Erzsébetváros, 2017 (26. évfolyam, 1-7. szám)
2017-06-22 / 6. szám
21 Helytörténet 21 Művészek Háza alapszabályát. Eszerint az egyesület célja: „a nemzeti szellemű képző- és iparművészek, írók, zeneszerzők, zene-, ének-, szín- és filmművészek, a szellemi és gazdasági élet művészetszerető és támogató tagjainak társadalmi egyesületbe tömörítése, a magyar művészet minden ágazata munkálkodásának elősegítése, hogy otthont teremtsen az egyetemes magyar művészet szolgálatában mind az egyes művészeknek, mind a műpártolóknak és művészetbarátoknak”. Az 1945-ben megsérült épületet a tagok saját költségen helyreállították. Az 1945-ben megkezdődött személyi tisztogatás a művészklubot is elérte, és retorzió érte azokat, akik a háború utolsó évében kapcsolatot tartottak a szervezettel. „A Színész Szakszervezet igazolóbizottsága” például Turay Idát „is eltiltotta a működéstől”, mert 1944ben „részt vett a Magyar Művészek Háza ülésén, amelyen kihirdették a baloldali elemek kizárását, és szoros kapcsolatot tartott fenn a jobboldali gondolkodású Muráti Lilivel és Vaszary Piroskával. Hiába tanúskodott mellette Stella Adorján, Fényes Szabolcs vagy Faragó Baba, a népbíróság „1946. március 15-ig eltiltotta Turait a fellépéstől.” Bár az 1400 tagú egyesület tagjai között tudhatta Kodály Zoltánt, Major Tamást vagy Tamási Áront is, 1949. szeptember 1-jén a FÉSZEK „önkormányzatát” a hatóság felfüggesztette, vagyonát bekebelezte. A kommunista vezetésnek azonban nem sikerült végleg sem a múltat, sem e szervezeteket eltörölnie: a Chevra Kadisa 1994-ben ismét függetlenné vált, templommal, temetővel, iskolával, kóser üzlettel is rendelkezik, a művészklub pedig a szocializmus ideje alatt is művészek találkozóhelyeként működött, és 1989-ben ismét önálló művészegyesületté vált. ¡ Dr. Rácz Attila www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2017. június 22.
