Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-21 / 117. szám

A miskolci Nehézipari Műegyetem várja a dolgozó ifjúságot A »lakóiéi ^íeliézipari Müegyete- * men,' ahol "a nnilt évben megkezdő­dött1 ax új, szocialista típusú mér­nökük' nevelése, nemsokára lezárjuk második félévünket. Be fog bizonyo­sodni, Hogy a Hallgatók és tanárok együttes munkája sikeres volt. Be fog bizonyosodni, Aogy a mimkás- ée párosítani rmiizúsú hallgatók, a haladé értelmiség fiaival együtt inog- álltuk helyüket. A »ikerhez kemény és kitartó munka kellett. Felvetődik a kérdés: Mi' ösztönözte különösen uz érettségi nélküli hallgatókat, na adta a loike- midésüket ehhez a kemény munkához 1 Az ötéves terv sikere megköveteli, hogy elegendő mérnökünk legyen, tervező és kutató mérnökök, az új üzemiek tervezésére, az üzemi és gép- fcwukezeti fejlesztésre, elegendő ter­vező mérnök legyen az új özeinek tervezésére és kiépítésűre és olyan mérnök, aki a korszerű gyártás mód­szereit ismeri. Általában: elegendő mérnök legyen, aki megérti Pártunk politikáját,’aki érdekeit azonosnak érző ée tudja a nép érdekeivel. A miskolci Nehézipari Műegyetem gépészmérnököket, kohászokat és bá­nyamérnököket nevel négy év alatt. Professzorai az ország legjobb szak­emberei és műszaki értelemben vett reveiéi. Tanársegédei az üzemi gya­korlatból, a nehéziparból az egye­temre jött gépész éa kohómérnökök. Egyetemünk népi demokráciánk jó­voltából minden lehetőséget megad a Hallgatóknak. Hogy tanulásukat meg­könnyítse, eredményessé tegye. Ért­hető tollát, ha ez a messzemenő gon- uoakodáa lelkes, kitartó munkára ösztönzi munkás- ée parasztszármazá- pú hallgatóinkat, akik tudatában van­nak annak, hogy tanulásukkal, szor­galmukkal, kitartó munkájukkal a maguk országút építik. Egyetemünkön nagy gondot fordí­tunk ’ arra. hogy- a hallgr tékát a 1 •‘.•Imikét illőbbre vivő. kutató szellem­ben . up véljük. Ezért irányítjuk őket frs'i Újítók Lapjának tanulpiáuyozú- •ánu .Különös g-ondunk van az újí­tásra hajlamos hallgatókra, akikot állandóan tájékoztatunk a technika legújabb lépéseiről és állandóan fog­lalkoztatjuk őket. Tudatosítjuk, hogy a jő mérnök­nek döntő szerepe van a nép jólété­nek fokozásában, a szocializmus épí­tésében. Ezért kell, hogy Miskolcon nevelődő és a nehézipar számára k:- képzett mérnököket átitassa a nép iránti szeretőt. Ha bepillantást vetünk egyetemünk mindennapi életébe, talán az a leg­jellemzőbb, hogy az egyetemünkön még senki sem panaszkodott arról, hogy egyedül érzi magút. A mi egye­temünkön éppúgy, mint a népi de­mokráciánkban általában, nincsenek kedvencek, nincsenek olyanok sem, akik ezek árnyékában állanának. Ná­lunk a hallgatók maguk arra törek­szenek-, hogy együttesen érjenek el jó eredményt. A tanulási verseny győztese tehát az egész egyetem, az egész magyar nép. A hallgatók ta­nulókörökben dolgoznak, ezek a ta­nulókörök a legmodernebb rajzaszta­lokkal vaunak felszerelve, télen jó fűtéssel ellátva és jő világítással. Külön tanulmányi hivatal őrködik a hallgatók tanulmányi érdekei felett. Sportból, szórakozásból is bőven kijut. Szervezetten készülüuk az énekkarral és a zenekarral egy-egy alkalomra, ezenkívül kirándulásokat teszünk a közeli hegyvidékre. Sport­csapataink vannak kellő felszerelés­sel, számosán űzik a repülés sport­ját. Van sakkcsapatunk és asztali- teniszesapatunk. Van külön párt­könyvtárunk ée szakkönyvtárunk. Az ebédlőben az ebédidő alatt zenét közvetítünk központi adónkból. Ez az, elnagyolt képe egyetemünk belső életének mai ideiglenes he­lyünkön. Ve aki kisétál a Dudnjkára, meg­láthatja, hogy hamarosan megvaló­sul Közép-Európa legmodernebb mű­szaki egyeteme. Hatalmas szovjet gépekkel végzik itt a földmunka leg­nehezebb részét, hogy az alapozáshoz szükséges terep rendelkezésre álljon. Megkezdődött tehát az ötéves terv egyik legszebb ígéretének megvalósí­tása: a Nehézipari Műegyetem, a miskolci egyetemi, városrész építke­zése. Ebben az építkezéslien megva­lósul mindaz, ami a jó mérnöki ki­képzéshez szükséges. Nem lesz olyan gép, gyártási eljárás a nehézipar te­rületéről, amit meg ne tanulnának a hallgatók ezen az egyetemen. Külön gyárrészlegek lesznek, kísérleti tele­pek a tanszékek körül és szoros kap­csolat épül ki majd a diósgyőri gyá­rak és az egyetem között. Külön út fogja összekötni a gyárat az egye­temmel. a jobb és könnyebb közle­kedés biztosítására. Az egyetem mellett hatalmas és jól felszerelt sportpályát építenek, lesz mesterséges tő, teniszpálya, stb, itt a Uudujka ismert környezőt ében. Azoknak, akiknek osztályrészül jut, hogy itt tanuljanak ebben a gyö­nyörű egyetemi városban, mindent megad népi demokráciánk, hogy új mérnökeink a leghaladóbb szellemű, legjobban felkészült mérnökök legye­nek, akik a legkorszerűbb szakmai tudással ős a marxista-leninista el­mélettel felfegyverkezve indulhatnak neki ötéves tervünk, a szocializmus megvalósításának. Itt minden egyes hallgató érezni fogja, hogy számít és vár rá a magyar nép, kiépülő ne­héziparunk. SZLUKA EMIL műegyetemi tanársegéd. jiinius lö-jy Sehet Igfentkszni az Rcye!esz?2fere és Iskolákra Az egyetemi és főiskolai tanul­mányokra való jelentkezés határ­idejét a vallás, és közoktatásügyi injnjsztérjum június 10-ig meg­hosszabbította. Eddjg az időpontig töltsék ki és adják be jelentkezési lapjukat az idén érettségiző diá­kok jeienjegj iskolájuk igazgatójá­nál. Akik régebben érettségiztek és most kívánnak egyetemi tanujmá* | nyokra jelentkezni, azok a lakásuk, j hoz legközelebb eső középiskola 1 igazgatójánál jelentkezzenek: je­lentkezési lapok a középiskolák I igazgatóinál kaphatók. GYERMEKEKNEK mm Mi történt a V/B-ben? A nyáti üdüléste vitt gye mekek étlapja Május Sóén indul az első vonat, amely nyári üdülésre viszi a dolgo­zói: gyermckiit. Az Elelmezástudo- nuínyi intézet javaslata alapján dolgoztak ki étlaptervezetet az üdülő gyermekek számára, hogy az üdülésük alatt meghízzanak és koruknak megfelelően megkapják a szükséges kalória ■'mennyiséget. Íme S étlap tervezet:, 1. Reggeli: tejes kávé, vaj, méz. Tízórai: gyümölcs. Eléd: gomb-le­ves, tarhonyáé Mis, fejessalátával egreskrém. Uzsonna: tej. Vacsora: tejfeles tojás. sajt. retek, hagyma. S. Reggeli: tejeskávé, vaj, méz. Tízórai: gyümölcs. Ebéd: májpirS leves, bécsi szelet petrezselymes bur­gonyával. uborka saláta, cseresznyés lepény. Uzsonna: liptói túró ke­nyérrel. Vacsora: tejeskávé, vaj, kalács. S. Reggeli: tejeskávé, vaj, vegyes íz. Tízórai: tej. Ebéd: csontleves finom metéttel. finom főzelék, rán­tott borjúhús és ribizlce hab. Uzson­na : gyümölcs. Vacsora: tojásos ga­luska fejes salátával. Ilyen szeretettel gondoskodik szo­cializmust építő népi demokráciánk a dolgozóI: gyermekeinek nyaraila- tásárŐl, étkezéséről! Mila és Larisza testvérek, ikrek, Együtt járnak az V/B-be. Attól kezdve, hogy kilépnek a ház kapu­ján, égé,szén addig, míg az iskolába érmek, minden járókelő gyönyörkö­dik bennük. Milyen rendesek, milyen tiszták, milyen csinosak. S valóban, Mila és Larisza kabát­ján -egyetlen porszemet sem találsz soha, cipőjük csak, úgy ragyog a tisztaságtól, gallérkájuk a hónál is fehérebb. Osztálytársnőd: büszkék barátsá­gukra és Ivan Bzergejevics, az orosz nyelv tanára, nem egyszer jegyezte meg a tanári szobában: — Szeretem az Ananjeva-kislányo- kát, Milát és Lariszát, mert olyan rendesek. A holmijuk is. Minden tankönyvük, minden füzet-ük gondo­san tiszta papírba van csomagolva! Nem csoda tehát, hogy amikor az V/B-ben egészségügyi bizottságot vá­lasztottak, a lányok egyhangmn Müára és Lariszára szavaztak. Az Ananjevc-nővérek lelkiismerete­sen teljesítették kötelességüket, mint egészségügyiek. Szigorúan őrködtek, hogy osztálytársnőik kifogástalanul vasalt ruhában, gondosan meg fésül­ve, tiszta kézzel és körmökkel jelen­jenek meg az iskolában, Gyakran le­hetett hallani, hogy valamelyik kis- lányt pirongatták: — Miért van a gallérod ferdén feivarvvaf Nem szégyenled magad így jönni az iskolába? — Úgy siettem .. . Reggelenkint el kell vinnem a kisöcémet a napkö­zibe — védekezett zavartan a kis bű­nös. — Mindenhez időt kell találni! — jegyezte meg Larisza nzigorúan és Mila helyeslőén bólogatott hozzá. S beírták a mulasztót a füzetbe. Egyszer azután hallatlan esemény jéitszódott le az V/B-ben. Már ré­gen elhangzott a csengetés, a taní­tás megkezdődött, de Mila és La­risza padja még üresen tátongott. Osztály társnőik nyugtalankodni kezd­tek, hiszen az Ananjeva nővérek ed­dig még soha nem késtek el. Csak nem betegedtek meg? Egyik -másik már úgy határozott, hojiy iskola után elmennek és meglá­togatják őket. De az ajtó hirtelen felpattant és az osztályban lihegve megjelent Mila és Larisza. Nem té­vedés, ők voltak. De milyen állapot­ban. Mila haj fonatai kócoson lógtak, homlokán tintafolt éktelenkedett. Larisza egyik lábán szürke, másik lábán barna harisnya volt. Osztálytársnőik csodálkozva súgtak össze. A két elkésett kislány zavar­tan ült be a padla. A lkonyodat- Az Iljjcs kerület­ben számosán igyekeztek a klub felé. Szövőnők és lakatosok, háziasszonyok és diákok, tanítók és kovácsok mentek a gyűlésre, hogy n noginszki városi tanács képvjse. tőivel találkozzanak. Njkojáj I.evsunov öreg szövő- ir.nnká- az elsők között érkezik. Élvezettel szívja pipáját ős lassan mondja:- No. ina meghalljuk, hogyan dolgozik a mi tanácsunk!... Az előírt időben, zsúfolt terem­ben kezdte meg beszámolóját a kerület lakój előtt Geofgij Zselj- gjn- a novo-noginszki gyár segéd, gépésze, a város} tanács lakásügyi bizottságának elnöke. Az asztalnál int még a tanács többj tagjaj kö­zül Dmifrij Lvov. a végrehajtó bi­zottság lakásügyi bizottságának vezetője, Mihail Szeleznyev városi építész és Ljtibov Ananyeva fonó­gyári sztahanovista, akit ez évben beválasztottak a Szovjetunió Leg­belsőbb Tanácsába. A tanúcs tagjai a beszámoló gyűlésre nemcsak az elvégzett munjo eredményeiről szóló kimu. tatásokat hozták el, hanem a váro­si tanács végzendő munkájának tervét is. — Arról akarok beszélni — mon­dott« Zséiigin — miként teljesíti a tanács a nép kívánságait és meny­nyire segítjk ebben a város lakói... N em követett e[ nyelvbotlást, amikor azt mondta, hogy a tanács a iakoseággal közösen tel-j A TANÁCS TELJESÍTI A VÁLASZTÓK KÍVÁNSÁGAIT jesiti a dolgozók kívánságait. Épp ebben áij a szovjet hatalom ereje, hogy a tanácsokon keresztül a dol­gozók legszélesebb tömegej vesz. nek részt az állami élet igazgatá­sában. A nép nemcsak kifejezi kí­vánságait. de segítséget is nyújt a tanácsnak, hogy azok teljesed­hessenek. Zseligjn beszámolójában meg­emlékezik arról, hogy a fanács ülésén a textllmunkások kívánságá­ra felvetette egy új lakótelep építé­sének kérdését- A tanács támogat­ta a munkások kezdeményezését és a lakosság aktív részvétele mellett megépítették az új negyedet, — 1947 végén, amikor bennün­ket a tanácsba bevá osztottak — folytatta Zséiigin — a választók részéről főbb mint 40 javaslat hangzott e] lakóházépitkezésre. E javaslatok képezték a városj ta­nács építkezési munka tervének alapját. Most büszkeséggel mond­hatjuk, hogy teljesítettük válasz­tóink kívánságait, az új telepen száznál több jó! megépített ház van, amelyet dús '-»ümölcsöskertek vesznek körül. Fasoros, aszfalto­zott utcák szelik át a kerületet, a széles útj esten autóbuszok közle­kednek és nagy a gépkocsiforga­lom. VI. g a tanács küldötte beszél, a kerület lakój visszaemlé­keznek arra. hogy azelőtt Novjnszk és a hozzátartozó jpari negyed, Gluhovka milyen sivár vojt. Az utcákon sehol egyetlen fa. De két év alatt mintegy 26 ezer fát és 20 ezernél több díszbokrot ültettek el az új utak, közművek és terek épí­tésével egyidejűén. E munkában az egész lakosság résztvett. Urjvina seüvönő még nem érte be azzal, amit megvalósító’tak és javasolta, szélesítsék ki a /isításra irányuló munkát a gluhovkai tó körüli új park építésével Kezdeményezését az egész lakosság támogatta. A parkban ma már 70 ezernél több ía van és dísze a kerületnek. Zséiigin beszámolója után Ana­nyeva, Zéeznyev és Lvov a városi tanács nevében az új városi épít. kezesekről beszéltek a gyűlésen. Még ez évben új gyermekkert, bölcsőde és könyvtár épül. Uj autóbuszvonalat indítanak. A beszámolók urán megkezdődött ** a városj tanács működésének megvitatása. Zsarkova, a cérna- gyár sztahanovista munkásnője el­mondotta. hogy a lakásügyi bízott eág elé terjesztett kívánságok közt szerepelt az a javaslat: a tanács, Éppen Iván Szergejevicsnek volt órája. — Mindenki elkészítette az otthon »» feladatot? -— kérdezte. — Igen — felelte egyszerre min­denki. — Nagyszerű. Nos, Larisza Anan­jeva, m-ondd meg mi volt a lecke/ Mutasd a füzeted! —- Eh ... izé... otthon felejtet­tem a füzetemet. — Ejnye, ejnye, ilyen, rendes kis­lány, mint te! Nem bei, akkor majd Mila segít neked! Mila aika megrmegett, szeméből kipottyantak 'a könnyek. Most már Larisza is sívafakadt, — Mi történt? — kérdezte a ta­nár. — Csak nincs valami baj ott­hon? — De... «... e! — zokogták egyszerre az Ananjeva-kislányok. — Mi történt hát, mondjátok elf ■— Mama... elutazott... el kel­lett. utaznia a nagymamához és n i ... egyedül maradtunk! így tudta meg az osztály, hogy nem Mila és Larisza szereti a ren­det és tisztaságot, hanem az édes­anyjuk. Az édesanyjuk vasalja ki ruhájukat, ő varázsolja a fényt a cipőjükre, 6 gondoskodik arról, hogy mindig tiszta papír borítsa könyvei­ket és ne felejtsék otthon a füzetü­ket. Így tudta meg az osztály, hogy ezek a „tizta, rendes“ kislányok te- helelen kisasszonykál:, akik nem tud­nak magukról gondoskodni. (Pionyerszkaja Pravda) Jegyen segítségére az egyéni épít. kezőknek. Igen sokan vannak a munkások között, akik csajádj há­zat akarnak építeni. A végrehajtó bizottság ülésén felvetette a gondolatot, szervezzenek olyan kü- lön[eg v építési jrodát, amely az cgyénj építkezések ügyével foglal- kozk. Javaslatát elfogadták. Te­rületet bocsátottak az új építkezé­sek rendelkezésére, a városi főépí­tése közreműködésével kidolgozták az építkezések tervét, majd a mun­kások a városi tanács kérésére köl­csönt és építőanyag-hitelt kaptak az államtól. A gyűlésen még többen felszó­laltak és szintén elismerően szól­tak a tanács és a kü’döttek mun­kájáról. A gyűlés után számosán gondoltak arra, mennyire megvál­tozott Xogjnszk és az egykori Gluhovka, amióta szovjet rendszer van. A Kljazma folyó partján az élenjáró szovjet technikával felsze­relt gyárak új épü’etei emelkednek. A Lakosság csaknem megkétszere­ződött. C ez a lakosság, a szovjetem­ig berek, szovjet dolgozók nem­csak sztahanovisták, a termelés újítói az állami tervek túlteljesí­tő!. hanem tevékenyen kiveszik ré­szüket a hatalom helyi szervének,, a tanácsnak munkájából is. így még aktívabb építőivé válnak a kommunizmusnak, mert végigjár­ták az ’ á’lamfgazgatás ---—y jsko-j Iáját is. Megjeleni, a Szovjet Kultúra legújabb száma Gazdag tartalommal a napokban jelent meg a Szovjet Kultúra má­sodik évfoyarnának 5-ik száma. A lap cikkei közül kiemelkedik Boris Lavrenyov vezércikke ,,Köszönijük a béke tavaszát“ címmel és A. Topcsijev akadémikus, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája aiel. nőkének „Lenin 6s a tudomány kopcsolatá"-ról írt cjkke. Váczj Miklósné. a Szovjetunióban járt MSzT küldöttség vezetője ,,A Szovjetunióban a í'.’iltuni a nép tu­lajdona” címmel számol be a kül­döttség tapasztalatairól. Jcvgenyij Vucsetics. Sztáljn-díjas szobrász ,.A szovjet szobrászat fejlődésének néhány kérdéséről“ ír. Köz}j a lap N. W. Bjeszpalov, a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Művészeti Bizottság elnökhelyette­sének a „Szovjet Kultúra" számá­ra adott nyilatkozatát a Művészeti Bizottság munkájáról. A. Barisnylkov főmérnök és M. Szrnirnov, a világhírű moszkvai Metro építészeti prob'émáit ismer­tetik a jap hasábjain. ,.A szovjet irodalom hazánkban" címmel Bara­bás Tibor a szovjet irodalom egyre növekvő ma{ <vr-crjzági : népszerű­ségéről számo; be n magyar könyv napok alkalmából. A versek között Gyemján Bjed- nij, a Lenin-renddel és a Vörös Zászló rendjellel kitüntetett híres szovjet költő halálának ötödik év­fordulója alkalmából egyik versét közli a lap­A Szovjet Kuliura legújabb szá­ma gazdag képanyaggal, színes mümelléklettel és szovjet kultur- krónjkával jejent meg. MNDSz-HlREK Felhívjuk az asiszonytar-aá fi­gyelmét, hogy a jövő héten alcso­portjainknál a nőnapok elmaradnak, helyette 24-én délután 2 órakor a Vasgyári kuitúrházban (mozi-helyi­ség) Füredi Sándorné az Országos Központ munkatársa külföldi ta­pasztalatairól fog beszámolót (ir­tani. Kérjük a nagymiskolci as­szonytársakat, hogy minél na­gyobb számban jelenjenek meg az előadáson. MNDSz városj titkárság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom