Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-07 / 104. szám

HÉT KÖZSÉGBEN IS TÚL LÁTNAK MÁR A FALU HATÁRAIN... Napfényben fürdik az egész há­tú r. Az ismos parasskezehben szinte röpködni látszik a gordonyozó, ahogy egymás után metszik ki a dús búza- tengerből a gyomot. A héti határban víg nótát kerget a szél: „'Egyik ember annyi, mint a másik, Bár a bűre barna vagy fehér...“ a dal sokmindent elárul. Azt, hogy akik éneklik, túllátnak a házuk Irt At ősén, a község, sőt az ország határán is. Régen ugyan minek olvastak volna ? Bégen bizony nem volt ez így. 'Hogyan ia nézhettek volna a hatá­ron túlra? Tudták, hogy vannak más országok is. De nem túlságosan ér­dekelte ez őket. Újságot ugyan mi­nek olvastak volna, Hajdú Pál, Ko­vács Sándor, Majlát Julianna, öz­vegy Iván Lajosné meg a többiek? Több volt a gondjuk is annál, volt bajuk elég. Azon törték a fejüket, logyan teremtsék elő . a mindenna- nra valót, hogyan szerezzenek mun­kát, meg hogy legyen a gyereknek lábbeli, meg az asszonynak kendő? Újság? Minek az? Ahogy Mihály József mondja: — Úgyse olvashatott az ember ak­kor mást, csak azt, mit hazudoztak az urak, meg hogyan mulattak, szó­rakoztak. Meg hogy az idegen ki­rályfiak, hercegek hogyan dőzsöltek a mi szép hazánkban. A Szovjetunió? Arról még beszélni Bem mertek, ha tudtak is valamit, hogy ott hogy van, az első világhá­ború hadifoglyainak elbszéléséböl. Hát így aztán nem mozdultak ki nagyon falujukból a hétiek. Csak akkor, amikor Horthyék elhurcolták őket a háborúba. Százával vitték a férfiakat ágyútölteléknek s akik itt­hon maradtak, még azoknak sem volt nyugtuk. Hajdú Pált és a 66 éves 'Vajdák Györgyöt csendőrszuronnyal hajtották munkára, hogy legyen aki dolgozzon a fakitermelésnél Gyön­gyösinek, a gazdag putnoki kereske­dőnek. Csak 1945-ben érezték, hogy új világ kezdődik... Vsak akkor kezdtek a falu határán túlra nézni, amikor egyre-másra jöt­tek a frontról a levelek, meg az ér­tesítések erről is, arról is, hogy el­veszett, hogy meghalt. Meg akkor, Almikor már közelebb dübörögtek az ágyúk, majd pedig végleg elzavarták a vörös csillagos szovjet tankok a magyar urakat, meg a náci meg­szállókat. Erezték, hogy új világ kezdődik 1945-ben. Persze, hogy mi­lyen lesz, azt nem tudta még senki. De lassacskán megismerték ezt az ‘új világot. !Amikor a felszabadító csapatok továbbvonultak, a kommu­nisták felosztották az úri birtokokat a szegényparasztok között. Azután a Párt nyitogatta ki a szemeket. Haj­án Pál ha visszagondol, maga is csodálkozik, hogy milyen sokai, !mennyi mindent tanult az elmúlt öt esztendő alatt. Előadásokat, gyűlése­ket hallgatott, könyveket, ismeret­terjesztő füzeteket olvasott. Megis­merte, hogy van másfajta mezőgaz­dasági munka is, mint a kispareellá- kon való gürcölés. Olvasott a Szov­jetunióról, a nagyüzemi gépesített mezőgazdaságról, az új termelési módszerekről, Amit tanult, igyeke­zett alkalmazni is. 400 öl földjén 78 A Miskolci IÜZÉP XV felhívása fimsaibu! A Miskolci TUZÉP NV felkéri összes fuvarosait, hogy f. hó 9-én, kedden déjután fél 4 óra­kor a Széchenyi u. 19. szám I. alapti kultúrtermében fuvaro­zási szerződés megkötése cé|- I jóból jelenjenek meg. mázsa cukorrépát termelt, holdat vetett volna be, 280 mázsát szedhetett volna ki a földből. Minta- gazda lett, kitüntetésben részesült. Szöget ütött mindenkinek a fejébe, vLám, megbecsülik a becsületes mun­kát, — mondogatták, — nem úgy, mint régen.“ Az újság segítőtárs lett... Az újság is közelebb került a szí­vükhöz. Kern az urakról írt már, ha­nem az ö életükről, a termelésről. Segítőtárs lett a napi munkában. A fiatalabb Hajdú Pál beszél ar­ról, hogy milyen sokat jelentett az újság. Megmutatta a Szabad Nép, a Szabad Föld és az Eszakmagyaror- szág, — amelyeket rendszeresen ol­vasnak, — hogy van világ az ország határán túl is. Elsősorban mindenkit a Szovjetunió érdekel Persze, elsősorban mindenkit a Szovjetunió érdekel. Es ez csál: ter­mészetes. Tudni akarnak minél töb­bet arról az országról, amelynek ka­tonái elhozták a szabadságot, a bé­két, az új életet. Bizony sokan ha­zudoztak régen róla az urak, meg a kulákok. pe a hétiek is, — mint mindenütt a dolgozók az országban, — megismerték már az igazságot. 400 mázsás cukorrépatermés, 16 má­zsás búzaátlag, napi 36 literes te­ltén! Ki hallott ilyet eddig! Pedig ez megvan a szovjet kolhozokban és szovliozokban, mert ott a gép, meg a tudomány segíti az embert. Meg nem. az elaprózott négyszögöleken küzködnek, hanem közös nagy táb­lákba vetik el a magot. Hát ezen a nagyszerű példán in­dulták el az őszön ők is, ráléptek a Párt által -mutatott útra, amikor megalakult a községben a termelő- csoport. , ~­Hatalmas, erős ha egy a község bírája, amit az újságban ‘olvasott, de a velejét érti. — Öröm azt olvasni, hogyan har­colnak a francia munkások, mikor ttom hajlandók gyártani a hadianya­got, meg kirakni az amerikai fegy­vereket, Nem segítik a háborúra ké­szül ődöket! — Gyönyörűséges érzés az is — szól most közire Hajdú "Félné —- hogy a mi táborunk a békéé, milyen erős, hatalmas. Ott a Szovjetunió! Meg a szabad Kína, 470 milliós nép. Meg egyek vagyunk már mi — hiá­ba tanítottak az úri világban ben­nünket gyűlöletre ellenük — a ro­mán, a bolgár, a lengyel, meg a csehszlovák dolgozókkal. — De nemcsak velük, — vág most közbe a fiatal Nagy Erzsébet, — ott vannak az olasz szegényparasz­tok, a géppuskás csendőrökkel is szembeszállnak, úgy harcolnak az urak ellen és elfoglalják a földeket. Értünk is harcolnak, mert az urak hatalmát gyengítik. Közös a mi harcunk, a béke tábora! De a hétieket nemcsak a Szovjet­unió érdekli, arra is néznek, ahol még rab a munkás, meg a paraszt, mert a nyakán ül még az úr. Nem szószerint mondja el Mihály József, — az egész világon — Bizony, értünk is — helyesel­nek Ivánné, Hajdrné, Kovács Sán­dor. — Mert ha ott Olaszországban, Franciaországban, meg az egész vi­lágon egyesül a nép és harcol a gyá­rosok, meg a bankárok .ellen, az itt­hon megbújóknak, a kulákoknak is lelohad az a fene nagy reménysége. Nem riogathatnák többet, hogy „jön majd Amerika az atombombával“. Mert hiába küld-enék onnan a dolgo­zó népet az urak, úgyse jönnek azok ellenünk. Tudják, hogy közös a mi harcunk: a béke. Hát ezért nem jö­hetnek többé soha vissza az ezerhol­dasok. A kulákok, meg a volt csen­dőrök, — várhatják őket ítéletnapig. így beszélnek a hétiek. Szavaik­ból érezni azt, hogy magukénak érzik azt, ami-a világon történik. Büsz­kék rá, hogy a sok-sok százmillió dolgozóval együtt ők is aláírták a gyilkos atomfegyvert megbélyegző békeíveket, hogy olyan szépen ünne­pelték Május Elsejét, mint még soha. Látják .már az összefüggéseket. Tud­ják, hogy a dolgozók és a béke ügye közös ügye a népeknek az egész vi­lágon. A Párt tanította meg őket erre az eltelt öt esztendő alatt. Ezért látnak világosan és ezért áUnák szikláséi- lárdan abban a hatalmas táborban, amely megdönthetetlen bástyája a békéne, a népek boldogabb jövőjének. Kagyielentöségfi újításokat nyújtottak be az ózdi dolgozók Három napon keresztül tárgyalja az ózdj vasgyár újító bizottsága a dolgozók által benyújtott ész- szeríísítési javaslatokat. Ezidő alatt megvizsgáltak 142 javaslatot, amelyekből 49-et elfogadtak, 18 ja. vaslatot kísérletre ajánlottak- Kiértékelés szerint az elfoga. dojt javaslatok által elérhető éyj megtakarítás összege 762.807 forint. A bizottság 23 ezer forint Ju‘ talom kifizetését javasolta az ész- szerűsitők részére. Igen nagyjelentőségű Csomós Já­nos újítása, amely a finomhengermííj hengerkap­csoló rózsák módosításával 65 ezer forintot takarít meg. Lehetővé tette, hogy a hengerkap­csoló rózsák élettartamát meg. hosszabbítsa és a régi, elhasznált hengerkapcsoló rózsákat újból fel­használják. Fila Béla kohóüze.mj technikus a hú'tó'szerelvényék ‘ át­építésével ért el jelentékeny meg­takarítást. Városi Dezső acélmű kokila kezelő módosította a kólája építéséi, körgyűrűvel látta el a kokHát és ezze[ jelentékenyen meg. hosszábbította élettartamukat. Míg ezelőtt egy kokila 83-90 ön. lést birt ki, a körgyűrűvel ellátott kokila 140-150 öntésre is felhasz­nálható. A körgyűrű meggátolja a repedéseket. Ruch József technikus a vas és acél nitrogéntartalmának gyors meghatározására dolgozott ki új módszert. Ezzel az acélgyártásnál biztosabban kézben tudják tar‘ani az anyagot, ugyanakkor az adag- készi'tés idejét jelentékenyen le. csökkentik. Q mezQzembori állási gazdaság 426 százalékra teljesítette multheti tervét A Május 1-i felajánlások továbbfejlesztésével végzik a dolgozók a tavaszi növényápolást Borsod-Abaúj-Zemplén állami gaz­daságainak dolgozói a 17. bérliéten ít2í előirt tervet a következő sziizs.- lakban teljesítették: Mezözombor 426, Abod 157. Kle­mentina 155, Nemesbikk 194, Ernőd 148, Dieháza 138, Vatta 137, Boldva 132, Bálványos 127. Az állami gaz­daságokon belül a következő brigá­dok, munkacsapatok és egyéni telje­sítmények emelkednek ki: Mezőzomboron a „200-as“ trak­toros rohambrigád a két munka- folyamatot összekapcsolva a bo- fronálásnál és kultiválásnál 436 százalékot ért el. A brigádon belül egyénileg Nagy András traktorista 490 százalékot ért el. Abodon a „200-as“ Petőfi traktorosbrigád 210 átlagszázalékot ért el, Máté István egyénileg 304 százalékot teljesített. A nemesbikki Nyitrai Lídia 8 tagú munkacsapata eukorrépakapálásnál 216 százalékét, a munkacsapat vezető és Horváth Mária 230 százalékot értek el. Nagy Lajosné 10 tagú munkacsapata 203 százalékra teljesítette a tervet. Nagy Lajosné csapatvezető 216 százalékot, Pásztor Lidi 212 százalékot értek el. cA 104 éves (Szilasi ítéld is aláMa a békeíoet Ragyogó napautó-benmazta többé senki. — Mi úszik Putnok. A szociális otthon lakói az udvaron napoznak. Kisebb-nagyobb csoportokban be^zé’geínek egymással, látszik rajtuk, hogy megelégedettek bé­kés, nyugodt életükkel. A szép otthont a népi demo­krácia kormánya létesítet­te. A társalgóban 60—90 év közötti nénikék ii!dö­géinek. Kik is vájjon i szociális otthon lftköi? Olyan emberek, ak két egész életen át tartó ne héz munka után az ulci nyomorúságába taszított az elmúlt áikos úrirend­szer és akiről ma a Párt útmutatását követve gon­doskodik népi demokráci­ánk. Lóngarev Autalné el­mondja, hogy régen férje az ózdi gyárban dolgozott. O maga tehetőién, két bottal jár. A népi demo­krácia számára nyugodt otthont biztosított, egyéb­ként koldusbotra jutott volna. A közelében ülő 81 éves Kirú'y Imréné is rábólint, hogy így van. Üzv. Szabó Jánosné el­mondja, hogy egész é’eié- lx-n „uraknál“ cselédeske- dott, mikor azután nem bírt úgy dolgozni, m'nt a fiatalok, akkor nem alkal­tudjuk csak igazán —szól közbe a 87 éves Kucscra Andrásáé — hogy mit je­lent a népi demokratikus állam támogatása. Nyu­godt, gondtalan itt az éle­tünk. Látjuk, hogy úgy van, ahogy a kedves üregek mondják. A hálószobákban az ágyak hófehéren tisz­ták, a parkettes szobákban minden ragyog. A nyitott ablakon keresztül beáram lile a virágillatos tavaszi levegő. Az udvaron a 79 éves Bódi János sétál meg- megállva, két mauköra tá­maszkodva. — A múlt rendsz rtüt ezt kaptam — mutat man­kóira — hosszú munkám után. 10 éves koromtól 1937-ig zsíros gazdáknál és „gróf“ Serényinéi vol­tam cseléd. Addig csak kellettem, amíg bírtam dol­gozni hajnal 3 órától éj félig, aztán nem adtak több kenyeret. Egy dara­big napszámra jártam, dt onnan is kiöregedtem, kol­dusbotra jutó:tam. A népi demokráciának köszönhe­tem nyugodt öreg napjai­mat. Forró István bácsi már a 94. évét tapossa, özv. Böhm Jánosné 85 éves. 20 éve elvesztette a szeme vi­lágát. Ok is mint a többi elhagyatott örogemb rek — itt leltek békés otthon­ra. Hogy hogyan élnek az öregek, azt Balásfi Józsii gondnok az étlapon ke­resztül mutatja meg .Reg­gelim kávét kapnak, he- tenkint háromszor hűsí, kétszer tésztát, kétszer fő­zeléket. Az étlapban a leg­különfélébb ételek me le't még torta is szerepel. Áz öregek lelkesen di­csekszenek azza1, hogy most is, éppmúgy, mint a ta­valyi választásokon, meg­mutatták szere ieliiket a nekik békés öregkor bizto­sító népi demokratikus rendszernek: az otthon minden lakója kivétel nél­kül, aláírta az atomfegy­ver betiltását követelő bé keívet. Valamennyiük közül a legöregebb: a 104 éves Szilasi néni felel meg arra, hogy miért? Amikor a há­ború kerül szóba, arca el­borul és szeméből könny­cseppek gördülnek végig az arcán. — 16 gyermekem volt — mondja. — Az első vi­lágháborúban három, a másodikban négy fiam halt meg az „urakért“. Egy fi am van még életben, azt is nyomorékká tette a há ború. Es miért szenvedtek, miért haltak meg, hiszen nekem jóformán még a mindennapi kenyerem sem volt meg, öregségemre pv dig teljes nyomorba jutót tani. Amikor a békeív aláíró sóra került a sor, az üreg Sziklai néni az asztalhoz topogott, reszkető kezéb vette a tollat, belemártotta a tintába és nagy bei ük­kel odakanyarította a ne­vét a többi aláírók u án. Szitást néni zsebken­dőjével letöröli könnyeit, megnyugszik és már újra mosolyog, mint a nap u- gár, amelyik ott ragyig a hálószobák ablakában. Ne­ki már elég volt a harc bú!, békére, nyugalomra van szüksége. Sokat szén vedott a múltban, kitaszí­tott senki volt, aki ma a népi demokrácia jóvoltából megtalálta a többi öreg­gel együtt az otthont, nyugalmat, amely mcgize piti életének utolfő éve::. (csorba) A vattai gazdaságban a „Varga“ munkacsapat a répakapálásnál 211 százalék átlagteljesítményt, a kle­mentinái növénytermelői munkacsa­patból Lukács Erzsébet 224 százalé- ot ért el. Állami gazdaságaink dolgozói a Május 1-i felajánlásaikat sikeresen hajtották végre. Szerencsen Kertész. Ilona a felajánlott 160 százalék he­lyett 20ó-ot, Dokó Irén 180 helyett 200 százalékot teljesített. Gyömrü- pusztán a 10 kát. hold sűrű kuko­rica vetését 2 nappal a határidő előtt befejezték. 170 kát. hold borsó kapálását 20 nappal előbb végezték 180 százalékos átlaggal. 200 kát. hold őszi búza acatolásút öt nappal a határidő előtt befejezték. A sőre- hizlaló munkacsapat a 230 kg-os felajánlott súlygyarapodás helye: 5 240 kg-ot ért el. Németh István fo- gatos munkacsapat vezető 200 száza­lékot ajánlott fel és 225 százalékot teljesített. A Bálványos-tanyai sörc- lúzhiló munkacsapat 105 százalékos ráhizlalást válalt, s ezt 125 száza­lékra teljesítette. Vilmányban 130 kát hold borsó kapálását határidő előtt három nappal befejezték. 100 kát. hold cukorrépa narabolását a felajánlásban tett időre befejezték. 20 kát. hold dugvány cukorrépa ka­pálását ugyancsak időre, 20 ; hold angol perje fű sar&bolás&c. határidő előtt befejezték a dolgözóki : A mezőzombori állami gazdaság 200-as traktoros rohambrigádja Május 1-i felajánlását 448 szá­zalékos átlagteljesítménnyel vé­gezte.­A növénytermelési „Táncsics“-brigád a 150 százalékos felajánlását időre teljesítette. Ernődön a tehenész mun­kacsapat a 6 és fél liter napi tej- átlagot felajánlásában 7 és félre teljesítette. Hankó Zsófia munka­csapata a lucerna gyomláláaánál fel­ajánlását öt nappal előbb befejezte. Plosz József, Rési József, Majoros József fogatosok fogasolásnál 150 százalékos felajánlásukat 162—159 —155 százalékra teljesítették. Állami gazdaságainkban Május 1 után is kiemelkedő teljesítmények születtek: Boldván Fodor Miklós a cukor­répa sarabolúsánál 287 százalé­kos teljesítményt ért el, egy napi keresete 40 forint. Csíki Albert 250 százalékos teljesít-, meny mellett 39 forintot keresett.' Eredményüket helyes munkamegosz-, tussal, munkaközbeni szerszámkar' bantartással (időközben megj-oszeltékí tolókapájnkat) érték el. Jajhalom- tanyán Vígh Anna munkacsapata a- borsókafiálásnál 200 százalékot telje-; sített, Varga Anna a borsókapálás-' nál 186 százalékot ért el. F-zek dk eredmények azt bizonyítják, hogy aí állami gazdaságok dolgozói lelked versenyben végzik a növény ápolási) munkálatokat a minisztertanács ha-1 tározatán&k szélteáében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom