Észak-Magyarország, 1950. március (7. évfolyam, 52-75. szám)

1950-03-12 / 61. szám

OLGA ZIV: | >— Házamat a multi öv­ben építtette nekem a kolhoz — mondja kedve­sen Jevdekija. Bogodus- ko, az ukrajnai „Vörös Hadsereg“-kolhoz sertés­tenyésztője. — Örülök, hogy meglátogattak. A népfényben fürdő, tágas szobában a csinos bútorok között sürög- forog Jevdekija és már pléuk is helyezi a párol­gó toát. — Képzeljék, egyik nap kopog valaki — mondja. — Kinyitom az ajtót, — egy fiatal lány 611 előttem és azt mond­ja, hogy agitátor. Szírot- ne velem beszélgetni a küszöbönálló vák sztások- ről. No, éppen jókor jött, feleltein neki, épp itt vannak a szontszédasz- szonyok is. Bejött kö­zénk, kezdtünk beszélget­ni, majd meghallgatlak, emit a Legfelső Tanács választásainak jelentősé­géről mondott. Aztán így szóltam: világos a kér­dés, kedveseiül Nem elő­ször választok életem­ben, tudom én, miért dol­goznak képviselőink!... Lehet, hogy valami más országban megkérdezné erre valaki: „Mit értesz ezalatt, Jevdekija? Mi EGY A MILLIÓK KÖZÜL közöd neked az állam­ügyekhez?“-— Persze, felelrtém en­nek az idegen országbeli asszonynak, az ón mun­kám szerény munka és a rangom se valami magas a kolhozban, do a múlt évben kitüntettek a Szocialista Munka Hőse címével és az aranyosi!- lag mellé a Lenin-rendct. is megadták. Nekem. Az egyszerű állattenyésztő­nek. Es miért lehettek olyan eredményeim, ame­lyek alapján kitüntetésre érdemesnek találtak? Hát csak azért, mert tmnJ kámban a miesurini tano­kat alkalmaztam és így évente háromszor fiad- zottak az anyadisznaim, még hozzá mindegyik 25 malacot. De megtanulhat­tam volna-e mindezt a szovjet hatalom segítsége nélkül? Soha. kiég most is tanulok az állattenyész­tési körben. A kolhozok és szovhozok állattenyész­tő élmunkásai értekezle­tén is résztvettem Kiev- ben, «hol az Ukrán Szov­jet Köztársaság Legfelső Tanácsának elnökével is beszélgettem, — Persze — mondot­tam azután fiatal leány- vendégemnek —, te fiatal vagy, nem tudod mi volt azelőtt. En olyan te ko- rodbeli volt'am a cárizmus alatt, amikor sötétség­ben élt a paraszt és a szegény ember nem ismer­te az ABC-t. Te már meg sem érted, hogyan élhettek azelőtt az embe­rek klub, újságok, rádió nélkül. Érdeklődés és re­mény nélkül tengődtek. Az asszonyok még szülni sem szeretlek, — melyik anya kívánta nyomorú­ságra nevelni gyerme­két? Az én fiam azon­ban már középiskolát végzett és ma tiizértiszt. Egyetemre járhat. A fa­lunkban sok családnak van mérnök, orvos, taní­tó fia, vagy leánya. Min­denki olyan pályára me­het, amelyhez hivatást érez. A fiam is szíve szerinf választott. Meg­beszéltük egymás között a dolgot, aztán mind­egyikünk a maga munká­jához látott. Megállapod­tunk, ahogy tudunk, se­gít“ k a hazának. Meg­tanultuk, hogy úgy tekint­sük a közös ügyet, mint! a sajátunkat, megtanul­tuk, hogy büszkék le­gyünk hivatásunkra. Az állam ügye a mi ügyünk lett. — Ha tehát képviselőt választ az ember, körül­néz,, ki dolgozik legjob­ban a közös érdekekért. Nyugodtan rájuk bízom magamat, hiszen nekünk,' szovjet embereknek azo­nosak az érdekeink. Va­lamennyiünket egy cél lelkesít és mindnyájun­kat ugyanaz a Bolsevik Párt vezet a eél felé ... Bizony, mindezt elmond­tam aznap este az agitá­torleánynak ős ő így' bú­csúzott tőlem: „Köszö­nöm, Jevdekija. Nem tu­dom, ki volt kettőnk kö­zül az ngitátor, te vagy én?“ 8 Jevdekija Bogodus- ko így folytatta elbeszé­lését: —• Most is csak azt mondhatom, amit akkor válaszoltam. így van ez jól, kedves, hiszen mind-’ nyáján egyet akarunk, egyért küzdünk, a mi szeretett szovjet hazánk­ért. Alkonyodott, amikor elbúcsúztunk Jevdekija; Bogoduskotől. Öröm volt hallgatni ezt a szovjet assszonyt. Tudjuk, nincs egyedül, sok-sok millió ilyen kol- hozparasztasszony van, mint ő. jáöNYVESPOLC J. I. Perelman: Szórakoztató mechanika A szocializmusban a tudomány a I ’dolgozó népe: szolgálja, a tudo­mány mindenkié. A szovjet tudósok gondot fordítanak arra, hogy a tu­domány eredményeit népszerűén jnegirt munkában eljuttassák a Bzéies olvasó közönséghez. Perel­man, a nagytiirü szovjet tudós elis­mert kiváló művelője a tudományt népszerűsítő irodalomnak „Szóra­koztató mechanika“ c. művében a mechanika anyagát teszi közkincs-1 csé. A szovjet tudós elismeréssel I adózik a mechanikai tudomány meg alapítója, Galillei munkásságának. Kitűnően összgvá ogatot), példákon keresztül járja be az olvasóvá) azt a hatalmas épületet amelynek alap­jait Galjllei rakta le és amelyhez annyi sok új tég át hordott össze a szovjet tudományt. Járunk, futunk a földön, úszunk a vizen és a víz alatt, végtelen magasságokban rö­pülünk, leszabunk a föld mélyébe és minden jelenségnek megkapjuk a világos, könnyen érthető fizikai magyarázatát és számszerű meg­fejtését. Perelman könyvéből megismer­jük a mechanika tudományának szépségeit, érdekességet, .nagy fon­tosságát. A népszerű tudományos könyvet 91 szemléltető rajz teszi élvezetessé. (Dante kjadás.) Arkadij Pervencev: Tüzes föld Négy új mozdonyt kapott a bodrogközi kisvasút Átadták a bodrogközi kisvasúi­nak azt a 4 darab új mozdonyt, amely az ötéves terv első hónap­jaiban a MAVAG-gyárban készüli. E 4 mozdony nagyban hozzájárul a Bodrogköz közlekedésének megja­vításához. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja eseményei A Nagy Honvédő Háború egy mérete.ben kicsiny, de következmé­nyeiben nagyjelentőségű szakaszát Írja meg Pervencev ragyogó tol­tál. A szocialista realizmus tiszta, épkézláb ember két lábon jár. Pervencev regénye a szovjet hő­siesség nagy éposza, á szocialista ember hazafiasságának magával ragadó élménye^ (5anj;e-kjadás.) Szikszón is Járási ^fagazdasági Osztály ala. ült Az eddig Szikszón működött me­gyei Mezőgazdasági Igazgatóság, Borsod-Abauj-Zeiuplén vármegyék összevonása folytán működését az egyesített megyék székhelyén, Mis­kolcon folytatja. Szikszón Járási Mezőgazdasági Osztály alakult. Az Igazgatóság ezúton kóri Abauj me­gye dolgozó parasztságát, hogy minden mezőgazdasági kérdésben tanácsért és támogatásért a nem­régiben minden járási székhelyen felállított Járási Mezőgazdasági Osztályokhoz forduljanak. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának keretén belül ren­dezték meg pénteken este ' az egészségügyi szakszervezeti dol­gozók kultúrestjüket. A szakszói*, vezet énekkara a Köztársasági Indulót énekelte el. Ezután dr. Nemesuri Mihály főorvos, buda­pesti kiküldött tartotta meg be­számolóját. Előadásában méitatta a Szovjetunió egészségügyi intéz­ményeit, ismertette a szovjet or­vosok munkáját. A Szovjetunió­ban a munkaegészségügyi szerve­zet felölei a széles dolgozó töme­geket. Az orvosok sok hasznos tapasztalatot ég javaslatot kap­nak a dolgozóktól. Nálunk még e téren komoly lemaradás tapasz­talható. Fokozottabb munkára van szükség, hogy dolgozó né­pünk széles rétegeit bevonjuk eb­be a munkába. Példaképünk a Szovjetunió egészségügyi intézményei. Igye­keznünk kell, hogy azok mintá­jára mi is tökéletesítsük egész­ségügyi szolgálatunkat. A hallgatóság lelkesen éltett« a Szovjetuniót, Sztálin elvtársat, Pártunkat, Rákosi elvtársat. Aj előadás az IntemacionáJé hang. jaival ért végeú Vasárnap délután 4 órakor «a MNDSz megyei központi báb- színháza Balogh Sándorné veze. tésével a gyermekek részére báb. zlnfcázat mutat be. A bábjáték keretében Marsák: MeSe a cso­dálatos bakkecskéről és egyéb szovjet bábdarabokat, valamint Jujdafáj Doktor Bácsi, Medveka. land, a Kalács és Puskin: Arany­hal című bábjátékokat mutatják be. A kultúreSemények látogató. 3a díjtalan. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapját a szikszói MSZT-szer. vezet Vasárnap este nagy záró­ünnepséggel fogja befejezni Az ünnepséget az új mozihelyiségben tartják meg. A kultúrműsorban résztvesz a miskolci városháza 60 tagú ének- és zenekara és színjátszó csoportja. PÁRTTAGSÁGI KÖNYV Nagysikerű szovjet film a miskolci filmszínházak következő műsora Legközelebb mutatja be az Uránia filmszínház Pirjevnek, a híres szovjet rendezőnek Katalin a Vinogradszkája forgatókönyve alapján készített „Párttagsági könyv" című rendkívül tanulsá­gos és időszerű filmjét. A film cselekménye a második világhá­ború előtti években történik és azt mutatja be, hogy a külső ellenség, az imperialisták béren­ce, kémé, hogy furakodik be tét. szetős álarcban a fiatal pártta­gok közé. Azok bizalmába fér­kőzve jut be egy gyárba, ahol a legjobb munkások egyike lesz, mindenkivel megkedveltet! ma­gát, feleségül v^szi az egyik legismertebb munkáscsalád leá­nyát és már-már síkéiül neki egy hadiüzembe áthelyeztetni magát, hogy onnan még több adatot szolgáltasson az ehenség- nek, amikor izgalmas körülmé­nyek között leleplezik és elveszi méltó büntetését. A film a kü­lönböző magyarországi kémban­dák leleplezése után igen idő­szerű tanulságul szolgál arra, milyen raffinált eszközökkel, dolgozik az ellenség ég milyen veszedelmes az, ha az éberség kérdését lazán, megalkuvóan, hanyagul kezeljük. A film allco. tója, Ivan Pirjev, mestere a jel­lemek ábrázolásának és úgy mu­tatja be alakjait, amilyenek a valóságban. Ezek az a-akok az élet Valóságos változatosságát éa sokrétűségét tükrözik. A film­nek a Szovjetunióban mindenütt éa most Budapesten is hatalmas sikere volt. Kétségkívül nagy sikere lesz Miskolcon is. Hatalmas lendülettel folyik Sztálingrád újjáépítése A bőg Sztálingrádban gyors I nitemlékmüvek hirdetik a szov. iramban folyik az újjáépítés munkája. Már megkezdték a Sztálin-sugárút építését. Az első nyolc kilométeres útszakaszon egymás mellett sorakoznak a ha- talmas épülő házak. A Sztálin- sugárút — Sztálingrád főútja _ azt a vonalat követi, áhol valaha a front húzódott. Az út mentén, a Lapsin-kerttöl az északi Spar- tanovka.telepig, mindenütt grá­jet hadsereg harcának dicsőségét, 1950-ben a SztálingrádrsJ- aztroj lakásépítő vállalat 16.000 négyzetméter lakóterületet épít fel. A Lenín-utcában nemrégen készült el az egyik hatalmas 35 lakásos lakóház. A Szaratov. utcában öt lakóház épül egymás mellett. A sztálingrádi gyárak és üzemek dolgozói egymásután költöznek át az újonnan felépített kényelmes lakásokba. egyszerű, kifejező eszközeivel. Az öntudatos liazafiság olyan példáit állítja elénk, amilyenre csak a szovjet hazáf, éí szabadságot vé­delmező harcosok képesek. Egy szovjet harccsoport partra- szál ást erőszakol ki a németek ke­zében lévő Krim-féíszigeten. Keve­sen vannak, keskeny íöldsávon ve­tik meg lábukat, mögöttük a ten- ger, előttük az ellenség, teljes fej- készültséggel. A maroknyi szovjet haderő mégis hősiesen áj.ja a har­cot, nem engedj ki kezéből a híd­főé! ást. Es elérjk a nagy célt: amíg ők elszántan küzdenek a túl­író ellen, Tolbuchjn marsall főereje i krimi német erők hátába kerül és elvágja ' mögöttük a visszavonulás itját. A Krím felszabadul és e'há- rul a Berlin felé vezető út utolsó íkadálya. Pervencev regénye a csekély, de toináj elszántabb partraszáUó erők hősi harcairól számo] be. Művében regényhős nincs, hősök annál töb­ben. A közkatonák, az altisztek, a tisztek, a lányok, akjk az egészség­ügy! szolgálatot látják el, magától értetődő természetességgel áldoz­zák életűket. A szovjet katona hő­siességéről beszélni — mondja Bér, yßllcßY — olyan szószaporífcás, «lütte hsg? « Csak üdvös hatása lehet annak a kiállításnak, amelyet „Harc A bürokrácia ellen“ cimmel a pénz­ügyminisztérium rendezett meg és indított el a vidéki városokba Is. Miskolcon a pénzügy igazgató­ság épületében helyezték el az anyagot. Itt látunk egy végtelen hosszú. ra nyúlt paragrafusokkal, rende­letszámokkal teletűzdelt körmön­font aktaszöveget, aminek tartal­mát értelmes ember öt sorba össze tudja foglalni. Az első szö­vegezés a bürokrácia ódon sző. vegezése, amely körülményessé­gével akarta igazolni létjogosult­ságát. A . második ötsoros szöveg a bürokráciamentes, világos Szö­veg. Látjuk itt egy ügydarab 7 és félhónapos vándőrútját, egy olyan ügydarabét, amit 10 porc alatt el lehetett volna intézni. — Láttunk több példát arra, a ku­lák: hogy tudja kihasználni a bürokráciát zsebének megtörné, sére. Egy tiszafüredi kulák 1939- től évente kéri alacsonyabb adó­osztályba sorolását, de még 1SM9- ben sém utasították el. A kulák p,zóta |s az alacsonyabb r^-tlly szerint fizeti adóját. $jgy ffig-rik aae*alélteW rajz 20 i A bürokrácia szörnyűségei (Tanulságos séta a miskolci kiállításon) fillér végtelen körútját mutatja be a bürokrácia szövevényes út­ján. Egy elvesztett gyermeksap_ kát leadnak a hatóságnál. A ha­tóság nyilvántartásba veszi. A sapkát elárverezik 20 fillérért. A 20 fillért bevételezik. A hatóság 8 fillérért befizetési Űrlapot vá­sárol. A befizetési űrlapot kiál­lítják. A 20 fillért postára vi­szik, a postán feladják. A ható­ság kivezeti a tételt. A posta be­vezeti, továbbítja. A Nemzeti Bank pénzforgalmi osztálya a 20 fillért jóváírja. A jóváírás alap­ján számlakivonatot állítanak ki A számlakivonatot kikézbeSitik (helyben 30 fillér a porió). El­osztják és a’ könyvelőhöz leadják, A könyvelő nyilvántartásba Veázi és _ ezután már a 20 fillér nem kerül többe • •. De nemcsak bürokratikusán gondolkozó tisztviselők várnak, hapem bürokratikus felek is. -- Megszemlélhetjük egy 1 makacs asszony tsetét, qki r ;n restellj a 2g forintos okmány bélyeget rá­ragasztanl fellebbezésére, hogy a reá «kirótt 16 forintos bírságot megfellebbezze, Mindenkit derűre késztet az a teljes dokumentu­mokkal alátámasztott eset, ami­kor egy nyilvánvalóan Zavarodott agyú ügyfél évekig érthetetlen beadványokkal ostromolta a köz­igazgatási bíróságot, a miniszté­riumot s a magas hivatalok éve­ken keresztül tárgyalták, ide. oda tologatták a beadványokat. Végre akadt egy félig-meddig '-“•-'rnps bürokrata és ráírta, hogy a beadvány érthetetlen, .b,i helyezendő. Szerencse, hogy mindez a múltban és nem a népi demokrácia korszakában történt. A bürokrácia kinövései éa csö­kevényei megmutatkoznak a hí-- yataios formalitások szörnyűsé­geiben is, a hivatalba rendesetek­ben, a VaskálaROSoágba«?. Ilyen például a pénzügyőrök egyen­ruha viselési szabályzaja, a ‘ do­hánytermés felmérésének rend­szere. Népi kikü­szöbölte ezeket a hajmeresztő csökevényeket. Itt látjuk egy ré­gi esküszöveg nyomtatványát. Mi. csoda kacskaringó3, ostoba címek­kel, rangokkal teleszőtt hüsége»- küt kellett tennie a feudáiis.ka- pitallsta korszakban a tisztviselő­nek a rendszer urai felé. Ellen­tétben ezzel, ott áll a mai egy. szerű, világos esküszöveg, amely felemelő, öntudatot erősítő min­den dolgozó számára. A kiállítást alkahnul használ, ták fel a miskolci pénzügyigaz­gatóság dolgozói arra, hogy be­mutassanak néhány észszerű srítési javaslatot és már bevezetett ész. szerüsítést, amelyek a pénzügy- igazgatóság munkakörében ja. lentékepy pénz-, műnk*, ét nnyagmegtakaritást eredményez, nek. Néhány országa« nevű sztahA- novjsta, Páli 'által rajzolt portréi; intenek arra, hogy a eztaháno. vista korszak, a szocialista mun­kaverseny korszaka nem tűri - bürokráciát, az időhúzást, a azo- • ciaíjSi-a építés akadályait. ’* 1 A kiállítást mindenkinek meg , kell péznie. A bürokrácia klsöp. , rése minden dolgozó egyetemes érdéig :

Next

/
Oldalképek
Tartalom