Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-09-23 / 13. szám
150 éves a Dohány utcai zsinagóga A világ második legnagyobb zsidó imaháza jubileumi ünnepségsorozattal, kiállítással várja a látogatókat A Dohány utcai zsinagóga felavatásának 150. évfordulóján, 2009. szeptember 6-án, napra pontosan 150 év elteltével, ünnepi körülméI nyek között avatták újra Európa legnagyobb működő zsinagógáját. A Székhelyi József színművész vezette jubileumi ünnepségen megjelent többek között Heller Agnes filozófus, Kézdy György színművész, Vamus Xavér orgonaművész, Rogán Antal V. kerületi polgármester, Tarlós István a fővárosi FIDESZ-frakció vezetője, Kiss Péter társadalompolitikai miniszter, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és felesége, és jelen volt Bajnai Gordon miniszter- elnök is. A kormányfő beszédében a magyar nemzet nagy ünnepeként aposztrofálta az újjáavatást, majd arról a tiszteletről és alázatról beszélt, amelyet az ember a zsinagógába belépve érez. Kijelentette, olyan országban szeretne élni, ahol nem kell éjjel-nappal rendőrnek állnia a zsinagóga bejáratánál. Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója csodálatos egybeesésnek nevezte, hogy a zsidó állam megálmodójának, Herzl Tivadarnak szülőháza éppen a mai zsinagóga melletti telken állt, ott ahol ma a Zsidó Múzeum épülete található. Szomorú valóságként említette, hogy a melegfelvonlás napján felgyújtották a zsinagóga kerítését. Dr. Frölich Róbert a zsinagóga főrabbija a neológ zsidóság szellemi fészkeként beszélt az épületről, amely a magyarországi zsidóság emancipációja felé vezető út első állomása volt. Beszédében felidézte a valamikori rabbikat és kántorokat. Este hat órakor a születésnapját ünneplő Zsinagógában, újra felhangzott a „Má tauvu auholeho Jákauv...” (Mily szépek a sátraid Jákob...) kezdetű fohász, az új, hazafelé vándorló zsidó népet átok helyett megáldó Bileám szavai. Ezzel az imával ajkán lép a vallásos zsidó a zsinagógába, ezt énekelték e templom felavatásának ünnepségén is. Jubileumi kiállítás A zsinagóga pincéjében szeptember elejétől egy éven át látható az elmúlt 150 évet bemutató kiállítás, .amelyet a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója, Toronyi Zsuzsa álmodott meg és amelyet Gergely József, Erzsébetváros alpolgármestere nyitott meg. Gergely József ünnepi beszédében többek között beszélt arról, hogy Erzsébetváros sok kultúrájú, sok vallású városrész, ahol a felekezetek, egyházak többnyire műemlék épületben működnek. Tájékoztatott arról, hogy az önkormányzat számára fontos az építészeti és kulturális, vallási értékek, hagyományok őrzése, ezért a világhírű Dohány utcai zsinagóga 150 éves fennállása alkalmából rendezett egy éves ünnepségsorozatot is kiemelten támogatja.- A kerületi egyházi vezetőkkel történt megállapodás szerint az iskolás gyerekek meglátogathatják a templomokat, zsinagógákat, ahol megismerhetik a híres épületeket, az ott működő vallási intézményeket - mondta a megnyitó után Gergely József alpolgármester, akitől megtudtuk, hogy szintén az értékőrzéshez tartozik az önkormányzat Kultúra utcája projektje, melyen belül komoly, több százmilliós pályázati támogatással épületeket, közterületeket újítanak fel, ami által megismerhetőbbé válnak a kulturális, vallási értékek is. A kiállítást befogadó pince a zsinagóga fngyszekrénye mögötti terület alatt húzódik, de a pincerendszer további részei a frigyszek- rény alá is benyúlnak. A zsinagóga és a közösség értékes szertartási tárgyainak egy része ide rejtve vészelte át a holocaust időszakát. Az 1990-es évek elején történt felújításakor, a zsinagógát kiszolgáló gépészet egy része - a fűtés és a szellőztetés - ide került. A kiállítóteret a zsinagóga felavatásának 150. évfordulójára alakította ki a Budapesti Zsidó Hitközség Dohány utcai körzete. Ezüst emlékpénz A Magyar Nemzeti Bank az esemény tiszteletére 5000 forint névértékű ezüst emlékpénzt bocsátott ki, amely Az egyházi építészet remekei című emlékéremsorozatnak a következő darabja. Az érmét itt, az ünnepség részeként mutatta be a sajtó képviselőinek Király Júlia, az MNB alel- nöke. Emléktábla avatás A templom Dohány utcai (Herzl Tivadar tér) árkádsora alatt Horváth Csaba főpolgármester-helyettes avatta fel újra a valamikori építésben résztvevők neveit megörökítő 11 négyzetméteres, 14 darabból álló emléktáblát, amely a hosszú évtizedek alatt megsérült és megrongálódott, ám mostantól eredeti szépségében látható. További részleteket olvashatnak a Dohány utcai zsinagóga történelmi múltjáról, a tervezés körülményeiről Helytörténet rovatunkban a 21. oldalon. Európa legnagyobb zsinagógája A Dohány utcában 150 (1859) éve álló épület Európa legnagyobb, egyben a világ második legnagyobb zsinagógája. Tornyai negyvennégy méter magasak, az épület ötvenhárom méter hosz- szú, huszonhat és fél méter széles és közel háromezer ember befogadására alkalmas. Nem véletlenül keresik fel naponta turisták tucatjai. Azt talán már kevesebben tudják, hogy a templom a történelem minden kataklizmája ellenére megnyitása óta folyamatosan működik. Képünkön: A Dohány utcai templomot ma csupán a New York-i Emanu-EI múlja felül, de csupán méreteiben, nem befogadóképességében.