Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-11-05 / 15. szám
2010/15. szám lH IE,L»V*-T'0'RT"‘EIN'E»TJ 19 Buda Katalin helytörténet rovata Baross Gáborról nevezték el 1902-ben a Baross teret Ekkor szobrot is állítanak emlékének BAROSS GABOR MAR ELETEBEN FOGALOMMA VALIK AKARATERE JE, MUNKABÍRÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE FOLYTÁN. VASEMBERNEK IS NEVEZIK, A VASÚTI KÖZLEKEDÉSBEN ÉS SZÁLLÍTÁSBAN ELÉRT EREDMÉNYEI MIATT. EGYIK FŐ MŰVE A VASKAPU HAJÓZr HATÓVÁ TÉTELE. Baross Gábor 1848-ban a Vág völgyében lévő kis településen, Pruzsinán született, elszegényedett nemesi családba. A szegény ség meghiúsíthatná tanulmányai végzését, ám ő ezen felülemel kedik, és tanítva tanul Jómódú, de gyengébb képességű diákol tanításából teremti elő a szükséges anyagiakat. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Pesten » hallgat. 23 évesen ügyvéd, majd vármegyei aljegyző TVencsénben. 27 évesen kerül a Parlamentbe az Illa' puchói (ma Puchov, Szlovákia) választókerület szabadi vü képviselőjeként Már ekkor érdeklődik a gazdaság kérdések iránt, főként az ipar és kereskedelem vonzzin Nagyfokú érdeklődése tettre sarkallja, külföldre utazik* hogy az iparilag fejlett országok közlekedését tanulmá- j nyozza. Közben folyton tanul, műveli magát, azért, hogy tudásával Magyarország polgári fejlődését segítse elő. 35 évesen államtitkár lesz a Közmunka és Közlekedési Minisztériumban, három évvel későbl már ő vezeti a minisztériumot. E mellett még néhány hónapig ellátja a vallás-és közoktatási ca, valamint a belügyi tárca felügyeletét Újabt három év múlva, 1889-ben kinevezik keresköj delemügyi miniszternek. Nagyon jól látja, hogy Magyarországnapű gyakorlatilag alig van ipara, mindent kiilíöÜK! ről hoz be, sok pénzért. Ezen kívül hiányoznak^ a képzett iparosok. Fokozott hévvel lát a munkához, mintha sejtené, nincs vesztegetni való ideje. A hazai ipar fejlesztése érdekében állami kölcsönt és adóelengedést ad külföldi gyárosok-’ nak, hogy letelepedjenek hazánkban. Sőt iparbankot is hoz létre, hogy szükség esetén, legyen h va fordulniuk, segítségért Az ipari szakoktatást tanonciskola és több ipari szakiskola alapításé' fejleszti. Felismeri, hogy a közlekedés, hírkö; kiépítése nélkül az ország ipara, kereskedel nem fejlődhet. Baross ezért alkotja meg az szág vasúthálózatát Államtitkársága idején átszervezi a vasutak igazgatását és hozzáfog a vasutak államosításához. Kiépítteti a mellékvon lakat az ország egész területén. Olcsóbbá teszi a közlekedést a zónarendszer bevezetésével: a nagyon közeire és nagyon távolra utazók számára. Akkor Magyarország területe többszöröse volt a maf nak A zónatarifa nyomán az égési ország megmozdul, az utasforgalom : megsokszorozódik, aminek következtében a bevétel is megnő. A zóna- - rendszert az áruszállításra is kiterjeszti Életbe lépteti a közép európai egységes időszámítást a magyar vasutakon. A MAV-nál kötelezővé teszi a magyar nyelvű levelezést a német nyelv helyébe. Hidat emeltet a Dunán, Tiszán, hogy összekösse az országrészeket. A hírközlést is megreformálja, a postát és a távírdát egyesíti, megalapítja a Postatakarékpénztárt. Törvényt készít az utak, vámok, révek rendezésére, hogy a személy- és áruforgalmat fellendítse, és a kereskedelmet élénkítse. Gondoskodása a dolgozó emberekre is kiterjed: törvényt hoz a balesetbiztosításra és bevezeti a vasárnapi munkaszünetet. Mindeközben az foglalkoztatja, hogyan le- | hetne a magyar árúkat a távoli világrészekre £»• eljuttatni Fiúméba utazik, hogy a tengeri hajózás titkait kutassa. Hajókat építtet, hogy a Dunán is lehessen szállítani. Széchenyi nyomdokain jár, aki már jóval korábban kijelenti, hogy az "Alduna hazánk élettere, azt kell nyűgeitől megszabadítani és a Fekete tengerig haj ózha- J tóvá tenni" Széchenyi örökébe lép, amikor hozzáfog szívügye, a Vaskapu rendezéséhez és az Alduna szabályozásához. f Jókai Aranyember c. regényének, illetve filmváltozatának egy idevonatkozó jelenete bizonyára az olvasónak is eszébe juttatja, hogy a török Ali a Csorbadzsi kincseit szállító hajó a Vaskapu szikláin léket kap és elsüllyed. Tímár | Mihály menti meg kincseit és leányát, Tí- * meát. K Azóta, hogy a Duna medrében a sziklá- i kát felrobbantják, ez a veszély nem fenyegeti tovább a hajókat. A Duna medrét is kimélyítik, így vízállástól fiiggetleniil hajózható Baross bármilyen elfoglalt, mindig a helyszínen van, sőt még a betegség sem gátol- meg abban, hogy személyesen győződjön meg a munkálatokról ■ Egyik legnagyobb feladata befejezését csak halála akadályozza meg. A Vaskapunál szerzett fertőzés és tüdőgyulladás 1892-ben, 44 évesen oltja ki életét. „Ez a miniszter, kit a nép is áldva sirat Azért a nép, mert minden ember széles ^Magyarországon érezte reformjainak jótéteményét Nem csak mindenig, ki, hanem munkás, aki vasárnap pihenni szeret, **■ s a betegek is, bénák, kiket baleset ellen törvényesen biztosított És mert a korrupciót üldözte, a kötelességteljesítést szigorúan követelte, ezzel is új szellemben jótevője volt nemzetének Méltó tehát mindnyájunk kegyeletes emlékére. ” (Pesti Hírlap) b# tár l ja or
