Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)
1950-05-23 / 118. szám
Pártunk parasztpolitikájának alkalmazásával, nagyarányú felvilágosító munkával a dolgozó parasztság tömegeit a tormolöcsoportok totó Harmati SándoF elvtárs beszámolója a kétnapos megyei mezőgazdasági aktivaértekezleten A Szakszervizen Világszövetség vezetői beszélnek a szerdai Magesti békegyülésen Az SzVSz vezetői budapesti tanácskozásainak befejezése után május 24-én, szerdán este 6 órakor a Kossuth Lajos téren a parlament épülete előtt béfcenagygytilés lesz. A nagygyűlésen felszólalnak: Di Vittorio, Lauis Saillant, L. M. Solovjev, a szovjet szakszervezetek köz. ponti tanácsának titkára és Apró Antal elvtársak. A rádió 24-én 21 órakor közvetítést ad a békegyiUésről a Kossuth rádión. IXagymiskolc dolgoséi, késsüljetek a csütörtöki békenagygyii lésre ! Nagymjskolc dolgozó’ az iíze_ mekben, műhelyekben jntézm*. nyékben, irodákban, a gépeknél s az Íróasztaloknál. »zerszámmal, vagy műszerrel a kezűkben napiól. napra újabb termeiésj eredményekkel mozdítják elő ötéves tervünk végrehajtását, népgazdaságunk fejlesztését. Helyt ál|va a termelő- munkában erősítik a békeírunl reánk eső szakaszát, amelyet dolgozó népünk, harcos elszántsággal, egyemberként Aelsjta» czvo Pár. tank, Rákosi elvtárs mögött, védelmez a háborús uszífók ellen, a hazánk függetlensége, népünk szabadsága eljen törő imperialist2 gyujtogatókkal és .lérenceiklet szemben- Nagymiskolc do|g >/ój ieireérihetetlenüi megmutatták bé- kcakaratukat, megrendíthetett«! eltökéltségüket, a béke megvélc-1- mezésére, amikor a „flíegvédjük a békét Országos Tanácsa" felhívására lelkesen csatlakozott a steck. Ivolinj békefelhívásíioz a békeívek aláírásával tett hitet a nagy ügy mellett. Nagymjskolc dolgozóiak a békéért folyó küzdelmében nagyjelentőségű kimagasló esemény lesz a csütörtöki béke nagygyűlés. Május 25-én délután féj 5 órakor a V_áros. ház-téren sereglenek össze Nagy- miskolc dolgozói, hogy meghaj- gassák a szakszervezeti munkásság hazánkban tartózkodó képviselőit és kifejezzék testvéri szolidaritásukat azok iránt a dolgozók iránt, akik hősj harcot vívnak a kapitalisták, a fegyvergyárosok, a háborús gyújtogatok ellen a sza. badságért, a függetlenségért, a békéértNagymiskok dolgozói örömmel, leslvérj szeretette! várják a béke- nagygyűlés szónokait. Eljön hoz. zánk és beszédet mond Loujs SajlA Magyar Tudományos Akadémia műszaki tagozatának tagjai. Hevesi Gyula. dr. Verő József, dr. Gjliemott László akadémikusok pénteken meglátogattak a diósgyőri acélművet, ahol a diósgyőri és az ózdi vasgyár műszaki értei- nijségeive| és sztahánovista dolgozóival megbeszélték az acélművek problémáit. Dr. Gi|lemott László'akadémikus és Kerpelyi Kálmán ismertette azokat a tudományos kísérleteket, ame. *yekke| lehetővé teszjk, hogy az acé|olvasztás terén jelentékeny ön. költségcsökkentést és legalább IC százalékos fiibbiermelest érhessünk e) ebben az évben. Dr < mólt László a továbbiakban beszámolt azokról a nagy eieiV lant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, D. Mónin a Szovjetunió küldötte, a szovjet szakszervezetek lapja, a Trud főszerkesztő, je, Sanmugat Hasan, a Ceyloni Szakszervezeti Szövetség főtitkára és Gáspár Sándor, a SzOT elnökségének tagja. A békenagygyíílésen Nagynvs- ko[c dolgozó] ismételten kifejezésre fogják juttatni törhetetlen hűségüket, ragaszkodásukat a felszabadító nagy Szovjetunió, a béke harcos védelmezője s a vjlág do], gozó mjHióiuak forrón szeretett atyja, a szabademberek biztonsága, az elnyomottak nagy reménysége, Sztálin elvtárs iránt. Nagymi stole dojgoaó), jegyesek ott valamennyien a hékenagygyü- lésen! Fejezzük k- hálánkat és testvéri szolidaritásunkat a békéért hősiesen harcoló francia és olasz munkások, a gyarmatok és kapitalista országok dolgozói irántTiltakozzunk az új háború, az újabb tömeggyilko|ás. a rombolás terve, az atomháború eüen! Küzdjünk a szabadságért, a békéért. egyre vidámabb, boldogabb életünkért! Sorakozzunk fej a Magyar Dolgozók Pártja zászlaja mögött és fejezzük ki elszánt akaratunkat, hogy követve Rákosi elvtárs útmutatását, a Párt vezetésével minden erönkkej megvédelmezzük 1 bekét! Álljunk ki harcosan a béke nagygyűlésen es bizonyítsuk be hűségünket és forró szeretetünket> anij mindannyiunkban éi a béke szilárd bástyája és legfőbb őre, a szocialjs. ta Szovjetunió és a békeharc lángeszű vezére, a bölcs Sztálin iránt. Nagymiskolc dolgozói készülje, tek a csütörtöki békedemonstrá- dóra! menyekről, amelyeket acélműveink elértek. Bárdjn professzornak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája alelnökinek látogatása után. Bárdjn megállapította, hogy acélműveinknél minden különösebb beruházás nélkül 12 százalékos termelési emelkedést lehet elérni és útmutatásai nyomán a magyar kutatók már eddig 11.71 százalékos emelkedést tudnak felmutatni. Az ózdi és diósgyőri gyárak dolgozói részletesen megvitatták mindkét gyár időszerű termelési problémáit. Az értekezlet után állandó bizottság alakult az akadémia és az üzem lovábbi rends-.eres együttműködésének "enntarfására és kifejlesztésére. 1 2 napos mezőgazdasági aktíva értekezletet hívott össze a MDP Borsod-Abauj Zemplén megyei Partbizottsága. Nagyjelentőségű eseménye ez a megyének, amelyen Pártunk falusi aktívái, a DEFOSz, a szövetkezeik, form elöcsopor tok, gépállomások és állami gazdaságok, a Mező gazdasági Igazgatóság képviselői megtárgyalják az időszerű kérdéseket. ünnepi hangulatban gyűlte:: össze a résztvevők héffőn reggel az MSzT nagymjskolci székházának előadótermében. Vaszil István elv- iárs, a Megyei Tártbizottság me zögazdaságpolitijcai titkára üdvözöl, te a megjelenteket és vázolta az értekezne feladatait. — Az a feladat — mutatott rá bevezető szavaiban —, hogy feltár juk munkánk hiányosságait és módot találjunk arra, hogy ezeket kiküszöbölve fokozzuk eredményeinket. — Határozottan alá kell hűnni — monöfotta —, hogy funkcionáriusaink, mivel nem tanulmányozzák a Párt parasztpolitkáját, nem értik annak gyakorlati alkalmazását. Ez a fény nagymértékben lassítja a -szocializmus építését. Mindenféle elhajlás — akár jobboldali opportunizmus, akár „baloldali" túlzás legyen is — ingadozást jelent, amelyet le kell küzdeni, mint a szocializmus építésének igen komoly akadályát. A szocializmus épífése háborút jelent, osztály-háborút, mindenfajta Nem térhettünk rá mindjárt, nem ugorhattunk át e tekintetben sem ogy-egy fontos fejlődési szakaszt — hangoztatta Harmati elvfárs. — 1946-ban legfőbb feladatunk az volt, hogy erőnket a nagytőkés elemek legyőzésére összpontosítsuk. Mintán «« üzemek, bányák, bankok a dolgozó nép államának kezébe kerültek, léphettünk fel a falun is a kizsákmányoló elemek ellen. De csak a korlátozás fegyverével. Ekkor dolgozhatta ki Központi Vezetőségünk a termelőszövetkezetek kérdésének megoldását és foghattunk hozzá azok gyakorlati meg- \ alósításához. A szocializmus építése. falun nagyon gondos előkészítést igényel. Miben áll ez az előkészítés? A kulá-kok kizsákmányolásának korlátozásából, a dolgozó parasztok szövetkezeti mozgalmának támogatásából, annak modern technikai eszközökkel való ellátásából és a középparasztsággal való szövetség kiépítéséből. Pziikség várná kulákok korlátozására, mert ezzel megállítjuk további gazdagodásukat, csökkentjük gazdasági erejüket és befolyásukat",, megrendítjük tekintélyüket a "olgozó parasztság előtt. Ezek a ^Harmati Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság t rtkáfaT a r t o t te zu t? n nagyszabású beszámolót, amelyben rámutatott az elért eredményekre és a hibákra. Ismertette szocialista építőmunkánk sikerét, amelyek következtében 8 dolgozó parasztság legönttidatosabb része elindult a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útján. Míg két évvel ezelőtt dolgozó parasztságunk idegenkedve tekintett a termelőcsoportokra, ma mar megyénkben 135 tszcs és 21 állami gazdaság van. Az eléri eredmények mutatják, hogy Pártunk parasztpolitikája helyes volt. Ugyanakkor megállapította Harmati elvtárs, hogy vannak elhajlások, amelyek a, Párt parasztpolitikájának megneinértésébül faiadnak. Ezek akadályozzák politikánkat és erősítik a kulákelemeket a falun. háború között a legkomolyabb é3 a legbonyolultabb küzdelmet. Fűihez hadseregünkben a dolgozó parasztság tízezres tömegeit kell csatasorba állítani. Legfontosabb feladatunk most, hogy nagyarányú politikai felvilágosító munkával, a parasztság zömét a termelőszövetkezetek felé fordítsuk. • Ezzel párhuzamosan, a harc meghatározott szakaszán ráléptünk arra az útra, amely a falu kapitalista kizsákmányoló elemeinek korlátozását jelenti. rendszabályok azonban nem irányulnak a kulákságuak, mint osztálynak a felszámolására. Mit jelent a kulákság korlátozására szolgáló politika, a harc jelenlegi szakaszában? Azt, hogy bevezettük a termény-begyűjtés progresszív módját, a mezőgazdaságfejlesztési járulékof, az adózás progresszív rendszerét. Elvettük tőlük a termelési szerződéseket s azokat a dolgozó kis- és középparasztokkal kötjük meg. Elvettük a kulókoktól a bérleteket, a földvásárlásnál biztosítottuk az állam elővételi jogát, megszüntettük a kulákok További földszerzését s kizártuk őket mindenféle »zö vei kezeiből. . Kalandorpol itikái folytatnak, akik előreszaladnak Ez lényegileg a kulák korlátozására szolgáló politika, a szocialista mezőgazdaságért folyó harc jelenlegi szakaszában, egyben a kulákok kiszorításának politikáját is jelenti. Sztálin elvtárs világított rá erre a tényre a következőkben: sA falu kapitalista elemeinek ki szorítása elkerülhetetlen következménye és alkotórésze a kapitalista elemeket korlátozó politikának, 4 kulákság kizsákmányoló tendenciáit korlátozó politikának. A falu kapitalista elemeinek kiszorítása még nem jelenti a kulákságnak, mind osztálynak kiszorítását. A falu ka-j pitalista elemeinek kiszorítása, aj kulákság egyes osztagainak kiszorl-l tása és leküzdése, amely osztagok1 nem bírják ki a nyomást, nem bír-1 ják ki a hatalom korláCozó rends rád bályainak rendszerét.« Felvetődik a kérdés: miért, nem; vesszük el a kulákok földjét, miért’ nem likvidáljuk a, kulákságm",; mint osztályt, hiszen megvan hozzá a hatalmunk. Azért, met oz elég hosszú és bonyolult fejlődési szakasz átugrását jelen’ e* né. Fel lehet-e számolni a kíilúk- ságot, amíg az egyéni gazda h gok százezrei léteznek, amelyig napról-napra újra temoUk Hígakból a kapitalizmust» Nem lehet, erre csak a fejlődés abban á szakaszában kerülhet sor, amikor a dolgozó parasztság zöme háfat fordít a kapitalizmusnak es saját meggyőződéséből, önként a szocializmus útjára lép. Az a politika, amelyik ezt nem érti meg, kirakat politika és egyben kalandorpolifika lenne. Ilyen kalandorpolitikáf folytat-« nak azok, akik a Párt politikáját! túllicitálva, előre szaladnak, „hu 1 -J ra“ elhajlanak. Tapasztalható «'olt ilyen a mi megyénkben is a1 volt zempléni részeken, ahol szölft-i két vettek igénybe minden tön á-i uyes alap nélkül. A zempléni előreszaladsz azoknak a müve, akik nem vették figyelembe, hogy nincsenek még megfelelő tartalékaink, kevés a városok és ipartelepek ellátására a jelenlegi szocialista szektorok száma s a kulákgazdaságok likvidálásával támadt réseket nem tudnánk betölteni. Nem vették figyelembe, hogy tudnak-e bennünket követni a dolgozó paraszttömegek, helyeslik-e s megvannak-e az anyagi feltételei * feladat megoldásának. A zempléni részeken lezajlott: események arra is rávilágítanak, hogy a „baloldali" túlzók mellett az ellenség is fokozta harcát. Az ellenség munkája, hogy a in- lákszőlők mellett egy sor kis- én középparaszf, felesbérlö földjét is, igénybe vették és ezzel szövetségéé helyett ellenséget csináltál! belőlük. Világosan megállapítbeta m* már, hogy a „baloldali“ fflhráw Zemplénben is az ellenségnek használt. Az igénybevétel után aj kulákok fi kisemberek védőjének szerepében léptek fel. De me- gyéukben a baloldali elhajlás*»!* más formájában is találkozhat funk. Előfordult, hogy a vilmánvi gépállomás tmktoristái bementek a kulák udvarára, elhozták tőle aj termelőeszközöket. Hezöesáton a 10 százalékos többtermelést érhetünk el az acélolvasztás terén ebben az évben Akadémikusok látogatása Diósgyőrben Minden elhajlást 4s ingadozást le kell küzdeni A szocializmus építését falun gondosan elő kell készíteni Miskolc, 1950 május 23, kedd Ara 50 fillér VII. évfolyam. — 118 szám
