Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-11-05 / 15. szám
] il HHMaHHttflUiAjyllUoE Kft 2010/15. szám A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari „Fardagály és kámvás rokolya” 19. századi divatképek I ,^Egy kor divatjának megismerésével nemcsak arról alkothatunk képet, hogy milyen ruhát viseltek az emberek, de sokat megtudhatunk a társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági helyzetről és az eszmeáramlatokról is.” A látogató, a múzeum divatképgyűjteményének legszebb darabjaiból láthat válogatást. A divatrajzok életre kelnek a Nemzeti Múzeumból kölcsönzött eredeti ruhák és kiegészítők segítségével. A 19. század közepétől, 60 éven keresztül követheti nyomon az érdeklődő a divat változását. Megtudhatjuk mikor viselték a „kámvás rokolyát”, vagyis a krinolint, és a „fardagályt”, azaz a tuműrt. A19. század második felében a gyáripar fejlődésének következtében a divat változásai felgyorsulnak. A varrógép feltalálása forradalmi változást hoz. A reformkor idején jelennek meg azok az „irodalmi divatlapok, melyek az egyes számokhoz mellékelt divatképekkel a női olvasó közönséget kívánják megnyerni. Az első igazi divatlap az 1860-ban induló Pesti Divatlap, mely 1873 után Budapesti Bazár néven működik. Az 1840-47-es évek ruháit viselő kecses női „modellekkel” ismerkedhet meg elsőként a látogató. Megtudhatjuk, hogy milyen a biedermeier ruhák jellegzetes „homokóra” sziluettje és hogy, nemcsak a nők viseltek fűzőt, hanem a redin- gote-hoz férfiak is. Felfedezhetjük a reformkor magyar öltözetét, a Pozsonyi Védegyleti Bálon viselt „honi” ruhákat. Gyönyörködhetünk az 1867-ben viselt fehér selyem, organza mennyasszonyi ruhában, az 1891-es évek rózsaszín selyembársony ruhájában, mely hímzett tüll rátéttel készült vagy Fáy Eleonóra szilvakék taft és bársony tumürös öltözetében. Arra is fény derül, hogy III. Napóleon hitvesének, Eugéniának köszönhető a „második rokokó”. Áldott állapotát palástolandó ismét divatba hozza a krinolint. Sok-sok divatképen végig követhetjük, míg az igen terebélyes abroncsos szoknyát felváltja a tumür, a lószőr /famövelő/ párna divatja. Láthatunk rekonstruált budoárt, cipőboltot és szabóműhelyt is. Sokat időzhetünk az akkori divatos kiegészítők - legyezők, táncrendek, csipke kesztyűk és zsebkendők, a társas-cipő, reggeli-cipő, séta-topán és az egyéb apróság tüzetes szemlélésével. A kiállítás ajánlható mindenkinek, aki szereti a szép, különleges anyagú, mára már feledésbe menő, ruhakölteményeket. A kiállítás megtekinthető: Budapest 1051 Szent István tér 15.. 2011. február 28-ig, kedd kivételével 11 és 19 óra között. November 17. Budapest Ünnepnapja 1872-ben szavazza meg az országgyűlés Budapest egyesítéséről szóló törvénycikkelyt. 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. A város első főpolgármestere Ráth Károly, polgármestere Kammermayer Károlyt lett. Ebben az időben kerül a város fejlesztését irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsának élére báró Podmaniczky Frigyes. Budapest Főváros Közgyűlése ezt a napot 1991-ben ünneppé nyilvánítja. November 18. Füstmentes Nap A nap alapötlete 1971-ben születik meg, amikor Massachusetts állam kormányzója, azt indítványozza, hogy egy napig bírják ki dohányzás nélkül. Néhány év múlva már az Egyesült Államok minden állama csatlakozik a mozgalomhoz. A "Smoke out Day", a "Ne dohányozz nap!" nemzetközi tradícióvá válik. November 20. Ifjú Zenebarátok Világnapja A nap megünneplését, az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége, Lisszabonban, 1968-ban tartott kongresszusukon határozzák el. November 22. Magyar Közoktatás Napja A Pedagógusok Szakszervezete 1991-ben kezdeményezi a megemlékezést, hogy felhívja a figyelmet, a magyar közoktatás helyzetére, gondjaira, társadalmi megítélésére. Múltidéző 1846. november 17. Carl Zeiss üzemet alapít Még ma is a legjobb márkák egyikének számít a Zeiss szem- üveglencse. Carl Zeiss precíziós gyártmányait tudományos megalapozottsággal fejleszti tovább, a tehetséges fizikus, Ernst Abbé együttműködésével. Kettőjük munkája megalapozza a gyár világhírnevét. 1945. november 18. Megnyitják a Petőfi ponton-hidat A Lánchíd megnyitásáig az 1945. november 18-án ünnepélyesen felavatott Petőfi ponton-híd bonyolítja a forgalmat Pest és Buda között. 1990. november 21. Aláírják a Párizsi Chartát 34 államés kormányfő, köztük Antall József miniszterelnök, ünnepélyesen aláírják Az Új Európáért c. okmányt. Az aláírók elkötelezik magukat a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. 1946. november 22. A golyóstoll térhódítása Az Argentínában élő Bíró László újságíró találmánya a golyóstoll, melyet először Angliában alkalmaznak. 1953. november 25. Az évszázad mérkőzése A magyar válogatott a kontinens legjobb csapatként utazik 1953 novemberében a "labdarúgás tanítómestereiként" emlegetett angol válogatott otthonába. A londoni Wembley stadionban az öt világklasszissal felálló magyar csapat 6:3-ra legyőzi az angol válogatottat, s 1954 májusában a visszavágón is győz 7:1 -re. 1887. november 28. Elindul a pesti villamos Elindul Európa első városi villamosa a pesti Nagykörúton.
