Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-21 / 117. szám

Csak kommunista módszerek alkalmazásával az anyagbiztosítás megszervezésével, szilárd munkafegyelemmel hozhatja be késését az ózdi acélmű Egyidő óta ismét lemaradás ura- tatkoüik ai ózdi i^célmü termelósé- bon. Multhónapi tervét az üzem csu- j,ári 97 százalékra teljesítette ós a késést mindeddig nem sikerült be­hoznia. Ha régebben ilyen eset elő­fordult, az elvtársak szívesen hi­vatkoztak a folyékony nyersvas- h iár.yára. Igyekezték áthárítani a felelősséget a kohó dolgozóira, most azonban ez sem használ; a magasolvasztók, 101 száza­lékra. teljesítették tervüket, za­vartalanul kiszolgálták az acél­művet. fokozza a lemaradás jelentőségér, hogy visszavetette a hengerművek Mimikáját is az előző hónapihoz ké­pest. Ott volt a legfőbb hiba, hogy a késést nem értékelték ki a. kellő időben. Elsősorban műszaki és nem politikai segítséget igyekeztek nyújtani a dolgozóknak, ami nem sokat változtatott a helyzeten. — Most végre mogtörtént ebben az irányban, a döntő lépés, úgy, hogy minden bizonnyal rövidesen bekövetkezik a fordu­lat az üzem életében. Eftekes új káderek kerültek az üzem műszaki ' vezetésébe, — sztaháno- vista munkások, akik mind poli­tikailag, mind szakmailag meg­állják a' helyüket. A hét elején Sáfi László és Ulaluit István elvtárs sztahánovista olvasztárokat bizták meg az üzem iőnbkhelvetta3i tisztséggel. Meg- mozdult az alapszerv is, a népne­velők hozzáláttak a munkához. Hiányosságok, amelyeket ki kell küszöbölni Ez a változás nyomban megindí­totta a fejlődést. Komoly . elöreha- ludást jelent, hogy az elvtársak vi­lágosabban látják munkájuk hiá­nyosságait és feladataikat s követe­lik ezek megoldását. — Azért maradtunk le — mond; ja elkeseredetten Farkasinszki La jós elvtárs sztahánovista olvasztár —, mert még mindig nincs nálunk anyagbiztosítás. 8 napja nyers mészkövei megy a kemencénk. Igaz, hogy ez alatt az idő alatt is sikerült rekordot elér­nem. Három napon át 5—5 adagot csapoltam, 163 százalékot értem él brigádommal, az acélgyártás idejét leszorítottam 4 éra 5 porcra. De ezt Berenesi Győző elvtárs berakó darusnak is köszönhetem, aki 20 •perc alatt végezte el a berakás munkáját.. Ha . jél működik az anyagbiztosítás, sikerült volna na­ponta 6 adagot csapolnom. Sokszor várni kell a hulladék- vasra, még többször a darura, ami mindig foglalt. — A hiányhoz járul még a meg­nyilvánuló fegyelmezetlenség is. Az adagkészítő mesterek nem fogják össze az embereket, ezért akadozik a munka, emel­kedik a selejtjük. De megfogad­tuk, változtatunk ezen és selejt százalékunkat 1.5 százalékra szorítjuk le. Öntudatos dolgozók vagyunk, tud­juk miért dolgozunk, érezzük, mi­vel tartozunk a dicsőséges Szovjet­unió vezette békef rontnák, biztos, hogy sikerülni fog tervünk. Ugyanilyen bizakodással beszél a feladatokról Szabó István elvtárs az l es kemence olvasztáré. Éppen a szomszédságában építik a máso­dik nagy keverő kemencét, ami ha­talmas segítséget nyújt majd az acélmű dolgozóinak. A kommunista martinászok és Ifjúmunkások tervei Igen értékesok voltak az ötletna­pok, amelyeket az ózdi újítók ren­deztek az acélmű szűk keresztmet­szeteinek felszámolására. Egész sor értékes javaslat merült fel, amelyek segítségével nemcsak az eddigi ké­sést lehet behozni, hanem lehetővé válik, hogy a Martin előretörjön a termelésben. Bövidesen megindul egy sztahánovista is­kola Ozdon: kohász, hengerész ■és gépészeti tagozattal. A kohászokkal Farkas! nszki La­jos és Duklesz János elvtársak is­mertetik meg a szovjet sztaliáno- vistíík módszereit és ezzel némi ké­séssel rendszeresítik az eddig hiányzó tapasztalatátad ást. Máris számos kitűnő indítványt tettek a termelés növelésére. Leg- fontosabb közülük, hogy növelni akarják az üzemben lévő kemencék számát. Eddig átlagosan 10 ke­mencével dolgoztak, most az átla­got fel akarják emelni 15 kemen­cére. Városi Ernő elvtárs kemence- építő brigádjára hárult a feladat, hogy a. tervet sikerrel keresztül vigye. Egy másik fölmerült terv szerint, mélyítenék a kemencék ol­vasztó-medencéjét, a fürdőt, ugyan­akkor magasítanák a küszöböt a kemenceajtóknál. Legalább 8 tonná­val felemelnék ezzel a betétet és 35 tonna helyett 42—43 tonna acélt csapolnának. Hatalmas lendületet jelent majd, hogy június elsejére elkészül a S-as kemence, ahol egy műszakon ifi brigádot állítanak munkába, hogy a kongresszusi verseny ke­retében megmutathassák tudá­sukat. Életrevaló kitűnő terv valamennyi, a megvalósulásukat nagymértékben elő fogja segíteni az új' erőkkel felfejlesztett műszaki vezetés. De ez a meggyőződésünk, hogy mind­addig, amíg az anyagbiztosítás és a mnnkafegyelem kérdését meg nem oldják, az acélmű dolgozói nem fejthetik ki teljes tudásukat. A kommunista martinászokra vár a feladat, hogy új vezetőik támoga­tásával, a dolgozók öntudatának emelésével kiküszöböljék a meriévő hiányokat. ZSITVAl IMRE iz általános iskolák felsíitapozatat számára késznek szataárckat a pedagógiai füisknlákan A dolgozók gyermekei egyre na­gyobb számban végzik el . iskolák felső tagozatait. Ezzel egyidejűleg növelni kell a megfelelő szakképzett­ségű pedagógusok számát is. Az ál­talános iskolák felső tagozatainak tanárai a pedagógiai főiskolán nyer­nek oklevelet. . .. Az ország területén négy pedagó­giai főiskola működik, mégpedig Bu­dapesten, Szegeden, Pécsett és Eger­ben. A főiskolára tanítói oklevéllel vagy érettségi bizonyítvánnyal vesz­nek fel hallgatókat. A tanulmányi idő három év. A szovjet tudósok segítsége a mezőgazdaság dolgozóinak A baskiriai kísérleti állomás je­lentékeny segítséget' nyújt a kol­hozoknak és szovhozoknak, hogy meg tudják valósítani a kol'ektív állattenyésztés hároméves tervét. Az állomás tudományos dolgozói szoros kapcsblatban állanak a kol­hozok és szovhozok á lattenyésztő telepeivel, s minden kérdésben se­gítségükre vannak. A kísérleti-állomás több kolhoz­nak .. segítséget nyújtott a takar­mányrépa, jök, sárgarépa, lúcerna és más takarmánynövények vető­magtermelésében, Az állomás kísérleti telepeit ál­landóan látogatják a közelbenlakó kolhozisták.. Nemrégen egyhóna­pos tanfolyamot rendeztek a szar­vasmarha mesterséges megtermé­kenyítésének oktatói számára. Az állomás tudományos munka­társai népszerűsítik a kolhozok munkamódszereit, és a biológiai tudomány eredményeit- Gyakran írnak cikkeket a heyj sajtóban és mjnd a rádióban, mind pedig, az ■értekezleteken felszólalásokkal se­gítik elő a Jkollektv ájiattenyésí tés fejlesztését — 11 Emelkednek a teljesítmények a daiaiiiisrezés hatására a fóaossépliési NV-nél A hét elején indít'ották bo n miskolci Magasépítési N. V.-nél n darabbérezés rendszerét. Az első napokban tapasztalható bizonyos tartózkodás máris elmúlt. Kiderült, hogy legtöbben sokkal jobban tud­nak keresni az új rendszerrel, mint eddig. így Bárdos István 6 tagú brigád­ja 122 óra 4 percre kapott munka- előirányzatot, amelynek teljesíté­séért 319.73 forintot kaptak volna. Do mivel a brigád a munkát 60 óra alatt végezte el, 11 óra alatt ke­resték meg a 319.73 forlnfot. Ilyen eset számos más helyen is előfordult. A Leeső brigád elő- irányzata 205 őrá 20 perc volt, 537.61 fo­rint keresettel. Feladatukat 84 őrá alatt végezték el, ezért It órai munkáért haían összesen 637.61 forintot kapták, azaz egyénileg átlagban mintegy 90 forintot. Máris megállapítható, hogy a da­rabbérezés hatására a teljesítmé­nyek és így a keresetek is jelenté­kenyen emelkedtek. Hyugat-Berlisiiien halálos áldozatokat követel a szükségmunka Nyugat-Berlin hatósága] a ször­nyű munkanélküliségen úgyneve­zett „szükségmünk jkkal" szeret­nének segíteni. A nyomorgó embe­reket amerikai utasításra olyan munka elvégzésére kényszerítik, amihez nem értenek. Szakmunka; sökaf. nem ámítanak melléjük és így egymást kövejjk a halálos szeren­csétlenségek. Május első hetében egy romház bontása közben történt súlyos sze­rencsétlenség. A homlokzat össze­omlott, egy munkást — két gyer­mek apját — agyonütött, eg” má­sikat. pedig súlyosan megsebesí­tett. Napról-napra nő a szükségmun­kások felháborodása amiatt, hogy életveszélyes munkát kel! végezni- ök jelentéktelen összegekért. A munkások több helyen követelik, hogy adják meg nekik a hivata­losan megállapított munkabért, ré­szesítsék őket a munkásvédelmi intézkedésekben és mindazokban a jogokban, amelyeket a törvények előírnak. — Gépjárművezető tanfolyam indiH Sátoraljaújhelyen. Az Állami Autóműszaki Intézet a hivatásos gépjárművezetői pályát választó nők és férfiak részére gépjárműve, zetőj tanfolyamot indít 9 vidéki városban, többek között Sátwajja- újhelyen is. Jelentkezni a rendőr­ség gépjármű osztályán lehet. A Vjdám vásár c. színes, zenés szovjet film, vígjáték nem keve­sebbet mutat be, mjnt azt, hogy a Nagy Októberi Forradalom óta mivé fejlődött a világ Jegelnyo. mottabb,. legnagyobb nyomorúság­ában élő parasztsága a kommun.z- mus felé haladó szocialista rend­szerben, hogyan ü>t át ez a paraszt­ság és az egész szovjet nép ,,a nyomorúságos muzsik gebéről” — «hogyan azt Lenin elvtárs kifejez. *e — „a nagy gépipar, az eiektro- mosftás, a Volchovsztroj lovára“, Ez a parasztság már nem js ne­vezhető’ a rágj értelemben vett pa- rasztságnaks hanem szovjet em­bernek, szovjet polgárnak, aki leg. feljebb foglalkozási területében kü­lönbözik a többi dolgozótól A kol­hozok dolgozói jólétben, kultuíá- ban, öntudatban, technikában, szak­értelemben jmmár egyenrangú tár. ea) a kommunizmust építő összes itöbbj dolgozóknak. A Vidám vásár egy esztendei vi- idám munka hatalmas eredménye], az aratást, a termés betakarítását, a termények .értékesítését, a boldog szüretet -mutatja be. Bemutatja a szovjet nép, * szocialista társada­lom» legyürhetetlen erejét, azt a fé­lelmetes erőt, amely előtt megtor­pan a háborús uszítok mjnctetj me«, íprketiése. íja vidám az élet, könnyebben megy a munka — mondott Sjtáijn eiytárs. Nos a Vidám vásár mint­ha egészében ezt a megállapítást tükrözné két kubáni kojhoz dolgo­zóinak életén keresztül A pompás, tzipesfjlm bevezetőjeképpen festői tájak szíripompája elevenedik meg: * táj, » kpinye?et, gh°i » fs?'ek­VIDÁM VÁSÁR (Szovjet filmbemutató az Urániában) mény lejátszódik. A legnagyobb1 orosz realista festők képei vetí­tődnek vissza, a természetre. De a festői kép, mint a filmművészet új és eddig csak a szovjet filmművé. szetben kiaknázott hatáseszköz, végigvonul a Ipm minden kocká­ján. A szines képek művészi szín­összhangját még sehol sjm láttuk ilyen magas színvonalon végigve­zetni, mint éppen a Vidám vásár­ban. Azt kell mondanunk, hogy a cselekmény, a színpompás kozák népviseletek, a szereplők csoporto­sítása, a színművészet, a festőmű­vészet és a rendezői művészet ál­landó szoros összefonódását érzé­kelteti, úgyhogy bármelyik kocka önmagában is művészi kép hatását kelti. Miről van szó ebben a filmben? Két kubáni kolhoz vetekedik az elsőségért» melyik tud többet, szebbet, kiválóbbat termelni gabo­nában gyümölcsben, baromiban, lo. vakban és szinte azt mondhatnék: emberekben. A szocialista munka hősei, a szocialista munkaverseny diadalmas szovjet emberei vonul­nak fel a városba, a vidám vásárra, miután eleget tettek az állammal szemben beadási kötelezettségük? nek, hogy feleslegüket a vásáron értékesítsék és nyereségükből fo­kozzák kolhozuk tagjainak jólétét életszínvonalát, kultúráját. Nem akármilyen vásár ez, távolról sem hasonlít a kapitalista országok za jós, kapzsi üzletező vásáraihoz, tjgpepély ez g vásári ajadajünnepe dicsőséges, szovjet népnek, amely már kiküszöbölte a kizsákmányolást, az egyéni önzést, a vagjnnszer. lő szenvedélyt és senki sem akar a •oözösség rovására magának egyé­ni előnyöket szerezni. Minden egyén gondja egyben a kő. zösség gondja és a közösség min­den ember egyéni gondját felöleli, mindenkit számon tart, mindenkit segít, mindenki számára megköny- nyítj a boldogulás útját. Két sze. relmj história köré bonyolódik a nagy cselekmény és ez a két sze­relmi história jzesitj, fokozza, a tulajdonképpeni összefogó nagy cselekményt, amj abban csúcsosodik ki, hogy ez a diadalünnepet jelentő vásár újabb lépés, újabb lendület a két kolhoz továbbfejlődésében. Számunkra még álomképnek tű­nik a fejlődésnek az a magas foka, ahová a szovjet parasztság, a szov- jet kolhozok népe elérkezett, ügy nyűgöz le a sok szépség, a nagy tisztaság, a szocialista emberv.Jág maku'átlan, boldog élete, mintha álomvilág tárulna elénk, pedig mindez reális valóság. A hatalmas szovjet földön már. nincs ka. pitaljsta szenny, amely az erdőt, a szántóföldet, lakóházakat, az üzemeket, és az emberek arcula­tát, a tudományt, az erkölcsöket elcsúfíthatná. Nincs nyomorúság, és szegénység, nem látunk vá- nyadt, rongyos, éhező embert, nem látunk csenevész gyermekeket, csak egészséget, tisztaságot és vi­dámságot. bjipcs már tuálatjapség, műveletlenség. Látjuk a szovjet embert, lányokat, fiúkat, felnőtte­ket, öregeket munkaközben. Es ez a,munka már nem a régi robot, a régi kínszenvedés, verejtékezés, hanem o'yan mint egy magasrendíí játék, mint egy-egy gyönyörű sport. Mert a szovjet ember szol ■ gáláiéba állította a gépet, a ter­mészetet, a tudományt és mindazt, amit a föld kimeríthetetlen kincsei, az értelmes gondolkozó emberek jószándékú gondolata az ember fel. emeléséhez nyújthat. Ta'álóbb címe kevés filmnek le­het. Az első napsütéses vidám táj­képeknél már mosolyra derül a né­ző. Es ez a mosoly el ne/n hagyja arcát a film utolsó jelenetéig. An- nál gyakrabban válik nevetéssé, olykor hangos kacagássá. Plrjev rendező és pompásan beállított szereplői művészétté] oldják meg feladatukat: ezt a végignevette. tést, azt a szüntelen mosolyt, amit a néző nem tud leven! arcáról pil­lanatra sem Mosolygunk, mert minden jelenet szép és vjdám. Mo- sojygunk, mert 3 legtisztább hu. mór aranyszála vonul végig az egész filmen. Mosolygunk, mert magán a filmen is mindenki mo­solyog, nevet, kacag, vidám és bol. dog, Moso'ygunk még a helyenkint boldogtalan Voron k°lhozelnőkön is, akj a vetélytárs kolhoz elnöknő­jébe, Ga]!na Pereszjetkovába sze­relmes hosszú idő óta és nem tud- j§, hogy Ijalina szive serg är^et. len iránta. Azért moso’ygunk per­sze, mert, mj nézők tudjuk, hogy nincs oka boldogtaiankodásra, fé'té., kenykedésre. De nemcsak .mosoly­gunk, hanem kacagunk a kolhoz kujtúrcsoportjainak tréfás jelene­tein. Különösen, a. két derűs ter­metes kolhczasszony csasztuskái, páros pletyka strófái és azoknak a közönségre, az érintettekre gyako­rolt hatása vált ki hangos kaca­gást. Élmény a szimpón.oáS tánc. mulatság, az izgalmas lóverseny és ügetőverseny. És élmény Duna- jevszkij remek hangujatfestö mun­kája, amely mint tartozék, szín, il­lat kapcsolódik a tájhoz, az embe. rekliez, történésekhez. A film láttára akaratlanul tola- kod.k fel az a gondolat: meg ke]! ezt néznie az egész magyar népnek, kiváltképpen a dolgozó parasztság, nak, hogy meglássa benne jövője boldog képét, azt a képet, amj ma még álomképnek fünik és hogy va­lósággá váljék még hosszú, szívó* harcot kell folytatnunk az elmara­dottság fejszámolásáért, az ideoló­giai képzésért, a szocialista kp bu­rának íalyainkba ya’ó hghatoijj- sáépt, a s^ociajizmus építéséért. Pe be kellene mutatni ezt a fi’,ríj ej, a háborús usajfok országajhan js — íja engednék! — rjjinden do!s0®ó" nak, hogy összehasonlíthassák dlp- tűket a ’ szoyjet dogozók étetéyel, ennek g fi'mnek a magas erkölps- Y.lágát a kapitalista fijmelf rpjharty erk'ölosi világával, hogy összeha­sonlítsák a szocialista.rpalisja mű­vészet felemelő erejét a horzsoá. kapitalista művészet szemfényvesz­tő tartaimiságáy*.], ala^oijyrpníifj.. ségéyg}. (híj.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom