Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)
1950-05-21 / 117. szám
A tavaszi növényápolás teljes sikeréért! Irta: VASZIL ISTVÁN, o Megyei Párbizettság mezőgazdaság politikai titkára Érdemes amely a iel dől V enné gozni a jovoertT 1 is sokkal szeLL lesz Lelkesen végzik a növényápolást az ónodi állami gazdaság női brigádjának tagjai Délután öt óra felé jár az idő. A nőjbrigád tagjai vidáman dalolva egyelik az ónodi állami gazdaság jól kifejlett cukorrépáját. Többségük régi, harcos földmun- kásmultra tekinthet vissza, hiszen szentistvánjak, kubikosok feleségei, leányai- Büszkén számolnak be munkájukról: — Délre már elértük a 164 négyszögöles normát. Ennyit kell tíz óra alatt kiegyelni, hogy meglegyen a napj teljesítményünk — mondja Medveczki Andrásné bri_ gádvezető mosolyogva. Igyekszünk dolgozni, mert minél több és jobb munkát végezünk, most annál több lesz a keresetünk. A múlt rendszerben jártuk az országot, summások voltunk és nagyon sok cukorrépát kiegyeltünk már. Amió. ta itt dolgozunk az állam} gazdaságban, látjuk, hogy mj a különbség. Az agronómus elvtárs, a 'gazdaságvezető elvtárs minden nap felkeresnek bennünket, megmutat, jak, megmagyarázzák, hogyan könnyebb dolgozni és hogyan lehet nagyobb területet kiegyelni 10 órás munkaidő alatt. így kell művelni a cukorrépát! Baranyai Julia megáll egy pilla, natra és magyarázza: — Az első munka a cukorrépánál n sarabolás. Ezt tolókapával végezzük már akkor, amikor a répának meglátszik a sora. így a sorok mellett — mutatja újjával — 2-3-újjnyi szélességet elhagyunk, hogy a gyenge répát ki ne verjük a kapával. Ezután jön az egyelés. Ezt a munkát májusban kell elvégezni, mikor már 3-4 levele van a növénynek, mert az elkésett egyelés veszélyezteti a jó cukorrépatermést. A répatöveket általában egy araszra szoktuk, meghagyni egymástól, hogy jól ki tudjanak fejlődni és a kapálás során Könnyen tudják kiirtani közüie a gyomot. Beszélgetésünkhöz most Hajas Aibertné csatlakozik. Elmondja, hogy a cukorrépasorok közé az egyeselés után öt-hat napra ajánlatos pétjsól beszórni és azt bekapálni a fö'dbe. Ezzel elérjük azt, hogy a pétisó a földben elázik és teljes mértékben kihasználjuk az erejét. Mikor egyelünk, vigyázunk, neiiogy kél tő maradjon -gy helyen, mert ez visszatartja mjndJ kettőnek a fejlődését. Ha találunk répabogarat, vagy más kártevőt, azt megsemmisítjük, hogy ezáltal is jobb termést tudjunk elérni A brigád jó munkáját bizonyítja .az js, hogy este, munka után megbeszélik a másnapi teendőket, az elért eredményeket és hibákat. Erről Medveczkj Andrásné brigádvezető számoj be. Mindnyájan egyéni versenybe lépünk! Aia például a brigád valamennyi tagja 243 négyszögölet egyejt ki. így a napj keresetünk 39 forint 36 fiber. Tegnap 30 forintot kerestünk ,,csak’‘. ennek az volt az oka, hogy az eső megzavart bennünket, de főképpen az, hogy a brigádban még nem alakult ki az egyéni munkaverseny. Még rngj'bb eredményeket akarunk elérni, ezért mindnyájan, brigádunk minden tag- ja egyéni versenybe lép. — Versenyezni fogunk, mert ha többet termelünk, a mj életünk js szépül — szól közbe egy másik asszony. Itt van, ne mondjunk mást, mint a napj étkezésünket. Reggelire tejeskávét, szalonnát, vagy kolbászt kapunk, ebédre levest, főzeléket, húst, vacsorára teát, húst, vagy gyümölcszt kapunk az üzemi konyhán. És mindezt ősz. szesen napi négy forintért. Ennyiért bizony még otthon sem tudnánk előállítani. Keresetünkből telik ruhára, cipőre, még félre js tu. dunk tenni — mondja. Érdemes tehát jól dolgozni a jövőért, amely meg a jelennél js sokkal szebb lesz. Az óra elérte az ötöt. A dolgozók valamennyien a brigádVezetű körül gymejeeznek. Felmérik a napi teljesítményükét, kiszámítják a végzett munkát, majd hangos énekszóval felülnek a vontatóra, amely beszállítja őket munkahelyükről, a volt földesúr kastélyába, aho] korszerű, mosdóval felszerelt fürdő ben megtisztálkodnak és az üzemi étkezdében megvacsorázva újból megkezdik a brigád következő na. pi teendőinek megbeszélését. (Sándor) Ma avatják Ujcsanáloson a megye 23*ik gépállomását Ma délelőtt ünnepélyes külsőségeit között felavatják Ujcsanáloj községben az ötéves tervben létesített új gépállomást. Borsod-Abauj- Zemplén megyében ezzel 23 gépállomás fog működni, amelyből hatói már ez évben az ötéves terv keretében létesítettek. Az ujcsanáloss! gépállomás avatőünnepségén küldöttséggel képviseltetik magukat « környező falvak tenuelőcsoportjainak dolgozó parasztjai. Munkafelajánlásokkal készültek fel a járási pártkonferenclára a sárospataki járás dolgozói !Ez év tavaszán a falvak dolgozói i vetési munkálatok elvégzésével megteremtették a feltételeit a minisztertanács határozatában előírt, a növénytermelés fejlesztését szolgáló feladatok végrehajtásának. A járási bizottságok és a községi pártszervezetek jó munkájának tudható be, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az előirányzott vetési tervet a dolgozó parasztságunk túlnyomó többségben 100 százalékig teljesítette. Falusi pártszervezeteink, népnevelőink felvilágosító munkája nyomán a dolgozó parasztik megértették, hogy a vetési terv teljesítése szocializmust építő országunk erősítését, a béketábor ránk eső "szakaszának erősítését jelenti. A tavaszi munkálatokban példát mutattak ez egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk, állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, amelyek élenjártak a vetési terv végrehajtásában. Döntő szerepük volt a gépállomások dolgozóinak, a traktoristáknak is, a Bztahánoyista Csorba Bélának Alsóvadászon, a taktaharkányi Gyömrői Irénnek és a többi traktoristának: valamennyi gépállomáson. Mindany- nvian jó, lendületes gépi munkájukkal hozzájárultak a tavaszi vetések sikeres elvégzéséhez. Mindezek mellett voltak és még mindég vannak hiányosságok a tavaszi munkában. Ezek döntő oka az, Ju.gy helyenkint elvtársaink nem vettek figyelembe, hogy a vetési terv végrehajtása harci kérdés, az osztály- ellenséggel, a kulákokkal szemben. Ahol ezt pártszervezeteink figyelmen kívül hagyták, ott a kulákok hangja érvényesült. Tarealon a kulákok még a mai napig sem vetették el a do- h-uiymagot, holott már a palántáiéinak is iü van az ideje. Itt elvtár- K.mk elhanyagolták az ellenőrzést. 1, égj óbban mutatkozik a hiányosság a kukorica elvetésénél, ahol ugyancsak a kulákok hangja érvényesült különböző formákban. „Ráérünk még“ vagy „kukorica helyett vessünk más növényt“ — sugdosták a dolgozó parasztok fülébe, hogy ezzel megakadályozzák mezőgazdaságunk tervszerűségét. Ahol az ilyen aknamunkát pártszervezeteink nem vették észre és a kulákokat nem leplezték le, ott ez a vetésterv teljesítésének rovására ment. Példa erre az edelé- nyi járás, ahol 820 holddal kevesebb az előirányzottnál a kukorica vetés- területe. Másiitt is, ahol nem tudatosították a dolgozó parasztság körében a vetésterv végrehajtásának jelentőségét, ugyancsak lemaradás mutatkozik. így a szikszói járásban, ahol 20 százalékkal kevesebb kukoricát vetettek, vagy a putnoki járás K elemér községében, a bódvaszilasi járás Perkupa községében, ahol hagyták. hogy a kulák hangja érvényesüljön. A kötelező éberség elmulasztása miatt súlyosabb esetek is előfordultak. A kulákkal szembeni elnéző magatartás lehetővé teszi, hogy az osztályellenség ügynökei beférközzeuck egyes vezető helyekre. Ez történt Kájópetriben is, ahol községi bírónak egy volt botosispán feleségét tették, akinek minden törekvése odairányult, hogy a dolgozó parasztságot szembeállítsa a párszervezettel, hogy akadályozza » termelőcsoport fejlődését. A termelőcsoportot nemcsak kívülről, hanem belülről is bomlasztani igyekszik azzal, hogy férjét a csoport elnökének választják be. Mindez természetesen döntően kihat a termelésre. Bár Sajópetri dolgozó parasztsága tudja, hogy az említetteknek mi volt a múltbeli tevékenysége, azt is tudja", hogy a megválasztott bíró szétzüllesztette a földmüvesszövetkezetet, hogy egy húron pendül a kulákok- ikal, -— mégis akadnak egyes elvtársaink, akik szemet hunynak és engedik, hogy romboló munkáját tovább folytassa. Még- a közigazgatásban dolgozók között is akadnak, akik támogatják a beíérközött osztályellen- ecg munkáját, ha nem is tudatosan. Ahol elsősorban a kommunisták, — de minden dolgozó általában, —nem leplezik le a különböző szervekbe beférkőzött osztályellenséget, vagy annak ügynökeit, ott nem mehet jól a mezőgazdasági munka. Tapasztalat az, hogy ahol a vetésnél lemaradás van, mindenütt megtalálhatjuk az ellenség kezét. Ezekben a községekben a felelősség elsősorban pártszervexeteinket terheli Azokban a falvakban, ahol a kommunisták tudják, hogy úgy a vetés, mint a növényápolási munka elsősorban harci kérdés a kulákok agitáció- jával a maradisággal szemben, — .ott jól beindult és jól halad a munka. Kell szólni az egyes állami gazdaságokban mutatkozó lemaradásokról is. Általánosságban mindenütt teljesítménybérben fizetik a versenyben dolgozó mnukásokat. Ennek is köszönhető az, hogy nem egy gazdaságban 200—300 százalékra teljesítik a brigádok, a munkacsapatok s azok tagjai a növényápolási normákat. Ezekben a gazdaságokban mindjobban kiszélesedik a munkaverseny. Ott azonban, ahol még mindig nem vezették be a teljesítménybért, éppen az ellenkezője történik: a gazdaságok lemaradnak a np vény ápolással. Rossz példa erre a léhi állami gazdaság, ahol a bérelszámoló jobban szeret a kocsmában, ülni, mint a dolgozók teljesítményének összegét kiszámolni és azok kifizetéséről gon doakodni. Ezt — szerinte — „ráér“ négyhetenkint is elvégezni. A termelőszövetkezeti csoportoknál is ott megy jól a munka, ahol szigorúan ragaszkodnak az egyéni teljesítmények méréséhez, a munkaegységgel való számoláshoz. Ahol párt- szervezeteink helyesen és jól irányítják a munkát és a tszcs tagok tisztában vannak azzal, hogy napi munkájukért mennyi munkaegységet számolnak el, ott lelkesen, gyorsan és lelkiismeretesen végzik a munkát. Példát mutatnak ebben a mezöcsáti és a megyaszói csoportok, ahol szigorúan munkaegység alapján dolgoznak. Ennek nem kis része van abban, hogy már az első kapálásokat is befejezték. Nézzük meg, hogy áll a növényápolási munka Borsod- Abaúj-Zem- pién járásaiban. A ricsei és a mezőkövesdi járásban pártbizottságaink fontos politikai feladatnak tekintik a tavaszi növényápolás sikeres elvégzését. Ennek tudható be, hogy jól is vitték a felvilágosító munkát és itt már a növényápolás első szakaszát 80—90 százalékban elvégezték, a eu- korrépasarabolást befejezték. A két járás községeiben készen vannak már a cukorrépa egvelésével, a napraforgó- és kukorieakapálással 80 százalékig. Ott azonban, ahol a járási bizottságok és a falusi pártszervezetek nem vették figyelembe, hogy a termelés fokozása a mezőgazdaságban is harci kérdés, nem mennek jól a dolgok. A növényápolásban legjobban le vannak maradva az abaűj- szúntói, szikszói és ózdi járások falvai. Itt az elvtársak felületesen dolgoztak. Megmutatkozott ez már az előkészítő munkánál is: Nem fektetA dolgozó parasztságnak nagy gondot kell fordítani most a virág, zás és beporzás előtt arra, hogy a búzavetésekböl eltávolítsa a rozsszálakat, mert ellenkező esetben Ha a kukoricavetés már teljesen kikelt és a sorok jól látszanak, akkor el kell végezni a kapálást. A sor közét fogatos, vagy tolókapával kell megsarabolni. Csaknem minden gépállomáson van 15—20 tek súlyt a kisgyülések megtartására, a politikai felvilágosító munkára. Nem egy helyen úgy gondolták, hogy a kulákok „úgy sem mernek“ szabotálni. Mertek és ezenkívül ellenséges hírekkel is elárasztották a községeket. A kulákagitáeiő nem egyszer a „baráti“ tanács köntösében jelentkezik, vagy mentegetödzésben, hogy nem tudják végezni a növényápolást, mert nem kapnak munkást. Ha jobban megvizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy nem is keresnek munkaerőt, mert nem is akarják elvégezni a növényápolást, hisz minden törekvésük az, hogy megakadályozzák termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink gyarapodását, egész országunk gazdasági erősödését, ötéves tervünk végrehajtását, hogy ezzel is gyengítsék a béketábort. Hi tehát a feladat, hogy sikerre vigyük a hátralévő időben a tavaszi növényápolás ügyét? Elsősorban az, hogy kíméletlen eréllyel kell lelepleznünk minden ellenséges agitáeiót. Dolgozó parasztságunk között szívós, kitartó és fáradhatatlan felvilágosító munkát kell végeznünk. Be kell mutatni a kulák igazi arcát, hogy nem egy esetben segítségül hívja szövetségesét, a ma- radiságot. „Minek kapáljunk háromszor, négyszer, a múltban jó volt kétszer is“ — mondják sok esetben még a becsületes dolgozó parasztok is. Természetesen ezzel is az ellenségnek segítenek. Ezért nagyon fontos a felvilágosító munka. Tudatosítani kell a dolgozó parasztság körében, hogy minden darab föld alapos, gondos megművelése növeli terméseredményeinket, erősíti országunkat. Nagy súlyt kell helyezni arra is, hogy dolgozó parasztságunk megtanulja az ipari növények szakszerű kezelését. Ezeknek a növényeknek a termesztésénél kevés tapasztalata van dolgozó parasztságunknak. A múltban a jól jövedelmező szerződéses ipari növényeket az „úri“ birtokokon és a kulákföldeken termelték. A járási mezőgazdasági osztályokra vár az a feladat, hogy felvilágosítsák, segítsék, támogassák dolgozó parasztságunkat a szerződéses növények, szakszerű termesztésében. A vetés befejezésével csak a feltételeit teremtettük meg a jé termésnek. A bőséges esőzés következtében nemcsak a növények fejlődtek, hanem sokkal nagyobb mértékben elszaporodott a gaz, a gyom is. Legdöntőbb feladatunk most tehát, hogy a növényápolási munkálatokat idejében, gonddal elvégezzük.. Nem igaz, amit a kulák mond, hogy jó időjárás következtében a növény úgyis elöli a gyomot. Mindenki tudja, hogy ha a növényt nem ápoljuk, akkor azt a gyom öli el. Ezért járási pártbizottságaink, falusipártszervezeteink a növényápolás elvégzését tekintsék döntő politikai, harci feladatnak. A növényápolás idejében való végrehajtásával a magasabb terméseredmények elérésével újabb csapást mérünk az ellenségre az imperializmus ügynökeire és ezzel is erősítjük a béke védelmében folyó harcot, emeljük dolgozó népünk élet- színvonalát, hozzájárulunk ötéves tervünk sikeres végrehajtásához. nagyon erősen romlik a búza minőség?. A búza rozsolása mellett sürgős feladat a kalászosok között kinőtt konkoly kiszedése. lókapa, amelyek a dolgozó parasztságnak rendelkezésére állanak. A földmives szövetkezetekben és gépállomásokon kézi tolókapák is igényelhetők, ezek használata szintén megkönnyíti a munkát. A sárospataki járásban a termelőszövetkezeti csoportok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok munkafelajánlásokat tettek a járási párt konferencia tiszteletére. A bodroghalmi gépállomás ifjúsági brigádja felajánlotta, hogy június 18-na, az ifjúság egyesítő kongresszusára a tervelőirányzatot 1Ö nappal korábban teljesítve üzembe helyezi cséplőgépeit, erő- és munkagépeit. A brigád tagjai Jeszprebi Júlia, Csarna Margit, Mitro Ferenc és Eberhardt Erzsébet. Egymásután tettek munkafelajánlásokat a járás többi brigádjai is. Ezek közül kiemelkedik Herczegkut egyénileg gazdálkodó parasztjainak felajánlása, akik a pártvezotőség példamutatása alapján felajánlották, hogy bekapcsolódnak a növénytermelést fejlesztő mozgalomba. Kenézlön a Dózsa, tszcs állattenyésztési brigádja felajánlotta, hogy a tejhozamot az eddigi 16 literről • 20 literre, a judoknál pedig 3-ról 5 literre emeli fel. A növénytermesztési brigád vállalta, hogy a tervelőirányzat előtt 6 nappal befejezi a kapásnövények megmunkálását. lói művelik Micsurin- kertjllket a karesai fiatalok Karcsún a Micsurin-kertben a* EFOSz-fiatalok versenyben végzik a munkát. A Komszomol-brigád a legutóbbi kiértékelés szerint 4ü0 százalékot teljesített. A munkacsapatok közül Juhász Gizi munkacsapata jár az élen. A fiatalok elhatároz ták, hogy minden növénynél négyszer végzik a kapálást. Az első ka palással már elkészültek. Sürgős feladat a búzaveíések megtisztítása a rozsfeléíytöl és a vetések kontotyozása Használjunk a kukorica ápolásánál lókapát vagy kézi tolókapát
