Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-09-09 / 12. szám
■ ..■ 2 009/12. szám «ümBhi 21 Boka B. László helytortenet rovata 125 éves a Keleti pályaudvar A Keleti pályaudvar Budapest nyolcadik kerületében ■nmár 125 éve szolgálja a hazsu és nemzetközi utazóközönséget. Az impozáns hiába áll a Józsefvá- az egész főváros, de a közelség miatt különösen Erzsébetváros érzi magáénak a megújuló indóházat Hogyan is ne érezné magáénak, amikor szinte körbeöle- E, mindössze egyetlen utca választja el a valamikori Cskágótól? A Baross tér a Keleti pályaudvarral Budapest egyik legnagyobb és Iqgefeittösebb köztere, mely tervszerű városfejlesztési elképzelések alapján született meg. Az utasfor- galom szervezésében kezdetektől megmutatkozó szegregációs törekvések ellenére (királyi, majd kormányzati váró, külön váróterem a különböző osztályok utasainak, elegáns étterem és egyszerű ivó) a Keleti mégis egyfajta olvasztótégellyé vált Egy térben találkozhattak a különböző társadalmi osztályok, vidéki és nagyvárosi lakosok, a felvételi épület és az előtte elterülő park reprezentációs események, találkozó helyszíne vök. A Keleti pályaudvar - eredeti nevén a Magyar Királyi Államvasutak mdóháza - megszületése egybeesik a magyar nemzetállam kialakulásával és a nemzeti vasút dicsőséges korszakának kezdetével. Habár az Országgyűlés már 1872-ben, az első államvasúti vonalak megnyitását követően törvénycikkben szavazta meg a Józsefvárosi pályaudvar (akkori nevén Északi, majd Losonci indó- ház) kiváltását egy tekintélyes központi pályaudvarral, az építkezés csak 1881-ben kezdődött meg. A középponti tndóháznak és a központi pályaudvarnak egyaránt nevezeti MAV-állomás az első tervek szerint a mai Blaha Lujza téren épült volna, csakúgy a körút házsorának vonalában, mint a vele egyidejűleg elképzelt, későbbi Nyugati pályaudvar. A pályaudvar első tervei kétszintes állomásépületet mutatnak. A magas költségek miatt másik két változatot is kidolgoztak. Ezek a pályaudvart a Kere- pesi-út, a mai Rákóczi út tengelyében helyezték el. Tizennégy év késedelemmel, melyet az 1870-es években a világ egészét megrázó gazdasági válság okozott, a MÁV központi pályaudvara, melyet később Keleti pályaudvarnak neveztek el, itt valóban fel is épült Nemzeti érzület is segítette a pályaudvar ügyét, hiszen 1877 óta állt már a konkurens államvasúttársaság impozáns Nyugati pályaudvara. Akármilyen nagyra is értékeli nemzedékünk a Nyugati pályaudvart, a korabeli pesti lakosok az idegen, idetolakodott külföldi vasúttársaság bástyáját látták benCw>fit¥áfy Kovrtka Tirádát A Keleti pályaudvar éjjel nyára ez a tény is szerepet játszott abban, hogy a beruházásban szinte kizárólag hazai vállalkozások vettek részt (Gregersen, MA VÁG, nos tervezte. Rochlitz munkáját Ulbricsh Ármin segítette. Feketeházy János mellett Speidl Bódog és Hauff Lajos mérnökök GANZ, Jungfer Gyula, Oetl Antal). A cölöpözés megkezdésétől számított három év múlva, 1884. augusztus 16-án adták át a fotga- lomnak a központi indóházat. ne, az osztrák uralom képviselőjét (noha a vasút valójában francia tulajdonban volt). Ezért az egy évtizeddel később épített, ma Keleti pályaudvarnak nevezett, „MAV- indóházat” kitörő lelkesedéssel fogadta. Nem építészeti ítélet volt ez, hanem hazafias felbuzdulás. BizoTudta Ön? Az épület indulási oldalának előcsarnokát Than Mór falfestménye díszítette, amely ugyancsak a közlekedés allegorikus megjelenítése. A nyolc kisebb freskót Lotz Károly festette. A főhomlokzat falfülkéiben Watt és Stephenson szobrai állnak, Vasadi Ferenc és Stróbl Alajos munka, a homlokzati üvegfalat tagoló párkányra Bezerédy Gyula szobrászművész alkotásai kerültek. Egy-egy figura a földművelés, a kereskedelem, a bányászat és az ipar jelképeként azokat a termelő ágazatokat testesítette itt meg, amelyek részére a vasúti közlekedés és szállítás elsőrendű fontosságú volt. Tolnay Lajos, a MÁV elnök-igazgatója a peronról szemlélte a forgalom megindítását, ünnepélyre csak később került sor. „ Valamivel 6 óra után a vasúti üzleti igazgatóság Tolnay vezetése mellett megjelent a perronon. Az első vonat a zimonyi személyvonat volt, mely 6 óra tíz perczkor robogott be a jelenvoltak éljenzése közt az érkező oldalon s kevéssel ez után, 6 óra 20 perczkor indult el a másik oldalon az első vonat Ruttkára. Ezzel megindult az általános forgalom. (Pesti Napló) Áz épületet Rochlitz Gyula, 43 méter széles, 188 méter hosszú és 31,5 méter magas, eredetileg, öt vágányú csarnokát Feketeházy Jámunkálkodtak. Rochlitz Gyula művét korabeli, főleg német példák inspirálták; elsősorban az 1869-71 között épült berlini Lehrter Bahnhof épülete. Az épület képének hangsúlyos eleme a főhomlokzat középső részét koronázó mellvéd záradéka, a közlekedést allegorizáló szobor- csoport, mely Fessler Ottó tervei nyomán Mayer Ede és Brestyánszky Béla alkotó munkáját dicséri. A Keleti pályaudvar megnyitásának idejében nagy feltűnést keltett a villanyvilágítás. A Ganz-gyár által felszerelt 70 ívlámpa a neves magyar villamosmérnök, Zipemovszky Károly munkája. Ezen kívül további 644 izzólámpa világított. Az épület homlokzati frízére az írták, hogy: „Magyar Királyi Államvasutak induló háza”. Szarvas Gábor, a Magyar Nyelvőr szerkesztője az induló házon megütközött, ezért a feliratot rövidesen megváltoztatták, mindössze annyiból állt, hogy „MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASUTAK”. Amikor a MÁV 1891-ben átvette az ÁVT (Államvasút Társaság) üzemét, megkülönböztetésként vezették be a Nyugati és a Keleti pályaudvar elnevezést. A Nyugati Bécs- re és Párizsra utalt, míg a Keleti Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatot hirdette. Következő lapszámunkban a II. világháború utáni időszak rövid történeti összefoglalóját ismerhetik meg olvasóink
