Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-03-28 / 6. szám
4 RENDELET 2001/6. szám (3) Nem lehet előbérleti jogot biztosítani, ha: a) az Önkormányzat - vagy az Önkormányzat jogelődjének - döntése alapján bontásra vagy az épület (épületrész) funkciójának (rendeltetésének) megváltoztatására, átalakításra, korszerűsítésre, felújításra kijelölt épületben van; b) a településrendezési tervben rehabilitációra kijelölt területen lévő épületben (épületrészben) van. (4) Megszűnik az előbérleti jog ha az Önkormányzat a helyiséget nem önkormányzati tulajdon esetén kisajátíttathatná, illetve, ha az Önkormányzat a helyiség (a helyiséget érintő épületrész) átalakítására, lebontására jogerős és végrehajtható hatósági engedélyt kapott illetve, ha jogszabály alapján kell kiürítve átadnia a helyiség tulajdonjogát. (5) Az előbérleti jog azt jelenti, hogy ha az Önkormányzat a helyiséget ismét bérbe adja, az előbérleti jog jogosultjával kell bérleti szerződést kötni. Az ismételt bérbeadás szándékáról a Gazdasági Bizottság dönt. Bérbeadás időtartama legfeljebb tizenöt év lehet. III. FEJEZET A BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁS Hozzájárulás a helyiségbe való befogadáshoz és albérletbe adáshoz 14. § (1) A helyiségbe más személy kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával és a rendeletben meghatározott feltételek szerint fogadható be. (2) A bérbeadó csak a bérlő közeli hozzátartozójának (Ptk. 685. § b) pont) befogadásához járulhat hozzá, más személyt a helyiségbe befogadni nem lehet. (3) A hozzájárulás további feltétele, hogy a bérlő vállalja a Kt. bérleti díjról szóló határozatában a helyiségre előírt bérleti díj 100%-kal megemelt összegének megfizetését. (4) Ha a szerződés cserehelyiség biztosítási kötelezettség mellett szűnik meg, a cserehelyiségnél kizárólag a bérlő vehető figyelembe. Ezt a hozzájárulás feltételeként rögzíteni kell. (5) A bérbeadó a hozzájárulás feltételeként azt is köteles kikötni, hogy ha a szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, a befogadott személy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult. (6) A (3)-(5) bekezdést albérletbe adás esetén értelemszerűen alkalmazni kell. (7) Üzletház esetében a (3) bekezdés szerinti bérleti díjat értelemszerűen a befogadással és albérletbe adással érintett területrész után kell, hozzászámítva a közös területek arányos területét is. (8) A rendelet alkalmazásában üzletház az a helyiség(csoport), amelyet a bérlő vagy jogelődje a bérbeadó hozzájárulása alapján, építési engedéllyel azzal a céllal létesített vagy vett bérbe, hogy ott árusítás céljára alkalmas egységeket alakítson ki és azokat harmadik személyeknek albérletbe adja vagy oda harmadik személyeket befogadjon. 15. § (1) A helyiség egy részének meghatározott időre szóló albérletbe adásához hozzá lehet járulni. Olyan albérleti szerződéshez adható hozzájárulás, melynek időtartama nem terjed túl a bérlő szerződésének időtartamán, határozatlan idő esetén pedig az albérletbe adás nem haladja meg az 5 évet. (2) Az albérlőnek ki kell jelentenie, hogy az albérletbe vett helyiségrészt az albérleti szerződés, illetve a bérlő szerződésének bármilyen okból történő megszűnésekor minden elhelyezési igény nélkül kiüríti, és a bérbeadóval szemben semmiféle igényt nem támaszt. (3) A helyiség más jogcímen történő használatra átengedéséhez hozzájárulni nem lehet. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez 16. § (1) A helyiség bérleti jogának átruházásához és cseréjéhez történő bérbeadói hozzájárulást nem lehet megtagadni, ha: a) az új bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával; b) az új bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződés megkötésekor a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 20%-át pénzbeli térítésként az Önkormányzat javára megfizet; c) a leendő bérlő vállalja a Kt. helyiségbérleti díjra vonatkozó határozata szerinti - ennek hiányában a Gazdasági Bizottság által meghatározott - bérleti díj megfizetését. (2) Az (1) bekezdésben említett esetekben sem lehet a bérleti jog átruházásához hozzájárulni, ha a helyiséget a Kerületfejlesztési Bizottság szerkezet idegennek minősíti. (3) Ha az elcserélt helyiségek az Önkormányzat tulajdonában állnak, az egy éves bérleti díjnak megfelelő összeget csak az után a helyiség után kell megfizetni, amelynek magasabb a bérleti díja. (4) Ha a bérlő társaságot alapít, és úgy nyilatkozik, hogy a társaságot tekinti a jogutód bérlőnek [Tv. 41. § (2) bekezdése] a bérleti jog átruházásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kell eljárni. IV. FEJEZET A HELYISÉGBÉRLETI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE Másik helyiség bérbeadására és a pénzbeli térítésre vonatkozó szabályok 17. § (1) Ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését azért kezdeményezi, mert a tevékenységét nagyobb vagy más szempontból számára előnyösebb adottságú helyiségben kívánja folytatni, érték különbözet megfizetésének kikötése mellett a másik helyiséget számára bérbe adható, ha bérlő másik helyiségben történő elhelyezése az Önkormányzat érdekében áll. (2) Értékkülönbözetnek a két helyiség beköltözhető forgalmi értéke különbözeiének ötven százalékát kell tekinteni. (3) A bérleti jogviszony Önkormányzat kezdeményezésére történő megszüntetése esetén, továbbá cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés is fizethető a bérlőnek. A pénzbeli térítés mértéke a bérlő által használt helyiség beköltözhető forgalmi értékének 75%-áig terjedhet. Ennél magasabb összegű térítésről minden esetben a Kt. dönthet. (4) Ha a bérlő másik helyiségre nem tart igényt a bérleti jogviszony pénzbeli térítés mellett akkor szüntethető meg, ha a helyiségre az Önkormányzatnak szüksége van. A pénzbeli térítés összege a helyiség beköltözhető forgalmi értékének ötven százalékáig terjedhet. (5) Az (l)-(4) bekezdés szerinti megállapodásról a Gazdasági Bizottság dönt. Az Önkormányzatot megillető felmondási jog korlátozása 18. § (1) A bérlő 2001. december 31-éig előterjesztett kezdeményezésére, a határozatlan időre szóló bérleti szerződés kiegészíthető az Önkormányzat olyan kötelezettség vállalásával, hogy az Önkormányzat csak a
