Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-12 / 61. szám

A megyei pártbizottság bírálatára Snbirálatot gyakorol a Diósgyőri Kohászat) üzemek vállalatvezetője a tervfelbontás munkájáról Pártunk Borsod m egyei Bizott­sága legutóbb az ffiszakmagyar- országban megjelent bírálatban rámutatott azokra a hibákra, hiányosságokra, amelyek a bor­sodi nagyüzemek s közöttük a Diósgyőri Kohászati Üzemelt tervfelbontási munkájában ta­pasztalhatók, s a vállalatvezetők­nek e tárén megmutatkozott mu­lasztásaira. A Megyebizottság helyesen fedte fel ezeket a hibá­kat, köztük a vállalatvezetők mulasztásait is. A menetközben gyakorolt kritikájával komoly segítséget nyújtott a hibák foko­zatos kiküszöböléséhez. Meg , kell állapítani, hogy pártunk Köz. ' ponti Vezetőségének a szocialista mumkaverseny eredményeinek megszilárdításáról és tovább­fejlesztéséről szóló januári hatá­rozatát nem hajtottuk végre ügy, ohogyan kellett volna, hibát kö­vettünk el a tervbontás szervezé­sének irányítása, beindítása te­rén. A határozat leszögezi: „Biztosítani kell, hogy az összes üzemekben a legrövidebb időn belül megtörténjék a tervnek egészen a munkapadokig, az egyes dolgozókig való felbontá­sa, . •“ Ezen a téren a Megyebi­zottság által gyakorolt bírálat óta elért fejlődésünk ellenére is még mindig komoly teendőink yannak. Tervfelbontási munkánk kez­detén egyik nagy hiba aZ volt, hogy a beindítás szervezése szét. esett. Elkezdte a szervezést a Tervosztályunk, azonban, egyéb elfoglaltságuk miatt és a tervfel­bontás jelentőségét tudatosítani hivatott felvilágosító munka hiá. nyában nem sok eredmény szü­letett. Csupán egy-két tizemben Indult el a tervfelbontás. Egy. két hetet késett Műszaki Osztá­lyunk és a Határidőirodánk is abban, hogy a központi negyedévi programokat heti gyártási pro­f ramokra bontsa, s az üzemek nélkül nem tudták tovább bon­tani a tervet csoportokig, egyé­nekig. Ugyanilyen egy-két heti kiesések, késések voltak az üze­mekben is akkor, amikor pedig már megkapták a heti terveket. Keresték, hogy kit bízzanak meg ezzel a munkával, vagy csak azt láták, hogy a tervfelbontág pilla- natnyüag növeli munkájukat, jSem látták meg azt, hogy éppen ez teszi szervezetté tervszerűvé a& üzem munkáját és így meg­könnyíti ciZ üzemvezetést magát is. Mindezek közel egy hónappal eltolták a beindítást. Ebben mu­lasztást követtem el én, mint vállalatvezető, az üzemi bizottság 6a az üzemi propaganda, mert felvilágosító munkánkkal nem tá­masztottuk alá kellő módon a tervbontág műszaki végrehajtá­sát. Múlt év december közepén a Pártbizottság kezdeményezésére egy csúcsbizoftság alakul a terv. bontás irányítására. Ez a bízott Ság tárgyalta le az üzemekkel a tervbontás elindításait, azt, hogy melyik üzemben milyen sajátossá­gokhoz kell alkalmazkodnia a terv­bontásnak. Azonban ez a bizottság sem végzett eredményes munkái, mert teljes létszámban ritkán tu.d: ták megtárgyalni az üzemekben a problémákat. Végül aiz Időelemzési , Osztályunk vette át a tervboriás irányítását a múlt hónapban és fo­kozott; javulás állott be a ervbon. ás munkájában. Volt olyan üzemünk, mint a esavargyár, amely már a terv- bontás kezdetén, decemberben két hét alatt felfejlődött, a leg­jobban dolgozott. Több üzemben azonban kitartó munkát igényelt a tervbontás kifejlesztése. Az acélöntődében például nagyon érezhető volt a tudatosító, felvi­lágosító munka hiánya. Amikor megtörtént az első tervbontás, számos esetben az elömunkások a fiókokban tartották a tervlapo­kat. A kovácsmühelyben a terv­lapokat kiadták ugyan, de az eredményeket két hétig sem ér. tékelték ki az időelemzők. A Martinban a tervbontás grafikus ábrázolása\ bizonyult, a legegy­szerűbbnek és szemléltednek, azonban nem magyarázták meg a, dolgozóknak, hogy mindenki olvasni is tudjon ezekből a grafi­kus ábrázolásokból. Mint hiányosságot kell megemlí­teni, hogy a tervbontás során ma. gunknak kellett kialakítani — köz­ponti végrehajtási elvek hiányá­ban — egy-egy üzemben a terv bontás alapjait, elveit. Ez minden üzemben más és más, hiszen az üzemek gyártási sajátosságaihoz kellett alkalmazkodnunk. A tervbontásnak egyre több ered­ménye jelentkezik. A nagyolvasztó dolgozói a napokban kérték az idő­elemzést, hogy az eddigi műhely - százalék elszámolásukat bontsák fel csoportelszámolásra. Ez meg is történt. A tervbontással kapcso­latban akkordbérelszámolásunkat teljesen át kellett szervezni. Az eddigi havi elszámolásról február 1-től áttértünk a he fi elszámolásra. Igen sok helyen a tervbontás hoz­za felszínre az akadályokat, a szűk keresztmetszeteket. Pártunk Központi Vezetőségé­nek határozata ég a M©gyebizott_ Ság bírálata óta komoly eredmé­nyeket értünk el tervfe’ bontá­sunk hibáinak, hiányosságainak kiküszöbölése terén. A tervbon­tást irányító Idöelemzőosztály kezdeményezésére az üzemekben 22 komplex brigád, alakult idő. elemzők részvételével, amelyek­nek legfontosabb célkitűzésük a tervfelbontás jelentőségének tu. datositása, a tervbontás helyes végrehajtása, a rendszeres kiér­tékelés, a kiugró eredmények azonnali kiértékelése. További 14 tervfelbontó komplex brigád szer. vezése már folyik. A tervbontás központi irányítására csúesbrigád alakul s feladata az egész munka összefogása. E brigádok egyik­másika a termelés terén is igen jól dolgozik, mint pl. a vasöntö­déi BattonyaiHofmaister 200-as brigád, amely alakulása óta ál­landóan 230—250 százalékos ered. ményt ér el. A kiértékelést na­ponta végzik és ez serkenti a brigádot. Állandóan látják, hol tartanak a terv teljesítésében. A tervbontásban résztvevők szá­mát a Megyebizottság határozata óta — amely a tervbontásban dol­gozóink számát még 30 százalék­ban állapítja meg —, lényegesen emeltük. Március 4-i kiértékelé­sünk szerint azoknak a termelő és kiszolgáló üzemeinknek fizikai lét­számához viszonyítva — ahol a tervbontást bevezethettük — a tervet 70.5 százalékig felbontot­tuk. Gyárunk összes fizikai dolgo­zói létszámához viszonyítva a dol­gozók 53 százaléka dolgozik cso­port és egyéni tervbontásban. Igen sok brigádunk és egyéni versenyzőnk már messze előljár a tervteljesítésben. Március 5-én az eiektroacólmüi Bárkái és Szabó Lajos olvasztár brigád március 23-ig, a fínomhengerdei Tóth La­jos csiszoló április 12-ig, a nemes- acélkovácsmühelyi Boronkai Ist­ván kovácsbrigád április 22 ig, az acélöntődéi Egerszegi László öntő- brigád március 20-ig, a vasöntödéi Lereli József magkészítő április 14-ig, a váltómühelyi Sziklai Imre elörajzoló május 5-ig, Szabó Imre gyalus május 2-ig, Soós Erzsébet és Liliom Anna előkészítő lakato­sok március 28-ig, a mechanikai javítóban Kálna József esztergá­lyos október 18-ig, Sipos Vilmos esztergályos szeptember l-ig> Ku­tasai György marós július 21-ig tel­jesítették felbontott tervüket. A jól, szervezett tervfelbontás­nak óriási jelentősége Van a ter­melés szervezetté tétele, a terme­lés növelése terén. -* tervjelbon. Az újraválasztott pártvezetőség irányításával jobban megy majd a munka a barossaknai a mezőcsáti termelő­szövetkezeti csoportban bányaüzemben A mezőcsáti „Szabadság“ terme­lőszövetkezeti csoport üzemi párt- szervezetének vezetőség választó taggyűlése ünnepszámba ment. A tagság az új gépállomás lelkes fel­avató ünnepségéről vonult a párt- helyiségbe. A tagok, kettő kivéte­lével, 1 teljes számban megjelentek. A tagság bizalmából ifj. Csótka elvtárs vezeti le a gyűlést. Ismerteti a Központi Vezetőség határozatát, Rákosi elvtázs beszá­molóját. Ezután Juhász József elv­társ titkár tart beszámolót. A ve­zetőség és saját munkája felett gyakorol önkritikái. — A pártbizalmiak és népneve­lők aktivizálásának elhanyagolása miatt engem és a vezetőséget ter­heli a felelősség. Voltak más hi­bák. is. A hozzánk érkezett propagan­daanyag és levelek sokszor he­tekig porosodtak a szekrény­ben, míg a Járási Bizottság ellenőrzésekor fel nem hívta rá a figyelmünket. A 200 családot’ felölelő csoportban a JB többszöri figyelraoztetéeo el­lenére sem foglalkoztunk kielégítő­en felvilágosító, nevelő munkával, így aztán pártszervezetünket nem is tudjuk felerősíteni, a csoport tagjai között szép számmal talál­kozunk becsületes dolgozókkal, akik munkájuk alapján megérde­meltók volna, IfOgy tagjelöltek le­gyenek. A titkár elvtárs rámutatott az eredményekre is, amelyek, megál­lapítása szerint, bizony elmaradtak a hibák mögött. A Pártért mindannyian felelősek vagyunk! Lévai Lajos elvtárs. szólt első­nek a titkári beszámolóhoz. — Helyes, hogy a titkár elvtárs a vezetőség nevében ,is beismerte a hibákat, mert ha ő nem, akkor mi úgyis rámutattunk volna. De nemcsak a vezetőségben van a hiba. Hibásak vagyunk mindany- nyian, mert nem nyújtottunk segítséget a vezetőség munká­jához, márpedig a Párt ügye nemcsak a vezetőség ügye, ha­nem az egész tagságé és mind­annyian felelősek vagyunk érte. A felszólalás után hosszabb csend következik. Lévai elvtárs szavai hosszú gondolatsorokat in­dítanak meg. Az elnöklő Csótka elvtárs és a Megyebizottság kikül­dötte biztató szavai oldják fel a néma önkritikát. Sípos elvtársnő szólalt fel, majd Csótka Mihály községi bíró veszi át a szót. — Rákosi elvtárs. világosan rá­mutatott, hogy a titkár, akinek sok funkció­ja van, egyiknek sem tud tökéletesen eleget tenni. így volt ez a mi titkárunkkal is. Az új vezetőség megválasztásá­ra került ezután a sor. A hangulat felélénkül. Mindenki érzi: sze­mély szerint felel azért, kik ke­rülnek az új vezetőségbe. A jelölő- bizottság egyik tagja sorra olvassa a jelöltek nevét. Ifj. Pap András az első. El­mondja önéletrajzát. Már-már hozzászólás nélkül fo­gadják el jelölését, amikor apja kér szót. Megállapítja, hogy fia nem kellőképpen adta elő életraj­zát, mert vannak, bizony, hibái is, amiket .ki kell küszöbölnie! Éberen vigyáz a tagság A következő jelölt, Szép Imréné heve olvasásakor már öten is je­lentkeznek kifogásokkal. — Kuláknál dolgozott is így nem alkalmas vezetőségi tagnak — jelenti ki Juhász olvtárs. De kije­lentése nyomban ellenzésre talál. — Yaló tény, hogy kuláknál dolgozott — veti ellen Lévai elv­társ —, de melyikünk nem dolgo­zott a kuláknál? Ki előbb, ki ké­sőbb jött el a kulákfól. Szép Imre, a jelölt férje Í3 szük­ségét érzi, hogy felszólaljon. El­mondja, hogy felesége 9 éves ko rától cseléd volt, 1915-fől DEPOSz tag, a Pártnak tagja, az MNDSz- beu is dolgozik. Beléptek a terme- locsoportba, mert látják, hogy ez a dolgozó parasztság boldogulásá­nak egyetlen útja, Szépen fejlődik a a barossaknai A barossaknai bánya első mű­szakjának dolgozói ünnepi keretek között - tartották meg üzemi párt- szervezetük vezetőségválasztó tag­gyűlését a gyönyörűen feldíszített olvasóteremben. A terem tartóosz­lopai között a járási pártbizottság ftjándékzászlóját feszítették ki, amit a tervkölesönjegyaís sikeré­ért kaptak a barossaknai dolgo­zók. A taggyűlést Kunsági Károly elvtárs vezeti be, akit egyhangú lelkesedéssel választottak ezalka- lomra elnökké. Veres elvtárs, párttitkár számol be az 1949 októberében alakult pártszervezet eddigi munkájáról. Az eredményekről beszél. Felül­vizsgáltuk <i. felügyelői kart, az üzem fontosabb pozícióiban lévő elvtársakat — mondja többek kö­zött. (A párttagság hozzászólásai­ból később kiderült, hogy ez az A kis vita niíti a tagság Szép Imréné elvtársim* a ve- zető.ég tagjai sorába választja. Viharos ellenzés fogadja Csótka József jelölését, akiről Vis-.ontck elvtárs mondja el, miért nem al­kalmas arra, hogy részt vegyen a pártszervezet vezetésében. — Nekem saját test. érbátyám — jelenti ki ICsótka Mihály —, de nem tartom alkalmasnak erre a fontos, felelősségteljes tiszt­ségre. A taggyűlés a jelölést elveti. így vált a csendesen induló tag­gyűlés a vezetőség megválasztásá­nál egyre élénkebbé. Egyre bát­rabban, határozottabban érvénye­sült’ a tagok kritikája, helyesen vitatták meg a felvetődő kérdése­ket és érvényesítették Rákosi elv­társnak az éuerség fokozására irá­nyuló útmutatását, A tagság érezte, hogy a pártvezetőség újja- választ’ása, új erőt ad a „Szabad­ság“ tszcs fejlődésének s vala- mennyiüket cdöre viszi a felemel­kedés, a boldogulás útján. versenymozgalom bányaüzemben átvizsgálás nem vezetett tökéletes eredményre.) Veres elvtárs kifejhette a továb­bi eredményeket, amelyeket a dol­gozók elméleti és szakmai fejlesz­tése terén értek eL Ezeknek tulaj­donítja,' hogy az üzem februári tervtelj elü­tése 10 százalékkal emelkedett a januárival szemben s a ver­senymozgalom odáig fejlődött, ' hogy 192 dolgozó áll egyéni versenyben. Hivatkozott a szociális eredmé­nyekre is. ! Ezután tért Tá az önkritikám. El- ^ ismerte, hogy a reszortfelelősökkel nem tartott kellő kapcsolatot, az ifjúságra nem fordítottak elég gondot, azzal sem törődtek, hogy az üzemvezetőség hogy akarja megszüntetni a létszámhiányt, ami a termelésben visszaeséseket okó- zot’t. így következhetne be a tömegektől való elszakadás A tagság nem érte be a titkár elvtárs önkritikájával, hanem to­vábbi kemény kritikát gyakorolt a titkár elvtárssal, a vezetőséggel szemben. — A titkár elvtárs valóban nem törődött eléggé a reszortfelelősök munkájával, így ezek nem végez­ték el feladataikat s minden a tit­kárra hárult — fejtette ,ki Szabó Bertalan elvtárs aknász. — A titkár elvtárs beült az irodába, elmerült az apró- cseprő dolgokban és nem tu­dóst foglalkozni a tömegekkel. A reszortfelelősök pedig, akik lát­ták, hogy a titkár az ő munká ju­kat is elvégzi, még kevésbé igye­keztek dolgozni. Oraveez István elvtárs rámuta­tott, hogy. a pár-tvezetősőget. fele­lősség terheli azért, hogy az új munkásokat nem oktatták ki a szerszámok, gépek, megóvására, nem tudatosították bennük, hogy a bánya a miénk, a dolgozóké. Az NV központjában lévő Molnár gé­pészmérnököt csak hírből ismerik a dolgozók, mert sohasem megy ki az üzemhez, hogy elősegítse a . termelést. Inkább hátráltatja. Van­nak az üzemnél személyes ellenté-. tek, amelyek felszámolása a párt- vezetőség kötelessége lett volna. Még számos felszólalás hang­zott el, amelyekből kitűnt, hogy a párttagság megértette Rákosi elv- társ szavait és él a kritika jogá­val. Bár ugyanakkor kevéssé alkal­mazza még az Önkritikát. A jelölőbizottság által javasolt új vezetőség tagjait ellenvetés nélkül egyhangúan elfogadják. Hi­ba volt, hogy a jelöltok nem szá­moltak be életükről, eddigi munká­jukról. BaSogli Ferenc JJtüntstése A Népköztársaság Elnöki Taná­csa dr. Balogh Ferenc elvtársit,. Borsod megye alispánját a Ma­gyar Népköztársiaságj Érdemrend IV. fokozatával tüntette kj. tásnak köszönhető, hogy pl. acél­öntődéi tisztítóüzemünk fel tudta dolgozni két hónapos• lemaradá­sát a tervbontás segítségével. A Megyebizottság bírálata s az azóta végzett felvilágosító és szervező munka eredménye, hogy üzemeinkben egyre többen készí­tenek ellentervok.jt tervük koráb­bi teljesítésére- Éjinek eredmé- rv ’-ént szil ettek meg a vasön_ tödé, acélöntődé, n;,gykovácsrau í hely, nemcsacélkováesmühwly üzemi ellentervei, ez teszi lehető­vé, hogy március hónapban Mar- tinacélmüvünk ei akarja érni a sztahánovistg üzem büszke címét. Ez ebben a hónapban 4.000 tonná­val több acélt, másfélmillió fo­rinttal magasabb értékű többter­melést jelent, a Martinban. A Megy ebi zotfság bírálatát, út­mutatásait alkalmazva sorban ki­küszöböljük a tervfelbeníásunk hi­báit, hiányosságait, arra törek- j ízünk, . ogy a tervet minden dol­gozóra kiterjesszük, biztosítva ez­zel a munkaverseny, a szt-aháno- vista. mozgalom alapját. Bizonyos, hogy Pártünk irányításával, to­vábbi útmutatásával, az önkritika gyakorlásával, a kritika tanácsai­nak alkalmazásával kiküszöböljük hibáinkat e téren is, hogy még nagyobb eredményekkel vehessünk részt a szocializmus felépítésében. HERCZBG FERENC a Diósgyőri Kohászati tízeinek vezérigazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom