Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-27 / 250. szám

Visszaállította a magyarok jogait a cseh nemzetgyűlés Hadifoglyok érkeztek | 50 milhóforint az iskoláknak | HauÍBStN leltŰSfi miskolci fiyilaíkozata Borsodi dolgozók tiltakozása el ion || Ma: totótipp „Rendezzük végre közös dolgainkat. “ Döntő fordulat történt a szlovákiai í magyarok sorsában. Ezt a kedvező for­dulatot elsősorban ti csehszlovák bel­politikában februárban végbement gyö­keres változás, a nemzetközi helyzet kiéleződése, a magyar belpolitikában a népi demokrácia vegleges íelülkereke- dése idézte elő. Amikor csetiszlovák testvérpártunk ez év februárjába« leküzdötte a reakcióé polgári nacioaalizmust s kiküszöbölte az allamveZetésből ennek erőit, lehe­tővé vált hogy érvényesítse a sztálini nemzetiségi politikát a szlovákiai ma­gyarság leié. Zapotoczki elvtárs, cseh- ezlováK miniszterelnök > kijelentette, hogy a két ország közötti baráti vi­szonyra múlhatatlanul szükség van az egyetemes béke érdekében. Ha az általa hangoztatott elv ma fokozatosan valóra, válik, ezt annak köszönhetjük, hogy ma már nem hivatkozhatnak Csehszlovákiá­ban Nagy Ferencékre, az összeeskü­vőkre, a makacsul harcoló magyar reakcióra, amire joggal hivatKoziak, aaijkor a magyar sovinizmus még min­iig élő való es politikai tényező volt, A szlovák nacionalista reakciónak egye­nesen kellemetlen volt, hogy a magyar demokrácia erői, élükön a Kammumsta Párttal íépésrőplépésre visszaszorítot­ták, majd döntően megverték a reak- ciós-soviniszta erőket. Annál örvende­teseim jelenség volt ez mind a cseh­szlovák munkásosztály, mind a magyar népi demokrácia számára, mert ez nyi­totta meg a lehetőségét annak, hogy a két szomszédos ország megegyezzen egymással­A szorosabb kapcsolatok kiépítésében a szlovákiai magyar dolgozóknak híd­nak, összekötő kapocsnak kelt lennjök a demokratikus Csehszlovákia és a de­mokratikus Magyarország között és reszt kell vennioa a szocializmus feté menetelő új Csehszlovákia építésében. Sajnálatos és felháborító, hogy éppen most, amikor már ország-világ látja, hogy a magyar népi ilemokrácia siker­rel és eredménnyel politizál a szlová­kiai magyarok érdekében, az eszter­gomi érsek időszerűnek látja, hogy il­letéktelenül beleavatkozzék külpoliti­kánk helyes vonalvezetésébe. Az fáj az érsek úrnak, hogy a reak­ció nem sütheti meg pecsenyéjét a csehszlovák-magyar ellentétek kiküszö­bölésétől s ami ezzel jár, a békefront megerősödésétől. A szlovákiai magyar­ság sorsa pedig csak annyiban fontos szamukra, amennyiben felhasználh|íHtjaK gazdáik, az imperialisták szolgálatá­ban. Mindszentyék aknamunkája egyu-. tékű a háborús uszítással. De végre meg kell tudniok, hogy a demokrácia nem tűri a háborús, soviniszta uszítást, 6 iia azt Mindszenty űzi, éppúgy tör­vénybe ütközik, mintha bármely más állampolgár tenné. A magyar-csehszlovák megyezés meg lesz s azt sem Mindszenty, sem más reakciós erő nem akadályozhatja meg. A megegyezésnek és a legszorosabb baráti együttműködésnek előhírnök' * üdvözölhettük abban a megnyilatkozás­ban is, amely Frantisek Zupka, a Cseh­szlovák Szakszervezeti Tanács h- elnöke ajkáról hangzott el a diósgyörvasgyit kongresszusi ünnepen. Ez a hang a ma­gyar és a csehszlovák * munkásosztály törhetetlen szolidaritásának a hangja .volt s ez a szolidaritás legyőz minden ckadplyt. L­Egymásután leplezi le a Szovjetunió az imperialista provokációkat Nem hozott döntési a berlini Kérdésben a biztonsági Tanács Yisinszkij beszéde óta habozás és zavar lett úrrá a nyugati ha­talmak magatartásán. Amerika hiá­ba gyakorol Nyomást két csatlós államára, azok ellenzik a berlini kérdés előterjesztését az UNO köz­gyűlés elé. Hírek terjedtek el, hogy a Biztonsági Tanácshoz olyan javaslatokat terjesztenek, ame­lyek figyelembe vennék a Szov­jetunió kívánságait. Ér csillések vannak arról, hogy a három nyugati külügyminiszter kedden összeül, de nem valószínű; hogy n berlini kérdést az amerikai elnökválasztás előtt újra elővennék. Hó főn a Biztonsági Tanács előtt a Szovjetunió íVmét meghiúsító tu az imperialisták manőveréi, hogy kertUő utakon érvényesítsék provo­kációs álláspontjukat. Ami^t Vi- sinszkij leleplezne, a közvetítő javaslatok lényegileg az amerikai indítványok más for­mában való megismétléséi jelen­tik. teljesen elfogadhatatlmok ezért n Szovjetunió ragaszkodik a megegyezések szigorú betartá­sához. A szavazás során a Szovjetunió Ukrajna delegátusa a ..semleges1' i a vas la. ellen szavazott és így a berlini helyzettel kapcsolatban a Biztonsági Tanács nem hozhatott döntést. Más helyen is kiderült az impe­rialisták provokációs kísérlete. Az UNO politikai bizottsága előtt vilá­gosan kitűnt;, hogy az amerikaiak az UNO-t n görög monarchófasiszták szolgálatéiba akarják áHítani. Habár súlyos szempontok szóhak mellette, az ukrán ég a ’eggyel delegátus indítványa ellenére elutasította, azt az ultrán javasla­tot. hogy hallgassák meg Markósz tábornok, illetve „ görög demo­kratikus kormány megbízó tjét. Azt a lengyel javaslatot, hogy hall­gassák meg Ge^iszt. az EAM fő­titkárát, a jogtudósok nemzetközi egyesületének alelnökét nem bo­csátottak szavazás alá. Beerjeez- iettek viszont egy olyan indítványt az angolszászok részéről, hogy a görög kérdéssel külön UNO bi­zottság foglalkozzon. Malik szovjet kiküldőét a leszere­lési albizottságba nyújtott be indíí- ványokat, amelyek színvallásra kényszerítik az imperialistákat. Az UNO szociális bizottságában Pavlov szovjet küldött feltár a a világ e'öttt. hogy 14 afrikai és ázsiai országban ma is virul a rabszolgakereskedelem és mi sem jellemzőbb, mint hogy a nyugatiak ennek betiltását kí­vánó javaslatot elu'asította­Moszkvai megállapítás szerint a Reu­ter Iroda annak lehetőségéről ír, hogy nyugati UNIO-t Atlanti Tömbbé alakít­ják át. Arról van szó, hogy Amerika most már egész Európa reakciós erőit akarja mozgósítani a háborús uszítás érdekében. Jellemző magatartására, hogy benne van a keze az Ausztriával kötendő államszerződés megakadályozá­sában is. Amint a Newyork Herald Tribuna nyíltan megírja, a nyugatj hatalmak egyáltalán nem is szándékoznak véget veni Ausztria megszállásának, mert a középeurópai .reakció bástyáját' látják benne. A palesztinai kérdés kedden újra a Biztonsági Tanács elé került. Egyiptom külügyminiszterének és Libanon kikül­döttjének felszólalása után az iztaeli megbízott hangoztatta, hogy a fegyver- szünetet az egyiptomiak szegték meg. Ezután Cadon a vita elnapolását kér­te addig, míg a tanács nem kap újabb jelentést kiküldött közvetítőktől- Av ülést csütörtökre napolták el. A béke erői megakadályozhatják a háborút Togliattai, az olasz Kommunista párt főtitkára az Unitéban megjelent cikké­ben hangoztatja, csupán egyetlen olasz nemzeti politika lehetséges, olyan, amely i hadat üzen az imperializmusnak és fel-; veszi a harcot a békéért- Háború nem i fog kitörni, mert a béke erői sokkal na. gyobbak és - hatalmasabbak. Megakadá Hozhatják a háborút, feltéve, hogy ezek az erők mind egységesen összefog­nak az imperializmus ellen. Egységesen és bátran száll szembe a francia munkásság a bábkormány erősvei Napi 24 milliárd frankba kerlil a sztrájk — 500 millióba kerülne a bányászok kielégítése A francia bábkormány nagy katonai erőket mozgósított a sztrájkterületen, hogy megtörje a bányászok erejét. Teljes hadi felszedéssel vonulnak fel a színes csapatok, a sztrájkolok harci készségét azonban nem tudják meg­törni. Ellenkezően, a munkásság egész Franciaországban együttérzését fejezi ki, rokonszenvsztrájkokat- rendez, és impozáns egységben száll szembe a felfegyverzett karhatalommal . Tüntetőén nagy gyászpompa közben temették el a sztrájk első délvidéki halottját a Loire-menti Firminyben. A t temetés idején az ország minden nagy- i üzemében megállt a munka­ügyre nyíltabban nyúl a francia dol­lárkormány a fasizmus eszközeihez, gúzsba köti a sajtószabadságot és letar­tóztatja a munkásvezetőket. Roppant károkat okoz ezzel a magatartásával az országnak, mert a sztrájkok óvatos becslés szerint naponta 24 milliárd frankot emészte­nek fel, holott a bányászok kielégíté­se havonta csupán 500 millió frankba kerülne. Amint a Humanité megállapítja, a kor­mány a bányászok elleni rohamban be fogja törni a homlokát­NyugQtnéKtet&rszQgban az élei keservesebb mim a valuta reform elölt Kolikóv vezérőrnagy, szovjet,, katonai parancsnok. Berlin szovjet övezetére érvényes ál*.alán°s bérem® lést jelentett be. Nyugainémo. ország helyzetének alakulása ugyanakkor egyre na­gyobb aggodalommal tölti et a, la­kosságot. A Manchester Guardian írja. hogy Nyugatnéme.ország la*- kossága inég a legegyszerűbb fo­gyasztási cikkeket som tudja meg-4, fizetni és az é*et még keservesebb' lesz. mint a valutareform előtt. A sfcabad gazdálkodási rendszer fekte* len tombolása nagy veszéllyel lé­nyégét, •-> Mann heim ben. KaHsruliebnn é-s Heidelbergben — aagy tömegek ■»«. tettek Erhardt gazdasági miniszter liberális gazdasági rendszere eile»; Követelték a miniszter azonnali el-, bocsátását, hatásos ellenőrzéser, a legfontosabb közszükségleti cikkek.; és" nyersanyagok szigorú áreben* őrzéséi... Borsod megye hatodik helyre került a beszolgáltatás! versenyben Borsod megye gazdái az eddig esedékes 1260 vagon beszo^gult"tá- si kivetéssel szemben 1565 ragon termény', szolgáltattak be. Borsod- megye ezzel a beszolgáltatást eredménnyel az eddigi 8. helyről a c>- helyre került. ESZAKMAGMORSZffi Miskolc, 1943 október 27, szerda Ára 60 fillér V V. érfol^m - 250.

Next

/
Oldalképek
Tartalom