Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-18 / 242. szám

Megakadályozzák ä zsíros gazdák betörésé! az egységes szövetkezetekbe Alakul már a borsodi községekben a szövetkezeti egység Az MDP oszágos szövetkezeti konferenciáján elhangzott felszólalások és határozatok leszögezték: a szövetkezeti mozgalom egészséges fejlődése, az álta • János egységes tarnst szövetkezet felé vezet, amely az V-gész jiolgozó paraszt­ságot mugáoa foglalja. A határozatnák élénk visszhangja támadt országszerte. Számos községben már meg is történt a különböző, — iöldmíves. Hangya, pa­raszt. tej -stb. szövetkezetek egyesülése. Kizsákmányolók nem lehetnek az egységes szövetkezet tagjai! Most már bátrabban feiveiieljiik a harcot a falu kizsáksányoiéival szembsíi — mondják az államosított borsodi Jegyzők Sokszor azt kellett tapasztalni, hogy az a fuzionáló szövetkezet, amelyben kizsákmányoló elemek is helyet foglal­nak és vezető szerepet játszanak, nem a .legtisztábban hajtja végre az egyesü­lést. Az egységes szövetkezetekbe ki­zsákmányoló elemek, kulákok, reakciós elemek nem kerülhetnek be. Meg kell fkadályozní azt is, hogy a zslrosparaszt-. ;>ag az egyesülést vagyonkivonással sza­botálja, vagy önmagának kiutalt illeték­telen juttatásokkal az egyesítendő szö­vetkezeteket megkárosítsa, sőt anyagi romlásba tasítsa. A Miskolci Miivésztekp kiáitítása (II. közlemény.) A Miskolci Müvésztelep égisze alatt rendezett kiállítás ma, vasár­nap este zárul. A tárlat néhány ér­dekes műtárgyával és kiállítójával már foglalkoztunk s most további kiéjftékelésü1 nézzünk körül mór egyszer á meglehetős vál'ozatos és tanulságos anyagon. Az eddig említett, mondanivaló­jukkal vagy egyéniségükkel érdek­lődést kiváltó művészeket nyomon követi MiliáPz Pál. Emlék c. képén az agy. a hús, a vér színeiből ke­vert alapszínben laza fekete kör­vonalakkal rajzolódik ki az emlék: egy városrész napi élete. Nagysze­rű érzékeltetése annak, hogy az emlék távoli, talán gyermekkori. A fiatal Szalay Lajos két színes rajza bátor, könnyed odaveíettsége meg­kapó hangulatot áraszt. Szenliváuyi Lajos Millerem c. nagyobb vásznán a formák színekké olvadnak áf, a távlatok egv síkká mosódnak: a kén merő hangulattá íestöísedik. Belső élménye ;l művésznek, intim vafatní. aminek titka van. Benedek Jenő; zöldes fekete háttereiből (Munka után, Csendélet), saiá'os riekOváHv \iri'■ •') villanni]; pló a 2 ÉSZAK M AU Y ARORSZ AG mert 1946-ban, amikor ők boltjuk szá mára többféle iparengedélyt kértek, a szövetkezeti minisztérium csak ía- -'s szénkereskedésre adott engedélyt. A Han­gyának viszont van rendes boltja s ' így az egyesüléssel mindkét szövet­kezet jój jár. Szendrei Sándor, a dövényi Hangya bolt kezelője elmondja, hogy niltiK * töidmívesszövetkezet még csak most alakult meg. A megalakulásnál 1 ionban már eleve számításba vették, hogy rö­videsen egyesülni fognak a Hangyával, mert így jobban jár a falu égést dol­gozó parasztsága. téma izzó színei. Balogh András sokat ígérő fiatal tehetség. Sárga sálas. sö4ét háttérbe ágyazott, sá­padt arcú önarcképe mindenesetre jetentősebb alkotás, mint néhai Köti István professzor győzelmesen ken­ceficéit önarcképe, amelyet nem vojt szerencsés dolog a mesterek reprezentációjaként kiállítani. A miskolci származású s a fasizmus áldozatává vált Szín György mun­kái erős szellemiséget sugároznak a ki'tínö festői felkészültség meüett Barzó Epdre széteső színei és for­mái belső viharok nyomait hordják magukon. Tiszta pesszimizmus az egész ember. Dudás Jenő. Iván Szi­lárd. Rozgonyi László, Bánovszky -Miklós. Fónyi Géza. SziHássyi'ú Simon Margit. Lovberer Anna (ki­tűnő téma választó érzéke vau';. Ernőd Aurél (modoros imresszio- uista). Főnyi Géza (nagy kezdő iram után megreked1), ősz Dénes Uibbé-kevésbé kitaposott utakon járnak, konvencionális technikai problémák között jelemekíeleuked- nek. A valójában nem miskolci fes­tők közül még az erős Istókovits Kálmán a Tiszai fa munkások kai. D Nagv Edith nagyvonalú és kife­jező Rőzsehordói, Pirk János Ásó Embere és BaHha László Meditáció című. színben, formában és (ara- lomban gar/b'» m”vc érd-' ' H- gvpimct. * Ami n miskolciakat. Csáti-\ Kai* I marit, Döbröczöni Kálmánt, Mcilln* Néhány napja jelent meg a jegyzők államosításáról szóló rendept, amely az ország jegyzőtársadalma körében nagy lelkesedést keltett- Csütörtökön este a vá. megyeházán megtartott ér­tekezleten a közalkalmazottak zsúfolá­sig megtöltötték a termet. Jegyzők, hivatalnokok, minden közalkalmazott ott szorongott a teremben cs feszült érdeklődéssel hallgatta Károlyi József pestmegyei főjegyzőt, az előadót. A szünetben elbeszélgettünk néhány községi jegyzővel, akik a legnagyobb lelkes-dés hangján nyilatkoztak a ren­deletről. — Eddig — mondja dr. Rimányi Jenő sajóvámosi jegyző — a nagygazdáknak, 11 papnak kellett könyörögni hogy valak* elnyerhessen egy jegyzői állást. Mind- ezeknek felelősséggel is tartoztunk. Hol az vont felelősségre. Csiri-csáré követe, léseket támasztottak, olykor akadékos­ger Dezsőt. Imrch Zsigmondit illeti. Csabait kivéve csupa régen ismert munkáikkal szerepeinek a tárlaton egyikükről sem ítélhetjük meg, milyen érintést gyakorolt mű­vészetükre a kialakuló új társada­lom szellemi hapca. éretek e egy álta'án eféle érintéseket, rejteget­nek-e új szépségeket tarsolyukban. Rátérve a kiállító professzorok­ra, előre keli bocsá'anunk, hogy ha a miskolci művészeket ezékbo1 “ világnézeti és döntő szempontokból mérlegeljük, fokozottabban kel) ezt tennünk fizok mérlegrevetésénél, akik az új művésznemzedék kibon- lakoztatásara vállalkoznak. Burg- hardt Rezső nagy müveket tud pá­lyája nyomán elkönyvelni. Bcnk- hardt Ágoston széles ská'ájú oikbi- ráia is jó festménnvel ajándé­kozta meg múzeumainkat és a mű; gvüjtőkct. De az itt kiállított mű­veikből nem világük ki, hogy a jó festői megoklásokon fúl van-e mon­danivalójuk a mai kor számára, le­hetnek-e ők vezetői egy új. harcos müvészszellemnek. Még kevésbé vi- láglik ez ki Elekfy Jenő itt szűk és egyoldalú problémakörről tanús­kodó k' 4 Hasi anyagából. így jog­gal vonjuk kétségbe. űogv az álta­luk veze'oí’t miskolci Mü\ észtete- pen kisariadhat-e nz «z úi, harcos, forradalmi művészet, fmelvrő! dr. Bóka László államtitkár beszélt a kiállítás megnyitási ünnepen, (hb) I kodásból de sokszor saját egyéni érde­kükben. Ha nem teljesítettük a jogtalan kérést, koholt okokkal fegyelmit akasz­tottak a nyakunkba s félhetniük a követ­kező jegyzőválasztástól. Lekötelezettjei voRunk »pártfogóink­nak« — mondja keserűen. — De máskép lesz ezután. Amikor cktober 3-án, a bu­dapesti jegyzőj értekezleten felemeltük szavunkat tűrhetetlen helyzetünk miatt; * nem csalódtunk a demokráciában. Az ML'P itt is megmutatta, hogy a népért dolgozik, a dolgozók élcsapata. ,,Megvalósult a régi &imuak...‘ — Megvalósult régi álmunk — haji' jiik Matisz József szalonnái jegyzöíói. — Mj ezt a gondoskodást' a munkánkkal szeretnénk viszonozni. Egy felettesünk lett végre: a népi állam. A rend-leteket ezután még jobban végre* tudjuk majd hajtani, mjnt eddig. Nein, .keú rettegni, hogy ez a papnak tetszik, az a kuláknak nem, amazért a korcsma- ros fog megharagudni. Már bátrabban felvehetjük a falusi kizsákmányolok el­len a harcot, hiszem mi is a népéit aka­runk dolgozni, ők pedig a nép ellenségei. Erős János urnóti jegyzőnek is régi' vágya volt az államosítás. Amikor meg­választottak jegyzőnek, nem mondom, egy kissé féRem — mondja. — Számta­lan példa bizonyltja, hogy a jegyző fi­zetését sokszor nem folyósították. Csa­ládos ember Vagyok, 'kell a pénz else­jén. Aj'g hitiem a szememnek, amikor olvastam: »Államosították a jegyzőket.»: Rendben leszünk most már- a fizetéssé! is. Köszönjük a Magyar Dolgozók Pártjának.,. B,Monyi Gusztáv a felsőzsojcai jegy- zőség'élén áll. Résztvett a Pesten t<u- tolt é. tekezjeten is. Most váltunk iga­zán a falu dolgozó népének szolgáivá — jelenti ki. Ezu.án szabadon, minden képességünk­kel szolgálhatjuk a dolgozó parasztság érdekeit. „ Ez a törvény megszüntette az eddigi »ideiglenes« a.kalmzztatásunkzt. Sok szó esett arró] is — mondja —, hogy minket jegyzőket csak másodrendűteknek tekintenek. Nem igaz. Bizonyíték er-rt*: előttünk is megnyíltak a vármegyei íd- galmazói állások. Állatni státusba ke­rültünk, fizetésünket is felemelték,'gem.,, vagyunk örökre egy faluba kötve, kérel­meinket mindenkor méltányosan elinté­zik. Egyedül az MDP-rtek köszönhetjük ezt. • De így beszélnek a többiek is. Szabó Papp Zoltán az ózdi járásban, Rejtő Gyula az edejényiben jegyző. Régi vá­gyunk, régi álmunk vált valóra... Nerc , győzik eléggé hangsúlyozni az életük­ben e nagyjelentőségű eseményt, az ál­lamosításukat­Agytol!, pehely, losztott tollak, I. a. paplanpehely teljes garancia mellett állandóivá beszerezhető SCHLESINGER Szeles-u. 1. Tetemvár sarok. Hitelforrás. Telefonszéni: 26—17. TOTO-EREDMÉNYEK: Preston—North-Arsenal 1:1. MATEOSz-Kistext 6:0. Újpest—SzAC 2:2, Október J4—17-lg puskAs ember .. ----------------------------------------------­Október 18—2U*ig Vörös lámpás Llösdáskezdések; hétköznap 6 és S óra, Vasárnép 4-kor is, Ónodon „jelenléti dijat“ vesznek lel a kulákok“ Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kádár István elvtárssal, a MOSzK mis-- xolci kirendeltségének vezetőjével. Meg­említette többek között az ónodi paraszt- izövetkczct ellenőrzésénél tapasztalt visszásságot. Ennek a szövetkezetnek az igazgató- sági tagjai önmaguknak fejenként 325 forint jelenléti díjat utaltattak ki egy alkalomra. Amikor ez az ellenőrzés során kiderült, a MOSzK visszafizet­tette a kulák vezetőkkel a hatalmas jelenléti díjat, amelynek összege 3901) forintra rúgott. A MOSzK miskolci árubemutatóján alkalmunk volt beszélgetni több földmí­vesszövetkezet és Hangya szövetkezet kiküldöttével is. Mindannyian úgy nyi­latkoztak, hogy az egy faluban működő szövetkezetek egyesítésének kérdése élénken foglalkoztatja őket s az egye­sítést, helyeslik. — Ha két jól működő szövetkezet egyesül, még jobban kell működnie, mint külön-külőn — mondotta Gömöri János, a ragályi Hangya szövetkezet boRkeze- 16 ja Felsőzsolcán lg jól jár mindkét egyesülő szövetkezet Bujdos László, a Llsőzsolcai földmí- vesszövetkezet ügyvezetője elmondja, hogy náluk az egyesülés a Hangya szö­vetkezettel annál inkább előnyös lenne, Az MDP felhívása pártszervezeteihez 3 Az MDP Központi Vezetősége Szemző Bizottságának felhívása valamennyi pártszervezethez és » párttagsághoz.: 1. A szervezőbizottság felhívja azokat a pártfogókat, akik a taT könyvcsere és október 15. között lakhely vac/y munkaváHozás miaH más pártszervezetbe mentek ét. de új szervezetükhöz még nem iga­zolták át magukat, haladéktalanul jelentkezzenek (az üzemi dolgozón az üzem, a löbbi tagok lakóhelyükön lévő pártszervezetek pen tőségé­nél), kérjék nyilvántartásba tételüket és átigazolásukat. 2. A szervezőbizottság felhívja mindazokat a párttagokat, akik a tagkönyvcsere alkalmával a tagösszeíró ívet kUöltöHék és mint tagok régi fogkönyvükben rendszerest fizették a tagdíjakat, de as új t-agsáqi könyvüket a mai napig valamilyen okból nem kapták kész­hez. ugyancsak haladékfolawl jelentkezzenek pártszervezetük veze­tőségénél és kérjék összeírásukat. 3. A szervezőbizottság xáasitjn a pártszervezetek vezetőségeit. hogy a pártszervezetükhöz átjelentkező és pártszervezetükhöz foptosó tagokat gondos ellenőrzés tagsági könyv felmutatása, n változás meg- indoklása) után vegyék nyilvántartásba és azt a havi változás jelen­tésben jelentsék a központi nydvanfgrtási alosztálynak. Akiknek .össze­írólapját n kioltás után még nem cserélték ki. tágkönyvüket írják össze és haiadéktafonul jelentsék o megyei bizottságnak és a köz­pont; nyilvántartási osztálynak. A szervezőbizottság nyomatékosan felhívja a vártszervezetek vezetőségeit, hogy ebből „ az alkalomból, semmiféle pótösszeírást csinálni nem. szabad, csakis azokat n tago­kat jelentsék, akiket a kommunista vagy a szociáldemokrata várttá- gok összeírása alkalmából n központ már nyilvántartásba vett. URÁNIA FILMSZÍNHÁZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom