Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-05-11 / 9. szám

6

RENDELET

2001/9. szám

b) a bérlő magánszemély;

c) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul veszi;

d) ha a bérlő vállalja, hogy a lakás egy részének nem lakás céljára szolgáló engedéllyel történő használata esetén az érintett alapterület után a helyiségekre vonatkozó bérleti díjat fizeti;

e) a tevékenység végzéséhez szükséges minden hatósági engedéllyel rendelkezik.

(5) Ha a bérlő igazoltan tartós külföldi munkavállalás, gyógykezelés, vagy sorkatonai szolgálat miatt nem lakja bérleményét, akkor ennek időtartamára, de legfeljebb öt évre illetve legfeljebb a bérleti szerződése lejártáig a lakás más célú hasznosítása engedélyezhető.

(6) Ha bérbeadói hozzájárulás nélkül a lakás egy részét vagy egészét más célra használják, a lakásbérleti jogviszonyt a Ltv.-ben szabályozott eljárással fel kell mondani.

(7) A lakás más célra történő bérbeadására, illetve más célra történő használatához való hozzájárulás esetén a bérlő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a más célra történő használat akkor kezdhető meg, ha a tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek a rendelkezésre állnak, és a bérleti szerződés módosítása megtörtént.

(8) Lakás nem lakás céljára történő bérbeadása esetén a hozzájárulás az adott társasház alapító okiratával ellentétes döntést nem tartalmazhat.

Lakásbővítés (csatolás)

34. §

(1) A bérlő részére - kérelmére - lakásbővítés céljából a lakásával szomszédos, azzal műszakilag egyesíthető 15 m2 alapterületet meg nem meghaladó, egy helyiségből álló lakás, vagy alapterülettől függetlenül üres szükséglakás, egyéb helyiség, illetve használaton kívüli nem lakáscélú helyiség vagy - a lakók hozzájárulása esetén - az egyéb közös használatra szolgáló helyiség csatolás után bérbe adható.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt lehetőség esetén a szomszédos lakás bérlője számára lakásbővítés céljára (csatolásra) fel kell ajánlani azt az egy helyiségből álló üres lakást, amelynek alapterülete a 15 m2-t nem haladja meg.

(3) Bérbeadás esetén a bérlőnek vállalnia kell a megnövekedett alapterületre vonatkozó lakbér, valamint a csatolandó helyiségre megállapított óvadék megfizetését, továbbá a műszaki egyesítéssel kapcsolatos költségeket.

(4) A csatolással kapcsolatos munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságok engedélyeit be kell szerezni, melyhez a bérbeadó nevében a tulajdonosi hozzájárulást a polgár- mester adja ki.

(5) Bérbeadás esetén bérleti előszerződést kell kötni a használatbavételi (fennmaradás/) engedély megadásáig, de legfeljebb 1 év határozott időre, azt követően kell a határozatlan idejű bérleti szerződést módosítani, feltéve, ha a bérlő eredeti lakására is határozatlan idejű volt a bérleti szerződés.

(6) Amennyiben a bérlő a műszaki egyesítésre a bérbeadástól számított 1 éven belül önhibáján kívüli okból nem kapott használatbavételi (fennmaradás/) engedélyt, akkor a meghosszabbított építési engedély alapján - legfeljebb annak időtartamára - a bérleti előszerződést meg kell hosszabbítani.

(7) Amennyiben a bérlő a műszaki egyesítésre a bérbeadástól számított 1 éven belül önhibájából nem kapott használatbavételi (fennmaradás/) engedélyt, akkor a csatolandó helyiségre megkötött bérleti előszerződés lejártakor a bérlő nem szerez jogosultságot a határozatlan idejű bérleti szerződése - csatolandó helyiséggel érintett - módosítására. A bérlőnek a csatolással érintett helyiséget minden - birtokba való visszaadásig felmerült - költsége megtérítésének kizárásával, kiürítve vissza kell adnia a bérbeadónak.

(8) A csatolandó területet a csatolandó területre vonatkozó forgalmi érték 25 %-áért kell felajánlani.

(9) A Gazdasági Bizottság döntése szerint történik a csatolás, ha a csatolás több lakáshoz is lehetséges.

Lakás átalakítása, korszerűsítése

35. §

(1) A bérbeadó és a bérlő írásos szerződésben megállapodhatnak a lakás átalakításáról és/vagy korszerűsítéséről. Az önkormányzat költségére történő átalakításról és korszerűsítésről a jegyző ellenjegyzése mellett lehet megállapodni.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a korszerűsítési, átalakítási munkálatok által érintett területek falakkal körülírt és négyzetméterben meghatározott pontos leírását;

b) az elvégzendő munkák:- pontos meghatározását, megnevezését,- befejezésének határidejét,- költségeit és azok megfizetésének, (visszafizetésének) feltételeit, módját;

c) a szükséges hatósági engedélyek felsorolását, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles beszerezni;

d) a költségek megosztását a bérlő és a bérbeadó között, amennyiben a korszerűsítés, átalakítás keretében a bérlő a bérbeadóra tartozó munkát is végez;

e) a munkavégzéssel összefüggően a bérlő kárfelelősségét a bérbeadóval és az épület többi bérlőjével, tulajdonosával és használójával szemben;

fi szabálytalan, illetve az engedélyektől eltérő kialakítás esetén a bérlőnek az eredeti állapot szerinti, vagy az engedélyeknek megfelelő helyreállítási kötelezettségét;

g) amennyiben a költségeket a bérbeadó viseli, ennek, valamint az ezzel összefüggésben bekövetkező lakbéremelkedés tényét.

(3) A bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megtérítését vállalhatja.

(4) A bérbeadó - a (3) bekezdésben foglaltak alapján - a számlákkal igazolt költségek 50 %-át a munkálatok befejezését követő 30 napon belül, a fennmaradó összeget 90 napon belül köteles a bérlőnek megfizetni.

(5) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést - a lakbér összegére is kiterjedően - módosítani kell.

VI. RÉSZ

A BÉRBEADÓ ÉS A BÉRLŐ KÖTELEZETTSÉGE

A bérbeadó kötelezettsége

36. §

(1) A bérbeadó új bérbeadás esetén a lakásokat a jogszabályokban és a szerződésben meghatározott feltételek szerint jegyzőkönyv felvétele mellett adja át a bérlőnek, melyben szavatol azért, hogy a lakás az átadáskor rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Kivételt képez ez alól, ha a bérlő a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételéhez szükséges munka elvégzésének feltételével kapott engedélyt a szerződés megkötésére.

(2) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó visszaveszi birtokba a lakást és érvényesíti a bérbeadói igényeket.

37. §

(1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő épületek esetén a bérbeadó köteles gondoskodni:

a) az épület karbantartásáról;

b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;

c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(2) A társasházban lévő önkormányzati lakások bérlői tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt kötelezettségek teljesítésére az önkormányzat gondoskodik a tulajdonost terhelő, a társasházi közgyűlés határozatában megjelölt közös költség megfizetéséről.

(3) A központi berendezések lakásban lévő vezetékszakaszainak üzemképes állapotát a bérbeadó köteles biztosítani, függetlenül attól, hogy az önkormányzat tulajdonában álló lakás milyen épületben tarható.

(4) Az önkormányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdona esetén az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy az épületben lévő önkormányzati tulajdonú lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibákat a bérbeadó haladéktalanul köteles kijavítani.

(5) Ha az épületben az önkormányzat a kisebbségi tulajdonos, a (4) bekezdés szerinti munkálatok elvégeztetésére a társasház illetékes szervét a bérbeadó köteles a bérlő bejelentése alapján haladéktalanul felhívni.

(6) A bérbeadó a (4) és (5) bekezdés szerinti megkülönböztetés alapján saját feladatkörében vagy a társasház illetékes szervének felhívásával köteles gondoskodni az őt terhelő alábbi hibajavítások elvégeztetéséről:

a) nyomóvezeték-repedés, -törés (csőtörések, szennyvíztől, csapadékvíztől származó ázások megszüntetése;

b) szenny- és csapadékvíz csatorna, nyomóvezeték dugulásainak elhárítása;

c) az épület elektromos energia ellátású rendszerének nem ELMÜ-re tartozó, több lakást érintő zavarai, beleértve az épület közösségi részeinek ellátási zavarait (áramszünetet okozó hibák elhárítása, az áramellátás biztosítása);

d) az épület föbiztosító utáni vezeték melegedése, füstölése;

e) az elektromos rendszer vagy részeinek víz alá kerülése; fi tűz, elemi csapás, vihar utáni vészhelyzet;

g) szükség szerinti veszélytelenítés;

h) központi fűtés, illetve melegvíz csőhálózaton keletkező hibák ideiglenes elhárítása;

i) ideiglenes szerkezeti megerősítések;

j) élet- és balesetveszély esetén a hibás vakolatrészek eltávolítása;

k) egyéb balesetveszély elhárítása (pl. meglazult kéménytéglák, helyükről elcsúszott tetőcserepek, tetőről lecsúszó hó eltávolítása).

(7) A (6) bekezdésben felsorolt munkálatok költségeihez az önkormányzat akkor járul hozzá, ha a hibaelhárítás a hiba jellege és helye alapján a bérbeadó kötelezettsége. Nem kizárólag önkormányzati tulajdonú épületek esetében kizárólag a központi berendezések az önkormányzati lakásban lévő vezetékszakaszai üzemképességének biztosításával kapcsolatos hibajavítások végeztethetők el a bérbeadó költségére.

(8) Ha a hiba a bérlőnek felróható okból következett be, a bérlő köteles az önkormányzat költségeit megtéríteni.

(9) A kizárólag önkormányzati tulajdonú épületek és a többségi önkormányzati tulajdonú társasházak tekintetében a bérbeadó köteles az azonnali végrehajtást igénylő hatósági kötelezések teljesítéséről gondoskodni. Ennek költségeit az önkormányzati tulajdoni hányadra eső rész erejéig az önkormányzat viseli.

38. §

A kizárólag önkormányzati tulajdonban álló és a többségi önkormányzati tulajdonú társasházi épületek időszerű és tervszerű karbantartására a polgármesternek évente, a Gazdasági Bizottság által jóváhagyott részletes költségvetési tervet kell készíteni.

Az időszerű és a tervszerű karbantartások önkormányzati tulajdoni hányada után rendelkezésre bocsátandó pénzügyi fedezetet a Képviselő-testület az éves költségvetés jóváhagyásakor állapítja meg.