Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-05-11 / 9. szám
4 RENDELET 2001/9. szám (3) Másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettség alapján a bérlőnek felajánlott másik lakás nagysága nem haladhatja meg a bérlő lakásigényének felső határát. (4) Ha az a lakás, amelyben a jogosult lakik, a lakásigény mértékének felső határát nem haladja meg, akkor részére a (2) bekezdés alkalmazásával az általa használt lakás is bérbe adható. Az ilyen bérbeadás jogcíme a rendelet alkalmazása szempontjából: az ön- kormányzat másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettsége. (5) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat 30 napos határidő megjelölésével fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani, akkor intézkedni kell a lakás kiürítése iránt. (6) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha: a) a lakás bérleti jogviszonyának folytatására jogosult lakik a lakásban; b) a visszamaradt személy - kiskorú esetében szülője, törvényes képviselője - bármely jogcímen, bármely településen lakással rendelkezik. Lakás bérbeadása szolgálati jelleggel 17. § (1) Lakás szolgálati jelleggel csak annak adható bérbe, aki az önkormányzattal vagy annak valamely intézményével, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társasággal közszolgálati- vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban áll. (2) Lakás szolgálati jellegűvé minősítésére, illetve a szolgálati jelleg megszüntetésére e rendelet 4. § (1) bekezdése keretei között a Gazdasági Bizottság jogosult. (3) Szolgálati jellegű lakás csak a bérbeadás alapjául szolgáló jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe. (4) Amennyiben a bérlő a szolgálati jelleggel bérbe adott lakásba való beköltözésével egyidejűleg az önkormányzat részére önkormányzati lakást ad le, úgy a szolgálati jellegű lakásra fennálló bérleti jogviszonyának megszűnésekor a leadott lakáshoz hasonló másik lakás bérbeadására tarthat igényt. (5) Amennyiben a bérlő a szolgálati jelleggel bérbe adott lakásba való beköltözésével egyidejűleg az önkormányzat részére önkormányzati lakást nem ad le, úgy a szolgálati jellegű lakásra fennálló bérleti jogviszonyának megszűnésekor másik lakás bérbeadására nem tarthat igényt. (6) A szolgálati jelleggel bérbe adott a) lakás bérleti jogának elcseréléséhez csak abban az esetben adható hozzájárulás, ha a csere folytán a szolgálati lakásba kerülő új bérlő megfelel a bérleti jogviszony létesítésének alapjául szolgáló feltételeknek; b) lakásba csak azok a személyek fogadhatók be, akik befogadására a bérlő törvény alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül jogosult, továbbá a bérbeadó hozzájárulása esetén a bérlő élettársa és unokája; c) lakás albérletbe nem adható; d) lakásra bérlőtársi szerződés csak a bérlő házastársával köthető és csak akkor, ha a leendő bérlőtárs is megfelel a szolgálati lakás bérbeadását megalapozó feltételeknek; e) lakás bérleti jogviszonya nem folytatható. Ezen szabály alól a bérbeadó csak akkor engedhet kivételt, ha a bérleti jogviszony folytatója a szolgálati lakás bérbeadását megalapozó feltételeknek megfelel; fi lakás egy részének, vagy egészének nem lakás céljára történő használatához nem adható hozzájárulás; g) lakás bérleti jogának folytatása érdekében tartási szerződés nem köthető. Lakás bérbeadása nyugdíjasházi jelleggel 18. § (1) A nyugdíjasházban lévő lakást annak lehet bérbe adni, aki a) önkormányzati lakás bérlője és a lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az önkormányzatnak átadja, vagy b) adásvételi szerződés keretében a kizárólagos tulajdonában álló üres, beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogát a lakóingatlan és a nyugdíjasházi lakás forgalmi értéke közötti különbözet 60 %-ának megfelelő összegért az önkormányzatra egyidejűleg átruházza, vagy c) a nyugdíjasházi lakás mindenkori forgalmi értékének 180 %-át egyösszegben, a bérleti szerződés megkötése előtt megfizeti. (2) A nyugdíjasházban lévő lakás csak olyan személynek adható bérbe, aki nyugdíjas vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte, és önmaga ellátásáról gondoskodni képes. (3) A nyugdíjasházi lakásra vonatkozó bérleti szerződés határozatlan időtartamra szól. 19. § (1) A nyugdíjasházi lakás bérleti joga nem cserélhető el. (2) A nyugdíjasházi lakásba a bérlő házastársán kívül más személyt nem fogadhat be, bérlőtársi szerződést nem köthet és a lakást albérletbe nem adhatja. 20. § (1) Amennyiben a nyugdíjasházi lakásra fennálló bérleti szerződését a bérlő felmondja, és korábban a nyugdíjasházi lakás bérleti jogáért önkormányzati bérlakást adott át, úgy a) a korábban leadott bérlakásának megfelelő másik lakás bérbeadására, vagy b) a nyugdíjasházi lakásának megfelelő pénzbeli térítésre tarthat igényt. A pénzbeli térítésre a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése során alkalmazandó szabályok az irányadóak. (2) Amennyiben a nyugdíjasházi lakás bérleti jogáért a bérlő lakásának tulajdonjogát adta, úgy felmondása esetén az általa az önkormányzatra átruházott lakáshoz hasonló másik lakás bérbeadására, vagy ennek megfelelő pénzbeli térítésre tarthat igényt. (3) Amennyiben a nyugdíjasházi lakás bérleti jogáért a 18. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg megfizetésére került sor, úgy a bérlő felmondása esetén a nyugdíjasházi lakás mindenkori forgalmi értékének 180 %-ára tarthat igényt, amely nem lehet kevesebb, mint amit korábban befizetett. 21. § A nyugdíjasházi lakások bérbeadásáról - e rendelet és a Szociális Bizottság határozatának keretei között - a polgármester gondoskodik. Lakás bérbeadása lakásgazdálkodási feladatok ellátása érdekében 22. § (1) Lakás vagy társbérlet megszüntetése, átalakítása (bővítése^, korszerűsítése, lebontása címén felmondásra került lakásbérleti szerződés esetén a bérlő részére a Ltv. 26. § (1)(3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő cserelakást kell bérbe adni. (2) A felek megállapodása alapján tulajdonjog biztosítása ellenében olyan lakás is felajánlható - pénzbeli térítés nélkül - amelynek lakhatóvá tételét az (1) bekezdés szerinti címen felmondásra került lakás bérlője szerződésben vállalja. (3) Felmondás esetén a bérbeadó megállapodhat a bérlővel, hogy felajánlás helyett részére pénzbeli térítést fizet. 23. § (1) A bérbeadó és a bérlő közös megegyezésével szüntethető meg a bérleti szerződés, ha az önkormányzat vagy hozzájárulásával harmadik személy még nem rendelkezik jogerős és végrehajtható hatósági ehgedéllyel az épület átalakításához (bővítéséhez), korszerűsítéséhez, lebontásához, feltéve, hogy: a) az önkormányzat a lakás átalakítását, bővítését, korszerűsítését, lebontását vagy társbérlet megszüntetését kívánja elvégezni, vagy b) a helyi szabályozási terv végrehajtása miatt, vagy c) az önkormányzat által a lakás (épület) elidegenítéséről vagy más célra történő hasznosításáról megkötendő, illetve megkötött megállapodás miatt kell a lakást kiüríteni. (2) A pénzbeli térítésre az e rendelet 42. §-ában szabályozottak az irányadók. (3) A Gazdasági Bizottság döntése alapján lehet a felmondást kiadni és a bérlő részére cserelakást, illetve a 22. § (2) bekezdése szerinti felajánlást tenni, vagy cserelakás helyett pénzbeli térítés fizetéséről megállapodást kötni. Lakás bérbeadása közérdekű célok megvalósítása érdekében . 24. § (1) Közérdekű célból történik a lakás bérbeadása, ha elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, vagy életveszélyessé nyilvánított lakás használója: a) bérlő volt és a lakás az önkormányzat tulajdona, a volt bérlővel az önkormányzat másik lakás juttatásakor ideiglenes elhelyezés esetében határozott idejű, végleges elhelyezésére határozatlan idejű bérleti szerződést köt; b) nem önkormányzati tulajdonú lakásban lakott és a lakás tulajdonosa a használó elhelyezéséről - önhibáján kívüli okból - nem tud gondoskodni, az önkormányzat ideiglenes elhelyezésre határozott idejű bérleti szerződést köt. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt részére - az erre a célra biztosított lakások rendelkezésre állásakor - a megsemmisült, illetve életveszélyessé nyilvánítás miatt kiürített lakáshoz hasonló adottságú, - de a lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó - lakást lehet bérbe adni ugyanolyan feltételekkel, mint amilyen feltételekkel az előző lakás bérbeadása történt. Amíg ilyen lakás erre a célra nem áll rendelkezésre, az ideiglenes elhelyezésként adott lakás használható. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben bármilyen beköltözhető lakás bérbe adható. Ha a bérbe adott lakás a bérlő lakásigénye mértékének alsó határát meghaladta, a bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy ez a bérlet legfeljebb egy évre szól, majd az önkormányzatnak jogában áll olyan másik lakást bérbe adni, amely a bérlő lakásigényének alsó határát éri el. IV. RÉSZ A BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI A bérbeadói hozzájárulás általános szabályai 25. § Nem lehet bérbeadói hozzájárulást adni, ha: a) a bérlőnek az érintett lakás után fennálló lakbér vagy az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő felé fennálló közüzemi díjtartozása van; b) az önkormányzat a bérleti szerződést felmondta; c) a bérleti szerződéssel kapcsolatban bírósági vagy végrehajtási eljárás van folyamatban. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz ' 26. § (1) A bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárul ahhoz, hogy a bérlő a testvérét, az élettársát, unokáját, illetve a bérlőnek a lakásban állandó jelleggel lakó egyenes ági rokona házastársát befogadja.
