Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-04-27 / 8. szám
4 RENDELET 2001/8. szám (2) A gazdasági társaságban való érdekeltség megszerzéséhez nem kell a Kt. döntése, ha az érdekeltség megszerzésére a Kt. által, az értékpapír portfolió kezelésével megbízott szervezet közreműködésével kötött szerződés alapján kerül sor a portfolióhoz tartozó értékpapír (részesedés) felhasználásával, kivéve, ha a portfolió kezelésére adott megbízásban a Kt. másként rendelkezik. (3) Az Önkormányzat költségvetési szerve a Kt. engedélyével alapíthat gazdasági társaságot és szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget. Az érdekeltséget kifejező üzletrész (részvény) az Önkormányzat tulajdona. 21. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos vagy 25 százaléknál nagyobb mértékű tulajdonosi részesedésével működő gazdasági és közhasznú társaság tekintetében, az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Kt. gyakorolja. (2) A Kt. gyakorolja a gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok közül az elidegenítéssel, az alaptőke felemelésével és csökkentésével, az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat, ha az Önkormányzat gazdasági társaságban való tulajdonosi részesedése a társaság üzletrészének a 25 százalékát ugyan nem haladja meg, de az Önkormányzat üzletrészének az értéke az 50 millió forintot meghaladja. A gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat a Gazdasági Bizottság gyakorolja. (3) Ha az Önkormányzat gazdasági társaságban való tulajdonosi részesedése a társaság üzletrészének 25 százalékát és az 50 millió forintot nem haladja meg, a (2) bekezdésben meghatározott képviselő-testületi jogköröket a Gazdasági Bizottság gyakorolja, a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat pedig a Polgármester a Gazdasági Bizottság egyetértésével. (4) Ha az Önkormányzat gazdasági társaságban való részesedése a társaság összes üzletrészének 10 százalékát és az 50 millió forintot nem éri el, az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja. (5) Ha gazdasági társaságban az értékpapír portfolió kezelésével megbízott szervezet közreműködésével szerez az Önkormányzat részesedést, a polgármester felhatalmazhatja a portfolió kezelőjét a tulajdonosi jogok gyakorlására. A tulajdonosi jogok gyakorlását illetően a tulajdonos képviseletére állandó jellegű megbízás is adható. A meghatalmazásban ennek kereteit is rögzíteni kell. (6) Az (1) - (5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a közhasznú társaságban fennálló önkormányzati tulajdoni részesedés esetén is. Az értékpapír portfolióval való rendelkezés 22. § (1) A tőzsdén jegyzett értékpapírok (részvények) értékesítését megelőzően az értékpapírok értékesítésében közreműködő vállalkozás(ok) kiválasztására a Kt: a) egyedi értékesítés esetén ajánlatokat kér be. és legalább három - tőzsdei kereskedési joggal rendelkező - befektetési vállalkozás ajánlatát kell a Kt-nek bemutatni; b) együttes értékesítés esetén pályázatot ír ki - tőzsdei kereskedési joggal rendelkező - befektetési vállalkozás(ok) kiválasztására. A pályázatok fő szabály szerint nyilvánosak. A kiíró szerv minősített szavazattöbbséggel hozott döntésével zártkörű pályázat is kiírható. Zártkörű pályázat esetén legalább három befektetési vállalkozást kell ajánlattételre meghívni. (2) A tőzsdén jegyzett értékpapírok egyedi értékesítése esetén a kiíró szerv az ajánlatkérés eredményeként dönt a tőzsdei értékpapírok elidegenítéséről és a tőzsdei értékpapírügylet jellegének megfelelő szerződés megkötéséről, meghatározva egyben az értékesítés árfolyamát. A tőzsdén jegyzett értékpapírok egyedi értékesítése esetén is dönthet a kiíró szerv arról, hogy a rendelet szabályai szerinti együttes értékesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelő pályázatot ír ki. (3) A tőzsdén jegyzett különböző értékpapírok együttes értékesítése esetén a kiíró szerv dönt az (1) bekezdés b) pont szerinti pályázat eredményének megállapításáról és a befektetési vállalkozással kötendő (tanácsadói) keretszerződés megkötéséről, továbbá legkésőbb a pályázat eredményének megállapításáig köteles megállapítani az értékesítés minimális árfolyamát és az értékesítés esetleges egyéb feltételeit. Egyebekben a (4)(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. (4) A pályázat elbírálását követően az értékesítés konkrét időpontjának meghatározására és a tőzsdei értékpapírügylet jellegének megfelelő - az értékpapírok értékesítését eredményező - szerződések megkötésére - a pályázat kiírója által meghatározott árfolyamot elérő vagy meghaladó áron és feltételek figyelembevételével - a polgármester jogosult, a pályázatot kiíró szerv utólagos tájékoztatása mellett. (5) A polgármester a (4) bekezdés szerint szerződés megkötését megelőzően köteles a Pénzügyi Bizottság elnökével és a Gazdasági Bizottság elnökével konzultálni, melynek eredményét és a résztvevő feleket jegyzőkönyvben rögzítik. (6) Különösen indokolt esetben (pl. az Önkormányzat tőzsdén jegyzett értékpapíijai jelentős árfolyamveszteségének veszélye esetén, a nagyobb veszteség elkerülése céljából) a Pénzügyi Bizottság elnökével és a Gazdasági Bizottság elnökéve való konzultáció után a polgármester az (l)-(5) bekezdésekben foglaltaktól eltérően dönthet az értékpapírok azonnali - ajánlatkérés, illetve pályázat kiírása nélkül történő - értékesítéséről. 23. § (1) A nem jegyzett értékpapírok (részvények), továbbá az üzletrészek, a kárpótlási jegyek (a továbbiakban: értékpapírok) értékesítését megelőzően az értékpapírok értékesítésében közreműködő befektetési vállalkozás(ok) kiválasztása a Kt. hatásköre, kivéve ha a Kt. úgy dönt, hogy közreműködő nélkül kell a jogügylete lebonyolítani. (2) Az értékékesitésről 50 millió forint értékhatárig a Gazdasági Bizottság, ezen összegen felül a Kt. dönt. Ugyanez a döntési hatáskör érvényes akkor is, ha az Önkormányzat vásárol értékpapírt. (3) Az Önkormányzat csak az állam által garantált értékpapírt vásárolhat. Az Önkormányzat javára fennálló jogokkal való rendelkezés 24. § (1) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon - az Önkormányzat javára - fennálló 2. § b) és c) pontjában említett jogról a polgármester mondhat le vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához. (2) A bérleti, haszonbérleti jogról és a használat jogáról az Önkormányzat azon költségvetési szervének a vezetője mondhat le, illetve járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához, amely e jogokat ténylegesen gyakorolja. (3) A más személy tulajdonában lévő ingó vagyont érintő - az Önkormányzat javára fennálló - 2. §. b) és c) pontjában említett jogról, az (1) - (2) bekezdésben szabályozott megkülönböztetés szerint a Polgármester, illetve a költségvetési szerv vezetője mondhat le és járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához. Az Önkormányzat képviselete a társasházakban 25. § (1) A társasházak közgyűlésein az önkormányzati tulajdont illetően az Önkormányzatot a polgármester, illetve az általa meghatalmazott képviseli. A meghatalmazott az Önkormányzat hivatalának köztisztviselője, jogi képviselj), illetve a vagyonkezelő lehet. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában vagyonkezelőnek azt a szervezetet kell tekinteni, amely a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket magába foglaló ingatlanokkal kapcsolatban a bérbeadói kötelezettségek teljesítésére megbízást kapott. (3) A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételére jogosult, de a közös költség a felújítási alap mértékére vonatkozó javaslat elfogadásán kívül többlet befizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat. (4) A meghatalmazás nem terjedhet ki az Önkormányzat tulajdoni hányadának megváltoztatását eredményező, valamint a társasházi alapító okirat módosítására irányuló nyilatkozat megtételére. (5) Ha a jogszabály vagy a társasházi alapító okirat értelmében a társasházi közgyűlés határozatának érvényességéhez valamennyi tulajdonostirs egyhangú határozata szükséges, az önkormányzati tulajdoni hányad alapján a polgármester döntésének megfelelő nyilatkozatot lehet tenni. 26. § (1) A Gazdasági Bizottság hozzájárulásával lehet: a) a társasházi alapító-okirat olyan módosításához hozzájárulni, amelynek alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) gyakorolhatja [ a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 3. § (2) bekezdés] b) az alapító-okirat olyan rendelkezésével egyetérteni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás használatának és hasznosításának szabályaira is vonatkozik [Thtv. 12. § (2) bekezdés]; c) az alapító-okirat olyan rendelkezéséhez hozzájárulni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási vagy előbérleti jogot enged [Thtv. 15. §]; (2) A Gazdasági Bizottság hozzájárulása szükséges: a) a felújítási alap képzéséről és az épület vagy egy részének felújításáról, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, valamint - a közös költséget kivéve - a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról [Thtv. 22. § a) pont és 23. § (1) bekezdés]; b) a közös tulajdon megszüntetésére irányuló per megindításáról [Thtv. 19. § (1) bekezdés]; c) a közös tulajdon elidegenítéséről vagy más módon való megszüntetéséről szóló jog- nyilatkozathoz. 27. § (1) A közgyűlési napirendek kézhezvétele után a meghatalmazottak a Polgármesteri Hivatal útján haladéktalanul kezdeményezzék az Önkormányzat előzetes döntését. Ha az Önkormányzat a társasház mulasztása miatt nem tudja a hozzájárulását vagy állásfoglalását kellő időben kialakítani, vagy a meghatalmazottal azt a Polgármesteri Hivatal nem közölte, az Önkormányzat képviselője a közgyűlésen, a 25 és 26. § -ban meghatározott közgyűlési tárgykörökben köteles a határozati javaslat ellen szavazni. (2) A Thtv 32. §-ában szabályozott per megindításáról az Önkormányzat képviseletében a Polgármester dönt. Az Önkormányzat meghatalmazottja köteles erre vonatkozóan a jegyzőn keresztül ezt kezdeményezéssel élni, ha az Önkormányzat érdekét sértő vagy jogellenes közgyűlési határozat született. (3) Az a vagyonkezelő, amelyik a társasház estében az Önkormányzat nevében jár el a köteles a közgyűlési határozatokat beszerezni és nyilvántartani továbbá a határozat szövegét legalább öt évig megőrizni.
