Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-23 / 118. szám

Mzci elvette a kuláktól a vetógév jpot. Az igrici és thszadorogmai «sacs igénybevette a kulákfoga- keli at a tavaszi munkára anélkül, (hogy ellenszolgáltatást adott vol- faa érle. Az olyan intézkedősok íxnint h. kulákok indokolatlan és nagy megbirságplása. a kutak igá­jának, munkájának zuklatássze- rü, vagy ingyen igénybevétele, a kulák földjének, felszerelésének, állatjának kisajátítása, most nem előreviszi, hanem késlelteti a szó eifllizmus épíhisét a falun. 4 jobboldali opportum izmus is megrettenés a nehézségek előtt Dolgozó paraszságuak nem he­lyesli ma az ilyen intézkedéseket. Mind a kulákok likvidálása a kor­látozás időszakában, mind pedig ennek során a kis- és középpa- Tísztra mért csapás idegen a ni politikánktól és esak a bulák mal­mára hajtja a vizet. Ezek ellen az elhajlások ellen erélyesen fel kell venni a harcot, mert súlyos károkat okoznak a szocialista építés ügyének. .Semmivel sem veszélytelenebb azonban az a jelenség, hogy mások viszont az ellenkező végletbe esnek és opportunis­ta jobboldali magatartást ta­núsítanak. A gagybátori fitkár szerint: ^.szegényebb a kulák, mint a kő- yépparaszt, nincs már semmije“. 8 még azt is hozzáteszi, hogy egyik- másik kulák demokratikus érzel­mű. Ilyen felfogás eredménye, hogy a kulákok be tudnak fér­kőzni a szocialista szektorokba. tPéldául Ozdon olyan kulikot vet­tek be a tszcs-be, aki még ta valy üs 40 emberrel dolgoztatott saját kertészetében. A jobboldali op­portunista nézetek akadályozzák in dolgozó parasztság szocializmus belé fordulását. Tagadják, hogy bakijukban kizsákmányoló paraszt Jván. Náluk mindenki rendes, dol­gozó ember. Ezzel leplezik a pa­la asztság osztály tagozódását és autódén parasztot egy kalap aJá vesznek. Van olyan nézef is, hogy együtt lehet dolgozni a ku­litokkal. A jobboldali opporiu j> izmus nem más, mint megrettenés a nehézségek előtt, aa osz- tályelleuség ideológiájának a sikere. A kulákok egy része ma passzív­áink látszik, „jobb időkro“ vár és ez megtéveszti sok elvtársijukat. Ezek a funkcionáriusaink nc-m Jveszik, észre, hogy a kulák «, ba- 1 rftfságos álarc mögött tárnádé st [készít elő. Dolgozó parasztságunk egy ré- jhze még ma is várakozó, sót in­gadozó magatartást tanúsít a tszcs irányában. Igen sokszor hasonlóan viselkednek még Párt­tagjaink is. Ez azt jelenti, hogy párttagjainkban, séf egyes funk cionáriusainkban, a kapitalista ideológia csökevényei hatnak. Ez a magatartás megengedhetetlen Hosszabb ideig párttagjainknál. A mi párttagságunknak a falvakban nap mint nap tanítani kell a dolgozó parasztokat, meg kell győzni őket Pártunk politiká­jának helyességéről. Megen­gedhetetlen, hogy olyan funk­cionáriusaink legyenek, akik helytelenítik Pártunk paraszt- politikáját, ' a mezőgazdaság szocialista átszervezésének politikáját. Állandó, szívós felvilágosító mun­kát kell végezni a dolgozó pa­rasztság meggyőzéséért. Ezt- a feladatot nem lehet, egyik napról a másikra megoldani, nem lehet egy-egy fejlődési szakaszt át­ugrani. Itt most arról van szó, hogy sok- százezer dolgozó paraszt új életet kezdjen, a szocializmus útjára lép­jen. Ez az út a dolgozó parasztság szocialista útja, a kulákot létében fenyegetik, ezért két kézzel igyek­szik a dolgozó parasztságot az út­ról visszarángatni. De hiába, ez az út ma már elkerülhetetlen. Csak akkor tudunk azonban nagyobb hibák nélkül előre• haladni, ha megismerjük és al­kalmaséul; Tártunk paraectpoU- tikiját. Pártunk Politikai Bizottsága ja­nuár 26-án határozatot hozott a ter- melöcsoportok fejlesztése céljából. Termelöcsoportjainkat ez év őszén a dolgozó parasztság kívánságának ‘megfelelően mind minőségileg, mind mennyiségileg fejleszteni fogjuk. — Központi Vezetőségünk Titkársága részletezte ezen a területen a fel- adatokat. Elsősorban a régi termelő­csoportok területi és egyben létszám­beli növelését kell elérni, de emel­lett — különösen azokban a közsé­gekben, ahol termelőesoport még nincs — új csoportok szerzése is cé­lunk. iNagyszaMsút feladatok a termelőcsoportok fejlesztése terén A minőségi fejlesztés érdekében [feltétlenül arra kell irányt venni, hogy az egyes tagoknál fél, vagy [legfeljebb háromnegyed hold ma­radjon a csoporton kívül házkörüli gazdaságként. Hasonlóan az állatok­énál és szerszámoknál is, ezzel szol- igátjuk a csoportok és ezzel a dol­gozó parasztok felemelkedését. Egy másik fontos feladat az öezi ^fejlesztés során, hogy termelőcso- portjalnk megtanuljanak munkaegy- tség alapján számolni. Gondot kell ifordítani a nők és az ifjúság bevo­nására. Mindazokban a községekben, ahol itinns termelőesoport, népnevelőink legfontosabb feladata, hogy felvilá­gosító munkával és személyes példa- mutatással, a lehető legtöbb dolgozó parasztot vonjanak be az új terme­lőcsoportba, illetve az előkészítő bi­zottságokba. Azokban a községekben pedig, ahol már van termelőesoport, a nyár folyamán, a tszcs köré kell szervezni azokat a dolgozó paraszto­kat, akik az ősszel be akarnak lépni. Pártunknak keS lenni a fejlesztés motorjának éa minden eddig jelent­kező hibát, amely eddig paraszt- politikánk gyakorlati végrehajtásá­ban jelentkezett, az őszig teljesen fél kell számolni. Két fronton kell harcolni a hibák ellen Veszélyes és káros az a nézet, fliogy a termelöcsoportok maguktól Sfognak szerveződni. Ez eredmé­nyezte, hogy a termelöcsoportok »szervezése megállt. Egyes helyeken ezért életképtelen, liislótezámú termelöcsoportokat szer­veztek, Más helyeken viszont egyes funkcionáriusaink türelmetlenséget ■mutatnak. A dolgozó parasztokat 'erőszakkal próbálják rátéríteni a társas gazdálkodás útjára. Van, ahol él akarják venni a kisbériák bérletét, ]ia nem akarnak belép­ni a termelácsoportba, !,i mezőkövesdi járási bizottság egyik mgj* Bogácson ki akarta költöztet­ni a tanyáról a* egyénileg gazdál­kodó imrasztokftt, ha nem lépnek be a tarmolőosoportba, Az ilyen politi­ka az önkéntesség elvének felrúgá­sát jelenti és ez nem a mi Pártijuk politikája, íítwToJm kel! «5 piyan álláspont ellen, amely szerint nem akarnak a terraelőesoportokba régi gazdákat be venni. De nem engedhető meg az sem, hogy csak középparasztok ala- litsnnak temelőcsoporlot és a sze­gény parasztot kizárják maguk kö­zül. Ez a kulákbefolyás érvényesü­lését jelenti, amelynek célja, hogy a különböző paraszti rétegeket elszige­teljék és szembeállítsák. Bök járási bizottságnál nincs tisztázva a jobb-, és baloldali elhaj­lás közötti összefüggés. Van, ahol arról beszélnek, hogy náluk csak bal­oldali túlzás van, más helyen azt ál­lítják, hogy náluk csak jobboldali elhajlás van. Ez a nézet helytelen, mert mindenütt mind a két túlzás megtalálható, Minden területen két fronton kell harcolni, Tizen­hétül mindig meg kell látni, hogy a fejlődés adott szakaszá­ba melyik elhajlás pay, túlsúly­ban, hogy a főtüeet feléje irá­nyítsuk. Olyan nézet la kezd kialakulni, hogy aki hibát követ el a szocia_ lista mezőgazdálkodás területén, azt mjndjárt ellenségnek nézik. Az ilyen nézet helytelen, mert a hibák forrása az egyébként becsületes elvtársaknál az, ideológiai képzett- ség hiánya. Persze akad olyan fel­fogás is, amejyik még a tényleg jelentkező ellenséges viselkedést is képzetlenségből eredőnek tartja. Egyesek nem látják a hibák ve­szélyességét, A zempléni részeken történj súlyos hibákat a tokaji DÉFOSz titkár nem tartja hibának, s nem látja, hogy ezze] lényegében árt a Pártnak. Vannak akik a hibák között foko zatokaf állítanak föl és, a baloldali túlzást jobb hjbának tartják. Az jlyen nézet káros, mert mind a két elhajlás kispolgári nézetből fakadó I hiba. Tanulmányozzuk pártunk parasztpolitikájáí, folytassunk széles felvilágosító munkát A hjbák ebepére a mezőgazdaság szocialista átépítése sikeresen ha_ lad előre. Két év óta a termelő- csoportok tulajdonában lévő föld megsokszorozódott. Minden okunk megvan arra, hogy optimizmussal eltelve tekintsünk a szocialista mezőgazdaság fejlődése felé. Most arra van szükség, hogy a fejlődésnek ezt a folyamatát meggyorsítsuk, a hibákat ki. javítsuk. Ennek egyetlen módja, ha párttag­jaink, iunkcionäriusajnk, állandója tanulmányozzák Pártunk paraszt- politikáját, a marxizmus—ícniniz- mus klasszikusainak írásait és en­nek szellemében széleskörű, szer­vező és felvilágosító munkát íoiy_ tatnak dolgozó parasztságunk kö­rében. — Ez az az út, — fejezte be Harmatj elvtárs beszámolóját, — amelyen járnunk kell és amelyen nagy Pártunk és szeretett vezé­rünk Rákosi elvtárs veze-j bennün­ket­Perceken keresztül forró lelkese« déssel tombolt a taps, ünnepelték az értekezlet résztvevői a nagy Sztálint; a Szovjetuniót, a Pártot’ és Rákosi elvtársat. Utána a mező- gazdasági értekezlet résztvevő} szemináriumszerűen feldolgozták az I értekezlet anyagát. Harcunkkal védjük meg a dolgozók mankóhoz, kenyérhez, élethez való jogát és a világ békéjét Fraction, Soloviev, Apró Antal, Di Vittorio nagyjelentőségű beszédei a SzVSz vasárnapi és hétfői ülésén Az SzVSz végrehajtóbizottságá- nak vasárnapi tanácskozásán Benőit a Francia Általános Munkásszövet­ség (CGT) főtitkára tartott beszá­molót, „Az SzVSz munkája és fela­datai a szakszervezeti egységért folytatott harcban“ címmel. Beszédében rámutatott arra, hogy az SzVSz megalakulása hatalmas lépés volt a nemzetközi munkás- osztály egységének megteremtése terén. A második világháború után a népi demokráciák megszüntették a, munkásosztály megosztottságát, A békéért és a munkásság létérde, kéért folyó harc szilárd egységbe kovácsolta a francia és olasz dol­gozókat. Hollandiában, Belgiumban és Luxemburgban ellenszakszorve- zeti központok alakultak, melyek csatlakoztak a Szakszervezeti Vi­lágszövetséghez. Jellemző a győzel­mes amerikai szénbányász sztrájk. Tehetetlenek a reakciós szakszer­vezeti vezetők a belga, holland, skandináv, újzélfl ndi dokkmunká­sokkal szemben, akik megtagadták a hadianyag-kirakást. A tőkés kormányok hatalmas összegeket költenek Kéirszorveze- tek, provokációs- és szabotázs-köz­pontok felállítására, sztrájktörőket alkalmaznak, azonban a nyugati országok dolgozói előtt világosan áll a szakadárok árulása. Ezért fordulnak bizalommal a világ ön­tudatos dolgozóit magábafoglalő Szakszervezeti Világszövetség felé. Wallon norvég megfigyelő meg­említette, hogy a norvég munkások nem rakják ki az imperialista hadi- anyagszállítmányokat és tüntetnek a kormány hazaáruló politikája ellen. A szovjet küldöttség javaslatai Ezután L. N. Szolovjev (Szov­jetunió) szólalt fel. — A munkásosztály — mondotta 1— csak sorait összekovácsolva hiú­síthatja meg a monopolisták táma­dásait a dolgozók létérdekei' ellen ás csak így akadályozhatja meg az imperialistákat egy új véres hábo rú kirobbentásában. —- Az imperialistáknak és a reak­ciós szakszervezeti vezetőknek az a törekvése, hogy gátolják a mun­kástömegek akcióegységét, a töme­gek azonban nem támogatják a munkásárulókat. — A szovjet küldöttség támo­gatja azf a javaslatot, hogy • a Szakszervezeti Világszövetség vég- rehajtőbizottsága és a nemzeti szakszervezeti központok a követ­kező intézkedések megvalósítására törekedjenek: 1. Ujj tagokaff, új szakszervezete­ket kelj bevonni a SzVS3 soraiba, minden dolgozót a SzVSz köré kell tömöríteni. 2. Meg kell szervezni a széles szakszervezeti tömegek fellépését az ellen, hogy több kapitalista or­szág reakciós szaksrérveze'1 veze­tői kizárják a nemzeti szakszerve­zeti központokból a haladó szak- szervezeteket és azok íijukcioijárin­3. Segítséget kell nyújtani az or­szágok haladó szakszervezeteinek a szakszervezeti egység helyreállítá­sáért vívott harcukban. 4. Vissza kell hozni a SzVSz kö­telékébe tartozó nemzeti szakszer­vezeti központokba a szakadár szakszervezeteket. 5. Meg kell szervezni a SzVSz-be tartozó és nem tartozó szakszerve­zetek együttes fellépését a munká­sok társadalmi és gazdasági érde­keinek védelmére, a béke és a dol­gozók demokratikus szabadságjogai­nak megvédésére. Végrehajtó bizottságunk fordul­jon felhívással az egész világ dol­gozóihoz, ebben közölje velük ha­tározatainkat és szólítson fel min­den dolgozó férfit és nőt, még ha­tározottabban szánjanak sikra so­raik egységének megerősítéséért, társadalmi, gazdasági érdekeik, a béke és a demokrácia megédéséért, Apostol (Románia) hangsúlyoztak hozzászólalásában, hogy minden or-i szág minden Rzakszervezetébeu Tito befurakodott ügynökei elleni hare nemcsak a szakszervezeti egység? ügyének tett szolgálatot, hanem je­lentősen támogatja a jugoszláv né­pet, hogy a hatalom jelenlegi bitor­lói uralma alól felszabaduljon. Wranke (Német Demokratikus Köztársaság) beszámolt arról, hogy jelenleg Nyugatnémetórszágban több munkanélküli van, mint az 1929—­32-es nagy gazdasági válság idején, A Német Demokratikus Köztársaság szakszervezetei támogatják a nyu­gatnémet dolgozók harcát, Blookzyl (Hollandia), Fiairt (Ausztria), Sanmugat Hapsan (In-, dia és Ceylon) hangoztatta, hogy a haladó szakszervezeti harcosok or­szágaikban leleplezik a j-eakciós saakszei-vezeti vezetőket és az alapi szervezetben törekednek a szakszer­vezeti egység létrehozására. Apró Antal beszéde Apró Antal elvtárs beszédében rámutatott, hogy a szakszervezeti egységért folytatott harcban világo­san bizonyítja, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom még soha képes. nem volt ilyen erős, egységes és ütő- Az imperialisták szolgálatában álló sárga intemaeionálé vezetői mindent elkövetnek a kapitalista és gyarmati országokban, hogy hátba támadják a szabadságért és nagyobb darab kenyérért harcoló egységen szakszervezeteket. Az ame­rikai imperialisták óriási összegeket áldoznak a .Szakszervezeti Világszö­vetség egységének megbontására. — Irving Broun, az AFL jölismert ügynöke, gazdái parancsára mos! olyan árulókat tömörít^ mint Peyer, aki évtizedekig volt a magyar rend-' őrség iiesugőja, Ezek az urak nem sok vizet fognak zavarni, mert a népi demokratikus országok! szak- szervezeti egysége megbonthatatlan és erős. A magyar szakszervezetek nevében magáévá tette az előterjesz­tett javaslatokat. Legfontosabb feladatunk orszá­gunk szocialista átalakítása, kaT>- csőlátóink fokozott erősítése a ha­talmas Szovjetunióval, a népi de­mokratikus országokkal, a kapitalis­ta és gyarmati országok munkásosz­tályaival, a béke minden barátjával — mondotta befejezésül Apró Antal Az SzVSz végrehajtóbizotíságának hétfői ülése Az SzVSz végrehajtóbizottságának 1949-ben 20 százalékkal növekedett; hétfői ülésén Di Vittorio, az SzVSz elnöke tartott beszámolót a tőkés or­szágokban agyre / terjedő munka­nélküliségről és a teljes foglalkoz­tatottság kérdéséről. A tőkés országokban jelenleg a munkanélküliek száma, a tőkés álla­mok adatai szerint is több, mint 45 millió, Ez a szám távolról sem fedi a valóságot. Mivel a tőkés országok meghamisítják a munkanélküliség­ről szóló adatokat, A tőkés termelés mai szakaszát az egyre súlyos) bb és hosszabb időtartamú, válságok jellemzik. Ezzel ellentétben azokban rz országokban, &%ol a tők és rend­szert eltörölték, a termelékenység fokozásával, a munkamódszerek észezerüsítésével és nagyarányú gé­pesítéssel a dolgozó tömegek é’rdekojt szolgálják, A tőkés gazdasági válságok éa a munkanélküliséget pendkívjilj mér­tékben súlyosbítják az amerikai im­perialisták’ mesterkedései, akik a ne­hézségekből és a* egymásközti ma­rakodásból pgy harmadik világhá­ború előkészítésében látják a kiutat. A tőkés világgal ellentétben azok­ban az országokban, ahol a dolgo­zóké a hatalom, a munkanélküliség megszűnt, A tervszerlj gazdálkodás megszervezése lehetővé tette az ösz- szes termelőerők mozgósítását, A Szovjetunióban jnarj +cr-'“láii az 1948 évihez viszonyítva éa 40 százalékkal volt magasabb az 1940, évinél, A Szovjetunióban nincs munkanélküliség s a népi demokra­tikus országokban a munkanélküli­ség felszámolása annál is inkább' nagyjelentőségű, mert a háború előtt ezekben az országokban nagy­számú munkanélküli volt, Szánioe tőkés országban, ahol alt munkanélküliség hatalmas méreteket; öltött, a dolgozók követeléseik ér-j vényrejuttatásáórt elszánt akciót! indítottak, A francia és olasz dol­gozók akcióegysége máris sok jelend tőn eredményt ért eb Az olasz földfoglaló parasztok csendórsortüí ellenőre is kivívták,} hogy a földeket nekik juttassák. Meg kell akadályozni, hogy a táj kés országok reakció# kormányai hadseregeik fel töltésére ée gy&H mati háború céljaira használhassák! fel a munkanélkülieket, A munka-; nélküliek politikai és gazdasági harj ea lehetővé teszi a tőkésekkel éo sí tőkés kormányokkal együttnjfiködá egysógbontq szakadárok leleplezésé ta Ebben a harcban egyidejűleg vőd-| jük meg a dolgozóknak a munkához^ kenyérhez és az élethez való jogút) valamint — az egész emberiság épi deliében — a világ békéjét — fe4 jezte be Di Vittorio hatalmas sgi fopdötp beszámolóját-,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom