek olyan dolgozók, akik maguk, vagy elő­deik a különböző európai országok­ból a politikai és gazdaságú olnyo- ínás alól menekültek az Újvilágba, akik a haladó szellemet hozták magukkal Amerikába. Ezek' az egyszerű emberek — ugyanúgy, mint « ma egyszerű emberei — mélyen - át érezték az Afrikából „importált" néger rabszolgák és ivadékaik embertelen helyzetér, a rabszolga*, artók barbár önkényé­nek való kiszolgáltatottságát. Beeeher-Stowe regénye mély ha­tást gyakorolt a széles tömegekre, amelyek a rabszcdgatnrtó déli ál­lamokkal szemben nehéz, véres küzdelem után győzelemre vitték Lincoln Abrahám zászlaját. Lincoln Abrahám még a harcok idején kibocsátotta kiáltványát, amely szabadnak nyilvánított min­den rabszolgát. Lincoln Abrahámot azonban pár nappal a háború győ­zelmes befejezése után meggyilkol-1 TAMÁS BÁTYA KUNYHÓJA (A miskolci Nemzeti Színház bemutatója) ták s a rabszolgafelszabadítás, amint’ azt a mai amerikai helyzet bizonyítja, körülbelül arra s sorsra jutott, mint nálunk, vagy a cári Oroszországban az 1848-as, illetve 18Gl-es jobbágyfelszabadítás: papir maradt és álcázva, vagy kevősbbé álcázva továbbra is fennmaradt a rabszolgaság, az emberkereskede­lem. A jobbágyfelszabadítást Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, nálunk a Szovjetunió dicső Hadseregének felszabadító harca és a népi de­mokratikus rendszer valósággá változtatta, Amerikában azonban a rabszolgafelszabadítás ma is csak papíron van. Annyira üres papir, hogy Alexandra Brustein, Tamás bátya és szenvedő társai megrázó történetének színhelyét némi ú.i színnel akár a mai Amerikába is áthelyezhetfe volna. Azzal a kü­lönbséggel. hogy ma már nem olyan reménytelen Amerika rabszolgái­nak jövője, ma már a dolgozók mindenütt a világon —■ az Egyesült- Államokban is — közös erővel harcolnak a kommunista pártok vezetésével minden elnyomás, szol­gaság megszüntetéséért és minden feltétele megvan annak, hogy ez a harc végleges győzelemmel feje­ződik be. * Alexandra Brustein szerencsés megoldással korszerűen vitto szín­padra a regényt. Emberek és dú- v.-idak, a pénz. a harácsol&s, a ki­zsákmányolás dúvadjai, a fasiszta fenevadak közeli rokonai vonulnak fel a cselekményben. Emberek, akik kényre-kegyre kiszolgáltatot­tak, fegyvertelenül, szellemi és fi­zikai fegyvereiktől teljesen meg­fosztva, tehetetlenül vergődnek a könyörtelen rabszolga tartó, kizsák­mányoló dúvadak karmai között. Es emberek, akik átérzik a rab­szolgák mérhetetlen szón redőseit, lelkiismeretük parancsára készek harcolni kiszolgáltatott embertár­saikért, felszabadításukért. A da­rab alakjaiban a jellemek széles skálája vonul fői s ez a. körül­mény különleges feladatot ló a rendezőre, Szendrő Formiere, aki sikerrel birkózott meg nehéz, de annál szebb feladatával. Tamás bátya, a néger rabszolga családapa áll a cselekmény köz­pontjában. 0 az a rabszolga, akiért nagyobb árat fizet Legrec ültet­vényes azért, mert Tamás hívő, val­lásos ember. Es éppen mert hívő, nem szegi meg a törvényt, a raga­dozók törvényének parancsait, nem szökik meg, elvégzi a rárótt mun­kát, eltűr minden szenvedést, hiszi, hogy ez „isteni rendelés“ és kár­pótlást nyer földi szenvedéseiért a túlvilágon. Szabó Sándor, Tamás bátya megszemélyesítője alakító művészetének ú.i oldalát mutatta meg ebben a tökéletesen értelme­zett szerepében. Sármúsi Miklós, aki hovatovább felülmúlhatatlan alakítójává válik a legkülönbö­zőbb típusa reakciós, sötét figurák­nak, bizonyos gyakorlattal for­málta meg- Legreo könyörtelen, állatias kizsákmányoló típusát. Egyik legérdekesebb alakja a da­rabnak George, a. félvér munkás, aki már •tisztában van társadalmi helyzetével s alti előtt már világo­sodik az út, amely a felszabadu­láshoz vezet. Tudja — amint azt Horváth Pál alakításában jól dom­borított«. ki —, hogy a szabad­ságért harcolni, cselekedni kell. Ugyanígy tudja ezt Elizc, a félvér feleség (Bárezy Kató) is, aki gyengébb fegyverzettel, de mégis elszántan száll harcba, hogy ha máskép nem, szökéssel meneküljön férjével és kislányával (Géczy Dorottya) abba a szabad világba, ahol a harcot megszervezhetik. Chloe-ban, Tamás feleségében (Csa­nádi 11a), Judi néger leányban (Gödörházi Ilona) és Joe néger lo­vászgyerekben (Besztercei Pál) a harc ösztöne még csak a rabszolga- tartó kijátszására irányuló ravasz­ságban nyilvánul meg. Gordon, Ta­más bátya eredeti rabszolgatartója (Szálát Károly) és a lelkész (Ker­tész Sándor) képviselik a legala- csonyabbrendli képmutató ember­típust. Gordon hisztérikus, ostoba és pofoznivaló feleségét Ágh Éva, Legrec fiatalabb kiadásban hasonló leányát Német Gabriella játszotta meg tehetségesen. A szabadság elszánt és öntudatos harcosait képviseli a darabban Agárdi Gábor Claytou mérnöke, Lelkes Ágnes félvér házvezetőnője, Alniási József Van Trompc-jn. Buj­dosó Rózsa foga dósnéja és Varga Irén mint Gordon leánya, Nancy. A maguk módján különböző eszkö­zökkel segítik elő a rabszolgák megszöktetését. kiszabadítását. Y-.iu még a darabnak egy kimeríthetet­lenül aljas szereplője, Dirks fejva­dász, aki abból él, hogy a szökött négereket elevenen vagy holtan 1 elfogja, illetve visszajuttatja illő jutalom ellenében volt gazdáinak. Komlós Józsefnek jutott ez a há­látlan, de jól megjátszott szeren. A fasiszta haláltáljorok „capo“-it idézik emlékezetünkbe a néger felügyelők Quimbo és Sambo (Nagy Károly és Kerti János) alakja, ezek a mesterségesen elbutított em­berek, akiket gazdáik sarját sors­társaik kínzására, bosugásra és minden más aljasságra használnak fel. Pagonyi Nándor kitűnő •maszk­kal, éles jellemrajzzal körvonala­zott Heley rabszolgakoreskedöje. Táncos Tibor árverési kikiáltója, (Sárközi kötélgyárosa, Tunvogi, Sző­ke Vilma, a kis Barta Józsi és Dikházi Marika egészítik ki az együttes összelmngzó, magasszin- vonalu előadását. A cselekmény hangulatát festet­te alá Bánky György” zenéje, a mé- labus, fájdalmas néger dalok. Szabó Sándor kitűnő tolmácsolásá­ban. Az előadás technikai vészét a két szánro osztott színpad és Básthy István művészi díszletei szeren­csésen oldották meg. A zsúfolt ház közönsége mély benyomásokkal távozott az előadás­ról és minden nézőben megérlelő­dött az elszántság, hogy a prolo- társzolidaritás erejével harcoljunk tovább a világ még sínylődő rab­szolgáinak felszabadításáért. Erre buzdított a helyesen beállított, a jövőbe mutató epilógus. De owe buzdít a békéért, a szocializ­musért folyó harcunk újabb sza­kasza is. (hb)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom