Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-05-11 / 9. szám

2001/9. szám

RENDELET

5

(2) A hozzájárulást közjegyzői okiratba kell foglalni, melyben ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy elhelyezési igény nélkül köteles a lakásból kiköltözni.

(3) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a bérlő és a befogadandó személy az előírt feltételt tudomásul veszi és a bérbe adóhoz benyújtja a befogadó nyilatkozatot, valamint, ha van a bérlőnek bérlőtársa vagy társbérlője, akkor azok írásban nyilatkoznak, hogy a befogadással szemben kifogást nem emelnek.

Hozzájárulás tartási szerződéshez

27. §

(1) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a határozatlan időre szóló bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön magyar állampolgárságú magánszeméllyel, ha nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek. Hozzájárulás esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.

(2) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha az eltartónak más eltartottal is fennáll tartási szerződése. A kérelmezőnek írásban nyilatkoznia kell, hogy mással tartási szerződése nincs és a szerződés időtartama alatt mással eltartási szerződést nem köt. A nyilatkozat tartalmának valótlansága esetén az eltartási szerződéshez való bérbeadói hozzájárulást vissza kell vonni.

(3) Nem adható bérbeadói hozzájárulás akkor sem, ha az eltartó a bérlőnek tartásra kötelezhető rokona.

(4) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához akkor lehet hozzájárulni, ha az eltartó kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik. A hozzájárulásnak feltétele a befogadó-nyilatkozat bérbeadóhoz való benyújtása is.

Hozzájárulás albérletbe adáshoz

28. §

(1) Egyszobás lakás albérletbe adásához nem adható bérbeadói hozzájárulás.

(2) Az albérletbe adáshoz csak határozatlan idejű bérleti szerződés esetén adható hozzájárulás, ha legalább egy lakószoba a bérlő használatában marad és az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint a lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve, a lakás egy használójára legalább 6 m2-es lakószobarész jut. A hozzájárulást közjegyzői okiratba kell foglalni, melyben ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén az albérlő elhelyezési igény nélkül köteles a lakásból kiköltözni.

(3) Az albérletbe adáshoz való hozzájárulás legfeljebb két évre szólhat. A két évtől csak akkor lehet eltérni, ha a bérlő igazoltan tartós külföldi munkavégzés, gyógykezelés miatt nem lakja lakását. Az engedély csak erre az időtartamra szólhat.

(4) A bérlakás fizetővendéglátás útján való hasznosításának esetén az albérletbe adás szabályait kell alkalmazni.

(5) Albérletbe adható azon gondnokság alatt álló személy lakása, aki szociális vagy pszichiátriai otthonban elhelyezést nyer, ez esetben az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. A hozzájárulást közjegyzői okiratba kell foglalni, melyben ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén az albérlő elhelyezési igény nélkül köteles a lakásból kiköltözni. Az albérletbe adáshoz való hozzájárulás legfeljebb két évre szólhat, mely szükség esetén meghosszabbítható.

Hozzájárulás lakáscseréhez

29. §

(1) A lakáscseréhez való hozzájárulást a Főv. Kgy. 36/1993. (XI. 15.) rendeletének keretei között lehet megadni, illetve megtagadni (lsd. 3. sz. függelék).

(2) A lakás bérleti joga csak más lakás, illetve lakások bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el.

(3) Bérleti jog tulajdonra való cseréje esetén nem lehet hozzájárulni a cseréhez, ha a bérlő és a vele együttköltöző személyek a csere folytán nem szereznének egy lakás egészére tulajdont.

(4) Ha a csere folytán többlakásos épületben tulajdoni hányadot szereznek, akkor a tulajdoni hányadnak olyan nagyságúnak kell lenni, hogy az megfeleljen egy lakástulajdonnak.

(5) A csere folytán a lakásba költöző személlyel a bérleti szerződést ugyanolyan feltételekkel kell megkötni, mint amilyen feltételekkel a cserélő bérlő bérelte. A bérlő kérelme esetén azoknak a személyeknek a befogadásához, akik a csere folytán a lakásba költöznek, a bérbeadónak hozzá kell járulnia, feltéve, hogy az elcserélt lakásban is jogszerűen együtt laktak a bérlővel (tulajdonossal). A befogadott személyek a bérleti jogviszony megszűnése esetén nem tarthatnak igényt másik lakásra, kivéve a bérlő halála esetét, ha megfelelnek az e rendeletben szabályozott feltételeknek. A befogadandó személynek befogadó nyilatkozatot kell a bérbeadóhoz benyújtania.

(6) A csere esetén a lakás rendeltetésszerű állapotba tételéről a cserepartnereknek kell gondoskodniuk, amelyről a kezelő megbízottja jelenlétében írásban nyilatkoznak. Ennek hiányában jegyzőkönyvet kell felvenni a lakás állapotáról és a vitás kérdésekről.

Bérbeadás bérlőtársak részére

30. §

(1) Házastársak részére írásbeli kérelmükre bérlőtársi jogviszony keretében kell a lakást bérbe adni.

(2) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a bérlőtársi jogviszony csak az (1) bekezdésben meghatározott esetben jöhet létre.

(3) Bérlőtársi jogviszony áll fenn akkor is, ha a bérbeadás:

a) lakáscsere alapján,

b) felmondás következtében,

c) közös megegyezéssel,

d) másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettséggel

történik.

(4) A bérlőtársi jogviszony közös kérelemre megszüntethető.

Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása

31. §

(1) A megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy csak legfeljebb egy szobával haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének felső határát.

(2) A visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál csak azokat a lakásban állandó jelleggel lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a bérbe adó hozzájárulása nélkül befogadhat a lakásba.

(3) Amennyiben a visszamaradt társbérlő a megüresedett társbérletre vonatkozó (1) bekezdés szerinti mértéket meghaladja a visszamaradt társbérlőt ki kell helyezni az általa lakott társbérleti lakrésznek megfelelő szobaszámú és komfortfokozatú lakásba.

(4) Ha a lakásban kettőnél több társbérleti lakrész van, a megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek - a felek megállapodása alapján - akkor lehet bérbe adni, ha az egész lakásnak megszűnik a társbérleti jellege olymódon, hogy a másik társbérlőt a lakásra igényt tartó társbérlő elhelyezi. Megállapodás hiányában a társbérlők kihelyezéséről a Gazdasági Bizottság dönt.

(5) Ha a visszamaradt társbérlő igazoltan a lakás volt tulajdonosa illetve annak gyermeke vagy unokája, részére a megüresedett társbérletet - kérésére - bérbe kell adni.

A lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog elismerése

32. §

(1) Aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult, - a bérlő halálától számított 90 napon belül - köteles e jogának elismerését kérni a bérbe adótól. A határidő elmulasztása esetén - a bérbe adó tudomására jutásától számított 30 napon belül - a jogosultat egy alkalommal írásban fel kell hívni, hogy kérje jogosultságának elismerését. A felhívás eredménytelensége vagy jogosulatlanság esetén intézkedni kell a lakás kiürítése iránt.

(2) Ha a hagyatéki leltározás - vagy más a Polgármesteri Hivatal által folytatott eljárás - olyan lakást érint, amelynek bérlője meghalt, akkor az eljárást folytatónak a tudomására jutásától számított 5 napon belül értesíteni kell a kezelőt.

V. RÉSZ

LAKÁS NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGKÉNT TÖRTÉNŐ BÉRBEADÁSA, LAKÁS BŐVÍTÉSE, ÁTALAKÍTÁSA ÉS KORSZERŰSÍTÉSE

Lakás bérbeadása nem lakás céljára

33. §

(1) A megüresedett önkormányzati lakásokat a Gazdasági Bizottság döntése alapján nem lakáscélú helyiségként lehet hasznosítani, ha:

a) a 15 m2-nél nagyobb alapterületű, legalább két helyiségből álló lakás esetén három alkalommal nyilvánosan meghirdetve nem nyeri el egyetlen pályázó sem a bérleti jogot, a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételének feltételével;

b) az illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az építésügyi hatóság nyilatkozata szerint a lakás egészséget károsító körülményei véglegesen nem szüntethetők meg;

ej a 15 m2-nél kisebb alapterületű, egy helyiségből álló lakást bármilyen okból nem lehet a szomszédos lakáshoz csatolni.

(2) Lakás nem lakás céljára az (1) bekezdésben foglaltakon túl csak a Gazdasági Bizottság hozzájárulásával adható bérbe, ha a bérbevevő a nem lakás céljára hasznosítani kívánt lakásért - a Gazdasági Bizottság által meghatározott tartalmú megállapodásnak megfelelően - másik, az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérleti jogviszonyát közös megegyezéssel megszünteti.

(3) A (2) és az (5) bekezdésben foglalt eseteket kivéve a teljes lakást és helyiségeit nem lehet nem lakás céljára bérbe adni. Legalább az egyik szoba funkciójának lakáscélúnak kell maradnia. A hozzájárulás meghatározott időre - legfeljebb 5 évre, illetve a bérleti szerződés lejártáig - és meghatározott tevékenységre szólhat.

(4) A lakás egy részét az alábbi feltételek együttes fennállása esetén lehet nem lakás céljára bérbe adni:

a) a bérlő a saját jogán kíván a lakásban gazdasági vagy szolgáltatási tevékenységet végezni;