Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-31 / 254. szám

J Ö N—------­ít (ZUttó* Hogyan lehet fo­kozni a sebességet, csökkenteni az üzemanyag meny- nyisegét j A modern autótechnika központi fel­adata: adott mennyiségű üzemanyaggal hogyan lehet elérni a legnagyobb telje­sítményt. A szakemberek ezrei tanulmá­nyozzák, milyen módon lehet csökkenteni az üzemanyag-szükségletet. Ezt szolgálja az áramvonalas forma is, amely minimá­lisra csökkenti a levegő ellenállását. Most azt keresik, hogyan lehetne mérsé­kelni az úttest és a kerekék között fel­lépő súrlódást, s maguknak a kerekek­nek forgási súrlódását, mert az üzem­anyag-kérdés ezen fordul meg. Könnyebb kocsikat! Könnyebbé kell tenni az autót. A súlyt úgy kell csökkenteni, hogy ne menjen a szilárdság rovására. Az új könnyűfém ötvözetek alkalmasnak látszanak e feli- adat megoldására. Egy 1947-es sport* kocsi modell, alpax és duralinox ötvözet­ből készült négyszemélyes autó súlya 430 kg átlagos sebessége 75 km órán­ként. 100 kilométerenként 5.4 liter* ben­zint fogyaszt. A Peugeot 203-as nagy­teljesítményű autó 4 személlyel és 80 kg podgyússzal megterhelve 70 km-es átlagsebesség mellett 7.5 liter benzint fogyaszt 100 kilométerenként. Az üzemanyag fogyasztás a sebesség növekedésével rohamosan nő. A luxus­autók, amelyek szédítő sebességgel szá­guldanak, mindig jelentékeny üzemanya­got fognak fogyasztani. A 4 lóerős négy személyes Renault például 90 km sebes­séggel (j litert eszik meg 100 km-es úton, 100 km sebességnél viszont már 7.4 litert, 140 km sebességnél pedig 14.5 litert. Szintetikus benzin s más hajtó erők Az üzemanyag kérdésének más oldala is van. Mivel egyfelől a földben rendel­kezésre állő petréleummennyiség nem kimeríthetatien, másfelől sok ország eh­hez a nyersanyagból nagyon nehezen, vagy csak más ar'.ékes anyagok ellené­ben jut hozzá, a technikusok egész sora azon kísérletezik, nem lehetne-e más üzemanyagge) hajtani az autót. Kezdet­ben úgy látták, insgy a szinletikus. te­hát szénből eiőáHO.vtt benzin alkalmas erre. A tömeges előállításra való beren­dezkedés azonban olyan költséges, hogy a nagyobb szükséglet szintetikus benzin­nel való kielégítésére nem lehet gon­dolni. El kellett Vetni az elektromos energia felhasználásának ötletét is, mert ez a legkevésbé, sem lenne praktikus. Legjobb megoldásnak a gőzgéppel hajtott autó -látszik. Különösen Franciaországban foglalkoznak komolyan vele. Itt a hajtó­mű egy zártrendszerű gőzgép, a henge­rekből kikerülő fáradtgőzt kondenzálják és újból visszavezetik a kazánba. A víz állandó körforgásban van, a párolgással eltávozó vízmennyiséget könnyen pótolni lehet. Fűtőanyagnak olyan brikettet hasz­nálnak, amelyet szénből és égést elő­segítő anyagokból préselnek, hogy bizto­sítsák a tökéletes égést. Louis Aragon: A költő a pártjához A pirtom adta vissza a két szemem s a múltat Nem tudtam mást csak azt, amit gyer­mekész felér, Hogy szívem francia s vörösszlnű a vér. Azt tudtam még, az éj szuroksötétbe fulladt, A pártom adta vissza a két szemem s a múltat A pártom adta vissza az Eposzoknak véU Látom Jeanne sző, Roland fuj harsány harsonát Vercors támasztja fel az ősök hőskorát. A tompa szók hegyén szikrázó szablya- tQz ég A pártom adta vissza az eposzoknak Izet A pártom adta vissza a háromszínií zászlót. O pártom, köszönöm leckéid jó tanát, Azóta minden itt énbehnem dalra vált, A szerelem, a düh, a vadság és mi gyász volt, A pártom adta vissza a háromszínö zászlót. (Fordította: Békés István,) Uj fejezet a szakáll kultúrtörténetében Volt egyszer egy ember, Szakálla volt kender. Felmászott a fára, Leesett a sárba. A jó ég tudja, mikor, jutott volna eszünkbe ez a gyermekkorunkat időző finom bölcsességű ver­sibe, ha történetesen egyik borsodi földink nem figyelmeztet rá: mi­lyen fontos kellékké vál­hat az ember életében a szakáll. Mit tudunk mi, fejlő­désben elmaradt gyarló emberek a szakáiból. Balgán azt hittük, hogy ez a szőrpamacs aiéíe odacsapott »eugerrör« a szegény férfi arcán, á te­remtés ráadása, mint mi­kor a régivágásű szató­csok a fertály cukorhoz még hozzáseperték a pulton összegyűlt mor- zsalékot. No, persze, volt némi fogalmunk ar­ról, milyen tekintélyes külsőt kölcsönöz, különö­sen élemedettebb korban » szépen kirajzolt, meg- 6tuccolt szakáll. Az aján­dékhozó Mikulást sem ie- het tisztes hófehér sza­kálla nélkül elképzelni, s Shakespeare őrjöngő Lear királyának rlngó-lertgő szakálla is emlékese' tünkbe vésődött. Tudományos búvárko­dásaink során megtanul hattuk. hogy a régiek a szakállt a férfiuság, az erő jelképének tartották. Egyik-másik nép szen1- öek tisztelte, valóságos szakáll-kultusz alakult ki. Később az uralkodó fő­nemesek kisajátították maguknak a szakád vi­selés! jogát, csak őket illette meg ez a tisztes­ség. Egy nép, a nevét is a szakáitól kapta. Longo* bard, annyit jelent: hosz- szú szakáll; Fodrász le­gyen a talpán, aki tisztá­ban van vele, hányiéie szakálltipus alakul ki a történelem során. A leg­nagyobb sikert IV. Hen­rik francia király hegyes szakálla aratta. A kecs- kes2akáll azóta is nagy népszerűségnek örvend. Szóval, ennyit tudtunk, eddig e nemes viseletről. S talán a szakáll kultúrtör­ténetét még sokáig nem kellett volna újabb feje­zettel bővíteni, ha egy borsodi honfi, története­sen gazdasági felügyelő, nem találja ki a szakáll alkalmazásának, értékesí­tésének újabb formáját. Ha valaki azt gon­do'ná, hogy politikailag megnyilatkozni csak szó­ban, írásban, cseüekvé.­sei IpLpL a/, nagyon téred. Szakállal is! Ugv bizony! G.nzd r. s á gi f elíi&y élőn k 'i’gvanís elhatározás, hogy amíg a demokrácia urai- ma tar1, ő rém ry raUa az t-Jennek se? Jóllehet, a fodrászipart ­kissé kellemetlenül érinti ez az elhatározás, de ha öagyoü öieggoftdöljükj nemes elhatározásnak mondható! 1. Nemzetgazdaságunk­nak tekintélyes mennyi­ségű borotvaszappant, bo­rotvát takarít még. 2. Eggyel több tekin­télyes emberünk lesz. 3. A szakáll hosszá­ból, mint a fák évgyű­rűiből mindenki könnyen megállapíthatja majd a felszabadulástól eltelt idői, demokráciánk korát. 4. idővel a szakállt fel lehet majd használni ut­cák, terek söprésére. Ha már nagyon megnyúlt, lefiionstrativ hatásából •nil sem vesz el néhány centi, olykor-olykor ke­véske lenyisszantható be­lőle: ez értékes anyagul szolgál matracokba, pa­rókáknak s élszakállnak olyanok" számára, ak'.k szintén demonstrálni akarnak, de szőrzetük szabotálja őket. Föltehető ugyanis, hogy a gazdesági felügyelő pú- déját követni íogján. Olyanok, akiknek elő­nyös, ha szakáiméba rejt­hetik arcukat. Halljuk már, halljuk, mit Sercegnek ' reakciós berkekben az állak, ve- rehélvercdnek a szakába«, szőkék és Esketek, göm- fö'yűk és »kecskék«, hogy vegiiiis, ha már nagy erőt s. jelentékeny tnény- nyiséget képviselnék, me­rész elszántsággal meg­rohamozzák... — a bor­bélyt. (—k8zi) Nazim Miiemet-, „Taposol az imperializmust i$ a világra Leké száll“ a török nép legnagyobb élő költője Költő vagyok Az, aki életet alkot Földből T tízből Vasból Milliók katonája. • Ki ez a poéta, aki milliók harci dalát zengi, aki életet gyúr a kemény anyag­ból? Nazim Hikmet, a jelenkori T'rók* ország legnagyobb költője. A gyárak munkásai, a mezők robotosai egyaránt ismerik érces, dübörgő verseit, amelyek városról-városra, faluról-falut'a szállnak, hogy megacélozzák az imperialisták rab- igájában görnyedő török nép erejét, harcát a független, szabad országért. Ezek a versek kíméletlenül támadják a teakciót, az imperialisták hazai zsoldo­sait* a népre nehezedő elnyomás minden rendű és rangú zsandáraii. De hangot adnak ezek a költemények a világ min­den elnyomott népe szenvedéseinek, r-l- musba öntik Kína, Abesszínia, India tril­lióinak felszabadító mozgalmát,. az euró­pai proletáriátus hősi harcát a gyarma­tosító törekvésekkel szemben. „Európa forrongó fial, Felétek nyújtja kezét Ázsia Szakadékokon és ösvényeken át Segédkezet nyújt Kelet fia. Nincs megállási Harcosok, útra icl, Hazánk ma lángban áll.., Taposd az imperializmust! S a világra béke száll” — üzeni az elnyomottaknak Nazim Mik. met. A tőrök nép legnagyobb élő költője forró szeretettel' tekint a szotta; zmus hazája, b Szovjetunió felé. „Ez az or­szág volt első tanítóm, első elvtársam" — írja a Szovjetunióban tett látogatásá­ról. Nagy hatást gyakorolt rá Maje­kovszkij-val 'való találkozása. A «zovjet költő forradalmi szelleme, . erőteljes hangja, újszerű versformája Nazim Hikrrietnél is fellelhető! Számot? verset szentel Leninnek, Sztálinnak, » leikét ujongással eltöltő szocialista építésnek. Korábbi verseinek a keleti hagyományo­kat őrző szellemét, s formáját a szov­jet élet, a szovjet költészet megismerése alakítja át. Uj korszakának első jele ,,rr Ifjúság indulója” szenvedélyes hangú felhívás a harcra. Fegyverbe szólítja 3 népet a küFöldi hódítók ellen ,,4h rabló foglya” című költeményében is, amely a török nép nemzeti felszabadító harcának idején keletkezett. Élete és kői!érzete teljes egységbe fonódik. Nemcsak vei. seiben forradalmi, de ott van minden for. radalmi megmozdulásban, amely a nép szabadságáért folyik. * Törökország hatalmasai egyik legve­szedelmesebb ellenségüknek tartják Na­zim Hikmctet. Immár .11 éve sínylődik börtönben. 1937-bert tartóztatták le. s 29 évi börtönre ítélték, mert feíhivfa a törők ifjúságot, harcoljon a spanyol, köztársaságiak oldalán a spanyol nép szabadságáért. Versei előtt azonban ki­tágulnak a börtönfalak, s megia.ilják útjukat a néphez. Megtalálták ez alábbi sorok is, amelyek áthatoltak a csendőr- szuronyokon, a reakció tcrrcrfalam s új küzdelmekre sarkalják a békéért, füg­getlenségért, szabadságért Küzdő .óról: népet: Osztriga kagylóba zárva Napsugaras szőlő, mit Gazdagok prése vert soványra Ilyen az életed. S ha ritkulnak soraink Es fogynak fiaink Ennek oka te is vagy! Mert mint madár, mely vihar dől mencicül Bátortalanul tekintesz körül, Pedig te —■ az erő vagy! Állj talpra! Emeld fel fejed! Hiszen nem porszem, — Ragyogó csillag vagy. Mint működő vulkánnak, Erőd szörnyű és nagy, S millió és millió a testvéred Ha talpra állsz — kitör az rrkáz Zászló leszel a győzelem ormán. Egyetlen testvérem, Népem — minden vagy! ASZALÓN szálüst sem adtak L kulákok 1/ BCiSKiNfZSEN bőven felfutott a miskolci népi kollégistáknak m Kollégisták érkeztek a faluba, ifjúi lobogásukat hozták, de rideg kőhazak fogadta« őket. Aszaló — nevében a vég­zete — gyülölködöen. zárkózott magába. Hiába minden kísérlet: felvonulás, színi- előadás, .bábszínjútek, ének, z.enekar, tánc, a sok szép és kedves szórakoztató szám üres széksorok előtt pergett le az iskola rögtönzött pódiumán. Egy-kct szegény- parasz.1 jött csak el az előadásra, a- töb­biek, kulúkok és megfélemlített dolgozó parasztok távolmaradtak. Este kiderült, hogy szállásuk sincs a diákoknak. — Megfizetjük tisztességei, amit kér­nek, — állítottak be a házakhoz, adjanak fedelet éjszakára és valami harapnivaló!: darab kenyeret, tejet. • — Nincs! — Csattant a válasz. Csák hármán tudlak tető alá húzódni. A többi éüén-szomjan, talpon töltötte az éjszakát. De sem a fáradtság, sem it kudarc nem törte meg őket. A kulákok gyalázatos viselkedése csalt megacélozta akaratukat. íme, szcmtől-szembe látták az ellenséget, akit le kell győzni, hogy elvethessék a kultúra magjait. Megismer­lek becstelen fegyvereit, a hazugságot és mőgífíemlitést, nem halfáinak meg többé elölte. Pircrtís helyett a népi kollégisták va­sárnap délután gyalog nekivágtak a hét kilométeres útnak. Átmentek Kiskinizsre, magukkal vitték azt is, amit az asza lóiaknak szántak. Kedvük és hitük töret ‘ len maradt, s amint kiderült, nem hiába, mert a szomszéd faluban még a levegő is más volt. öröm és szíves vendéglátás fogadta őket. Népi szervek és egyesületek, a falu vezetői, a haladó szellemű kikész és tanító egymással versenyeztek a kedves­kedésben. Egyik házból a másikba invi­tálták a diákokat, kézről-kézre jártak és százszorosán jóvátetiék, amit a más'k 'faluban vétettek ellenük és a kultúra ei­len. Szinte dédelgették a »kedves korié • gistákat«, akik nem is maradtak bá'át- lanok. Elővették minden tudásukat és olyan műsort kerekítettek, amilyet még nem láttak Kiskinizsen. Majdnem őt óra hosszat tartott, volt benne komoly elő­adás, művészi számok és vidám szóra­kozás. A végén a falu népe s a diákok egymást felváltva szerepeltek ének- és táncszámokkal. Alikor befejeződött a mű­sor, ;! g aka-tek elválni egymástól. — Együtt maradtak az indulás utolsó per­céig és kikísérték őket az állomásra. Csalódásból és sikerből egyformán ki­jutott tehát a Bajomi János kollégisták­nak, — egyiket sem fog'ák elfelejteni. <Cs, B.) Vágott sfenlol minden mennyiségben MEME8 KORNÉLIA rat>i> kereskedésében Telefon 17-85. Széchenyi-utca 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom