Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)
1948-10-27 / 250. szám
A tervgazdálkodás biztosítja a lakosság jólétét és a beruházások növeléséi Béréi Andor a Tervhivatal lőtitkára az első tervév eredményeiről Berci Andor elvtárs. a Tervhivatal főtitkára az elad tervév eredményeiről szóló rósz'ctes jelenés megjelenése előtt nyilatkozatot tett az első tervév tanulságairól és a hároméves terv idő- szerű kérdéseiről. Nyilatkozatában közölte, hogy a gváripar és a bányászat az első tervévben 4.G százalékkal enne't többet at előirányzottnál és az_ első esztendőhöz képest 50.6 százalékka1 több iparcikket állítottunk elő. A f orvos ab b mezőgazdasági cikkek és termékek terméseredményei a búza kivételével meghaladták az előirányzatot. Mi^dezi; elősegítette az, hogy (13 előirányzott 1798 millió forint helyett 2494 millió forin'Ot fordítottunk beruházásokra.. Az első tervévben 3 milliárd forintjai nagyobb értékű termék került változatlan árakon fogyasztásra, mint az előző évben. Mindez azt bizonyítja, Hogy a tervgazdaság párhuzamosán tud- ' ja biztosítani a lakosság jólétének emelését és « beruházások növelését. 1 *> Újabb kétmilliárd ipari beruházás A nehézipar fejlődéséről nyilatkozva kijelentette, hogy amíg a gyáripar termelésátlaga még 7 százalékkal a háború előtti színvonal alatt maradt, addig n kohászat már mintegy 6 százalékkal, a vas- és fémipar 20 százalékkal, a gépipar 25 százalékkal termeit többet, mint a háború előtt. Mivel a termelőeszközöket elő állító üzemeink ma sem tudják a kívána.[os mennyiségben és korszerű kivitelben gépekkel és be■ rendezésekkel ellátni n nemzet- gazdaság különböző ágait, még nagyobb gondot kell fordítani nehézipar fejlesztésére. Ezéúi- 1948 »tolsó öt hónapjában és 1949-ben még mintegy 2 mükardot fogunk befektetni -az iparba ennek 87 százalékát a termelőeszközöké; előál'itó iparágakba. Az első tervév hiányosságairól is nyilatkozott Befei elvtárs, s itt kiemelte, hogy a külkereskedelmi forgalom és különösen a kivilel messze elmaradt n ierv mögött s ez mai napig is tervgazdálkodásunk le qgyen qébb szektora. A tervszerűség következő es végrehajtásában is hiányosság volt az, hogy a, tervbe vett és tervszerűen finanszírozol beruházások előkészítés híján sokszor késéssel kapkodva, rendszertelenül s a takarékossági szempontok figyelembevétele nélkül indultak meg a hiányzott az összhang a termelés és a fennálló szükségletek közölt. A most folyó öt hónapos időszakban de főkép 1949-ben mindez., ki kell küszöbölnünk. A dolgozók tárgyalják meg részletterveket Az új üzemi részlettervekkel kapcsolatban bejelentette, hogy már a következő hetekben az űzetni dolgozók értekezlete elé. kell terjeszteni a tervjavaslatokat, hogv minden dolgozó hozzászólhasson kritikával élhessen s esetleg új javaslatokat legyem. A cé1 az, hogy a dolgozók megvalósítható javast« - tokat tegyenek arról, hogyan igj 2 ÉSZAKMAGYABORSZAG elsősorban saját műhelyük, munkacsoportjuk, munkapadjuk többet, olcsóbban, jobbat termelni. Nem tudjuk a hároméves tervet két és és öt hónap akut .eijesíteni — mondotta Béréi elvtúrs. — ha nem növeljük tovább a munka termelékenységét. az egy órára eső munkateljesítményt. Szükséges, hogy észszerűen szervezzük meg a termelési folyamatot és jobban használjuk fel « rendelkezésre álló gépeket és berendezéseket. Elsőrendű szempont az egy termelt cikkhez szükséges anyag- és energia felhasználás csökkentése, a felesleges rezsiköltségek kiküszöbölése. amivel az önköltségei; csökkenthetjük. 1 Gondoskodni kell a termelés minden szál,ászán a nyersanyag. n félgyártmány és a készárú sorozatos minőségi ellenőrzésérő1. n selejt leszállítása és az áru minőségének javítása érdekében, Mindezeket csak akkor tudjuk elvégezni — fejezte be Berci elv- társ — ha a dolgozók tömegei az MDP irányításával öntudatosan és tevékenyen részt vesznek a tervek, feladatok kijelölésében és végrehajtásában. I!. Rákóczi Ferenc lapja, eredeti riport Ocshay lefejezéséről és egyéb érdekességek a miskolci sajtókiállításon az ember gyomrában kígyók élhetnek. Ráth Mátyás ós Bél Mátyás lapja A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Északi Kerületű, mint arról hírt adtunk. Miskolcon megrendezi a Budapesten s más nagyobb vidéki városokban komoly sikert aratott centenárís saj ókiáUí- tás*. a kiállítás a Kossuth szálló tárlattermében előreláthatólag november 12-én nyílik meg s 10 napig íart. A kiállítás anyaga bevilágít azokba a küzdelmekbe, amelyeket a betű magyar munkásai, a haladás útját járó újságírók n függetlenségért és a szabadságért, folytattak. Jelkép van abban, hoqy az első magyar újság a Rákóczi felkelés idején jelent meg. Az elöl' főként külföldi lapok foglalkoztak a magyar eseménye],-kel s számoltnk be kivált a törökökkel vívott éiet-hdálharc egyes mozzanatairól. Énnek „ harcnak a bemutatását szolgálták azok a képeslapok is. amelyeken várt'1.', csata jelenetek, harcoló olahok láthatók. Külön csoportban tartoznak azok a röplapok, amelyek olyas- faitn eseményekről számoltak he. mint n hírhedt szikszói kiqyóhivtó- ria, 1551-ben egy Bécsbcn megjelent világszerte ismert lap azt a népies hiedelmet fúlja fel szev.rációvá. hogy gz alvók szájúba kígyók mászhatnak be, vagy hogy Az első magyar nyelvű lap «■ Mercurius Veridicus (igazmondó hírnök) 1705-ben jelent meg. A laP érdekes beszámolókat közölt a kuruc harcokról, n kurucok életéről. Eredeti Kitártban adta hírül Ócskay László lefejezését. Lőcse ckirulásd'. Az Ksö „hpvezér“ voltakén 11. Rákóczi Ferenc volt. hiszen o Merni-' rím az ő kancelláriáidban készült. A lap fontos diplomáciai hivatást töltött, be: arra szolgál', hogy a külföldi körök hivatalos forrásból értesüljenek a kuruc küzdelmek állásáról. A Marcunus számok«', a kuruckor irodalmi emlékeinek nagy kutatója Tlialy Kálmán fedette fel. A következő magyarországi újságot Bél Má yás. n kiváló pozsonyi tudós adta ki. majd Ráth Mátyás magyar nyelvű lapja veleje meg alapját a tulajdonkéné.ni maqyr újságírásnak, mert addig a lapok, bár beszámoltak magyar ügyekről is. német, vagy latin nyelven felen • Uk meg. SZABOTÁL ft szegény' 80 holdas Veres Dániel Alig üt holdat votett be, mert senki sem dolgozik neki aludtejórt Persze, hogy: »Hejőpapiban sincsen ku]ák«. Ha az ember megkérdi, csak bizonytalanul csürik-csavarják a szót. — Itt nem igen van nálunk gazdag ember, hacsak a Verés Dániel nem. Annak igencsak van földje, de hát az sajnálja magától még a szárazkenyeret is. Kiderül, hogy Veres Dánielnek »csekély« 80 hold földje van. Igaz, ezt maga is sokalja, úgy hogy 25 holdat letagad belőle. Mert elmentünk hozzá, meglátogattuk, hogy néz ki a házatája. Annyi biztos, hogy nem valami szívderítő" látvány. Piszkos, rendetlen udvara mintha sose látott volna seprőt, az állatok után szerte marad a trágya és az istállóban a fullaszfó homályban csak a melegről érzi az ember, de nem látja, hogy állat is van benne. Veres Dániel azonban jól érzi magé ‘ ebben a környezetben. - Amióta nem hajlandók elvégezni a napszámos munkát a faluban egy köcsög aludttejért, nem megy el hozzá senki segíteni és neu így is jó. — Öszj munkákkal hogyan áll giazd- uram, — kockáztatjuk meg a kérdést. — Hát az a baj, hogy nincsen igánk, csak egy pár lovam, így aztán nehezen megy a munka, — panaszkodik és bánatosan az istálló felé veti szemeit- (Talán attól fél, hogy elszabadulnak az ökrök és rácáfolnák hazugságára.) Azért 5 holdat már bevetettem. Nem sok, de majd valahogy elvégzem a többit is. Szeretnék még vagy 20 holdat elvetni— Elvégezte a tarlóhántást? — Nemigen, mert hát időm sincs rája, meg mifelénk nem is szokás... Hogy miért nem adja ki szegény- parasztoknak bérletbe n földjét. lm egyszer nem tudja megművelni? Azért — válaszolja, mert hiszen tavaly is nehezen ment a munka, de azért volt valahogy, minden darab fö’db? kerü't valami- Majd csak It^z valahogy az idén is. A válasz mögött azonban alighanem másfajta gondolatok rejtőznek, megérzi azt az ember a nézéséről, még a szeme se jól áll. Ha bérbeadná szegény embernek, dolgozó parasztnak, az jól megművelné, nem szabotálna, mint 5. Kerítene rá igáf, még ha a szájától kellene megvonni a falatot akkor is, nem hever- tetné otthön a csikóit, mint Veres Dániel uram. Orosz Sándor képviselő és Vincze Ferenc, a FEKOSz központi küldött!“, akik szintén körülnéztek a knlákgazda- Ságban, inkább csak kíváncsiságból fordították a szót a politikára. — Azt mondja meg gzz du ram, jó lesz-e az állami traktorállomás, és az UFOSz meg a FEKOSz egyesülése? — •teszik tel a kérdést mosolyogva. — Hát csak jó lesz mind a keltő akik csinálják, biztos jót akarnak, — sunyit rájuk a kutak, mintha harapni szeretne- Ebből bizony harapófogóval sem lehet többet kivenni, de hát nincs is szükség rá. könnyen el ]ehet képzelni, milyen örömmel nézi a szegény- parasztok boldogulását. Es mégis, van, a faluban aki reá hallgat. Nem véletlen, hogy a falu észrevehetően el van maradva az őszi munkákban a szomszéd községek mögött.* ahol ugyan szintén van kulák, de jobban vigyáztak rá. Erre is nagyon jó lesz az állami mezőgazdasági gépállomás, megmutatja, kinek a számára készül az út a boldogulás fejé és ki az, aki szeretné elgáncsolni őket. He főpapit a traktorok fogják f= ébreszteni. __________ fi penriciWn behozatal fedezi az arszig szükségletét A népjóléti kormányzat gondoskodott arról, hogy megfelelő meny nyiségben kerül behozaaba a rab már szinte nélkülözhetetlen penicillin, Havonta átlag 10 milMúrd egység penicillin érkezik az országba. Ebből elsősorban a gyógyintézeteké. és társad idombiztosító intézeteket látják e!. \ vidéki gyógyszei- tárakat is ellátják a szükséges mennyiséggel. A kormányzat a gyógvszertüraka: kötelezte, hogy - miidó egységet állandóan tartsanak I raktáron. Megkezdték oz OTI és MABI egyesítését A magánalkalma zotílak rnztosí.ó- intézetének igazgatósága mc«| hozat határozatával kéri a népjóléti minisztert, hogv az intézőinek Országos Társadalombiztosító Intézed«! való egyesítését -d rendelő kormányrendeletet adjon ki. A két intézet egyesítésének, mielőbbi gyakorlati megva'ósí ?<$a érdekében Pikier György. OTI vez/rh'-azga’.ót; megbízták a MAIM vezérigazgatói- teendőinek ellátásával is éa f llr- !al mázták az egyesítéshez szükséges ügyviteli intézkedések megtételére. A két. intézet egyesítésével ismét leomlik egy válaszfal, amelyet a mnlt rendszer im’s!cr?égescTi emelt a szellemi és a fizikai dolgozók közöst fenntartott ellentét ki- mélyítése érdekében. Agrytoll, pehely, fosztott tollak, I. a. r»nlanrehtiy telje* garencfa mellett állásdóan beszerezhető SCHLESINGER _ Szeles-u. f. Tetemvár sarok. Hitelforrás. Telefouszám: 26-17. fl gazdasági bűnözök amnesztiája A gazdasági bűnözők amnesztiájával kapcsola ball Ries István igazságügy-miniszter kijelentette, hogy az írre vonatkozó adatgyűjtés munkálati már * befejezéshez közelednek úgy. hogy az adatgyűjtésre kiküldött három bizottság még e héten megeszi jelentését a miniszternek. Amennyiben szükséges, n miniszter a bizottsággá! kiszab az egyes lefiartóz ftiási intézetekbe és a helyszínen hozza meg döntését. a Ssöwetekben legnagyobb vá'aszlék Linoleum Széchenyi utca 0
