Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-07 / 104. szám

Tatjána téssz: Pjotr Aianaszjevjcs Trajnyin traktorvezető, 1941-ben műheiyfő- nők és garázsvezető voit a számár apud közelében levő ,,Ga ja-A^al“- szóvliozban. A háború legelső nap­jaiban jelentkezett a katonai pa­rancsnokságon. Azt mondták neki: lérjen v[«sza munkahelyére. A szov- h»7 sok munkása, kombájn* és traktorvezetője bevonult; egyre ne. hczcbbé vált a termésbetakarítás; Irányzott a gép, a munkaerő és a míihe'yek éjjel nappal dolgozlak, Vé­gül sikerült learatni és Pjotr Traj. ny|n akkor újra megjelent a ka­tonai parancsnokságon. Követelte, bogy vegyék fel a hadseregbe. Gtf állt leeresztett,súlyos,nagy, erős kezeivel- Elűreugro a'iú, ha- tárdzAH arca komoly vo]t, kis sze­mé nyugodtan és makacsul, tekin­tett. A nap léégetté a DŐrét, a gcpojaj beette magát keze baráz dáiba. Áradt belőle a béke, az egészség, a gabona jljata, mind­az. amjből a háború napjáig mun­kaszerető • 'élete' aJft. Felesége és négy gyermeke máradt otthon; legkisebb, leánya' .még nem volt evés; Ott á]|t a katonai biztos sjötf és makacsul követelte, hogy kii’djék ki a frontTa. így keriijt 1941 őszén ujotr Mítnaszjevlcs Trajnyin a hadse­regbe, arra a szakaszra, amelyet vo'oka|amszki vonalnak neveztek. Sú^os háborús ősz volt ez. A sár. gu‘.ó nyírfák koronáját ferdén le­vágták a lövedékek, az esők ki­mosták á lövészárkok agyagláb. A katonák hallgatásba burkolódzva vdnultak végig *z elcsöndesedett fa'vakón. Trajnyin traktoristából tankvezetö lett. Megismerkedett a véres harcok megpróbáltatásaival, a tankütközetek dühével. Először 1942 nyarán sebesült meg. Az erdőben ellenséges ágyút fe­dezett fe]. Csövét ráirányították, Trajnyin világosan látta az ágak­kal álcázott hosszú cső baljós moz­gását, majd a parancsnok utasítá­sára tankjával egyenesen az ágyú­ra vetette magát. Erősen rákap­csolt. érezte a lökést és egy ha. lom összepréseU fémet hagyott maga után. A tank csikorogva ke­ringett az erdőben, mint valami hatalmas vadállat és nernyótalpai- val agyonnyomott minden é'öt. Négy ágyút semmisített meg, de az ötödiknél sikerült rájömök. A tank kigyulladt. Trajnyin tovább vezette lánggal és füsttel telj gé­pét, csak akkor állt meg, anr'kor már szétlapítoita az ötödik ágyút is. Trajnyjn égési sebekkel mászott ki a gépből. KírángaUa a pa­rancsnokot és a gépíegyve, kezelőt. A parancsnok halott volt, a lövész élt, súlyos sebbej a ábán. Traj- nyin, akinek mindkét kezéből öm­lött a vér, hátára vette a lövészt és elindult csapatához. Mikor sebesüléséből felgyógyult, visszatért az arcvonalra. Megindult a szovjet hadsereg előretörésének hatalmas útja. Trajnyin,' a t,aukjs- la rohamozta Voronyezsi, amely­nek közelében született es felnőtt. Csapatával egyre messzebb és messzebb vonult nyuga: a. Időn ként kilőtt, vagy kigyulladt tank­ját újjal cserélte fe], de változat­lanul eleven volt, mintha a hábo­rú kímélte vo]na egy nagy, csodá­latos élet számára. S eljött a nap, mikor a tank bernyótalpaí alatt megzörient a Dnyeper partjának finom mmokja, A ' kiévi csata napjai örökké emlé­kezetében maradtak. A Kiev mel­letti Fjodorvka faluban, számtalan hősi csata után vették fel Pjotr Trajnyin őrmestert a Bolsevik Párt tagjai közé. A Dnyeperen va­ló átkelésért megkapta a Szovjet­unió Hőse címet. Az arany csillag átmelegedett és mindjouban ; csil­logott mellén, tiszta, vjlág06 su­garaival tündökölt az ütközetek füstjétől megfeketedett Katona­zubbonyon. A csillag nemcsak ma­gas kitüntetés vojt Trajnyjn szá­mára, de új utat is feliárt előtte. Tankja átdübörgőit Lengyelország városain, Németország füstölgő földjén és csatázott Prága felsza­badításáért, Mjkor eljött a győ­zelem napja, Trajnyin visszatért a „Galja-AraT’-szovnozba. Minden úgy történt; ahogy a ka­tona álmaiban látni szokta. Fele­sége ott zokogott a mellén, gyer­mekei körülvették. Trajnyin azt hjtte, hogy most felöltj régi mun. karuháját, teletüdövel beléTegzi a sztyeppe békés illatát és minden úgy ment tovább, mjnt eddig. .Va'óban így is történt — és mégsem egészen így. Tovább is régi katonazubbonyát I hordta. Ez a ruha jelkép is volt, annak az új embernek öltözéke, akivé az évek során fejlődött- Trajnyjn csak otthon, falujában ér- tetle meg igazán, mennyire meg­változott a háború alatt. Más szemmel nézte munkáját és élet­célját, környezetéi. Különösen bel­ső éleslátás alakult ki benne; min­den új feladatot, új dolgot más szemszögből nézett, másképpen ér. tékelí, mint azelőtt. Munkához lá­tott, de munkaszokásai js .vala­hogy megváltoztak. A szovhoz főgépészévé nevez­ték ki. Vezette, irányította a szov­hoz egész gépgazdaságát, az ösz- szes traktorokat, kombájnokat és gépeket, amelyek alaposan meg. rongálódtak a háborús évek során. A háború alatt állandó vonásává vált az a tu'ajdonság, hogy gyor­san kiismerje magát az új helyze­tekben és megfelelően tudjon ha­tározni. Nem kért időt pihenésre és megfontolásra.. Látta, hogy a szovhozban kevés az ember, a gépek elhasználódtak, a fegyelem meglazult. A katonai leíkfjfimeret szigorával bírált rneg minden hanyagságot. Ugyanakkor azt js megértette, nem elegendő csak követelni az embereiből, ha­nem meg kell találni a szivükhöz vezető utat is. Meg kel) nyerni bi­zalmukat és megbecsülésüket. Tudta, nagy és munkaszerető családdá kelj válnia a ezovhoznak, ahol minden a közös erőkifejtés­től, az elvtársi érzéstől, a lelkek barátságától függ. Nemes ss forró munkában született barátság. Hul­lámzik a kalász a szélben, hallat­szik a motor egyenletes zúgása. Nem a tank * dübörög, ha%em a traktor szól; megdördü! a vihar hangja, de ez nem az ágyúzás dö­reje, hanem jótékony záporesővol járó, é^tet adó mennydörgés. Ki­virágzik belőle a békés élet, ame­lyet saját kezünkkel kell felépíte­nünk. • • Nincs igaza azoknak, akik a szá­mokat unalmasaknak bélyegzik. Vannak számok, amelyek örömet, izgalmat, reményt és büszkeséget keltenek az emberi szívben. Két év alatt — 1945-47-ig — kétszeresére növekedett a szovhoz minden trak­torának teljesítménye. Az egész gépállomány — a félrebiJent, sú­lyosan rokkant, de azután talpra­állított gépek is — ,,teljesen harc- képes’1 állapotba kerültek. Péfdás rend uralkodott a traktorok és kom­bájnok terén. A 47-es év bő termést hozott. A szovhoz üzbekisztánban elsőnek teljesítette az állami gabonabeadá- sj tervet és sokezer mázsa gabo­nával többet adott, mint a.nrennyit a terv előirányzott- A győzelmet a munka frontján azért érték el, mert hatalmas, agyüttes erőt fej­tettek ki, mert Sünden egyes em­ber nemcsak saját munkáját lát. la, hanem valamennyiét. A földön gyermekek kacaglak, gabona szökkent kalászba, a moto­rok nyugodt zümmögése hallatszott a sztyeppén. A „Galja-Arar-szovlioz néhány dolgozóját a Szocialista Munka Hőse címével tüntették kj, Pjotr Trajnyin megérdemelten került az új hősök közé. A háborús hőstet­tért kapott csillag mellett a zub­bonyán felfénylett egy másik csiL lag: a haza javáért végzett mun­ka csillaga is. Trajnyin életében kétszer lépett nagy, nehéz, dicsőséges útra és ha­ladt előre ezen az úton. Az első esetben a háború, a második eset­ben a békés munka útja voit ez. Különbözők az utak, ahogy külön­bözők voltak tettei is. De egy volt az érzés, amely soha sem hagyta el bárhová is került: a hazasze­retet, a kötelesség magasztos és gyönyörű érzése. S az aranycsillagok, ameiyek mindké't utat bevilágították, a csjllogó sugarú, fénylő aranycsil­lagok ott ragyogtak Pjotr Traj­nyin élete felett. Oly magasan ra­gyognak, hogy az egész világ lát­ja őket. f JÓÖNYVESPOLC A Magyar Dolgozók könyvkiadója, a Szikra, nemrégiben új sorozat kiadását kezdte még „A pártépítés .kiskönyvtára ' erűi' tnel. Az első két füzet tartalma: Sztálin: „A kritikáról és önkriti­káról“ és Rákosi Mátyás olvtárs beszámolója a Párt Közporti Ve­zetőségének február .10 aki ülésén. A sorozat harmadik száma Maka­rov: „Az üzemi pártcsoport“ című brosúrája. BaUsijev: „A bolsevik párt cent- j ralizmusa és demokratizmusa“ a se rozat negyedik füzetének címe. A füzet a vezető,sógválasziáísok leg­fontosabb kérdéseit tárgyalja. Megjelent Farkas Mihály elvtárs­nak, a Párt főtitkárhelyettesének előadása „Lculn és Sztálin tanítása a Iáiéiról“ címmel.' A sorozat legújabb száma — Bztálin: „A káderimnikúrol“. —• Sztálin olvtárs beszédéből a legfon­tosabb, részeket tartalmazza a ká­dermunkára vonatkozol»". A pártépítés kiskönyvtára Pártja Megjelentek a Szikra természettudományi kiskönyvtár sorozatának legújabb számai Ezek a füzetek a legújabb tudo­mányos eredményeket ismertetik népszerű leírásban. Az atomok vilá­gai' tárja fel „Az anyag szerkezete“ című füzet. Az állandó változást és mozgást mutatja be a „Hegyek és földrészek keletkezése“ című tanul­mány. Mezőgazdasági dolgozóink számára igen jelentős a „Küzdelem az aszály ellen“ című füzet, amely bemutatja, hogyan kerül ki győzte­sen az alkotó ember íz uszály el­leni küzdelemből is. A természettudományos kiskönyv­tár számai a legkiválóbb íszovjofc tudósok kutatásainak eredményeit bocsátják a dolgozó nép rendelke­zéseire. Az ózdi munkásírók a szocialista realizmussal ismerkednek A Szabad Nép január 25—i szá­mában részletesen foglalkozott az ózdi kultúráiis kérdésekkel. Többek között megemlítette a Polgár] Özflj Szerzők Asztaltársaságát, amejy felszabadulás óta helytelen irányban működött. A Szabad Nép kritikája idején változás történt ugyan ezen a vo­nalon olyan formában, hogy az óz­di szerzők bekapcsolódtak a .Va­sas Szakszervezet Kultúrosztálya keretében létesített Irodalmi Kör­be. Ez a ,,változás“ azonban akkor sem sokat jelentett­Az Özdj Munkás Irodalmj Kör félesztendős működése alatt a már. cjusban megkezdett átszervezésig összesen 1-2 dolgozót tudott fel­kutatni egész Özdon, akiknek írá­sait azonban mind a máj napig sem ismerik a legszűkebb körön kívül­A Szabad Nép kritikája idején Í6 az ózdi Munkás Irodalmi Kör éppen olyan „polgári“ kissé talán iskolás építmény volt, mint elődje, az Ózd; Szerzők Asztaltársasága. Munkája abban merült kj, hogy a rjtmus, rím, „Ó-Mária-siralom" és „Haiottj beszéd“-^] kezdve mindenféle dologról beszélgetek, csak a realizmus, főként a szo­cialista realizmus és . a ma} írók feladatai nem kerültek napirendre. Másfél hónappal ezelőtt azután változás történt. Az jrodalmj kör átszervezésével a „Halotti-beszéd" helyett Révaj József elvtárs: ^Meg­jegyzések irodalmunk néhány kér­déséhez" című tanulmánya került megvitatásra. Az eddigi léleknéL küli, tartalmatlan előadások után, szinte meglepően élénk viták so­rozata kezdődött. Másfél-, két egész prán keresztül folyt a vita Zsdánov: ,,A művészet és filozófia kérdései" című könyvéről, Lenin: „Az irodalomról" című könyvről, Szoboljev: „A lenini tükröződésj elmélet“ című munkájáról is. Ez volt az első lépés. Az Iro­daim; Kör aktív tagsága, most már csaknem teljesen gyárj dolgo­zókból, elérte a 14 számot. A másodjk legfontosabb előreha­ladást az jelentette, hogy az Iro­dalmi Kör tagjaj minden összejö­vetelen, arnjkof lezárult a vita, megbeszélik, megkritizálják egy­más műveit. Előkerülnek a féltve- őrzött írások, versek, novellák, el­beszélések. Közösen meghallgatják' és véleményeket mondanak róluk: ez a vers sántít, annak pesszimista hangulata van, emez egészen jó, amaz pedig nagyon rossz... A szer­ző hallgat, figyel. Legtöbbször nemcsak meghallgatja a kritikát, de ígéretet tesz arra Js, hogy ha­marosan felhasználja. Átírja, vagy újra írja a verset, novellát­Így fejlesztik 6ajátmagukat az ózdi munkásírók. Ezen túlmenően közvetlen kapcsolatban állnak a Rádióval, Népművelési Miniszté­riummal. lapokkal, folyóiratokkal, különböző helyekről visszaérkező kritikával újra foglalkoznak és meg­vitatják, mert legfontosabbfelada- tuknak, azt tartják, hogy minél előbb kineveljék magukat szociális, ta, realista íróvá, akik tolla] ke­zükben harcolnak majd a munkás- osztály fejlődéséért, gazdasági és kulturális előrehaladásáért, a szo­cializmusért és nem utolsó sorban a békéért, (h-) FELHÍVÁS Felhívjuk az érdekeltei t, hogy Borsod-Zempjén-Abauj vármegye területén fekvő, állami tulajdonban lévő malmokkal kapcsolatos általá­nos érdekű ügyekben hozzánk for­duljanak. Eszakmagyarországi Ma­lomipari Egyesülés, Miskolc, Zsol- caj kapu 46.

Next

/
Oldalképek
Tartalom