Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-19 / 66. szám

Félkarú sztahánovista kőműves

A MISKOLCI MAGASÉPÍTÉSI N. V. LEGJOBB DOLGOZÓJA

Kollár György sztahánovista, ff Miskolci Magasépítkeaési NV dolgozója. Bárcsak jobbkeze van meg, sztahánovista teljesítményével mégis túlszárnyalja minden munkatársát. Az NV aZ elmult hét folyamán jó munkájáért — mint az üzem legjobb dolgozóját oklevéllel tüntette ki. .

A Proletársors — a múltban ,

Kollár György apja is kömüv0s »olt 14-en vannak testvérek, 5 Hú, 9 lány. Legnagyobb nehézségek között élnek, ö maga már 12 évse korában kőműves napszámos munkát vége®. Az elaő világháború után tanuló, majd segéd iestz. 1919.ben egy balesetből kifolyólag kiszakadást kap. Az akkori bürokratikus OTI-nál 'kezelését egy fiatat tapasztalatlan tanár, segédre bízzák, akinek hanyagsága miatt hatszor kell operálni, majd balkarját amputálják.

1920 januárjában kerül haza la kórházból Mezőkövesdre. Reménytelennek látja a jövöt, hiszen még a kétkarú emberek sem tudnak álláshoz jutni Négy évig bolyong az országban, a szakmában, Óriási nehézség tornyosul elébe. Térddel, vállal pótolja hiányzó kezét Sokszor félrehúzódik, hogy ne lássák kibuggyanó könnyeit. Akaraterejét siker koronázza.

A hét vénén mesterétéi dicséretet kap. Nagyobb kedv. Vei kezd a munkához. Félke. zenek hiánya különböző technikai fogásokra vezeti rá. Amikor az OTI baklövését végkielégítéssel próbálja jóvátenni. Kollár elvtárs kiváltja az ipar- engedélyt és mint kisiparos önállósítja magát. így kínlódik tovább. Sokszor heteken, hónapokon ke. resztül nincs munkája.

így változott meg az élete a Ielszabadulas után

A felszabadulás döntő váltóséit hozott életébe. Avasgyárban keres elhelyezést, a diósgyőri

ő gyárban dolgozik, beton gépalapokat készít, majd az elmult év őszén a miskolci Magasépítés} NV-hoZ kerül.

Technikai fogásait, újításait a selyemréti építkezéseknél tudja, először hasznosítani.

A meginduló sztahánovista-moz- galomban ö volt «z első az üzem. nél. A sztálini jnüsz&k előtt 283— 309 százalék között ingadozik a termelése, A sztálini műszak alatt 354 százalékot ér el, ami a Magasépítési NV keretén belül dolgozó kőművesek között a legmagasabb termelést jelentette. Párosversenyben 58-as faibői 16 köbmétert rak be 8 őrá , : alatt.

Kollár György elvtárs méltán érdemelte meg a sztahánovista nevet éa a díszoklevelet.

— Az életemet és a kenyeremet—; köszönhetem R demokráciának,

— mondja. — A munkámat soha nem ismerték el a múltban.

A dolgozók állama rnegbg, csal, tiszteletben, elismerés.

bén részesít munkámért.

Ez arra buzdít, hogy még nagyobb lelkesedéssel, lendülettel dolgozzak éa teljesítményemet tovább fokozva» segítsem élő az ötéves terv mielőbbi megvalósítását.

Kollár elvtárs ebeket a szavakat egyszerűen mondja el, de szemében proletáröntudat sugárzik, a szocialista építőmunka harcos emberének tekintet« mutatja, hogy szíwel-1 élekkel átérzi azt, amit mond. Büszkén. Jegyzi meg: _ A* igazi büszkeségem és örömöm az, hogy „ Magyax Dolgozók Pártjának tagja, lőttje lehettpm éa igyekszem méltóvá válni árra, hogy e Párt tagjai közé felvegyen. Kollár György új harcra készül a munka frontján. Egy ember a milliók közül, aki Újat, alkpt. ön_ tudatos szocialista embertípus, aki tudja, miért dolgozik éa tudja azt, hogy a termelés fokozásával sajátmaga ég népe felemelkedését szolgálja,

(Csorba)

Hétfőn nyílik meg Diósgyőr- vasgyárban as olvasztárok sztahánovista akadémiája

Március 20-án, hétfőn délután

fél 3 órakor nyílik meg ünnepélyes keretek között a diósgyör. vasgyári Martin-üzem öltözőjében az olvasztárok sztahánovista akadémiája. A március 20-tól áp. rilis 12-ig tartó akadémián az ország legjobb 20 olvasztára sajátítja ed a szovjet fémkohászati tudomány eredményei alapján a legkorszerűbb ismereteket. Na. ponta 4 óra elméleti és 6 óra gyakorlati oktatásban részesülnek a hallgatók. Az elméleti órákat a Martin-öltözőben tartják meg, a gyakorlati bemutatásokhoz a Ko. hászati Üzemek vezetősége a Martinban két külön kemencét bocsát rendelkezésükre. Az olvasztár akadémia előadói: Vécseí műegyetemi tanár, Martinovics Ernő, a nehézipari műegyetem vaskohászati főosztályának veze. lője, Nahoczki Alfonz kohászati tanár, Bán István, a diósgyőrvag- gyári Martin-üzem főmérnöke, Nagy kitüntetés érte a Diós- győrvasgyári Kohászati -Üzemek dolgozóit azzal, hogy az akadó, mián a Martin 8 legjobb olvasz- tára Vesz részt. Ezek: Margóczi István Kossulh-díjug sztahanovista >, él munkás, Gácsí Sámuel él. munkás, Frigyik József ifjúsági brigádyezető, Gergely Imre ifjú. munkás brigádvezeto, Füzes Ferenc élmunkás, Lakatos Ferenc, Janó vies Gézg és László Kálmán.

Könyvespolc _

Ivón Gorán Kovcicsics:

JAM A (Tömegsír)

1943-ban 23 éves korában irta döbbenetes erejű megrázó költeményét a jugoszláv írónemzedék egyik legnagyobb ígérete, aki a partizánok soraiban fegyverrel kezében védelmezte hazáját a fasiszta betolakodók ellen. Kovacsiesot több társával együtt elfog.ák, rettenetes kínzások után kivégezték és a tömegsírba vetették. Mintha előre látta volna- sorsát. Amit versében megírt, szinte kísérteties pontossággal bekövetkezett. A költemény a fasiszta barbarizmus, a minden képzeletet felülmúló kegyetlenségek, a pokoli borzalmak megrendítő megelevenítőse. Nem a költő tehet róla, hogy hatalmas arányú versébe a kegyetlenkedések, a kínzások, a szenvedések szinte elviselhetetlen áradata van belezsúfolva. O a fasizmust akarta megmutatni, hogy emlékeztessem —- és ez volt fasizmus. A komor, sötét niaphangulatn vers csak sorolja, sorolja a rémségeket. A költő összeszorított fogakkal, ökölbeszorított kézzel a hűvös tárgyilagosság álláspontjára helyezkedik, kemény belső önmegtartóztatással nein az iaző gyűlölet szenvedélyes hangját har- sogja, nem a bosszút dübörgi az írói objektivitás, & részletekig kegyetlen valőságábrázolás sorai mégis a fasizmus elleni gyűlölet és kérlelhctetlcnség lángját csapják fel az olvasóban. Az internéi képekből minden sötétségük ellenére is előtör a szabadságvágy, a szabadság iránti mérhetetlen szeretet fénye. A fasiszta állatiasság bemutatása: kemény vádirat és harci riadó mindazok ellen, akik ismét a szadista vadakat akarják ráuszítani a szabadságszerető, békére vágyó népekre. Ivan Goran Kova- csics bátor helytállásával, fegyvert ragadva bizonyította be költeménye. hitelességét és erejét és mutatott -példát, hogyan kell harcolni azok ellen, akik új ’ iszonyatokat, új kegyetlenségeket, újabb borzalmakat tartogatnak a szabadságszer*tö milliók ellen, Hiáb«. hivatkozott a Titó-bahda olyan sokat Ko- vacsicsra, mint legnagyobb költő' mártírjukra. A verséből kiáradó harci felhívás ellenük js szól, a hitvány árulók ellen, akik — mint Darvas József írta bevezető sorai» ban — gyalázatba lökték a hősök emlékét ős dollárra, aranyra váltják a népszabadság mártírjainak áldozatát. Ha idézni merik még, szemérmetlenül a „Tömegsír* ke» mór szép sorait, a maguk vádira-* tát, gyalázatuk vádló dokumentumát idézhetik benne csupán.“

Az elnyomott jugoszláv nép, H jugoszláv kommunisták, partizánok, dolgozó milliók követik a K®-' vacsics-mutatta harcos utat és küs' denek, hogy mielőbb valósággá váljanak versének utolsó sorai:

„A bosszú és szabadság fedderengngk,

A szabadság a fényes égrg W&,

Süt mint a nap és erős mén* a nép"

A partizán-költő megrázó verne

Benjámin László sikerült fordító- sában jelent meg. (Athenaeum kiadás,)>> (—közi)

A moszkvai rádió új hullámhosszai

A moszkvai rádió közép és hosr* szúhullámhosszai megváltoztak. A moszkva] rádió műsorát jelenleg » következő hullámhosszakon sugározzák: Moszkva I. az 1935 m. és az 1734 m. hullámhosszon, valamint a 433.6 m. középhullámon.

Moszkva II: az 1141 m. hosszú éh # 330.4 m. középhullámon.

Moszkva 111. a 344 m. középhullámon.

A moszkvai rád]ó magyarnyelvű

hirejt a 320 méter közép és az 1068 méteres hullámhosszon sugározzák.

A rövidhul|ámhosszak vá hozatta- nők maradtak.

Nagy János olyan lendülettel dolgozik, hogy szinte beleizzad. A trágyát feldobja a szekérre, aztán villáját újra a földnek szegezi. Lopva a fiára sandít.

— Valami baj van ezzel a fiúval — gondolja.

Megáll. Rettentően furdalja a kíváncsiság.

— Hát aztán mennyi időa az a borjúi

Tista az arcába bámul. Lábáról lerúgja a sarat, álmosan kérdi:

— Melyik!

— A téeszcséé.

— Annyi mint a mienk, de sokkal-szebb, a csoport elnöke agyon- dícséri; Azt mondja, csak a mienk veszi fel vole a versenyt. — Apád nagyon ért az állatokhoz. Ezen a téren legjobb szakember a faluban. «— Csakhát egy baja van.

Nuby felkapja a főjét.

— Micsoda!

— Asszongya, apád nagyszerű gazda, ősszel is ö volt, aki a legjobb munkát végezte a szántásvetési versenyben. Példaképe lehet a többi gazdának. Nem hiáb« tették ki legelsőnek a becsület táblára.

— Ezt mondta!

— M8g még azt is, hogy sokszor édesapámtól tanult, hogyan kell valamit megcsinálni. Csak egy baja van, nagyon önfejű. Nem akarja megérteni, hogy gépi erővel jobban lehet termeink Nem akar belépni a csoportba, pedig mint a falu legelső gazdájának, ott a helye.

Nagy Jánost mindé* olyan váratlanul érintette, hogy csak állt, nézett jnaga elé, Elővette a dohány- saeskót, rágyújtott, hosszan nézett » .fiúra, aki úgy dolgozott mint •gy meter,

Csorba Baműj Q^gg Qáll&S 110111 fi t&bbí...

—• Hiszen én eddig azt hittem, hogy gyűlölnek engem.

— Édesapámban van • hiba, szóba se akart velük állni. Nem kell magát annyira távoltartani tőlük.

Nagy kétszeres erő cél fogott munkához. Jóleső érzés töltötte el. Milyen szépen nyilatkozott róla a csoport elnöke.

— Megbecsülik á jól dolgozó embereket.

— Ez is megvan — mondyt a

fiú, ahogy a rakott szekeret lassan kürülveregeti a villával. A villát" beleszúrják a trágyába, lábukról leverik a sarat, s megindulnak a ház felé.

Sietve megreggeliztek, aztán befogtak. A két tehén már régon nem volt járomban. Kissé akara- toskodtak. Az öreg kinyitotta a kaput, Pista meglógta a kezes tehén kötelét, a szekér a teher alatt recsegve gördült az utcára.

Elinduláskor kicsit féltek, de amint kiértek a műútra, nem volt már semmi baj. A műúton, amelyet a 3 éyes tervben építettek, köny- nyen gördült a kocsi. Mások is mentek kifelé. Nagy hol az egyik, hol a másik szekérhez ment beszélgetni.

Traktor dübörgőtC el mellettük.

A vontató után hatalmas teherkocsi volt kapcsolva, jól megrakva tfúgyáv«!. Nagy szerint még dO mázsát is elvisz egyszerre. Gyorsan ment, Nemsoká jött is vissza.

— így érdepms dolgozni, édesapám! — kiáltotta a fiú a s-nV-r oldalánál.,

— Jobb, jobb — mondta íity- méÍYS , de azért mégis csak jobb

ha az ember , a maga gazdája.

Elértek a dülőúthoz. A fiú már előre érezte, ba.j lesz. A műútról lótérve, csaknem agyig süppedt a kerék a sárban. A két tehén szinte nyögve húzta a terhet. Nagy, hogy segítsen nekik, nckifeszült a lőcsnek, ügy tolta. Alig mentek párszáz métert, egyszeresük megállt a szekér, se előre se hátra.'

— Na fiam, most aztán jól né zünk ki. Próbáljuk csak meg. — Nekifeszülnek újra, de nem megy az istennek sei Pedig már csak nébányszáz méter volt hátra. Ott van a földjük közvetlen a csoporté mellett.

Körülnéznek. A csoport földjén

serény munka folyik. A teherkocsiról most szórják a trágyát a földre. Már végeztek is. A traktor feldübörög, jönnek feléjük.

— Édesapám, álljunk legalább félre, hogy el tudjanak menni meileftünk. Újból nekifeszülnek, de a kocsi nem mozdul. Nagy homlokát kiveri a veríték.

— Itt rekedünk, hacBak — hacsak a traktorosok nem segítenek. Ej, ki tudja, milyen emberek ezek!

A traktor egész közel ért, majd megállt.

— Szabadság, elvtárs r— köszön barátságosan a trakforista.— akadtunk!

— Nem bírja ez a két tehén ebben a - sárban — válaszol Nagy s kezét olyan kétségbeeséssel tárta szét,, hogy a traktorista elnevette magáit.

— Persze, maga csak ne- " t’ a *maga masinája bírja.

— Jól van, no — válaszol békülékenyen a traktorista, — Segítek

a két riskán. Fogják csak ki őket.

Lendületesen csavar egyet a kormányon, a teherkocsit behuzatja a szántásra, majd a szekér elé kanyarodik.

— Kössék csak utána, — rendelkezik. — Az elvtárs maradjon itt a tehenekkel, a többit meg elintézzük a fiúkkal,

A traktor újra feldübörög, a szekér egyre gyorsabb mozgással Pista irányításával befordul a földjükre.

Nagy meglepetve látja. A csoport tagjai, közte az elnök is, nekiesnek. Mintha a maguké lenne, olyan szorgalommal dolgoznak.

A traktor újból ott dübörög mellette, a szekeret leakasztják róla, nokifarol a teherkocsinak és már megy is tovább. Még arra sincs ideje, hogy megköszönje. A csoport elnökére néz.

— Mihály, szerettem volna veled beszólni — kiáltja utána. Az bólint és a mozgó kocsiról leugrik a sárba,

— Ezért kár volt leugrani — mondja —, hiszen csak meg szerettem volna köszönni a segítséget. így lemaradsz a többitől.

■— Dehogy maradok, hiszen ez a gép csak a müútig húzza, onnan már a vontató fogja továbbvinni. Nézd C3ak, ott «. falu alatt már jön is. Addig kényelmesen kiérünk.

— A fiam azt mondja — kezdi a beszélgetést —, hogy a ti borjútok szebb, mint a mienk.

— Hát lehet. Da ha szebb, az csak természet'oS;

•— Hát osztán mér!

— Azér mert z közös gazdáiké ,

dós nagyobb előnyöket nyújt, nem csak az állatnovelésnél, hanem á! termelésnél is. Mi a modern agro-: technika minden vívmányát fel I használjuk termelésünk fokozására.1 A minisztertanács határozata is előírja, hogy nekünk 20 százalék kai kell főbbet termelni mint nek tét

— Hát osztán mér!

—- Azér mert könnyebb a közösbe a munka. Minden segítséget megad az állam. Gépek, nemesített magvak, szaktudás áll rendelkezésünkre.

— Te Mihály,., mikor gyün- nél el nálunk.

— Minek.

— Megnézni a borjúmat. Kiállításra szántam.

Kiss Mihály elgondolkozik egy

kicsit.

— Hát jő, esfeíelé elmegyek, év

csak úgy, ha te meg a mienket

nézed meg.

— Legalább szétnézek ottan né» latok. Az sincs kizárva, hogy,.,

— hirtelen meglepődikÚgy érzi, valami megfeszül be»

ne, valami melegség önti el, ahogy kimondja gondolatát, szint« bélért ked.

— Te Mihály, mi lenne, ha *4»<*

én íb belépnék a csoportba!

Azt várta, hogy Kiss boldogan borul a nyakába és elkezdi nyakra- főre dicsérni, hogy ilyen meg olyan jő lesz. Az ejnök megértőén bólint.

— Na végre megjött az eszed,

— mondja és a falu felé néz, a hon» nan egyre gyorsabban, dübörögve' jön a irakié?-