Erzsébetváros, 2003 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2003-03-12 / 5. szám
II EURÓPAI UNIÓ 2003/5. szám Azonnali kérdésben szerepeltek Erzsébetváros munkavállalói a Parlamentben Milyen előnyökkel jár az EU-s csatlakozás a magyar munkavállalók számára? Előző lapszámunkban már jeleztük, hogy Fiiló Pál, Erzsébetváros országgyűlési képviselője az „azonnali kérdések és válaszok órájában” kérdést intézett a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez, mégpedig az Eli csatlakozás és a munkavállalók helyzete témakörében. F iiló Pál megfogalmazta, hogy egyéni képviselőként nap, mint nap kérdezik tőle az emberek, ugyan milyen előnyökkel, esetleg hátrányokkal jár majd a csatlakozás, személyes életükben milyen változásokra kell számítaniuk, és kiemelten fontos kérdésként felmerül, hogyan fognak változni a bérek és a nyugdijak hazánkban. A képviselő elmondta kérdésében, hogy ezek azért nagyon fontos kérdések, mert természetes, hogy mindenkit a saját élete, a saját családjának a sorsának az alakulása érdekel leginkább. „Mint Erzsébetváros országgyűlési képviselője azt tapasztalom, hogy a polgárok, és ezen belül különösen a munkavállalók nagyon keveset tudnak a csatlakozás előnyeiről. Sajnos az utóbbi időben rosszindulatú, a valóságtól távol álló híresztelések is szárnyra kaptak... egyéni képviselőként nagyon fontos feladatomnak tartom, hogy választóim, valós információk birtokában megalapozott döntést hozzanak a népszavazások. Ezért kérdezem tehát, milyen előnyökkel jár a csatlakozás a magyar munkavállalók, munkások számára.” A kérdésre Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár válaszolt. Válaszában megfogalmazta, hogy újpesti képviselőként hasonló kérdésekre kell válaszolnia, őt is ugyanilyen kérdésekkel keresik meg a választók. .. „Természetszerűen azok számára, akik rendelkeznek megfelelő szaktudással és nyelvtudással, megnyílik az Európai Unió munkaerőpiaca, egyes országok esetében azonnal jövő május elsejétől, néhány uniós ország és néhány csatlakozó ország esetében két éves átmeneti időszak után. Ez jóval nagyobb választékot jelent majd a munkavállaló számára, lehetőséget rejt, hogy a meglehetősen jó szakértelmet és a ma még- versenyképes lehessen érvényesíteni az uniós munkaerőpiacon is. Egy közelmúltbéli közvélemény-kutatás szerint az ország 73 százaléka örül annak, hogy ez a munkaerő-piaci megnyitás megtörténik. Sokan aggódnak, hogy vajon Magyarországra jönnek e sokan dolgozni, vagyis nem foglalják e el a munkahelyeket külföldiek. Azt tudom mondani, hogy amíg az uniós bérek háromszor magasabbak mint a magyar bérek, addig ez a veszély csak falra festett rémként van jelen.” Csizmár Gábor emellett összefoglalta, azt (az azóta már tárgyalásra került) a javaslatot, mely arról szól, hogy minél magasabb védettséget élvezzenek a munkavállalók. Filló Pál egyperces válaszlehetősége alatt taglalta, hogy az elmúlt években, .egy egy prominensebb városrészben, pl. a Váci utcán sétálva könnyen fel lehetett ismemi a világ „szerencsésebb” feléről érkezett látogatókat. „Nagyon remélem, hogy az uniós csatlakozás a magyar munkavállalók számára is azt fogja hozni, hogy a munkaerőpiacon jövedelemben, megbízhatóságban, szociális körülményekben ugyanazt fogjuk tudni garantálni a magyar munkavállalók számára, amit a világ ezen szerencsésebb országaiban élvezhetnek”. Európai integráció ■ Az EL) csatlakozással kapcsolatos esetleges kérdéseiket „Ripp Ágnes - VII. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal - Budapest 1073 Erzsébet körút 6.” - címen várja az integrációs bizottság elnöke. ■ EU integrációval kapcsolatos kérdéseiket küldhetik az erzsebetvaros@freemail.hu címre is, azokat továbbítani fogjuk Fiiló Pál országgyűlési képviselőnek. Egy oldal a netcn, ahol az EU csatlakozással kapcsolatban mi is minden kérdésünkre választ kaptunk www.magyarorszag.hu Filló Pál Európai csatlakozás - a fiatalok és a fiatalosak esélye A közvélemény-kutatások szerint az uniós csatlakozás fő nyertesei a fiatalok lesznek. Vitathatatlan, hogy elsősorban a fiatal korosztály az, amely leginkább élvezheti az EU csatlakozás gyümölcseit: a szabad utazgatást, más kultúrák megismerését, a kiszélesedő tanulási lehetőségek igénybe vételét. A z Unió támogatja mindazokat a személyes törekvéseket, amelyek egy mai átlagos fiatalt jellemeznek: a szabad mozgást és lakóhelyválasztást az Unióban, a továbbtanulás különféle lehetőségeit, a munkavállalás szabadságát az Unió országaiban, a biztonságos és megalapozott családalapítást. Az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika azok közé a területek közé tartozik az EU-ban, amelyek szabályozása a tagállamok kizárólagos hatásköre, igaz, az EU által megfogalmazott elvek és célok mentén. Ilyen cél az „európai dimenzió” kialakítása az oktatásban, elBalogh Erika Tószegi Attila sősorban a tagállamokban beszélt nyelvek tanulásával és terjesztésével, a hallgatók és oktatók mobilitásának elősegítése, a diplomák kölcsönös elismerése, az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása, az oktatási rendszerekre vonatkozó információk és tapasztalatok cseréjének előmozdítása, a diák- és oktatócsere fejlesztésének támogatása, a távoktatás fejlesztése, a szakképzés és átképzés támogatásával a gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás megkönnyítése, a szakmai alap- és továbbképzés fejlesztése a könnyebb munkaerő-piaci be- illetve visszailleszkedés érdekében. Ezek a célok mind azt szolgálják, hogy az EU polgárai versenyképes, a mindenkori gazdasági változásokhoz alkalmazkodó tudást szerezzenek, illetve az élethosszig tartó tanulás támogatásával azt, hogy egyes rétegek, korosztályok leszakadjanak, hátrányos helyzetbe kerüljenek. Az integráció nemcsak keleti, területi bővítést, hanem belső elmélyitést is jelent, az európaiság érzésének megerősítését az EU országok polgáraiban. Ezért támogatja az Unió közösségi programokkal a diákok szabad mozgását az oktatás minden szintjén (az óvodai neveléstől a felnőttoktatásig) a Socrates Program, vagy a szakképzés területén a Leonardo da Vinci Program. A magyar nyelv - a mi titkos, gyönyörű nyelvünk - az Unió hivatalos nyelve lesz, ugyanúgy, mint az összes többi tagország nyelve. Tehetséges magyar írók, költők, zenekarokkal összefüggésben szokták mondani, ha nem Magyarországon születik, világsztár lehetett volna. Most megnyílik a lehetőség nemcsak jelenkori tehetségeink számára, de talán „világsztár” lehet Karinthy, Arany János, Ady Endre vagy éppen az LGT is. Megérdemelnék végre. Mit kíván tőlünk a csatlakozás? Elsősorban nyitottságot, fogékonyságot az újra és a másra, azt, hogy a tanulást és az önképzést ne tekintsük egy életszakaszhoz kötődő tevékenységnek, hogy ne ijedjünk meg a változásoktól, hanem legyen tehetségünk alkalmazkodni azokhoz. Azaz az Unióhoz tartozás nemcsak a fiatalok esélyét jelenti, hanem a fiatalos idősebbek számára is új perspektívákat teremt. Balogh Erika - Tószegi Attila az EU integrációs bizottság szabad demokrata tagjai
