Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)
1950-05-07 / 104. szám
A darabbérről TV szoeialjsta építő munka élén haladó nagyüzemi dolgozóink munkájában nagylőnjos-ságú és jelentőségti a darabbérrendszer beve_ zetése. Epítőmunkánkat vezető nagy Pártunk most is, rninj mjn_ djg, kellő időben tett javaslatot a Szovjetunió tapasztalatainak példája nyomán az újfajta bérrendszer bevezetésére. A darabbér gyökeresen megszünteti azokat a hiányosságokat, hibákat, melyek eddig a bérezés területén fellelhetők voltak és akadályozták ipari termeié, síink növelését. Nem egy esetben megtörtént a gyárakban, üzemekben, hogy nagyobb szolgálati idővel, de kevesebb szakma] tudással rendelkező munkás lényegesen magasabb bért kapott, mint a finomabb, fontosabb, nagyobb tudást igénylő munkát végző dolgozó. Az eddigi bérezés hibája az is, hogy módot adott az esetleges bér. és normacsalásokra, érvényesülhetett esetleges befolyás az üzemvezetők felé, melynek következtében flle. féktelenek jutottak magasabb bérhez. Megtörtént az is, hogy egyszerűbb munkát végző dolgozó — különösen akkor, ha az ilyen munkákat tömegben végezte — sokkal többet keresett, mint egy kj. váló képzettségű szakmunkás. Ta. Ián a legnagyobb hibája az vo]t az eddigi bérezésnek, hogy a dolgozó sohasem tudta kiszámolni pontosan, hogy végzett munkájáért mennyi bér jár neki. A fizetések, bérelszámolások napjain sokszáz reklamáció érkezett a bér- és akkordelszámoló csoportokhoz- örö. kas huzavona volt a bérezés körül, állandó Vita folyt emiatt tigy a szellemi dolgozók, mint a fizikai munkások között. A darabbérezés, melyet most ve. zétnek be hazánkban, terrr|észete- sen lényegesen különbözik a kapitalisták által jelenleg js alkalmazott darabbérezéstől. A Horthy- rendszerből ismert, az alkubérrel — csak egy célja van a tőkésnek, a kapitalistának: minél jobban kizsák. mányozni a dolgozót, minél több munkát követelni tőle, kevesebb W'rért. A reakció meg fogja kísérelni, hogy ellenséges hangulatot szítson a darabbér bevezetésével kapcsolatban. Már most „új nor. marendezésről“ hazudozik az ellenség. Pedig ilyesmiről szó sincs! A darabbér bevezetésével a szocializmus építésének egyik alapvető tényezőjét valósítjuk meg. Most fog igazán érvényesülni „egyen'ő munkáért egyenlő jelszava. Nem játszunk egyenlősdit- felbontjuk a Á együtt A Borsodnádasdi Lemezgyár negyedévi tervteljesítésében kisebb üzemi zavarok s munkaerőhiány kö- retkeztében lemaradás mutatkozott. A műszaki értelmiség a Párt és Rákosi. elvtárs útmutatását követve elhatározta, hogy a lemaradás pótlá- •láxn egy műszaki brigádot szervez, mely a hiányosságot felszámolja. A brigád tagjai kötelezték mágusát. hogy az egyik üzemen kívül illő hengerpárt üzembe helyezik. A hiányzó termelést így légy árhatják i a nyert kereset egyrészét fel- íjánlják a Párt oktatási költségeinek fedezésére, hogy ezzel is hozzájáruljanak szeretett vezérünk, Kákosi elvtárs által vezetett Pártunk ideológiai színvonalának emefelszámoljuk a bürokraji blokkolási rendszereket s nyílt, egyszerű, világos hérezást vezetünk be; a darabbérendszert. A munkabér nagyságát a szocja. lizmus építésében a munkásoaz. tály, a dolgozók állama határozza meg, a tervgazdálkodás érdekeit szemelőtt tartva olymódon, hogy a dolgozók életszínvonala állandóan emelkedjék. Ezért az életszínvonal emelkedése szorosan összefügg a termelés áljandó, szakadatlan növelésével. Ezért vezetjk be az igazságos darabbérezést, amely megte. remti a lehetőségét annak, hogy minden becsületes dolgozó tudását érvényesítve megkapja munkája után a kiérdemelt bért. A darabbérére« lehetőséget, bjztosi't a gyengébb képzettségű dolgozók számára js, ha magasabb technikai színvonalat igénylő munkát el tudnak végezni, akkor olyan kategóriába osztják be őket, ahol meg fogják kapni a magasabb bért. O ztáljn elvtárs rámutatott arra, hogy a szocializmus építésének körülményei között rendkívül fontos az, hogy mindenki végzett munkája után kapjon bért: az egyenlőség oda vezet — mondotta —> hogy a tanulatlan munkás nine« érdekelve abban, hogy szakmunkás váljék belőle, ilymódon meg van fosztva az előrehaladás perspektívájától." A darabbérezés világos és áttekinthető bérrendszert jelent, melynek alapján a munkásl minden esetben könnyen kiszámíthatja, hogy mennyi bér illeti meg elvégzett munkája után, pontosan ismerj az egy darab megmunkálására megái lapított bérösszeget és így egyszerű szorzással kiszámíthatja, hol tart a munkában és keresetében. Ebben a bérrendszerben a nehezebb, bonyolultabb, a nagyobb szakértelmet kívánó munka mjndig magasabb díjazásban részesül. A darabbér rendszer tehát egyaránt szol. gálja a társadalom és a dolgozó egyénj érdekét. Ösztönzőleg hat a szakképzettség növelésére, hiszen a dolgozót érdekeltté teszi termelése növelésében. Ö téves tervünk végrehajtásának kezdeti szakaszában a darabbér bevezetése megteremti a lehetőségét, a termelés mennyiségi és minőségi emeléséne'k a szocialista munkaverseny minden dolgozót átfogó hatalmas arányú kiszélesítésének azzal, hogy mindenki a szocialista gazdasági rend törvényein alapuló bc|-,ezés szerint kapja meg munkája után fizetését. Most érvényesül .igazán: egyenlő munkáért egyenlő bért! (Tarczy) A brigád által üzembehelyezett hengerálhányon a hengerészek 105 százalékos eredményt értek el. A műszaki brigád ezt jelentősen túlszárnyalta: 166.5 százalékot ért et s ezzel a teljesítménnyel sikerült a lervteljesítést egyenesbe hozni. A termelt lemez értéke 24.350 forintot tesz ki. A teljesítményért járó 758 forint egynapi munkabért a műszaki brigád dolgozói felajánlották a Párt oktatási költségeire. A borsodnádasdi , műszakiak ezzel példát mutatva a többieknek, bebizonyították, hogy ők is együtt menetelnek fizikai dolgozótársaikkal s együtt erősítik a szabadságszerető népek nagy táborát, melynek élén a Szovjetunió halad, a népek bölcs vezérével, Sztálin elvtárs vezetésével. (Érsek A. sajtófelelős.J léséhez. Az elhatározást tettek követték. BAHNT BÍÜH cipőüzlete május 8-tól áthelyezve Széchenyi - utca 56. (Volt Városi Drogériává szemben’ az, bért” tovább csoportborsodnádasdi műszaki dolgozók menetelnek munkástársaikkal első normát, kus A PA R r É L E T B Ö L ★ Eredményes munkával sajátítják el a kéthetes megyei pártsskola hallgatói a kommunista vezetést Pártunk üzemi és falusi alap- szervezeteinek legjobbjai jöttek et a megye} kéthetes pártiskolára, hogy megtanulják az eimélet szilárd alapján a kommunista vezetést.. Nagy és komoly feladat az, de az elvtársak kitüntetésnek érzik, hogy a Párt elhozta őket az iskolára. Erről sokat beszélnek és ennek megfelelően sokat dolgoznak. Látni azonban rajtuk, hogy megváltozott, vidámabb lett az élet s mint ahogy nagy tanítónk, Sztálin elvtárs mondotta: így könnyebben megy a munka —, az iskolán a tanulás/ A konzultációt tartják éppen, amjkor bemegyünk. Sok probléma merő] fel. Csak úgy szállnak a kérdések Káli elv- társ az.előadó felé. Alig győzi jegyezni. Különösen a pártszervezet felépítésének problémáival foglalkoznak a felszólalók, a népnevelők, pártbizalmiak, tagjelöltek ügyével. A reszortok közötti munkamegosztás kérdése Js szóba kerül. Felszínre jönnek a hibák Az egyéni beszélgetésnél maguk az elvtársak mondják: Rákosi elvtárs február 10-i beszéde óta már nagy a javulás odahaza a munkánkban, de még mjndig akad bőven tennivaló. Erről beszél Vizj Menyhért elvtárs, a keresztespüspöki tszcs üzemi pártszervezet titkára. — Hogyha hazamegyek már könnyebben fogom elvégezni a feladatokat, igyekezni fogok még jobban kiépíteni a tömegekhez való kapcsolatokat. — De Mezőnyárádon js meg fog változni a helyzet — mondja Koncz Antal elvtárs. — Az itt tanultaknak csak úgy lesz értelme és úgy lesz eredménye, ha tovább js adom, amit tanulok, mert mi nemcsak azért vagyunk jt-f hogy mj tudjunk, hanem, hogy másokat is taníthassunk. Zsokaj Mária az újraválasztás óta a tszcs.* üzemi pártszervezetének tikára, azelőtt tizes bizalmi volt. Nem látta feladatát tisztán. — Munkája csupán a bélyegragasztásból állott, csak most látja, mennyi s°k tennivalója van még, hogy a pártép'tésben méltóan kivegye részét. Ha hazamegy, nemcsak a bizalmiaknak, hanem minden pártaktívának meg fogja magyarázni, hogy mj a feladata- Állandó, szívós munkával tanítani fogja őket az iskolán hallottak alapján. Alajor Eerencné a putnokj gépállomás b. vezetője öntudatosan beszél a pártépítésről, a Párt élcsapat szerepéről, az oktatás fontosságáról. Ö már látják a feladatok megoldását s a lenjni, sztálini útmutatásokkal gazdagodva mennek haza az üzemekbe, falvakba. Érvényt szerezzenek Központi Vezetőségünk határozatának, hogy Rákosi elvtárs útmutatását követve építs,ék az alapszerveze- tejnket’ Megtanulják hogyan kell vezetni, irányítani az üzemek és a falvak dolgozóit, megtanulják alkalmazni és elmélyíteni, állandó jellegűvé tenni a pártdemokráciát. Mégjobban elmélyítik a tömegekben Pártunk gyökereit, megtanul-1 ják a termelést összekapcsolni a napi feladatokkal. így fejlesztik a munkaversenyt, így hozzák felszínre az új sztahán.'”istáka( az üzemekben, gépállomásokon, állam} gazdaságo'/ian és, tszcs-kben. így teremtik meg az új viszonyt a munkához, nevetik az új típusú emberek ezreit, akik a szovjet dolgozók példája nyomán, éjért eredményeiket meg js tudják védeni. Mjnj igazj hazafiak, az ő jó, kommunista vezetésükkel fogják építeni a megyében népgazdaságunk ötéves tervét és a békés, boldog kort, a szocializmust. (Bíró Péter) Tapasztalatok a kritika-önkritika alkalmazásáról az üzemi népnevelő munkában Uj füzetsorozat, jelent meg Pártunk központi agitácjÓ6 osz.álya kiadásában. Az „üzemi népnevelők kiskönyvtára” — első számának cím©: . „Tapasztalatok a kritika-önkritika alkalmazásáról az üzemi nép nevelő munkában“. Az igen értékes új füzetsorozat célja, megismertein} minden népnevelőre] a népnevelő munkának jó tapasztalatait, bevált módszereit. Tapasztajatajnk bővülésével a ki. szélesedett népnevelő munkát minőségileg is tovább kelj fejleszteni; hogy az előttünk álló nagy feladatokat, ötéves tervünket, a béke harcos védelmét a népnevelő munkán keresztül is előre tudjuk^ lendíteni, győzelemre tudjuk segíteni. Ennek egyik legjobb eszköze a tapasztalatok kicseré'ése. Eddigi eredményeink elérésében jelentős szerepe van annak, hogy népnevelőink egyre inkább megismerik és alkalmazzák a szovjet agitátorok tapasztalatait. Ez a füzetsorozat a Magyar Dolgozók Pártja népnevelőinek tapasztalatait, módszereit ismertet} meg. Népnevelőink munkájuk során rengeteg jó tapaszba latra tettek szert. Ezek megismerése és alkalmazása jelentős segítséget nyújt népnevelőink mindennapi munkájához. Az „Üzemi népnevelők kiskönyvtára” első száma a kritika-önkritika kérdésével foglalkozik. Pártunknak egyik központi kérdése ma, hogy minden területen alkalmazzuk a kritikát — önkritikát. Népnevelőinknek tehát igen fontos teendőik. vannak ezen a téren is- Igen jelentős, hogy elméleti tudá> sukat bővítsék jó gyakorlati tapasztalatokkal,, a szervezési munka kérdéseinek elsajátításává], A füzet célja, ismertetni ezeket a tapasztalatokat és leírni, hogy népnevelőink hogyan alkalmazzák munkájukban a bolsevjk kritika fegyverét. Népnevelőink tegyék a pártmun- * ka, a népnev'előmunka alapvető módszerévé a kritikát — önkritikát. Legyenek példamutatóak a termelés terén a kritika-önkritika alkalmazásában, hogy ebben a kérdésben js valóban a nép nevelői legyenek. Ennek meg valósításában segít népnevelő elvtársainknak az „Üzemi népnevelők kiskönyvtára” első füzete. Fokozódik a jugoszláv nép harca a Titó-fasiszták ellen A Tribuna Ludu megállapítja, hogy Tito Jugoszláviájában a dolgozó tömegek nagy nyomorúságban élnek. Ezt még a Titó-fasiszták is kénytelenek megállapítani. Jovan Boselieuov jugoszláv képviselő a belgrádi parlamentben beismerte, hogy egyedül Szerbiáiba a múlt év utolsó 10 hónapjában a munkások 68 százaléka hagyta el munkahelyét. A jugoszláv szövetkezetek már teljesen kulákok irányítása alatt állanak, akik minden módon kizsákmányolják a földnélküli és kispa- rasztokat. A lap végül kiemeli, hogy az iparban és mezőgazdaságban egyre fokozódnak a Tito-banda elleni szabotázs akciók. Csavargónak, koldusnak minősíti, bünteti a munkanélkülivé tett dolgozót a kapitalista igazságszolgáltatás összekapcsolja a termelés kérdését az elmélettel. Rávilágít, hogy csak ezen keresztül javulj; meg tavasszal a gépállomás munkája. Megszervezték a brigádokon belül a népnevelő csoportokat és folyik a csoportoktatás. js . Hubaj Sándorné fiatal parasztasszony a mádi tszcs, üzemi titkára. Alaposan ismeri a feladatokat. Csupa öntudat sugárzik belőle. A problémákat helyesen látja meg és a kérdések láncszemeit egymásután sorakoztatja megoldási sorrendjükben. A t9Zcs-ben náluk is vannak hibák, de ezeket ki fog. juk küszöbölni. Megszüntetjük egyesek diktatúráját, mert ezek nem a szocializmust építik, hanem egyéni céljukért küzdenek. A parancsolás helyett mi nevelő- munkávaj igyekszünk építeni Pártot mondja végül. Marx Károly szavai jutnak eszünkbe, a beszélgetés alatt: '„Ha az elmélet behatol a tömegekbe, anyagi erővé változik-” Ez a tény sugárzik ki az iskola munkájából. Az elvtársak tisztán Trajnin, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező-tagja a* ízveszti jában cikket’ írt a kapitalista országok igazságszolgáltatásáról. Rámutat, hogy a kapitalista országok kormányköreinek népellenes politikájában jelentékeny szerep jut az úgynevezett »es ívargók és koldusok« ellen hozott intézkedéseknek. Ezek a rendőri intézkedések megvilágítják a burzso demokrácia igazi «rcát és mindenki szaunára érthetően leplezik le a kapitalista igazságszolgáltatás valódi lényegét, «mely bünteti a kapitalisták által munkanélkülivé tett dolgozókat. így például a burzsoázia kiasz- szikus törvénykönyvének nevezett francia büntetőjogi kócle.v: kimondja, hogy akit a bíróság vagy rendőrség »csavargónak« vagy »munkakerülőnek« minősít, csupán ezért a tényért - - mondja a francia büntetőtörvénykönyv 270. paragrafusa — börtönbüntetéssel büntetendő, utána pedig 5—10 évi időtartamra rendőri felügyelet alá helye zendő. A francia büntecütörvényküny v 276. paragrafusa. 6 hónaptól két évig t.erjedő börtönnel sújt minden koldust, még c« munkaképtelen is. Az Egyesült Államok büntető- törvénykönyve szintén telve van hasonló »gondoskodással« a csavargókról és koldusokról. Ez a büntetőtörvénykönyv nyíltan elárulja azt a c.é'.f, hogy az üzletemberek nyugalmát *» kényelmét megőrizze a »csavargókkal és koldusokkal«, a néppel szemben. Az intézkedések mögött az Liívi. veztöinek az a törekvése Tejlik, hogy mindig jogi alapot teremthessenek az állainról-államra vándorló munkakeresö munkásoknak a csavargók és koldusok rubrikájába, sorolásához.
