Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-03-28 / 6. szám
5 2001/6. szám 5 (2) bekezdésben meghatározott okból él a szerződés felmondásának a jogával. A szerződés kiegészítéséről a Gazdasági Bizottság hozzáárulásával a polgármester állapodik meg. Ilyen megállapodás új bérleti szerződés esetén is köthető. (2) Az (1) bekezdésen alapuló megállapodásban a bérbeadó vállalja, hogy a bérleti szerződést csak a Tv. 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt okból mondja fel vagy akkor, ha az Önkormányzat a helyiséget nem önkormányzati tulajdon esetén kisajátíttathatná, feltéve, hogy a kisajátítási cél megvalósítását a Kt. jóváhagyja, illetve, ha az Önkormányzat a helyiség (a helyiséget érintő épületrész) átalakítására, lebontására jogerős és végrehajtható hatósági engedélyt kapott illetve, ha jogszabály alapján kell kiürítve átadnia a helyiség tulajdonjogát. (3) Ha a szerződés felmondására azért került sor, mert az Önkormányzat a helyiséget nem önkormányzati tulajdon esetén kisajátíttathatná és a kisajátítási cél megvalósítását a Kt. jóváhagyta, illetve, ha az Önkormányzat a helyiség (a helyiséget érintő épületrész) átalakítására, lebontására jogerős és végrehajtható hatósági engedélyt kapott illetve, ha jogszabály alapján kell kiürítve átadnia a helyiség tulajdonjogát az Önkormányzatnak a bérlőnek a megszűnt bérleti szerződéssel érintett helyiséggel azonos adottságú cserehelyiséget kell biztosítania, amelyet ugyanolyan feltételek mellett kell bérbe adni, mint amit a megszűnt szerződés tartalmazott. Pénzbeli térítés a cserehelyiség bérbeadásáért nem igényelhető. A bérlő kérésére - cserehelyiség helyett - a bérleti jog, bérleti jogviszony megszűnésekori értékének megfelelő pénzbeli térítést kell fizetni. A felek eltérő megállapodásának hiányában, a pénzbeli térítés, a helyiség beköltözhető forgalmi étékének 75%- ánál alacsonyabb összegű nem lehet 19. § (1) Nem lehet hozzájárulást adni a bérleti szerződés 18.(1) bekezdése alapuló kiegészítéséhez, azon helyiség esetében, amely: a) az Önkormányzat - vagy az Önkormányzat jogelődjének - döntése alapján bontásra vagy az épület (épületrész) funkciójának (rendeltetésének) megváltoztatására, átalakításra, korszerűsítésre, felújításra kijelölt épületben van; b) a településrendezési tervben rehabilitációra kijelölt területen lévő épületben (épületrészben) van; c) albérletbe vagy üzemeltetési szerződésbe van adva vagy a helyiséget befogadott is használja. (2) A Polgármester a Gazdasági Bizottság hozzájárulása esetén is csak akkor állapodhat meg a bérleti szerződés 18. (1) bekezdésen alapuló kiegészítéséről, ha: a) a bérlő kezdeményezéséig a bérleti szerződés nem került felmondásra; b) a bérlő vállalja, hogy a Kt. bérleti díjról szóló határozatában megállapított bérleti díjat megfizeti; c) a bérlőnek nincs bérleti díj vagy közüzemi díj tartozása, illetve adótartozása az Önkormányzattal szemben; d) a bérlő vállalja, hogy az Önkormányzat részére a helyiség beköltözhető forgalmi értékének meghatározott hányadát megfizeti. (3) A (2) bekezdés d) pontja esetében, az 1994. január 1 -je előtti időponttól már fennálló bérleti szerződés esetén vagy ha a bérlő gazdasági társaság és a Tv. 41. § (2) bekezdés alapján ismerték el a bérlő által létrehozott gazdasági társság jogutódlását, a térítés a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 15 %-a, egyéb esetekben a 10%-át. (4) A (2) bekezdés d) pontja alapján befizetett ÁFA nélküli összeget a helyiség eladása esetén a vételárba be kell számítani. V. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK A közüzemi díjra vonatkozó közös szabályok 20. § (1) A bérbeadó útján vagy a költségére biztosított közüzemi és egyéb szolgáltatás (pl. fűtés, víz, csatorna, szemétszállítás) díját a bérleti szerződésben is rögzíteni kell, és a bérleti díjjal együtt kell megfizetni. (2) A bérleti szerződéseket az (1) bekezdés szerint kell megkötni, illetve a már megkötött szerződések módosítását ennek megfelelően kell kezdeményezni. (3) Új bérbeadás esetén a bérbeadásról akkor hozható döntés, ha a jövőbeni bérlő vállalja, hogy az áram, a víz, a gázfogyasztás mérésére a saját költségén mérőórát (vagy almérőt) szereltet fel. A helyiséghasználati díj 21. § (1) A helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni. (2) A jogszabály meghatározott eseteket kivéve a használati díj a helyiség jogszerűtlen használatának kezdetétől számított: a) 7. hónaptól a megszűnt szerződés szerint megállapítható bérleti díj háromszorosa; b) 13. hónaptól a megszűnt szerződés szerint megállapítható bérleti díj hatszorosa; c) 25. hónaptól a megszűnt szerződés szerint megállapítható bérleti díj tízszerese. Törzsvagyonra vonatkozó szabályok 22. § Az önkormányzat költségvetési szervének használatában álló helyiséget csak a költségvetési szerv tevékenységével összefüggő célra lehet bérbe adni. A bérbeadás határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szólhat. Egyebekben a bérbe adás feltételeit az a költségvetési szerv határozza meg, amelynek a helyiség a vagyonkezelésben van. Áfára vonatkozó előírás 23. § A helyiségek utáni fizetési kötelezettség esetében a jelen rendeletben meghatározott összegek után ÁFA-t is kell fizetni, ideértve a helyiség bérleti díjat is. A helyiségekkel kapcsolatos bérbeadói és bérlői feladatok 24. § (1) A helyiségek tekintetében a Tv. II. és III. fejezetében és a 76. § (1) bekezdésében meghatározott bérbeadói kötelezettségek külön megbízás alapján az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt.-t terhelik. (2) Az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt a jelen rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződések tekintetében az épülettel és a helyiséggel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok szerint köteles teljesíteni.
