Erzsébetváros, 2013 (22. évfolyam, 1-17. szám)
2013-04-18 / 6. szám
Erzsébetváros 2013. április 18. www.erzsebetvaros.hu • www.erzsebetvarosimedia.hu 12 Portré Zenész a tánczene fénykorából Ma már nem játszik az Ungár Együttes, és hagyományos értelemben vett szórakoztató-zenés éttermek sem találhatók Budapesten, ahol a hetvenes években még több mint harminc ilyen hely működött. A harminc éve a Murányi utcában élő zenész, Ungár György zenekarával még bejárta Európát, s mint lapunknak adott interjújában elmondta, bárhol járt, fontos volt számára, hogy magyarságát hangsúlyozza. Korántsem egy bohém művész lakóhelye vár bennünket Ungár György Murányi utcai polgári lakásában: pályájának szinte minden állomása portfolióba gyűjtve, több mint hatvan évnyi zenélés dokumentumai: plakátok, cikkek, fotók, műsor és a házirendek. „Nézze csak, milyen szigorú házirend szerint dolgoztunk: szinte percre pontosan megírt menete volt a zenélésnek a bárokban” – mutatja a nyolcvanas évekbeli dokumentumot. A szerződés arra is kitér, hogy illendően kell viselkedni a hölgy vendégekkel, na és arra, hogy az egyes etapok között hány perc szünet tartható. „Szerencsésnek mondhatom magam, mert gyerekkori álmom vált valóra: nem sokkal azután, hogy tizenhárom évesen Déri Gyuri barátommal elhatároztuk, hogy zenészek leszünk, már amatőr zenekart hoztunk össze, ez volt a Gyurikán együttes, amit tizenöt évesen alapítottunk. Évekig játszottunk amatőrökkel bálokon, táncos helyeken, rendezvényeken. Még i?. Pege Aladár is csatlakozott hozzánk pár évre. Amikor a tagokat elkezdték ismertebb helyekre hívni, feloszlott a csapat. Így kerültem 1960-ban Horváth Sándor zenekarába, akivel Bulgáriába, Németországba és lengyel turnékra is eljutottam” – emlékszik vissza a billentyűn és harmonikán is játszó művész. „1966-ban alapítottuk meg az Ungár zenekart, és olyan legendás helyeken léphettünk fel, mint az EMKE a Blaha Lujza térnél, ahová első alkalommal egy évre szerződtettek bennünket. A kor összes nagy művésze megfordult ott akkoriban – meséli Ungár. Ma már legendásnak mondható művészek találkozó- és fellépő helyei voltak ezek a klubok, mások mellett HofiGézával, Korda Györggyel, Máté Péterrel dolgozhatott együtt a zenekar. Rengeteget jártunk külföldre, és mindenhol ragaszkodtam ahhoz, hogy a plakátokon hangsúlyoz„Szerencsés vagyok, mert a szórakoztató éttermi zene fénykorában voltam aktív zenész.”
