Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-04-27 / 8. szám
2001/8. szám RENDELET 5 Tulajdonosi hozzájárulás építési tevékenységhez 28. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon, illetőleg építményeken - harmadik személy által végzett építési munka esetén - az építési és fennmaradási engedélyekhez, továbbá egyéb munkálatokhoz előírt építési jogosultság igazolásához a tulajdonosi hozzájárulás kiadására - a Kerületfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott megkülönböztetés szerint a Gazdasági Bizottság és a polgármesterjogosult. (2) A Gazdasági Bizottság dönt a. ) kizárólag az Önkormányzat tulajdonában lévő épületek tetőterében lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának tulajdonosi jogkörben való engedélyezéséről, a Kerületfejlesztési Bizottság előzetes véleményének figyelembe vételével; b. ) a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bővítéséről, átalakításáról, korszerűsítéséről és rendeltetésének megváltoztatásáról; c. ) a közterületi hozzájárulásról kiadott döntésben rögzítendő azon kikötésekről, amelyeket az Önkormányzat külön rendelete nem szabályoz közterületeken - és a közterületek alatt - végzendő építési munkák esetében, ideértve a vezeték elhelyezési, közműcsatorna és közmű alagút létesítését szolgáló munkákat is, kivéve a mélyparkolót és a szobor- és emlékműállítást, amelynek engedélyezése a Kt. hatásköre; d. j az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetőleg épületeken reklám elhelyezéséről, ha az egyidejűleg két, vagy több helyen történik. (3) A Jegyző előterjesztésére a Polgármester dönt: a. ) a veszélyhelyzetet megszüntető munkákról; b. ) egyedi reklámtáblák, továbbá egyéb reklámhordozók, vitrinek létesítésének, felszerelésének az engedélyezéséről. (4) Ha a (2)—(3) bekezdésben meghatározott tulajdonosi döntések a lakásra vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre fennálló bérleti jogviszonyt is érintik, a tulajdonosi döntés az önkormányzati rendeletben meghatározott bérbeadói jogkör gyakorlójának egyetértésével hozható. (5) A tulajdonosi jogkörben hozott döntések az egyébként szükséges hatósági engedélyeket nem pótolják. (6) A telekalakítási határozat végrehajtásához, ha nem közterületet érint, a Gazdasági Bizottságjárul hozzá. A Kt. jogosult dönteni, ha a telekalakítással érintett ingatlan elidegenítéséről határozott vagy határoz. V. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT JAVÁRA TÖTÉNŐ VAGYONSZERZÉS Az Önkormányzat vagy a költségvetési szerve javára szóló vagyonfelajánlás 29. § (1) Az 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdésének a) pontjában szabályozott esetekben az öröklés, illetve az Önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a polgármester dönt. (2) Ha a költségvetésről szóló rendelet másként nem rendelkezik, ha az Önkormányzat vagy a költségvetési szerve javára vagyonról mondanak le, az 1992. évi XXXVIII. törvény 109. §-ában szabályozott hozzájárulást: a) 50millió forint értékhatárig a Gazdasági Bizottság; b) 50 millió forint értékhatár felett a Kt. adja meg. Vagyonszerzés ellenérték fejében 30. § (1) Az Önkormányzat tulajdonszerzéséről akkor lehet dönteni, ha az Önkormányzat által teljesítendő ellenérték fedezete biztosított. (2) Az Önkormányzat vagy a költségvetési szerve költségvetési eszközeiből vagy az Önkormányzat vagyonának felhasználásával megszerzett vagyon tulajdonjoga minden esetben az Önkormányzatot illeti meg. (3) Az Önkormányzat költségvetési szerve javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg. 31. § (1) Az Önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről a Kt dönt, ha a megszerzendő ingatlan forgalmi értéke általános forgalmi adó nélkül számítva az 50 millió forintot eléri vagy meghaladja. (2) Az Önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséről a Gazdasági Bizottság dönt, ha a megszerzendő ingatlanok forgalmi értéke a 50 millió forintot nem éri el. 32. § (1) Csereszerződés alapján történő ingatlanszerzésről akkor is a Kt dönt, ha a megszerzendő ingatlan forgalmi értéke az 50 millió forintot nem éri el, de a csereként adott - az Ön- kormányzat tulajdonában lévő - másik ingatlan (vagy vagyoni értékű jogj forgalmi értéke az 50 millió forintot eléri vagy meghaladja. (2) A csereszerződés alapján való ingatlan tulajdonszerzésről a Gazdasági Bizottság dönt, ha sem a megszerzendő, sem a csereként adott - az Önkormányzat tulajdonában lévő - másik ingatlan (vagy vagyoni értékű jog) forgalmi értéke nem éri el az 50 millió forintot. 33. § (1) Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről - ha ennek alapján az ingatlant társasházzá alakítják, vagy az Önkormányzat további tulajdoni hányadot szerez - a Kt dönt, ha: a) az Önkormányzat közös tulajdonon fennálló tulajdoni hányadának forgalmi értéke az 50 millió forintot eléri vagy meghaladja vagy b) a közös tulajdon megszüntetése alapján az általa megszerzett új tulajdoni hányad forgalmi értéke az 50 millió forintot eléri vagy meghaladja. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott értékhatárt el nem érő értékhatárok esetében a közös tulajdon megszüntetéséről a Gazdasági Bizottság dönt. (3) Ha a közös tulajdon megszüntetésével az Önkormányzat tulajdonába kerülő társasházi tulajdoni hányad forgalmi értéke megegyezik az Önkormányzat korábbi közős tulajdoni hányadának forgalmi értékével, a társasház alapítással kapcsolatos megállapodásról a polgármester dönt. 34. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát terhelő vagyoni értékű jog (pl. bérlőkijelölési jog, haszonélvezet és használat jogaj megváltásáról és a más tulajdonán ilyen jog megszerzéséről a Kt dönt, ha e jog értéke egy évre számítva az 5 millió forintot eléri vagy meghaladja. Ugyanígy akkor is, ha a nem egy évre számított vagyoni értékű jog értéke az 50 millió forintot meghaladja. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott értékhatárokat el nem érő vagyoni értékű jog megváltásáról, illetve szerzéséről Gazdasági Bizottság dönt. VI. FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Közös szabályok 35. § (1) Versenyeztetési eljárás alapján lehet szerződést kötni: a) a 30 millió forint forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítéséről, kivéve a társasági üzletrészek eladását; b) az önkormányzati vagyon hasznosításáról, ha az Önkormányzat ebből származó éves nettó bevétele a 15 millió forintot meghaladja. Ezen rendelkezések alkalmazásától a Képviselő-testület minősített többséggel eltérhet. (2) A pályázati eljárást az önkormányzati vagyonkezelőnek is le kell folytatnia, ha az elidegenítésre vagy hasznosításra kap megbízást. (3) Ingatlan elidegenítéséről csak az építési és műemléki szabályok érvényesítése mellett lehet dönteni. (4) A koncessziós pályázat kiírásáról és a pályázat elbírálásáról a Kt. dönt. Szolgalmi jog 36. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát terhelő szolgalmi jog alapításáról és az erről szóló megállapodás feltételeiről a Gazdasági Bizottság dönt. (2) Az Önkormányzatot megillető szolgalmi jog megszüntetéséről és az erről szóló megállapodás feltételeiről a Gazdasági Bizottság dönt. Eljárásokban gyakorolt tulajdonosi jogok 37. § (1) E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, illetve bírói eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó jog- nyilatkozat megtételét is magában foglalja. (2) Ha az Önkormányzat nevében vagy az vele szemben per indul az Önkormányzat perben képviselendő álláspontját az a szerv(polgármester) alakítja ki, amelynek döntésével vagy a döntése alapján kötött szerződéssel, vagy a hatáskörébe tartozó döntés elmaradásával összefüggésben keletkezett a per. (3) Az önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére: a) 10 millió forint perértékig, illetve egyedi értékhatárig a Gazdasági Bizottság jogosult a Pénzügyi Bizottság egyetértésével;
