Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-09-09 / 12. szám
Kiállífá'&ztjárt/6' Turner és Itália a Szépművészeti Múzeum kiállítása Az egyik legjelentősebb angol festő, Turner műveit első alkalommal láthatja önálló kiálk'táson a magyar közönség. A 19. század kiemelkedő tájfestője J. M. W. Turner (1775-1851) a mediterrán fény és az atmoszféra hatások alkalmazásától válik híressé. A Turner és Itália című tematikus kiállítás a művész pályáját a korai tájképektől kezdve egészen az utolsó korszakban született művekig mutatja be. A tárlat kisebb egységekre bontva, időrendben haladva ismerteti az alkotásokat: pl. a művészre hatást gyakorló mesterek munkáit, az 1790-es évek londoni tanulmányait, az 1819 és 1840 között megtett itáliai utazások során és azok hatására létrejött kompozícióit. Turner Itália fényeit már azelőtt is tanulmányozza, mielőtt eljutna oda. Elődei közül Lorrain és a németalföldi festők természetábrázolásait tartja példaképének. A déli utazások, a mediterrán táj élményének hatására stílusa alapvetően megváltozik. Színei kivilágosodnak, ragyognak, festésmódja dinamikus lesz. Hazájába visszatérve az Itáliában elsajátított fénykezelést alkalmazva, új színekkel gazdagítja az angol tájakról készített alkotásait. Vázlatai alapján otthon, a műtermében festi meg többek között az aranyló fényben ragyogó Rómát a Monte Manóról, Tivoli szépségeit, a Vezúv kitörését, és Velence fényeit. A látogató egy-egy befejezetlen festményt vagy akvarellt szemlélve, felfedezheti az alkotás folyamatának fázisait. Ritkán választja az emberábrázolást, legtöbbször a természeti- és építészeti tájképet rajzol, fest pontos, aprólékos kidolgozással. "A radikális öregember" nevezetű egység - bemutatja Tumer utolsó éveinek termését: merész kísérleteit, egészen modemnek számító festményeit. A természeti látványok világából az átmeneteket - köd, pára, mozgótest - keresi, körül nem határolt (kontúr nélküli) színfoltokkal jeleníti meg azokat. Kompozícióin a tér, az anyagszerűség eltűnik. Festészete a néhány étized múlva megjelenő modem festőket, az impresszionistákat idézi. „Tumer érzületét és művészi felfogását egyebek közt kitűnően jellemzi Odysseus kigúnyolja Polyphemost című képe. A tengerszíne felett óriás kévékben veti szét sugarait a nap, és az aranylángolás visszatükröződik a vízben, fölragyog Odysseus vitorláin, az evező csapta fodrokon... Az izzó aranyragyogást Tumer művészszeme látta meg először s rögzített le először. Tumer azonban, aki a felkelő és lepihenő nap e fantasztikus pompáját oly sokszor nézegette a tengerparton: egyenest ebből az aranyragyogásból alakította ki a maga új, hatalmas erejű harmóniáját.” Lyka Károly megjegyzését ellenőrizheti a látogató a Szépművészeti Múzeum kiállításán szereplő festményen. A kiállítás október 25-ig tekinthető meg. Nyitva tartás hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. £°°m 1866. szeptember 7. Londoni tüzvénz Európa egyik legnagyobb városa, London, a szeptember 2-án kitört tűzvész áldozata lesz, porig leég. A tűzvész után nagyszabású építkezés kezdődik. 1977. szeptember 10. Az utolsó guíilotin kivégzés A francia forradalom alatt tökéletesítik az eredetileg csirkenyaka- zásra használt eszközt Arisztokraták, királyok, királynék, forradalmárok, és utóbb bűnözők életét kioltó eszköz azóta már csak muzeális tárgy. 1542. szeptember 10. A zsebóra feftcitálója Peter Henlein német műszerész, feltaláló e napon halt meg (szül 1485 körül). 1931. szeptember 13. Matuska Szilveszter és a biatorbáciyi vasúti híd A Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat áthaladására időzíti a híd felrobbantást, melynek 22 halálos áldozata és 17 sebesültje van. A nyomozás során kiderül, hogy az elkövető Matuska Szilveszter, az őrült bécsi kereskedő és gyáros. Életfogytiglani fegyházház büntetéséből 1944 végén a háború zűrzavarában megszökik és nyoma vész. „Viadukt" címen film készül életéről és a vasúti szerencsétlenségről. 1861. szeptember 14. Megnyílik a Budai Népszínház a Lánchíd budai hídfőjénél A színház alapító igazgatója Molnár György, aki háromévi szünettel, tisztségét a színház 1870-ben történő lebontásáig tölti be. A tőként népszínműveket és operetteket játszó színházban olyan kiválóságok "nőnek fel", mint Biaha Lujza, Jászai Mari. 1321. szeptember 14. Dante halála Fő műve a La Commedia, melyet Boccaccio a Divina jelzővel egészít ki. Az Isteni színjáték egy eltévedt lélek útját jeleníti meg a Pokolból a Purgatóriumon át a Paradicsomba. Túlvilági vándorlásában Beatrice, gyermekkori szerelme kíséri. Szeptember 6. Bányász Nap Magyarországon ^ Az 1919-es tatabányai csendőrsortűz áldozatainak emlékére, 1951-től szeptember első vasárnapján emlékeznek meg a bányászokról. Ezt megelőzően vidékenként változóan Szent Istvánkor, vagy Szent Borbála napján volt az ünnep. Szeptember 8. tmi-otvasni Tudás Nemzetközi Napja 1965-ben az UNESCO Világ Kongresszusán döntnek arról, hogy e napon forduljon a figyelem írástudatlan embertársaink felé. A Földön élő egy milliárd írástudatlan ember, (köztük kétharmad részben nő) megsegítésén fárado- zókat jutalomban részesítik. Szeptember 15. A Béke Nemzetközi Napja Az ENSZ Közgyűlés 1981 óta arra szólítja fel az országokat, hogy szeptember harmadik keddjén tartózkodjanak az erőszaktól és kerüljék a fegyveres harcokat. Szeptember 18. A Rokkantak Napja ' 1981-ben, a magyarországi Rokkantak Napja eseményeit lebonyolító Nemzetközi Szervező Bizottság azt kezdeményezi, hogy kitüntetett nappá nyilvánítsák szeptember 18-át. Azóta világszerte megemlékeznek róla.
