Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)

2009-09-23 / 13. szám

(c w I gam & 2009/13. O s szeff ogHiaUé1: 3, rés.* Közmeghallgatás - 2009. A helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezése értelmében az erzsébetvárosi képviselő- testület idén július 27-én megtartotta hagyományos évi közmeghallgatását. A közmeghallgatás célja, hogy a helyben érdekelt civil szervezetek képviselői és a lakosság nyilvánosan „tárgyal­hasson” a kerületet vezető képviselő-testület tagjaival, és a kerület vezetőivel. Ilyenkor lehető­ség nyílik a közérdekű kérdések, javaslatok megtételére, illetve a korábban feltett, és a helyszí­nen elhangzó kérdésekre is itt kaphatnak választ az érdeklődők. Korábbi lapszámainkban a köz­meghallgatásról szóló általános be­számoló mellett az ingatlanbem- házásokról és az útépítésekről, a parkosítás-növényesítés és a lakos­sági környezetvédelem, valamint a pályázatok témakörében olvashat­ták Gergely József alpolgármester összefoglalóját. Most a közmeg­hallgatáson elhangzott összefoglaló 3. részét közöljük FiMpbmI^ pályázatok Hangsúlyosan foglalkozunk a vi- lágörökségi ütköző zóna problémá­ival - folytatta a tájékoztatót Gergely József alpolgármester. - Ezen belül kiemelt figyelmet fordí­tunk arra, hogy a 2008. szeptembe­rében jóváhagyott Belső-F.rzsébet- város Szabályozási Tervében fog­laltak hatályossá váljanak. A Főépítészi Csoport az elmúlt időszakban kivette részét a kerületi „IVS” (Integrált Városfejlesztési Stratégia) és a „Kultúra utcája” cí­mű EU pályázat előkészítésében és előterjesztésében. Kiemelt célként kezeljük fenti EU-s pályázat meg­valósításában való részvételt. A Belső-Erzsébetváros területé­re az önkormányzat megbízásából készülő Forgalomtechnikai-terv készítése során a Főépítészi Cso­port a Városüzemeltetési és Beru­házási Irodával együtt koordinációs szerepet tölt be. Az Erzsébetvárosi Építészeti- műszaki Tervtanács, amely alapve­tően az építészeti minőségi célok magasabb szintre emelését irá­nyozza elő 2009. első felében öt tervtanácsi ülés keretében fejtette ki tevékenységét és az alábbiakban felsorolt kerületi ingatlanok építési engedélyezési terveivel kapcsolat­ban fogalmazta meg szakmai állás- foglalását: ■ Marek József utca 17. szám alatti tár­sasház tetőtér beépítésének terve enge­délyezésre javasolt ■ Izabella utca 6. szám alatti társasház tetőtér beépítésé­nek terve az ajánlások figyelembevételé­vel engedélyezésre javasolt ■ Damjanich utca 52. szám alatti társasház tetőtér be­építésének terve engedélyezésre nem ja­vasolt ■ Kertész utca 50. szám alatti tár­Gergely József sasház tetőtér beépítésének terve - aján­lások figyelembevételével - engedélye­zésre javasolt ■ Akácfa utca 51. részle­ges bontási és szálloda kialakításának terve engedélyezésre javasolt ■ Verseny utca 16. szám alatti 41 lakásos társasház kialakításának terve engedélyezésre ja­vasolt ■ Akácfa utca 5. szám alatti társas- ház emeletráépítés és tetőtér beépítésé­nek terve engedélyezésre nem javasolt ■ Nefelejcs utca 7. szám alatti társasház tetőtér beépítésének terve en­gedélyezésre nem java­solt. ■ Baross tér 19. szám alatti ingatlan szál­lodává történő átalakítá­sa két alkatommal - en­gedélyezésre nem java­solt A Kerületfejlesz­tési Bizottság által évente kiírt társas- ház-felújítási pályázat és a gázszolgáltatás­ból kizárt társasházak pályázatának kiírására idén a március 16-ai rend­kívüli ülésen került sor. A társasház- felújítási pályázat elbírálásáról a Bi­zottság június 8-ai ülésén döntött, míg a gázszolgáltatásból kizárt tár­sasházak pályázata egész évben az aktuálisan beérkező kérelmek függ­vényében a Bizottság napirendjei­nek témája. A Társasház-felújítási pályázat benyújtásának április 30-ai határidejéig 260 db pályázat érke­zett a Polgármesteri Hivatal Ügy­félszolgálati Irodáira. Az önkormányzat képviselő­testülete 2009. évi költségvetésében 100 millió forint összeget különített el a társasház-felújítási pályázaton résztvevő, egyben nyertes társashá- zak részére. A társasházak részéről igényelt felújítási összeg 392.801.211 forintot tett ki. A beér­kezett pályázatok döntésre történő elkészítését a hivatkozott rendelet 4. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a Polgármesteri Hivatal szakembe­rei bevonásával létrehozott szakmai munkacsoport végezte. (A pályázatok feltételeit, a bertyúf tás, az elbírálás, valamint támogatás felhasználásának szabályait a hivatko­zott rendelet tartalmazza.) Az idei érvényes pályázatok­ban szereplő (a rendelet szerint ad­ható támogatási igények alapján), megpályázott felújítási tervek összege 240.597.733 forintot tett ki a költségvetésben meghatáro­zott 100.000.000 forinttal szem­ben. A rendelkezésre álló költség- vetési keret felosztásánál a társas- házak részéről benyújtott igények közül - a pályázati kiírásban rögzített sorrendnek megfele­lőm - műszaki szem­pontból a legfonto­sabb, illetve a legsür­gősebb felújítási munkák lettek figye­lembe véve. A beérkezett pá­lyázati dokumentá­ciókat a kerületfej­lesztési bizottság jú­nius 8-ai rendkívüli ülésén megvitatta és a következő, határozataiban rög­zítettek szerint, döntött: 94 társas­házi pályázatot érvénytelennek minősített, 109 társasházi pályá­zatot pedig összesen 99.992.645 forint összegben támogatott. Az érvényes pályázatok közül 57 tár­sasház felújítási munkáit pénz­ügyi fedezet hiánya miatt a bizott­ságnak nem állt módjában támo­gatni. A fenti összegből a kerület­ben lévő országosan védett társas­házas lakóépületek felújítási mun­káit a bizottság összesen 14.145.800,- Ft összegű támoga­tásban részesítette. Ebből Belső- Erzsébetváros műemléki jelentő­ségű területén lévő műemléképü­letek 6.427.000 forint összegű, míg az azon kívül eső műemlék társasházak 7.618.800 forint ösz- szegű támogatásban részesültek. A pályázati keret szétosztásáról szóló Kerületfejlesztési Bizottsági határozatok az Erzsébetvárosi Ón kormányzat internetes honlap­ján megjelentek, illetve a Polgár- mesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztették, a társasházak ki­értesítése pedig megtörtént. Folytatás a következő lapszámban. Efzseeetcaposiak ES AZ AUTÓMENTES 'NAP Ilii rl..li ■■ ...M On in.ni — riodoDayne uarami Man a Bár van autónk, csak ritkán, havon­ta nagyjából egy­szer, például nagybevásárláskor használjuk. Inkább Wp**' Mf BKV-val járunk, ez egyszerűbb, praktikusabb és így nem szennyezzük a levegőt. Bár nincs saját au­tóm, nagyon örülök annak, hogy évente legalább egyázer megáll az autós for- galom és így leg­alább rövid időre megkíméli ük a környezetünket a füsttől és a lég­szennyezéstől. Ambrus Béiáné A családunkban véin autó, de még nem hallattam az autómentes napról. Nagyon jónak tar- *’* ( tóm ezt a kezdeménye­zést Elnézve ezt a sok a járművet, amelyek füstölnek és szennyezik a levegőt, ügy gondolom mindenkép­pen helye van a programok között Wegrosta Éva Szerintem minden gépjárművezető ki­bír egy napot, anti- tax'nem ül autóba, ez csak önmérsék­let kérdése. Kérdés, mennyire szeretjük a lakóterületün­ket ahol élünk, ha tisztaság és él­hetőség szempontjából nézzük, mennyire akarjuk megkímélni azt Farkas Tamás Nekem munkaesz­köz az autó, mégis nagyon jónak tar­tom az autómentes napot, mert nagyon nagy a légszennye­zettség. Ha tehetném, legtöbbször kerékpárral, maximum motorral közlekednék, de az óriási forgalom miatt sajnos mége az autós közle­kedést kell választanom. Az Autómentes Nap célja, hogy többen a sétát, a tömegközleke­dési eszközöket vagy a kerék­párt válasszák az autózás he­lyett. Nézzük, hogyan vélekednek erről a kerület lakói!

Next

/
Oldalképek
Tartalom