Erzsébetváros, 2017 (26. évfolyam, 1-7. szám)
2017-06-22 / 6. szám
20 Helytörténet 20 Miután 1946-ban az összes egyesület és társadalmi szervezet a Belügyminisztérium felügyelete alá került, a kommunista hatalom Erzsébetváros polgári egyleteit 1951-ig gyakorlatilag felszámolta. Ennek a folyamatnak esett például áldozatul az Ortodox Zsidó Népasztal Egyesület, az Athenaeum Sport Club és a Rum- és Likőrgyárosok Országos Egyesülete is, de alapítása óta – többször – is megpróbálták felszámolni a Budapesti Autonóm Orthodox Izr. Chevra Kadisát és a FÉSZEK Művészklubot is. Az egyesületek felszámolása 1949–50-ben Erzsébetváros 2017. június 22. www.erzsebetvaros.hu Az 1932-ig a Kazinczy u. 41. szám, majd a Dob utca 12. szám alatt működő Budapesti Autonóm Orthodox Izr. Chevra Kadisát – alapszabálya szerint – 1883-ban alapították, feladata az emberbaráti szeretet gyakorlása, a betegek látogatása, ápolása, a halottak elszállítása és a lelki üdvükért való istentisztelet megtartása, illetve a szent hagyományok és alapítványok kezelése volt. Működése a főváros tanácsa számára is előnyös volt, hiszen részben a szegény halottak eltemetésének feladatát vette át a fővárostól. A belügyminiszter 1900-ban hozott rendelete szerint „a budapesti autonom orthodox Chevra Kadisának meghagyandó, hogy tagjainak névjegyzékét és a tagfelvételek után időszakonkint beálló változásokat a tanácshoz két példányban bemutatni kötelesek, melyek egyikét a tanács a pesti Chevra Kadisával haladék nélkül közölje”. Az illetékes hatóság az egylet ügy- és vagyonkezelését 1926 és 1944 között rendben is találta. A második világháború alatt is 1000–1300 tagot számláló egyesület ingatlanjai a Dobozi u. 33., az Akácfa u. 25., a Városmajor u. 62. és az Alma u. 2/B szám alatt voltak. 1944. július 7-én a belügyminiszter az egyesületet feloszlatta, és elrendelte, hogy „a tartozások rendezése után fennmaradó ingó és ingatlan vagyont Polgármester Úr bocsássa a Magyarországi Zsidó Szövetsége kezelésébe, míg a feloszlatott egyesület irattárát és könyvtárát a Zsidókérdéskutató Magyarországi Intézetnek” kellett megküldeni. Az egyesület 1945-ben újjáalakult, és a polgármester 1948-ban még hiteles alapszabály megküldését kérte. Egy 1949. február 3-i jegyzőkönyv szerint ingatlanjaik az Akácfa u. 25., Dobozi u. 33., Garay u. 18. sz. alatti bérházak, valamint a szeretetház voltak. Az 1949. december 26-i rendkívüli közgyűlés „tulajdonképpeni tárgya és legfőbb pontja a Budapesti aut. orth. izr. Hitközséggel való egyesülés kérdése. Ez a kérdés a Chevrának létkérdése, mert csak ezúton látszik biztosíthatónak a Chevra célkitűzései megvalósításának lehetősége.” A nagy múltú egyesület „önkéntes megszűnését” a Belügyminisztérium 1950. január 27-én jóváhagyta, a szervezetet nyilvántartásából törölte. A Kertész utca 36. szám alatt működő FÉSZEK Művészklubot – a mozaikszónak megfelelően – festők, építészek, szobrászok, zenészek, énekesek, komédiások alapították 1901-ben. Alapszabálya szerinti célja „a művészek társas érintkezésének előmozdítása, hogy az eddig szétszórt csoportok egy közös, meleg fészekben találkozhassanak, s ott együttes érintkezés és termékenyítő eszmecsere útján a művészetnek szolgálhassanak. Ez az intim belső kapocs adja meg az egyesületnek erkölcsi súlyát kifelé is.” Az alapítók között olyan hírességek voltak, mint Benczúr Gyula, Csortos Gyula, Heltai Jenő, Lechner Ödön, Molnár Ferenc, RipplRónai József, Szinyei Merse Pál. Az egylet ügy- és vagyonkezelését a rendelkezésünkre álló iratok alapján a hatóságok 1925 és 1944 között rendben találták. A FÉSZEK-re 1944ben mégis átalakulás várt. Az 1944. augusztus 4-én tartott alakuló közgyűlésen az elnöklő Oláh György megköszönte Palló Imre addigi munkáját, és elfogadták az új szervezet, a Magyar
