Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-05-11 / 9. szám
2001/9. szám RENDELET 3 (6) A nyertes pályázóval az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül bérleti előszerződést kell kötni. A nyertes visszalépése vagy kiesés esetén új pályázatot kell kiírni. (7) A bérleti előszerződés a lakás - pályázati kiírásban meghatározott - rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételének biztosítására szolgál, melynek tartalmát - e rendelet keretei között - a Szociális Bizottság hagyja jóvá, azzal, hogy fennállása alatt a pályázó és hozzátartozói ottlakásra nem jogosultak. (8) A bérleti előszerződés lejártakor vagy lejárta előtt - mindként esetben - műszakilag igazolt teljesülés alapján az átvételtől számított 15 napon belül kell a határozatlan idejű bérleti szerződést megkötni. (9) A bérlőt terhelő kötelezettségek biztosítására az e rendelet 55. §-a szerinti óvadékra vonatkozó szabályok az irányadók. 11. § (1) A rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett pályázati lakás esetében a bérleti előszerződésnek tartalmaznia kell: a) a lakás helyreállítási munkálatainak megnevezését, valamint a tervezett költségeit; b) a cserélendő, illetve pótlandó lakásberendezési (fűtő, főző, tisztálkodásig tárgyak megnevezését, funkciójuknak megfelelő átlagos költségét; c) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját; d) a munkálatok elvégzésének határidejét; e) a munkavégzéssel összefüggően a kárfelelősséget a bérbeadóval, az épület bérlőivel, tulajdonosaival, használóival szemben; fi a szabálytalan, illetve az engedélyektől eltérő kialakítás esetén a bérlőnek az eredeti állapot szerinti, vagy az engedélyeknek megfelelő helyreállítási kötelezettségét; g) A bérbeadó (4) bekezdésben foglaltak szerinti elállási jogát és a bérlő kötelezettségét elállás esetén. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett pályázati lakás számlákkal igazolt ráfordítási költségéhez legfeljebb 3 éves időtartamra, de maximum 500 000 Ft-ig lakbérbeszámítással lehet hozzájárulni. (3) A lakbérbeszámítás érvényét veszti, ha időtartama alatt változás következik be a bérlő személyében, kivéve a bérleti jogviszony folytatást. (4) Fia a bérlő a munkálatokat saját hibájából a bérleti előszerződésben meghatározott határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó az előszerződéstől elállhat. Ebben az esetben a bérlő köteles a lakást a bérbeadó birtokába visszaadni és a bérbeadóval elszámolni. A bérlő értéknövelő beruházásait - számla ellenében - részére vissza kell téríteni. (5) A (4) bekezdés szerinti lakás esetében ismételten kiírható pályázat. Ez esetben a lakbérbe- számitás időtartamát - a Szociális Bizottság döntése alapján - arányosan csökkenteni kell. Lakás bérbeadása méltányosságból pályázaton kívül 12. § (1) A Budapest Fővárosi Közgyűlés 35/1993. (XI. 15.) sz. rendeletében foglalt szociális jövedelmi és vagyoni feltételek alapján, a Szociális Bizottság által meghatározott sorrend szerint - a Gazdasági Bizottság által e célra meghatározott lakáskeret terhére, a lakások rendelkezésre állásától függően - méltányosságból, egyedi mérlegelés alapján, pályázaton kívül bérbe adható: a) egyszobás komfort nélküli lakás hajléktalan számára, ha hajléktalanná válását megelőzően a VII. kerületben lakott életvitelszerűen és rendelkezett állandó bejelentett lakcímmel; b) egyszobás komfort nélküli lakás állami nevelésből, illetve állami gondoskodásból kikerülő számára, ha intézetbe kerülését megelőzően a VII. kerületben lakott életvitelszerűen és rendelkezett állandó bejelentett lakcímmel; c) egyszobás komfortos vagy komfort nélküli lakás, ha súlyosan fogyatékos gyermekét neveli, vagy kettő vagy több gyermekes, nehéz szociális és lakáskörülmények között él, feltéve, ha az elbírálást megelőzően legalább 5 éve életvitelszerűen a VII. kerületben lakik és rendelkezik állandó bejelentett lakcímmel. (2) A bérlőt terhelő kötelezettségek biztosítására az e rendelet 55. §-a szerinti óvadékra vonatkozó szabályok az irányadók. (3) Helyszíni környezettanulmány és az önkormányzat szociális igazgatást végző szervezeti egységének a véleménye nélkül döntési javaslat nem terjeszthető elő. (4) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása során hajléktalannak tekintendő az, akit a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (2) és (3) bekezdése így határoz meg. Lakás bérbeadása bérlő-kijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog alapján 13. § • (1) Ha a bérlő-kijelölési, illetve bérlő-kiválasztási joggal érintett lakást ismételten bérbe lehet adni - a bérlő-kijelölési, illetve a bérlő-kiválasztási jog megszűnésének esetét kivéve - a bérlőkijelölésre, illetve a bérlőkiválasztásra jogosultat fel kell hívni, hogy 15 napon belül közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyekre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja. (2) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha a határidő lejártáig nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, köteles a lakás bérének megfelelő összeget és a külön szolgáltatás díját, valamint az üresen tartással együtt járó egyéb költségeket megtéríteni. (3) Új bérlő-kijelölési jogot biztosító megállapodás - pénzbeli térítés ellenében - a Képviselő-testület jóváhagyásával köthető. A megállapodásban részletesen szabályozni kell a bérlő-kijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait és kötelezettségeit, valamint a bérlő-kijelölési jog gyakorolhatóságának számát. (4) A bérlő-kijelölési jog ellenértékeként fizetendő pénzbeli térítés mértéke: a) egyszeri alkalomra a lakás forgalmi értékének 50 %-a, b) többszöri alkalomra a lakás forgalmi értékének 100 %-a. (5) A bérlő-kiválasztási joggal érintett lakásokra a bérleti szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha a (3) bekezdés szerinti megállapodás ettől eltérően kerül jóváhagyásra. Lakás bérbeadása törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség alapján 14. § (1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség teljesítéséről - az e célra elkülönített üres és bérbe adható lakások figyelembe vételével - a polgármester gondoskodik. (2) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott bérbeadási kötelezettség esetén a bérlőnek - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a lakásigénye felső határát meg nem haladó nagyságú, komfort nélküli lakás bérbeadására lehet ajánlatot tenni. (3) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult megállapodhatnak abban, hogy az önkormányzat kötelezettségét - lakás bérbeadása helyett - más elhelyezési lehetőség (nyugdíjasházi, szociális otthoni elhelyezés stb.) biztosítása útján teljesíti. (4) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, és a volt házastárs elhelyezéséről az önkormányzatnak kell gondoskodnia, részére egyszobásnál nem nagyobb lakás bérbeadására lehet ajánlatot tenni. Ez a kötelezettség a bérbeadót csak akkor terheli, ha a bíróság határozata 1999. szeptember 30-áig jogerős és végrehajtható. Az elhelyezésre való kötelezettség megszűnik, ha a jogosult a kiürítendő lakásból elköltözik, vagy Budapest területén másik beköltözhető lakáshoz jut. (5) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy az ön- kormányzat kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A pénzbeli térítés mértékét a felek megállapodása határozza meg, azonban az nem haladhatja meg azon átlagos elhelyezkedésű és műszaki állapotú lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 %-át, amelyre a jogosult egyébként igény tarthatna. Lakás bérbeadása kényszerbérletek felszámolása érdekében 15. § (1) Kényszerbérlet esetén a bérlő részére a kényszerbérlő vagy a kényszer-bérbeadó által az 1997. évi LVII. törvény hatálybalépéséig benyújtott kezdeményezésre - az e célra rendelkezésre álló üres és bérbe adható lakások számára és minőségére tekintettel - hasonló cserelakás bérbeadását kell felajánlani. (2) A felek ezirányú megállapodása esetén cserelakás helyett a kényszerbérlőnek tulajdonjog biztosítása ellenében olyan lakás is felajánlható, - pénzbeli térítés nélkül - amelynek lakhatóvá tételét szerződésben vállalja. (3) A felek írásbeli megállapodása alapján másik lakás bérbeadásának felajánlása, illetve a (2) bekezdésben szabályozott felajánlás helyett pénzbeli térítést is meg lehet állapítani, ha ezáltal az önkormányzat cserelakás-felajánlási kötelezettsége alól mentesül, vagy a kényszerbérlő és a kényszer-bérbeadó együttesen lemond a kihelyezési igényéről. A pénzbeli térítés mértéke a kényszerbérlő által lakott lakás beköltözhető forgalmi értékének 100 %-a. Lakás bérbeadása másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettség alapján 16. § (1) Másik lakást lehet bérbe adni annak az önkormányzat tulajdonában jogcím nélkül lakó személynek, aki - 1994. január 1-jét követően - a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha a) a bérbeadó a lakásba való befogadáshoz adott hozzájáruláskor erre kötelezettséget vállalt, vagy b) a bérlő halálát megelőző, legalább 5 év óta állandó jelleggel és életvitelszerűen a lakásban lakott, feltéve, hogy az elhalt bérlőnek, illetve házastársának a testvére vagy az elhalt bérlő unokája, élettársa, és vállalja a lakásban jogszerűen lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult, de jogszerűen a lakásban lakó - személy, lakásba történő állandó jellegű befogadását. (2) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást kell bérbe adni. A bérleti szerződést azzal a jogosulttal kell megkötni, akit a jogosultak többsége megjelölt. Ilyen megállapodás hiányában vagy a jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni.
