Észak-Magyarország, 1950. február (7. évfolyam, 29-50. szám)
1950-02-04 / 30. szám
Állattenyésztés a Szovjetunióban, a világ legfejlettebb mező gazdasagában A Bolsevik Párt, Sztálin elvtárs vezetésével a Szovjetunió a vi- ‘Ság legfejlettebb nagyüzemé mez3gazdaságát teremtette meg. A tudomány és technika logfojlottebb vívmányainak alkalmazása nemcsak a növényfélék termesztésében, hanem az állattenyésztés terén is azelőtt soha nem hitt eredményeket hozott. A Szovjetunió kolhozaiban és szovhozaiban soha nem látott magas színvonalra emelkedett kz állattenyésztés. Bis<5 képünkön a Budjonljről isin evezett kolhoz eOV borjúé Kordáját látjuk, x kolhoz már teljesen helyreállította állattenyésztő farmját, amelyet a német rablók tönkretettek. A kolhoznak C00 tehene, 200 tiszta fajtájú fehér sertése, emellett na <jy ménese és hatalmas tyukfarmja van. jjsssy éj*»*'« A világ u.yjobb fajtája O kos. tejelő szarvasmarha. A kis borjúkat csak a szovjet mező- gazdaságban elképzelhető nagy gondossággal nevelik: m borjak számára külön tábort épueitik, a borjuk külön kis épületekben „laknaW és születésüktől 4 hónapos korukig itt különleges bánásmódban részesülnek. Íme, a gondos nevelés eredménye'. Ilyen állatok fejlődnek az előző képen látott kis borjakból. Képünkön „ zalai"-nevű sie- mentháli bikát táljuk, súlya 980 kg. A Szovjetunió nemcsak lelszauaarfutta a magyar doigozo napét ÍPrtságáből, hanem állandó, önzetlen, baráti támogatást is nyújt Ahhoz, hogy fejlesszük iparunkat, mezőgazdaságunkat, a boldog életet biztosító szocializmust építsük hazánkban. A szovjet kolhozpa- Msztok baráti szlvvol adják át ta paszfalataikat, hogy azok tanulmányozásával, hasznosításával a magyar dolgozO parasztság is mind nagyobb lépé»:ket tegyen előre % boldog életét egyedül biztosító ftton: a közös nagyüzemi gazdálkodás útját?. A Borsod megyei és Nagy miskolci MoN'DpSz. ff BALT r —------—-----------------------^sSSSSSiäiii» rendes 1950 február hó 4-én este 8 órai kezdettel a „Kossuth-szdlló" fehértermében, melyre minden dolgozót szeretettel vér oz MND3z I Tervfövstal rendelete az 1950. évi ipari részistlervek átdelgsizásÉrőS A Magyar Közlöny pénteki száma közli az Országos Tervhivatal elnökének rendeletét az 1050. évi ipari részlettervek átdolgozása tárgyában. A rendelet bevezetőjében megállapítja, hogy az 1950. évi részlettervek kiegészítése óta az egyre jobban kibontakozó Szíahá- nov-mozgalcxn a szocialista akkumuláció új tartalékait bozta felszínre. A szocialista munkaversony- neb ez a formája a termelés gyorsabb Ütemű mennyiségi és minőségi fokozását te3zi lehetővé és szükségessé, mint amit a vállalatok terveztek. De a szocialista munkaversenynek ez a formája maga után vonja a termelékenység fokozott arányú emelkedését is. A technikai fejlődés és az újltémoz- galom az anyagmegtakarítás újabb és újabb lehetőségeit tárják fel. A dolgozóknak ezt a munkához való új viszonyát a terveknek is vissza kell tiikrözniök — állapítja meg továbbiakban a rendelet. Az új terveknek előrehaladást kell Jelenteniük a régiekkel izemben abban a tekintetben, hogy a tervezésnél már nem a dolgozók által megdöntött régi, hanem a mozgalom továbbfejlődő e során várható új műszaki normákat kell alapul venni. Ezért a jelentősebb Iparvállalatoknak 1950. évi üzemi részletterveiket a felszínre hozott és az év folyamán feltárható új tártaié kok megfelelő figyelembevételé re! kell elkészíteniük. A rendelet megállapítja, hogy a tervköteleretf ipari vállalatok és Üzemek a jelen rendelet előírásai' és a szakminisztériumnak az átdolgozás mőrvo tekintetében adott közvetlen utasításai szerint átdolgozni kötelesek az alábbi üzemi részletterveiket: I. Termelési terv, n. Arnstosztási terv, V. Anyagterv, VI. Munkerő terv, VII. Munkabér-alapterv. Vili. Termelékenységi terv, IX. Önköltségi 6a nyereségbefizetési terv, X. Pénzügyi terv. A2 ipari vállalatokra irányadó szabály szerint kell elbírálni a terv kötelezettség kérdését a mezőgazdasági ipari vállalatok, közlekedési vállalatok javítóüzemei, valamint a tervkötelezett kereske-; delmi vállalatok ipari jellegű űzőméi tekintetében, amelyekre a rendelet összes rendelkezései ve« natkoznak. Az átdolgozott üzemi részletterv vek elkészítése során a tervkötelezettnek minden különálló telep- műhelye, üzeme is külön-külön köteles kidolgozni az összes részletterveket az áruelos2í.ási terv, az- önköltség- és nyereségbefizetési' terv, valamint a pénzügyi terv kivételével. A szakminisztérium elrendelheti, hogy a tervkötelezet*! üzem egyes részei (meghatározott teljesítő képességüknél nagyöbű saját energiafsjlesztő telep, öntő*j de, szövődé, fonoda, stb.) önálló, részlet'erveket dolgozzanak ki. Az átdolgozott üzemi részlotter-i vek benyújtásának határideje 1950^ február 20. A rendelet ntolső része a rendo-l let nem teljesítését büntető renJ ítélkezésekről szól. Követni kell a jó példákat, hi hell fejleszteni a versenymozgalmat a diósgyőrvasgyári Gyár építő ÍV. V.-néll A szovjet sztshánovista építő- munkás, Savjjugin elvtárs magyar- országi látogatása és követőjének Pozsonyi Zoltánnak munkamódszer átadása nyomán az építőmunkások körében is mind széesebben bon- takoz.k ki az egyéni versenymozgalom, amely országos viszonylatban szép kiváló eredményeket mutat már fel. Ezt a mindjobban kiszélesedő szoc.aíista munkaver- 1 seny mozgalmat a hatalmas arányú diósgyőrvasgyári építkezéseknél nem .ehet tapasztalni. Bár a Gyár. építő NV által vezetett építkezések, nél néhányszor már megindult a verseny, azonban a szívós, következe, tes szervezőmunka hiánya miatt nem tudott kiszélesedni. A mjntegy 3 ezer munkás közül jelenleg 27 brigádban 320-an versenyeznek. Pártunk Központi Vezetőségének : ismeretes nagyjelentőségű határozata óta sem mutatkozik nagy íej- 1 lődés a diósgyőri építkezéseknél a , verseny mozgalom terén. A határozat előtt egyetlen egyéni versenyző sem volt a vállalatnál j Ma összesen 4 kőműves és 2 ács dolgozik egyéni versenyben és 16 kőműves áüj páros verseny ben egy. mással. Mindez annak bjzonyítéká, hogy a diósgyőri építkezéseknél dolgozó kommunisták mennyire ejhanyago'- ták a termelés fokozását biztosító verseny megszervezését. Vannak dolgozók, akik ennek el enére jó eredményeket érnek el. Ezek a munkások megérdemlik, hogy példaképül állítsuk őket munkásjjir- sajk elé. Az egyént versenyzők közűt l.őrlncz Sándor és Ortó János kőművesek az elmúlt heten 338—338 százalékra teljesítették normájukat. A lakótelep munkálatainál dolgozó Deák A'bert segédmunkás 2''7, Bácsi József ács 2P0, Benke Sándor 220. Ká’!ai t.ász'ó ’őműves 214, Be'e János kubikus 203 száza ékos teljesítmény ért el. Az iparosfanu- tó város építkezésedéi a Bíró vasszerelő csoport 175 száza'ékra, a Petrik szái’tftócsoport 125 százalékra te'iesí‘ette e'öírányzaíát, Ivánszk; József kubikus pedig 225 százalékot ért ej. A közeimu'tban a vállalat 35 dolgozója kapotf, a nyereségrészesedésből 20Ó—500 for'nt juta’mat, amelynek ünnepélyes átadásakor a Nagy ácsbrigád az összes ácsokat versenyre hívta ígérve, hogy eddigi 120 százalékos átlagteljesítményét 150 százalékra fogja emelni. Az a tapasztalait, hogy az ilyen versenykihívásoknak minden esetben lelkes viszhangja van, de verseny csak akkor lesz belőlük, ha a lelkesedést az üzemj pártszervezet irányításával, az üb és a vállalat versenyirodája alaposan megszervezi, megteremtve a szükséges feltételeket. A Gyárépíiő NV diósgyőri építkezésénél foglalkozik a pártszervezet, az üb és a verseny- iroda is a munkaverseny kérdéseivel, mindeddig azonban e téren nem mutatkoznak komoly eredmények. Pedig a hatalmasarányú építkezések szjnte parancsojólag megkövetelnék a munka eddiginél sokkal jobb megszervezésót és a verseny- szellem meghonosítását. Az üzemi pártszervezet felismerte a munkának ezeket a hiányosságait, s ntnt- ahogy erről bennünket tájékoztattak, azt tűzte k{ céljául, hogy a szocialista munkaversenyt a diósgyőri építkezéseknél széles tömegmozgalommá fejleszti.1 Ez a feltétele annak, hogy az építői kezesek ütemét meg tudják gyo.aí-j tani. Jelenleg a munkálatok túl- nyomőrésze az emelkedő épületek: falai között folyik, a kemény íéll idő miatt. A Gyárépítési NV vezetői, élén az üzemi púrtszei vozottelj azt ígérik, hogy mire enyhül az idő és a külszíni munkálatok leiie- '■övé válnak, a dolgozók S0 száza* léka áll majd munkaversenyben. .Reméljük, hogy jó, alapos, felvilágosító és szervező munkával ez az Ígéret tetté is válik és ti diósgyőri építkezések dolgozói bekapcsolódva a szocialista munkán! versenybe, az eddiginél eredményen sebben fogják kivenni részüket aai Ötéves terv építő munkájának si-í keres megvalősi ásáboL A Pravda a népi demokratikus országok gazdasági és kulturális eredményeiről Orehov a Pravd„ nemzetközi szemléjében a népi demokráciák gazdasági és kultúráiig eredményeivel foglalkozik. Megemlékezik arról, hogy a háborút megelőző 20 esztendőben Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániából, Bulgáriából, Magyarországból több, mint 3 millió ember vándorolt ki más országokba. Most, hogy Közép- ég Délke- leteurópa országaiban népi demokratikus rend alakult ki, az egykori emigránsok visszatérnek hazájukba. Az új helyzetben rzéle- Sen kibontakozott a tömegek teremtő kezdeményezése, a tömegek megismerték „ népi darpo- kr.itikug országok szabad és független életének örömét, túlhaladták az ipari termelés háború előtti színvonalát és megtették az eleö lépéseket a mezőgazdaság szocialista átszervezése felé. Lengyelországban például 25 százalékkal emelkedett az Ipari termelés az 1948 évihez viszonyítva, a háború e'ötti színvonalat pedig a nehéz és könnyüiparbr n 1919 végére 72 százalékkal haladták Magyarországon 40 százalékkal lépte túl a termelés a háború előtti színvonalat. Nagy eredményeket értek el az Ipari termelés színvonalának eme ősében a többi népi demokratikus országok dolgozói ts, sikeresen teljesítve és túlteljesítve az elmúlt év népgazdasági terveit. Azokban az országokban, ahol a hatalom a népé, ahol a nemzeti szuverénltás nem adás-vétel tárgya, ott más képet mutat a £az* dasági helyzet, mint a növekvői gazdasági válság lázában lihegő államokban, melyek tetőtől talpig belekeveredtek a Marshall-terf hálójába. A népi demokratikus országolt dolgozói a kommunista és munkáspártok vezetésével a nagy. Szovjetunió testvéri Segítségére támaszkodva érték el nagyszerű sikereiket. Eredményeik újabb bt« zopyitékai annak, hogy a szocializmus útja. melyet választottak* biztosítja 8 gazdasági fe’vl-ágzást és a nemzeti függetlenségét •** írje »
