Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-03-12 / 5. szám
2003/5. szám EURÓPAI UNIÓ III Kérdések, válaszok, gondolatok - munkavállalók és vállalkozások az EU-ban Mi lesz a munkavállalókkal, mi történik majd a vállalkozásommal, ha az Európai Unió tagállama leszünk. Nehéz volt a piacon megmaradni, most, hogy végre beindult a vállalkozásom milyen új problémákkal kell majd megküz- denem? Több lesz az adó? Vajon nálunk is megmutatkozik a bevételekben, hogy Uniós ország leszünk? Ha elveszítem a munkahelyem, tudok-e munkát vállalni az EU-ban? Az ígért támogatásokból hogyan részesülhet a vállalkozásom? Miért lesz jobb, ha a megszokott forint helyett euróbán kapom a fizetésemet? Beszélgetve az emberekkel gyakran ezek a kérdések hangzanak el. Természetes a felmerülő igény, hiszen legtöbben jól akarunk dönteni. A közös piac olyan terület, ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon, korlátozások nélkül áramolhatnak Az Európai Unióban minden állampolgár szabadon vállalhat munkát az Unió egész területén a Maastrichti Szerződésben foglaltak szerint, munka- vállalási engedély kiváltásának kötelezettsége nélkül. Igaz, ha valaki munkát akar vállalni külhonban, akkor az adott ország nyelvét beszélnie kell és megfelelő szaktudással is rendelkeznie kell. Az érvényes munkavállaló szerződésével öt évre kap meghosz- szabbítható tartózkodási engedélyt és az adott ország adózási törvényei szerint fizeti meg az adót. A munkavállalónak a munkába álláskor be kell lépnie az adott tagállam társadalom- biztosítási rendszerébe is, és ezáltal külön biztosítás nélkül lesz jogosult az egészségügyi ellátásra. Mindez érvényes a hazai munkaadókra és vállalkozókra egyaránt. Az Európai Unióban történő csatlakozást követően azonnal nem fogunk jelentős változásokat tapasztalni a gazdaságban. Az uniós csatlakozással hazánk lehetőséget kap arra, hogy az unió kereteit kiaknázva jelentős modernizáció és fejlődés következzen be. Portugália és Spanyolország csatlakozásakor hazánknál is szerényebb gazdasági mutatókkal rendelkezett. Az Unióba történt felvételük óta azonban jelentős gazdasági és társadalmi fejlődés zajlott le az Ibériai félszigeten. Az Európai Unióban történő csatlakozásunk esetén a magyar piac az unió belső piacának része lesz. Az unió piacán a sikeres vállalkozáshoz meg kell küzdeni az intenzív versennyel és keményebb feltételekkel. Mégis vállalkozóink számára a minőségi termékek és szolgáltatások értékesítése - a jelenlegi bonyolult adminisztráció helyett - jóval egyszerűbb lesz. A hazai vállalkozók számára megnyílnak azok a támogatási programok, amelyeket kihasználva vállalkozásuk jelentős fejlesztési Kispál Tibor forrásokhoz juthat. Természetesen az Európai Unió támogatási pályázatain és közbeszerzési tenderein való részvételhez meg kell tanulni pályázni! Érdemes már most felismerni, hogy a projekt tervezés és pályázatírás ismerete záloga lesz a sikeres vállalkozásnak. A vállalkozóknak alkalmazkodni kell egy új reflexhez: ötlet - pályázat - innováció - piaci részvétel. A vállalkozók számára is az adó befizetése azon tagállam törvényei szerint kell hogy történjen, ahol vállalkozásának székhelye van, még akkor is, ha más országokban is van telephelye. Az Unióban 2002. február 28-a óta alkalmazzák az eurót, mint egységes fizető- eszközt. Igaz három tagállamban még ma is az angol fonttal, svéd koronával és dán koronával fizetnek az euró mellett. Az egységes valutarendszer alkalmazása esetén nem kell tartani az árfolyam-ingadozásban rejlő veszélyekkel, utazáskor elmarad a valutaváltás költsége, egyszerűsödik a vállalkozások közötti pénzmozgás. Természetesen a hazai vállalkozóknak még számolniuk kell az árfolyam-ingadozás kockázatával, de a csatlakozást követően csökkenő mértékben. Érdemes már előre felkészülni a vállalkozóknak prospektusaik, árajánlataik és szerződéseik elkészítésére az uniós normáknak megfelelően. Kispál Tibor képviselő MSZP Fekete-fehér, Igen-nem... A régi gyerekjátékot jutatja eszembe az Európai Uniós csatlakozás körüli kommunikáció mai helyzete. Azt hallom, csatlakoznunk kell, mert jó lesz végre megint Európához tartozni. A meghatározó politikai erők mindegyike egyetért abban, hogy április 12-én az cselekszik helyesen, aki igennel voksol a népszavazáson. Valóban így van ez? Véleményem szerint, döntse el ki-ki maga, hogyan szavaz. A kormány, a parlament, de még az ön- kormányzatok is csak a felelős döntés kialakításához szükséges információk eljuttatásában vállalhatnak szerepet, persze azon túl, hogy ehetünk e mákos gubát, hogy vannak e jó csajok egyéb fontos kérdésekre is válaszokat kell nyújtani. Az önkormányzat Európai Integrációs bizottságának most ez a legfontosabb feladata. Valamennyien érezzük, akkor tudjuk majd eldönteni, hogy igen vagy nem, ha feketén - fehéren látjuk, mit nyerünk avagy vesztünk a csatlakozással. Természetesen leginkább az érdekel minket: megmarad e a munkahelyem, hogyan prosperál a kisvállalkozásom, több vagy kevesebb adót kell majd fizetnem, több, vagy kevesebb ke- kus hitele (ha még van) nyeret tudok majd venni a akkor maradhat meg, ha fizetésemből? A csatlakozási tárgyalások lezárultak, a feltételek adottak, még akkor is, ha szerintünk nem az elérhető legjobb feltételekben 18 állapodott meg .1 *gp fipl kormány. Sajnos í ™ : ezeket a feltételeket szinte csak a „beavatottak” szűk csoportja ismeri részletesebben, az ő feladatuk tehát megosztani a polgárokkal, az őket érdeklő információkat. Úgy tűnik az elvesztegetett időt egyre inkább lehetetlen lesz behozni. A politiőszintén beszél a nehézségekről, negatívumokról és a pozitívumokról egyaránt. Ez az amit várunk és elvárunk az ország, a város és a kerület vezetőitől is! Erzsébetvárosi képviselőként, ha az Unió tagja lesz hazánk, azon dolgozunk, hogy kerületünk, mint település, belső városrész, ki tudja használni - polgárai előnyére - a csatlakozás nyújtotta forrásokat: például a rehabilitációra, épületeink megújulására a lehetőségekkel élve forrást lehet és kell teremteni. A kisebbségeket, intézményeket segíteni kell a lehetőségek kiaknázásában, ezzel is segítve a csatlakozási „mérleg” pozitívba fordulását. A bizottság kezdeményezése nyomán lesz pályázati önrész alapja az önkormányzatnak, lesz pályázat figyelés és remélem, hatékony pályázat írás is. Útmutatást a szavazás mikéntjéről én sem tudok adni, csak annyit: tájékozódjanak, kérdezzenek, mérlegeljenek, a válasz a személyes döntésük lesz. Haller Gyula Fidesz - MDF frakció Haller Gyula
