Észak-Magyarország, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)
1948-12-15 / 291. szám
A Néphivafaloknak gondja lesz rá, hogy a hivatalok a dolgozók érdekeit szolgálják Fekete Mihály főispán nyilatkozata az ú] megyei éü varost szervről Rövid ideje működik a Megyeházán $ a Városházin • Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezésére felállított Néphivatal. Az ügyes* bajos dojgait intéző, panaszait orvosolni kívánó közönség körében máris igen nagy érdeklődést váltott ki. Bebizonyosodott, hogy ezeknek a hivataloknak a működésére nagy szükség volt, hiányt pótolnak. A közönség általában még nem Ismeri a Néphivatalok célját és rendelte* tését* Erre vonatkozólag kérdést intéztünk Fekete Mihály főispán clvtársiioz, aki • jiéphivata! rendeltetéséről a kővetkezőket mondotta. Tehermentesítik a Pártot — A Néphivatalok felállítását mind a Megyeházán, mind a Vá. rosházán az tette szükségessé, hogy a közönség széles rétegei egyrészt a Magyar Dolgozók Pártja panaszirodáját, másrészt a főispánt, alispánt, polgármestert 9 más hivatali tényezőket elárasztották különféle panaszaikkal, hogy egyes ügyek intézésénél az arra hivatott tényezők nem szolgálják eléggé a nép ügyét, az ügyfelek érdekei a bürokrácia útvesztőjébe bonyolód. rak. A Pártra igen nagy terhet róttak ezek a panaszinfézések s nehezítették a Párt komolyabb feladatainak megoldásit, ugyancsak akadályokat gördítettek egyes ^ hivatalok zavartalan munkája elé la, mind a Pártokat, mind a hivatalokat tehermentesíteni kellett ezektől. Ezentúl minden ilyennemű pa. nasz ^Intézése a . Néphivatalokra kárul. A Néphi vitainak az a feladata, hogy éberen őrködjék, vájjon az egyes hivatalok megiel.locii szemelőtt tartják-e a nép érdekeit, .milyen jogos alapja van panaszuknak, az ügyek intézésében nem akadályozza-e a felek érdé. keinek szolgálatát a bürokrácia túlienpése. — A Néphivatal ügyenü fog arra, hogy 11 hivatalok valóban demokratikus szellemben dolgozzanak az ügyek gyors és habozott elintézésével. A Néphivatal n panaszok intézése mellett természetesen tanácsokkal is fog szolgálni olyan ügyekben, amikkel eddig a Pártot s a nem illetékes hivatalokat feleslegesen zaklatták. „Kiküszöböljük a bürokráciát“ Meg'átogattuk a vármegyei Nép. hivatal ujonan kinevezett vezetőjét, Simon Józsefné elvtársnőt a Megyeháza földszint 4. számú szobájában. Simonná elvtárs, aki vasgyári munkás volt, így nyilatkozik hivatal; munkájáról: 4 ESZAKMAGYARORSZAC — Minden olyan ügyfelet, aki a Megyeházára jön be. de ügye elintézését illetőleg bizonytalanságban van, hozzám fognak küldeni. Ezeket a feleket meghallgatom, s vagy tanáccsal, vagy ügyük érdekében történő fellépéssel segítek rajtuk. Arr* fogok törekedni, hogy minden ügyet fcúrot ráciától mentesen, a legrövidebb úton Intézzenek el. Mindenki bizalommal lorduijon az új hivatalokhoz ^ A városháza Néphivatalát Szabó Eszter elvtársnő vezeti. Ez a hivatal pár rappal régebben kezdte meg működését a így már bizonyos tapasztalatokkal is rendelkezik. — Azért vagyunk itt — mondja Szabó Eszter —, hogy a népet szolgáljuk s rövid úton intézzük az ügyeket, anélkül, hogy aktásgat- nánk küldözgetnénk az ügyfeleket és ügyeket ide-oda. Azt a feladatot. amit vállaltunk, közmegelégedésre f karjuk betölteni. Mindkét Néphivatalt, annak ellenére. hogy létezésükről meg alig tud a közönség, napról-napra többen keresik fel panaszaikkal, kéréseikkel. Mint Szabó Eszter mondja, ezek a panaszok, kérések a legkülönfélébbek. Eddig nem Is fordult elő, hogy ketten ugyanolyan ügy, gye! vagy panasszal fordultak volna a Néphivatalhoz. Minden ügyet elintéztek. Érdekes — mondja Szabó Eszter — vannak, akik csak azért Jönnek, hogy kiőnthessék panaszukat s maga az a tény is megnyugtatja ókét, hogy van, aki meghall- gatja. • A Néphivatalok rövid fennállásuk óta is azt a tapasztalatot sze. rezték, hogy hiányt pótolnak; nagy szolgálatot tesznek a dolgozóknak és sok fölösleges utánjárástól kímélik meg ŐketNagyarányú építkezés Indul Miskolcon a harmadik tervévben Majd 8 millió forint az ÉKM beruházások összege Az 1949. évre komoly építési beruházásokat juttat a Tervhivatal Miskolcinak és Borsod megyének. A terv- • előirányzatok közül eddig csak az Építés- és Közműn* ka ügyi Minisztérium előirányzatai kerültek nyilvánosságra. Mint Fekete István elvtárs, miskolci építésügyi főigazgató elmondja, egyedül az EKM előirányzatábóMöbb millió fo rintos építési beruházásokra kerül sor Borsod megyében a jövő esztendő folyamán. Lakás, egészségügyi és szociális építkezés Miskolcon Miskolcon 9B lakással 4 íí pusépület készül. Ezek költsége 5 millió 730.000 forint. Ugyancsak Miskolcon 450.00L forintos költséggei folytatják a járvanykórház építésé: 200.000 forintot fordítanak i Gyermekmenhely további ja vitására, 100.000 forinlot az állami ápolónőképzp tovább, fejlesztésére. Ugyancsai 100.000 forintos költség«? egészségház épül, míg 210,00( forintos kiutalás felhasználd savai OKI-rendelóket állítana! fel. 70.000 forint jut a város bölcsőde céljaira, 200.000 forint a lillafüredi Palota-szálk munkásüdülő továbbfejlesztésére. Kulturális építkezések Nagyobb összeget fordítanak az iskolák heiyreádítására is. A Soltész Nagy Kálmán utcai iskola 40Ö.C00, a Szent István utcai I. számú iskola 18.000, a Kossuth utcai vök rk. iskola 7700, a hejőcsaba 9. sz. iskola lő.000 forintos építési hozzájárulásban részesül, míg 50.000 forint jut a Deák utcai kereskedelmi leányiskola további korszerűsítésére. Ugyancsak a kulturális célú építkezések soiába tartozik a Borsod-Miskolci Múzeum és a miskolci Mü- vésztelep fejlesztése. Előbbi 35.000, utóbbi 117.000 forintot ruház be a harmadik tervév folyamán. Sor kerül továbbá 30.000 forintos költséggel a miskolc, Bányakapitányság épületemé; helyreállítására, Bánrévén 32.000 forintos # köitse^gc MÁV lakások építésére és Edelényben a járásbíróságnál 94.000 forintos költséggel hídépítésre is.. Edelény, Finke, Borsodszi* rák és Borsod évtizedek óta tartó áldatlan viszályának a tárgya a Boidva. Ez a szeszélyes kis folyó rendkívül kanyargós, éppen ezert tavasz- szal, olvadás idején veszélyes. Szabályozását különös módon forrás vidékétől kezdték annakidején és csak Borsodig jutottak el. A szabályozás a kanyarok átvágását jelentette. Nemhogy csökkent, hanem növekedett ezzel a veszély, mert a lerohand áradat szinte évről-évre elönti a négy község határát és mintegy ezer hold főid termését veszélyezteti. Az ellentéteket fokozza, hogy Edelénynek és Borsodnak is van zsilipje. Ha az edelényiek lezárják a folyót, akkor a víz elönti a borsodi Földeket. Amikor a borsodiak zárják ei a maEzek a tételek — mint írtuk — egyedül az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium miskolci, illetve borsodi beruházásait ölelik fel. Ezenkívül jelentős mértékben fokozórjpv az épjtkezés a különböző mi-' niszteriumok előirányzatai alapján is. lomcsatornát, akkor az ede. lényi gazdák kerülnek veszélybe. Könnyen el lehet képzelni a szenvedélyes vitát, amely időről-időre kirobban a községek között. A kérdés megoldása már évtizedek óla húzódik, habár a szabályozási tervek készen aílnak a kultúrmérnöki hivatalban és az átvágások végrehajtása nem kerülne túl sok költségbe. Nemrégiben az érdekeli községek lakossága kérvényt intézett a földmívelésügyi mi, nisztériumhoz, kérve, hogy vessenek véget áldatlan vitájuknak, szabályozzák a kanyargós Boldvát, akadályozzák meg kártevéseit. Ügyükben remélhetőleg hamarosan kedvező választ kapnak a minisztérium dontésé- röL December iy*én nyílik a miskolci úttörők karácsonyi vására Miskolc város úttörő csapata hónapok óta nagy buzgalommal készül a karácsonyi vásárra... A vásár szinhelve a Dajka Gábor utcai II. sz. általános iskola, ahol a szülők ha rom teremben elhelyezett szép, olcsó karácsonyi ajándéktárgyakban válogathatnak. A kiállítás december i7-én reggel 9 órakor nyílik megtekinthető minden nap reggel 8 órától este 5 óráig. A* vásár három napig tart, 17-től 19-ig. A miskolci úttörők vezetősége kéri a szülőket, hogy a kiállítást minél nagyobb számban nézzék meg; mind árban mind minőségben kellemes meglepetésben lesz részük. ’ Végei kell vélni négy község vitájának - szabályozni kell a kanyargó Boldvát Készen állnak a tervek, csak a földművelésügyi minisztérium döntése hiányzik A sors igazságtalanságát Vitálij Kapitulov mindenkinél jobban ismerte a világon. Viszonylag fiatal kora ellenére, Vitálij kissé kopasz volt. Már ebben a tényben is valami igazságtalanságot észlelt. — Így van ez mindig nálunk — mondta keserű mosollyal. — Nálunk nem értenek ahhoz, hogyan kell kímélni az embereket. Kopaszságra juttattak egy kultur- egyedet. Ha nyugodtan élhetnék, dehogy is lennék kopasz! De még miiyen szőrös lennékl Es ezeken a szavakon senki sem csodálkozott. Mindenki megszokta, hogy Vitálij örökké panaszkodik a környezetére. Reggel, tízórai mély alvás után felkelve ágyából, Vitálij így szólt íeleségéhez: — Csodálatos .mennyire nem tudják nálunk értékelni az embereket, egyenesen képtelnek kíméletesen bánni velük. — Jól van, Jól van — felelte a felesége. — Te is oiyan vagy, mint a többi. Nem hagyod befejezni, kifejteni a gondolatomat. Tegnap Ogorodnyikovék este, tizenegyi-j nyaggatták a harmónikát és halá ra kínoztak vele. Hát persze, amí'Tj él az ember, a kutya sem törődik | ILF és PETROV: A közönséges X vele. Bezzeg, ha meghalok, akkor majd rájönnek, kit veszítettek el, micsoda kultúregységet nem tudtak eléggé kímélni — Ne beszélj így, Vitálij — sóhajtott a felesége. — Nincs semmi értelme. — Meghalok, meghalok — hajtogatta Kapitulov. — S akkor ugyanazok az Ogorodnyikovék azt fogják mondani: »Nem kíméltük Kapitulovot, halálra kínoztuk a harmonikánkkal, jaj nekünk!« És te azt fogod mondani: »Nem kíméltem az uramat, jaj nekem!« A feleség sírt és fogadkozott, hogy kímélni fogja, Vitálij azonban nem hitte el. — Állatok az emberek — mondta — és te Is az vagy. Lám mos- megijedtél a felelősségtől és rám erőszakoltad a sáladat. Tegnap, bezzeg nem erőszakoltad, nem akartál megóvni a meghűléstől Hát igen, az emberek mindig ilyenek. Meghűlök és megha’ok. F.z az egész. És csak a krematórium ban ébrednek tudatára, ml is tör íént tu’aidbtiképren. micsoda • gv' niséget tesznek a kemencéi-?! Ne megyek!... Ne sirj, kérlek, ne ' gasd az idegrendszeremet. Kapiiulov elsőnek kapaszkodott fel a villamos perronjára, erősen dolgozva könyökével maga körüL Súlyos hátával rádőlt egv ifjú polgárnőre, aki előtt Olt és szárazon megjegyezte: — Szörnyűség! Középkori állapotok! Es így kínoznak engem nap mint nap! E megjegyzés a szokásos hatást váltotta ki: a kocsi elcsendesedett és minden fej Vitálij felé fordult. — Állatok az emberek — folytatta bánatosan. — Egy szép nap majd kiszállok a villamosból és meghalok. Vagy ami még egyszerűbb: a kocsiban halok meg. Ki is vagyok én önöknek, polgártársaim? Egy utas. Közönséges X, akit nyugodtan lehet órákig állni hagyni a zsúfolt folyosón. Nem tudják kímélni az embereket, ezt az eleven anyagot az ötéves tervnek négy, sőt három és fél esztendő alatti végrehajtására. Ha meg ösz- szeesnék itt, a kocsi belsejében, '•'ette'enül, bez.zeg a fél vagont ki- ' ' ?nék. Feküdjék csak le, polgártárs. r:- danák. Akadna b*!y. Most meg adnom kell, a?, utolsó erűmből. I Ekkor az ifjú polgárnő rendsze rint sietve felugrott és lángvörösen átadta helyét. — Tessék kérem leülni, az la helyemre. — Le is ülök — felelte Kapitulov méltóságteljesen. — Köszönöm ifjú barátom. Miután célját elérte, Kapitulov nyomban szétbontotta az Izveszti- ját és el kezdte olvasni a gyász- jelentéseket, időnként pedig ilyeneket bömbölt az egész kocsi füle- hallatára: — Na, tessék: Megint elégett valaki a munkában. »A helyi párt- bizottság és az igazgatóság mélységes bánattal értesítik... korai elhunytéról«. Nem kímélték eléggé, nem vigyázták rá. Most már nem segít a hirdetés! Megérkezve hivatalába, Kapitulov búsan üdvözölte kollégáit, leült és mély sóhajjal húzta fel íróasztala redőnyét. — Vitálij ma valahogy még a szokottnál is sápadtabb — suttogták a tisztviselők egymás között —, kímélni kell.-- Tegnap panaszkodott nekem álij. Azt mondja, annyi munkát zúdítottak a nyakába, hogy márl nem is reméli, hogy sokáig élhet. Hát persze hogy megsajnáltam, fogtam a munkáját és elvégeztem magam. — Csak meg ne haljon valóban. Még nekünk lenne belőle kellemetlenségünk. Azt mondanák, bogy nem- kíméltük eléggé, nem vigyáztunk rá. Igazán szörnyű! Kapitulov elszundftott a megkezdett főkönyv mellett. — Csendesebben! — mormogták a kollégák. — Ne zavarjuk. Bizonyára megint nem aludt egész éjjel, agyonkínozták a szomszédoka harmonikájukkal. Tegnap panaszkodott is. Az emberek tényleg valóságos állatok. A munkaidő végén VItáHj megnézte a naptárt és gúnyosan mondta: — Nálunk mindig így van. Hogy is tudnánk utolérni és túlszárnyalni másokat, mikor így bánnak az emberekkel? Nem is tudják miná- lunk, hogy kell kímélni az embert. Látjátok, megint tizenötödike van. Félbe kell hagyni a munkát, futni á pénztárhoz, sorbaállni a fizetésért, erőt pazarolni. Csak amikor már meghaltam, jönnek majd rá, kit is veszítettek el, milyen kultúregyedet nem kíméltek eléggé... Fordította: Gellert György.
