Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2011 / 5. szám
LASSANKÉNT IPARMŰVÉSZETI RITKASÁG SZÁMBA MENNEK SZERSZÁMAIM. ÉN VAGYOK AZ UTOLSÓ MOHIKÁNOK EGYIKE - MONDJA PETŐ LAJOS, CIPÉSZ KISIPAROS, AKI MÁRCIUS 15-ÉN MEGKAPTA AZ „ERZSÉBETVÁROS MESTERE” DÍJAT. Buda Katalin írása A Wesselényi utca 19. számú ház üzletportáljai közül kitűnik az 1921-es évszám, mely egy cipészüzlet alapítási évét jelzi. Már 90 éve betérhetnek ide azok, akik lábbelit javíttatni vagy készíttetni szándékoznak. A véletlen úgy hozta, hogy üzletét, épp a Székesfővárosi Czipész Ipartestület székháza mellett nyitotta meg. Az az iparos vállalhatta ezt a szomszédságot, aki garantáltan kiválóan dolgozott, és az ipartestület céljaival azonosulni tudott. Pető Lajos édesapja 1921-ben vidékről költözött fel Budapestre, s ettől fogva cipészként dolgozott a Wesselényi utca 19. számú ház földszinti üzletében. A fővárosban sem volt könnyű az élet. Édesanyja nem tudta a nagyvárosi életet megszokni. Ragaszkodott a megszokott környezethez, mindig volt a házban liba, kacsa, tyúk, tojás, mindenből egy, ami időnként átsegítette őket a nehéz időkön. Édesapja Somogy megyében Sántoson, egy tizenhét gyerekes család tizenkettedik szülöttje volt. Nagyon szegény sorsból való. Amikor a gyerekek elérték azt a kort, hogy valamilyen mesterséget tanuljanak, a családfő leült velük, és megbeszélte, ki milyen szakmát tanuljon: „Te asztalos leszel, te hordókészítő, te bognár, • Egyszer egy japán nő lérí be hozzá, s megvásárolta a bolt összes 31-es mérető lábbelijét. 77 te cipész stb. Te gyengébb vagy, itt maradsz és a ház körül fogsz dolgozni, figyelni fogunk rád.” A szakmákat, olyan házaknál sajátították el, ahol szolgáltak, és e közben lesték el a mesterség fortélyait. A családfő gondoskodása mára is jó példát mutat. Fia, Pető Lajos Pesten született. A Madách Gimnáziumban érettségizett. Szeretett volna továbbtanulni, de egyéb származása miatt bezárultak előtte az egyetemek kapui, pedig szülei erről álmodtak. Így ő lépett később apja örökébe. Már gimnazista évei alatt kitűnt az úszó sportban. 1954-1964 között a 100 méteres hátúszásban válogatott sportoló volt. Legjobb eredménye nyolcadik helyezés az Európa-bajnokságon. Közben elvégezte a Cipőipari Technikumot, s minthogy igen jól rajzolt, az Iparművészeti Főiskolán képesítést kapott cipőtervezésből. Tanulmányai befejezése után a Duna Cipőgyárban kezdett dolgozni. Eközben a Magyar Televízió Ki minek a mestere? című vetélkedő műsorán elnyerte az első díjat. Olyan szép csizmát készíBpr fmnn IkuiuTxlpStuí^
