Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-10-28 / 20. szám
A legmagasabb kikiáltási áron kelt el Munkácsy képe 22 HFIYTÖRTÉNET 2003/20. szám Festményárverés a Royalban A Kieselbach Galéria és Aukciósház idén a gyönyörűen újjáépített Erzsébet körúti Corinthia Grand Hotel Royal elegánsan berendezett báltermében október 4-én rendezte meg az őszi festmény árverését. A legmagasabb kikiáltási áron, harmincöt millió forinton indult Munkácsy Mihály: Pihenő hölgy című szalonképe. A művész az 1880-as években festette. Többször cserélt gazdát, majd 1920-ban az Emst Múzeum XIII. és XIV. aukcióján Nyugvó nő címmel szerepelt. Utoljára 1984- ben a BÁV 65. aukcióján adták el. Az olajfestményre nem licitáltak, a kikiáltási áron kelt el. Az árverésen szerepeltek az Erzsébetvárosban élt alkotó művészek is. Karlovszky Bertalan (1858-1938) festőiskolái tanár Női portré című olajfestményére licitálhattak a művészet kedvelői. Karlovszky kitűnő portré festő volt, többek között 1911-ben a Ferenc József által alapított 5000 koronás díját egy férfi arcképével nyerte el. A művész a Vilma királynő út (mai Városligeti fasor) 25. szám alatti épületben lakott. Kmetty János (1889- 1975) festőművésznek „A nagybányai főtéren” akvarell képe, egy szép csendélete, és Őszi táj című finom tónusú olaj- festménye szerepelt. Az olajképet az 1910-es években festette, a Dembinszky utca 36. szám alatti házban lakott és alkotott. Scheiber Hugónak (1873-1950), az Erzsébetváros híres festőjének minden aukción szerepelnek a képei. Az őszi árverésen tíz festményére lehetett licitálni. Önarcképe mellett tájképek, portré mellett az éjszaka mulató figurái is szerepeltek. Kalapács alá kerültek A Dizőz, a Táncosnő, a Bárban és az Utcai Karnevál című vegyes technikával festett képei. Ezeket a képeit fokozottan játékos, színes festésmód jellemzi. A fonnák leredu- kálásával a futurista stílusú képek festéséhez jutott el és ezeknek az egyéni meglátásé mestere volt. A művész festményei, rajzai népszerűek az aukciókon, mind gazdára találnak. Scheiber Hugó a Kertész utca 21. szám alatti házban élt. A ház falán emléktábla őrzi az emlékét. Parlamenti látogatás A nagy érdeklődésre tekintettel 2003. november 7-én (péntek) 10 órakor és 11.30 órakor Filló Pál országgyűlési képviselő szeretettel várja az érdeklődőket parlamenti látogatására. Kérjük előzetes jelzésüket, részvételi szándékukról, személyesen az Erzsébet krt. 40-42-ben vagy telefonon a 342-7531 -es, illetve a 321 -0637-es telefonszámon hétfőtől-csütörtökig 11 és 17 óra között. Egyedülállók és családok jelentkezését várjuk! Erzsébetváros 1956. október-november Az 1956-os forradalom helyszíne elsősorban a főváros volt, itt zajlottak eseményei, harcai. Elsősorban a Vili. -IX. kerületben voltak összecsapások, de az Erzsébetváros is kivette ezekből a részét. M ár az első napokban megszólaltak a fegyverek a kerület utcáin, a Körúton, Rákóczi úton nyomuló szovjet tankokra benzines palackokat, kézigránátokat hajigáltak a fiatal felkelők, a Baross tér 19. szám alatt pedig a Corvin köz után Budapest legnagyobb fegyveres csoportja verődött össze Október 24- én hajnalban még csak 60- 70-nek volt közülük fegyvere, de legalább 400 fegyvertelen szimpatizáns tartott velük. Szoros kapcsolatban álltak nemcsak a többi felkelő csoporttal, de a Budapesti Rendőrfőkapitánysággal, sőt az írószövetséggel is. Parancsnokuk Nickelsburg László műszerész volt. 1944-ben édesanyja és három testvére elpusztult a deportálásban, ő pincér édesapjával megmenekült. Egyik legismertebb vezetője volt a fegyveres forradalmároknak, még november 4-én sajtótájékoztatót tartott nyugati újságíróknak. Több mint 5 év vizsgálati fogság után 1961. augusztus 26-án akasztották fel. Más fegyveres csoportok is harcoltak a szabadságért Erzsébetváros utcáin. Garai utcai garázsban volt a parancsnoksága egy mintegy 2oo fos egységnek, a Csengery utca 7. szám alatti akkori Tanácsházát a Steiner csoport szállta meg. Parancsnokuk egy később Nyugatra menekült szállítómunkás volt, öccsét -aki szaktársa és volt és mellette harcolt - 1958. augusztus 5- én végezték ki. A november 4-i szovjet támadás után még napokig folyt az ellenállás a kerületben. Szétvert alakulatok maradványai is harcoltak Erzsébetváros utcáin. Royal (akkor Vörös Csillag Szállóban), a Continentál Szállóban és a Klauzál téren sokáig tartotta magát egy-egy nemzetőr egység. Ekkor esett el a fiatal költő Géretz Attila a Klauzál téren, ahol ma emléktábla hirdeti emlékét. November 5-ig az Atheneum nyomdában készült az Igazság című újság, fejléce szerint „a forradalmi ifjúság és honvédség lapja”. Sokan az ellenállók közül a Péterffy Sándor utcai kórház alagsorába menekültek, ahol röpcédulákat és az Elünk című illegális lapot is kinyomtatták, de november 18-án az új karhatalom benyomult a kórházba és 189 letartóztatást hajtott végre. Jelentős áldozatokat hozott a kerület. Elpusztult a Royal Szálló és a Vörös Csillag Filmszínház, megrongálódott a frissen restaurált Hungária Kávéház, leégett a Divatcsarnok, a mai Otthon Aruház, nagy kárt szenvedtek a körúti üzletek. Harcokban 236 lakóház és 26 középület sérült meg, 3 épület rommá vált. 870 lakás megsérült, 116 teljesen elpusztult a „Zsukov-féle lakásleválasztások” során. Összesen 152 millió forintra rúgott az amúgy is rossz lakáshely- zetü kerület épületkára! Ennél fájdalmasabb azonban a lakosok százainak, köztük lelkes fiataloknak, a halála és a többi kerülethez képest is magas disszidálási szám. Erzsébetváros kivette részét a főváros és a nemzet történelméből! Róbert Péter
